Természetvédelem
Ellepik Magyarországot a trópusi betegségeket terjesztő inváziós szúnyogok
Már Magyarországon is jelen vannak azok az inváziós szúnyogfajok, amelyek trópusi betegségeket terjeszthetenek. Ezeknek a szúnyogoknak a térnyerését akadályozni kell még azelőtt, hogy elterjednének az általuk terjesztett betegségek is Magyarországon – mondta a Portfolio-nak Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa.
Az inváziós szúnyogfajok megjelenése miatt trópusi betegségek is megjelenhetnek hazánkban (Kép: Portfolio)
A globális folyamatok elhozhatják azokat a szúnyogfajokat Európába, amelyek olyan betegségeket terjesztenek, mint a Zika vagy a Dengue-láz
– figyelmeztetett a virológus, aki már nyolc éve kutatja a Magyarországon jelenlévő csípőszúnyogokat. „Olaszországban már többször is megjelent a chikungunya-láz, ahol nagy járvány még nem alakult ki, de ízelítőt már kapott az ország az inváziós szúnyogok hatásából” – figyelmeztetett Kemenesi, aki szerint bár ez a betegség nem halálos, nagyon súlyos ízületi fájdalommal és lázzal jár, és okozhat tartós egészségkárosodást. A vírust az ázsiai tigrisszúnyog és az egyiptomi csípőszúnyog terjeszti, de jelenlegi tudásunk szerint a koreai szúnyog is képes erre.
Kemenesi rámutatott: az egzotikus, trópusi vírusokat az inváziós szúnyogok is elhozhatják Európába, amelyek ezeket a betegségeket eredetileg hazájukban is terjesztik. „A klímaváltozás miatt egyre jobban érzik magukat Európa-szerte, és csak idő kérdése, hogy helyben is terjedni tudjanak ezek a betegségek, ha nem gyérítjük megfelelően, illetve elhanyagoljuk a szúnyogállományt” – fogalmazott.
Brazíliában sem gondolta sokáig senki, hogy a szúnyogok mennyire veszélyesek lehetnek, aztán futótűzként söpört végig a Zika-vírus az országon – emlékeztetett.
Az inváziós szúnyogok hazájukban ott érzik jól magukat, ahol sötét helyek állnak számukra rendelkezésre, ilyenek az apró vízgyülemek (pl. bambuszerdő). Ma már a klímaváltozás miatt hasonlóak a körülmények az európai, magyarországi városokban is bizonyos területeken. Ezeknek a szúnyogoknak kiváló tenyésztőhelyet jelentenek a ház körüli talicskák, csatornák, apró edények némi vízzel, gumiabroncs stb. Ők ugyanis nem kötődnek árterekhez, hanem a városon belül tudnak igazán jól fejlődni. „Jellemzően szeretik az emberek közelségét, és a rossz hír az, hogy nemcsak este, hanem egész nap aktívak” – mondta Kemenesi.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem elindította a szúnyogmonitor programját. Bárki segíthet abban, hogy felkerüljenek ezek az inváziós szúnyogok Magyarország térképére. Jellemzően kontrasztos fekete-fehér csíkozásúak, de ha valaki bizonytalan abban, hogy inváziós szúnyogot lát-e, akkor lefényképezheti, és a szakértők segítenek megállapítani. De rendelkezésre áll már magyar nyelven is a Mosquito Alert telefonos applikáció.
Az ázsiai tigrisszúnyogok észlelése 2020-ban (Ábra: https://szunyogmonitor.hu)
Kemenesi szerint az inváziós szúnyogok térnyerése lassú folyamat, de egyáltalán nem dőlhetünk hátra. „Egész Európában hasonló a helyzet, mint Magyarországon. Szépen lassan terejdnek, és egyre inkább elkerülhetetlenné válik, hogy ezek a szúnyogfajok mindenhol megjelenjenek” – vetítette előre. Kemenesi szerint azonban megakadályozható lenne, hogy gyors ütemben emelkedjen az inváziós szúnyogfajoknak a száma.
