Természetvédelem
Ellepik Magyarországot a trópusi betegségeket terjesztő inváziós szúnyogok
Már Magyarországon is jelen vannak azok az inváziós szúnyogfajok, amelyek trópusi betegségeket terjeszthetenek. Ezeknek a szúnyogoknak a térnyerését akadályozni kell még azelőtt, hogy elterjednének az általuk terjesztett betegségek is Magyarországon – mondta a Portfolio-nak Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa.
Az inváziós szúnyogfajok megjelenése miatt trópusi betegségek is megjelenhetnek hazánkban (Kép: Portfolio)
A globális folyamatok elhozhatják azokat a szúnyogfajokat Európába, amelyek olyan betegségeket terjesztenek, mint a Zika vagy a Dengue-láz
– figyelmeztetett a virológus, aki már nyolc éve kutatja a Magyarországon jelenlévő csípőszúnyogokat. „Olaszországban már többször is megjelent a chikungunya-láz, ahol nagy járvány még nem alakult ki, de ízelítőt már kapott az ország az inváziós szúnyogok hatásából” – figyelmeztetett Kemenesi, aki szerint bár ez a betegség nem halálos, nagyon súlyos ízületi fájdalommal és lázzal jár, és okozhat tartós egészségkárosodást. A vírust az ázsiai tigrisszúnyog és az egyiptomi csípőszúnyog terjeszti, de jelenlegi tudásunk szerint a koreai szúnyog is képes erre.
Kemenesi rámutatott: az egzotikus, trópusi vírusokat az inváziós szúnyogok is elhozhatják Európába, amelyek ezeket a betegségeket eredetileg hazájukban is terjesztik. „A klímaváltozás miatt egyre jobban érzik magukat Európa-szerte, és csak idő kérdése, hogy helyben is terjedni tudjanak ezek a betegségek, ha nem gyérítjük megfelelően, illetve elhanyagoljuk a szúnyogállományt” – fogalmazott.
Brazíliában sem gondolta sokáig senki, hogy a szúnyogok mennyire veszélyesek lehetnek, aztán futótűzként söpört végig a Zika-vírus az országon – emlékeztetett.
Az inváziós szúnyogok hazájukban ott érzik jól magukat, ahol sötét helyek állnak számukra rendelkezésre, ilyenek az apró vízgyülemek (pl. bambuszerdő). Ma már a klímaváltozás miatt hasonlóak a körülmények az európai, magyarországi városokban is bizonyos területeken. Ezeknek a szúnyogoknak kiváló tenyésztőhelyet jelentenek a ház körüli talicskák, csatornák, apró edények némi vízzel, gumiabroncs stb. Ők ugyanis nem kötődnek árterekhez, hanem a városon belül tudnak igazán jól fejlődni. „Jellemzően szeretik az emberek közelségét, és a rossz hír az, hogy nemcsak este, hanem egész nap aktívak” – mondta Kemenesi.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem elindította a szúnyogmonitor programját. Bárki segíthet abban, hogy felkerüljenek ezek az inváziós szúnyogok Magyarország térképére. Jellemzően kontrasztos fekete-fehér csíkozásúak, de ha valaki bizonytalan abban, hogy inváziós szúnyogot lát-e, akkor lefényképezheti, és a szakértők segítenek megállapítani. De rendelkezésre áll már magyar nyelven is a Mosquito Alert telefonos applikáció.
Az ázsiai tigrisszúnyogok észlelése 2020-ban (Ábra: https://szunyogmonitor.hu)
Kemenesi szerint az inváziós szúnyogok térnyerése lassú folyamat, de egyáltalán nem dőlhetünk hátra. „Egész Európában hasonló a helyzet, mint Magyarországon. Szépen lassan terejdnek, és egyre inkább elkerülhetetlenné válik, hogy ezek a szúnyogfajok mindenhol megjelenjenek” – vetítette előre. Kemenesi szerint azonban megakadályozható lenne, hogy gyors ütemben emelkedjen az inváziós szúnyogfajoknak a száma.
MEG KELL PRÓBÁLNUNK A LEHETŐ LEGALACSONYABB SZINTEN TARTANI A SZÁMUKAT, AMELY CSAK AZ INTEGRÁLT SZÚNYOGIRTÁSI MÓDSZERREL LEHET HATÉKONY, MELYNEK ALAPVETŐ PILLÉRE A BIOLÓGIAI GYÉRÍTÉS
– mondta Kemenesi, aki szerint a katasztrófavédelmi és kémiai gyérítés nem jelent megoldást ellenük.
Szerinte tájékoztatni kell a lakosságot, hogy miképp védekezhetnek a szúnyogok ellen, hiszen az inváziós fajok nem árterekben, hanem a házak körül fejlődnek. „Meg kell akadályozni, hogy kifejlődjenek, ez pedig a ház körüli környezet rendben tartásával, ellenőrzésével, egyszóval tudatossággal oldható meg” – vélekedett. Példaként említette, ha a hordókra vagy más eszközökre szúnyoghálót teszünk, akkor, ha ki is kelnek a nedves helyeken, nem tudnak megcsípni bennünket. Ezzel egyetlen kertben több ezer szúnyog kikelését lehet megakadályozni.