MEG KELL PRÓBÁLNUNK A LEHETŐ LEGALACSONYABB SZINTEN TARTANI A SZÁMUKAT, AMELY CSAK AZ INTEGRÁLT SZÚNYOGIRTÁSI MÓDSZERREL LEHET HATÉKONY, MELYNEK ALAPVETŐ PILLÉRE A BIOLÓGIAI GYÉRÍTÉS
– mondta Kemenesi, aki szerint a katasztrófavédelmi és kémiai gyérítés nem jelent megoldást ellenük.
Szerinte tájékoztatni kell a lakosságot, hogy miképp védekezhetnek a szúnyogok ellen, hiszen az inváziós fajok nem árterekben, hanem a házak körül fejlődnek. „Meg kell akadályozni, hogy kifejlődjenek, ez pedig a ház körüli környezet rendben tartásával, ellenőrzésével, egyszóval tudatossággal oldható meg” – vélekedett. Példaként említette, ha a hordókra vagy más eszközökre szúnyoghálót teszünk, akkor, ha ki is kelnek a nedves helyeken, nem tudnak megcsípni bennünket. Ezzel egyetlen kertben több ezer szúnyog kikelését lehet megakadályozni.
A kémiai gyérítés egyrészt hatástalan, másrészt felér az ökoszisztéma idegméreggel való leborotválásával – mondta Kemenesi. „Ennek nincs semmi értelme, ehelyett a vírusok ciklusát kell megtörnünk, amely a biológiai gyérítéssel elérhető. Ma már könnyen meg tudjuk határozni, hogy hol élnek, kelnek ki a szúnyogok, ezért érdemes célzottan gyéríteni” – fejtette ki. A virológusok folyamatosan figyelik, hogy milyen betegségeket terjesztenek a szúnyogok, és azt is tudják, hogy hol lehet érdemes a biológiai gyérítést adott esetben lokálisan, kémiaival kiegészíteni.
Magyarországon azonban nincs kiforrott koncepció a szúnyogok irtására. Az inváziós szúnyogok jól érzik itt magukat, mert nincs a kihívásokhoz igazított modern gyérítés.
A szúnyog nem azért veszélyes, mert megcsíp és viszket a csípés, hanem a szúnyogok által terjesztett betegségek miatt – hívta fel a figyelmet.
Kemenesiék 2012 óta vizsgálják a szúnyogokat a laboratóriumukban. Ma már a hazánkban jelenlévő összes kórokozót, parazitát vizsgálják, náluk van a legnagyobb szúnyogvírus-gyűjtemény. Vizsgálják, hogy mely vírusokat képesek átadni embereknek vagy állatoknak csípés által. „Ha pedig képesek, akkor azt kell megtudnunk, hogy hogyan lehet ezt megelőzni” – tette hozzá.
A SZÚNYOGOK NEM TERJESZTIK AZ ÖSSZES BETEGSÉGET, CSAK AZOKAT, AMELYEKKEL EVOLÚCIÓSAN ÖSSZESZOKTAK.
Habár voltak olyan hangok, hogy a Covidot is terjesztik majd a szúnyogok, de ez nem igaz. Azok a vírusok, amelyek a szúnyogokban képesek szaporodni, a nyállal csípés útján fertőzik meg az embereket, ami már ma is százmilliók életét nehezítheti meg. „A Covidot vagy a HIV-vírust nem terjesztik, de rengeteg trópusi betegséget viszont igen. Ha nem akarjuk, hogy ezek meghonosodjanak Magyarországon, akkor fel kell lépnünk ellenük” – mondta Kemenesi, aki szerint a tudomány oldaláról már megvan a válasz az inváziós szúnyogot visszaszorítására. A földrajzi felderítés és a szúnyogok vizsgálata, monitorozása adott, amelyre a biológiai irtás, a lakossági tájékoztatás és a mozgósítás a megoldás.
Forrás: Portofolio
Egyre több gólya telel át. Enyhék a telek, és ha egyszer bármi okból kipróbálta, megszokta a gólya, hogy talál ennivalót, és az emberek is segítenek neki, etetik, itatják, akkor minek is kellene elvonulnia?
Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
A bármi ok, ami miatt itt marad lehet betegség, sérülés, késői kelés, másodköltés, ami miatt augusztusban okkal nem vonult el, és ha valóban sérült, és súlyos az eset, előbb-utóbb bekerül hozzánk, vagy más mentőhelyre. De ha nem, szeptemberre-októberre általában rendbe jön, csak akkor már nincs csapat, melyhez csatlakozva el is jut Afrikába. Mint ezzel foglalkozó állatorvos, 40 év gyakorlati tapasztalatával a hátam mögött állítom, hogy nincs igaza azoknak az akár tapasztalt, de állatorvosi gyakorlattal nem rendelkező madármentőknek, sem a gólya teleltető csoportok megmondó embereinek, hogy az itt maradt gólyák mind sérültek, és segítségre szorulnak. Pedig nem. Ha jól repül, és nem sánta, akkor nem kell, nem is szabad, és nem is lehet befogni, fölösleges hajkurászni, mentőcsapatot szervezni, 0-24 órában figyeltetni, etetéssel emberhez szoktatni, mert ha egyszer mégis elvonul, esetleg lelövik az arabok, vagy megeszik az afrikai bennszülöttek.
A hideg nem számít nekik. Nincs annyi pehelytolluk, mint egy pingvinnek, de elég ahhoz, hogy akár mínusz 20-30 fokban is jól érezzék magukat, ha van elég ennivaló, mely belülről fűt. És van, mert a pockok, egerek nem alszanak téli álmot, csigák, giliszták vannak, csak rovarok, kétéltűek, hüllők nincsenek, a halak is elvermelnek.
Csak akkor kell etetni, ha minden befagy és mély a hó, mely alatt már nem találhatók meg a pockok. Ez az utóbbi évtizedekben egy-két hétig tartott, és idén sem várható hosszabb havas időszak. Az igen jelentős hasi zsírtartalék a beleik között egy hétig simán kitart. Ennél hosszabb havas, fagyos időben, ha a gólyának bármi baja van, legyengült, megsérült, sánta, de repül, etetéssel helyhez kötjük, és ha kell, becsapdázható. Ezt mi megoldjuk, de az etetést a helybelieknek kell végezni. Hogy kell-e menteni, azt a nemzeti parkok természetvédelmi őrei meg tudják ítélni, mivel fokozottan védett madárról van szó, nem is szabad ezt tudtuk és engedélyük nélkül megkezdeni.
Az etetést minden nap ugyanabban az időben, ugyanott, ugyanaz a személy, ugyanabban a ruhában, ugyanolyan hívó hanggal, ugyanúgy végezze, így a gólya egy valakihez, egy dologhoz szokik hozzá, nem valamennyi emberhez. De csak addig, ameddig szükséges, nem kell visszaszoktatni a mamahotelbe. Elég naponta egyszer, a kora délutáni órákban, de lehet, sőt ajánlott reggel-este fél-fél kg számára ismerten ehető tápláléknak azonosítható apró halat egy vödörből látványosan kiönteni a gólya látóterében, majd legalább 50-100 méterre eltávolodni. A harmadik napon már jön az ember elé. Akkor már más nyers húsfélét is adhatunk, de ne sertéshúst, mert az káros a madarakra. Akkora darabokra vágva, melyet egyszerre le tud nyelni, mert nem csipkedi, hanem egészben nyeli le. Az itatást csak és kizárólag lavórból, ahonnan a hosszú csőrével vízszintesen meríteni tud, és nem vödörből ahonnan a vízben úszó táplálékot kihalássza, de a víz függőlegesen kifolyik a csőréből. Akkor sem, ha mások ezt jónak tartják.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Visszanéző: 2024. július
Visszanéző: 2024. július
Vadászat a Sasér Vadásztársaságnál
A türelem vadkant terem
Visszanéző: 2024. június
Telelő gólyák
Az év utolsó látványetetésére várja vendégeit a Körösvölgyi Állatpark
Türelem és szerencse
A Visszatérő!
RÉGI FOTÓK: Balogh Zoltán – Az első keresztúri disznóm története
Adventi vadászat Biharnagybajomban és a hírhedt bajomi avatás – GALÉRIÁVAL
Farkas Imre a Bakony vadásza
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
A születésnapi dámbikám
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
22 év után új magyar dámrekord született
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
A deteki bika