A kémiai gyérítés egyrészt hatástalan, másrészt felér az ökoszisztéma idegméreggel való leborotválásával – mondta Kemenesi. „Ennek nincs semmi értelme, ehelyett a vírusok ciklusát kell megtörnünk, amely a biológiai gyérítéssel elérhető. Ma már könnyen meg tudjuk határozni, hogy hol élnek, kelnek ki a szúnyogok, ezért érdemes célzottan gyéríteni” – fejtette ki. A virológusok folyamatosan figyelik, hogy milyen betegségeket terjesztenek a szúnyogok, és azt is tudják, hogy hol lehet érdemes a biológiai gyérítést adott esetben lokálisan, kémiaival kiegészíteni.
Magyarországon azonban nincs kiforrott koncepció a szúnyogok irtására. Az inváziós szúnyogok jól érzik itt magukat, mert nincs a kihívásokhoz igazított modern gyérítés.
A szúnyog nem azért veszélyes, mert megcsíp és viszket a csípés, hanem a szúnyogok által terjesztett betegségek miatt – hívta fel a figyelmet.
Kemenesiék 2012 óta vizsgálják a szúnyogokat a laboratóriumukban. Ma már a hazánkban jelenlévő összes kórokozót, parazitát vizsgálják, náluk van a legnagyobb szúnyogvírus-gyűjtemény. Vizsgálják, hogy mely vírusokat képesek átadni embereknek vagy állatoknak csípés által. „Ha pedig képesek, akkor azt kell megtudnunk, hogy hogyan lehet ezt megelőzni” – tette hozzá.
A SZÚNYOGOK NEM TERJESZTIK AZ ÖSSZES BETEGSÉGET, CSAK AZOKAT, AMELYEKKEL EVOLÚCIÓSAN ÖSSZESZOKTAK.
Habár voltak olyan hangok, hogy a Covidot is terjesztik majd a szúnyogok, de ez nem igaz. Azok a vírusok, amelyek a szúnyogokban képesek szaporodni, a nyállal csípés útján fertőzik meg az embereket, ami már ma is százmilliók életét nehezítheti meg. „A Covidot vagy a HIV-vírust nem terjesztik, de rengeteg trópusi betegséget viszont igen. Ha nem akarjuk, hogy ezek meghonosodjanak Magyarországon, akkor fel kell lépnünk ellenük” – mondta Kemenesi, aki szerint a tudomány oldaláról már megvan a válasz az inváziós szúnyogot visszaszorítására. A földrajzi felderítés és a szúnyogok vizsgálata, monitorozása adott, amelyre a biológiai irtás, a lakossági tájékoztatás és a mozgósítás a megoldás.
Forrás: Portofolio
Természetvédelem
Szentélyerdők a Pilisi Parkerdőben
A Pilisi Parkerdő szakemberei cikket írtak a „szentélyerdőkről”
Az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján 2013-tól kezdődően minden évben világszerte megemlékezzünk az erdők és fák jelentőségéről március 21-én, az Erdők Nemzetközi Napján, azért, hogy rendszeresen ráirányítsuk a figyelmet arra fontos szerepre, amelyet az erdők és fák a természetben és az emberi társadalom fejlődésében betöltenek. A Pilisi Parkerdő a kiemelt nap alkalmából az úgynevezett „szentélyerdőkről” nyújt rövid áttekintést.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
A szentélyerdők olyan erdőterületek, amelyek idős fákkal, természetes szerkezettel és nagy biodiverzitással rendelkeznek. Általános jellemzőjük, hogy a durvább mértékű emberi beavatkozástól viszonylag mentesen maradtak, őrzik az eredeti növény- és állatvilágot, valamint biztosítják a természetes folyamatok zavartalan működését.
Miért fontosak a szentélyerdők?
A szentélyerdők különlegessége abban rejlik, hogy élőhelyet biztosítanak számos ritka és veszélyeztetett fajnak, amelyek csak érintetlen, vagy kevéssé bolygatott élőhelyeken tudnak fennmaradni. Az idős fák jelenléte kulcsfontosságú, mivel ezek az ökoszisztéma egyik legfontosabb elemei: élettérként szolgálnak rovaroknak, madaraknak és gombáknak, valamint természetes holtfát biztosítanak, ami elengedhetetlen a talaj és a biodiverzitás fenntartásához. Emellett a szentélyerdők szerepet játszanak a klímavédelemben is, mivel az idős fák jelentős mennyiségű szén-dioxidot tárolnak és segítenek a csapadék szabályozásában, így mérsékelve az éghajlatváltozás hatásait.
Mitől lesz egy erdő szentélyerdő?
Ahhoz, hogy egy erdőt szentélyerdőnek nevezhessünk, a témában eddig megjelent szakirodalom alapján négy fő szempontnak kell teljesülnie:
- Legyenek benne idős, legalább 150 éves korú fák
- Jellemezze őket magas természetesség
- Őrizzen egyedi táji értékeket
- Élővilága minél gazdagabb legyen
Szentélyerdők Magyarországon
Európában csak néhány régióban találhatók jelentősebb természetes erdők, például a Keleti- és Déli-Kárpátokban, míg Magyarországon az erdők nagy részét az ember átalakította és gazdálkodás alá vonta. A fennmaradt szentélyerdők leggyakrabban hegyvidéki területeken, elzárt völgyekben és egykori uradalmi birtokokon találhatók. Ezeket az erdőket gyakran csak kis foltokban lehet fellelni, és közös jellemzőjük, hogy az emberi hatások csak korlátozottan érvényesültek bennük.
Szentélyerdők a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőterületeken
A Pilisi Parkerdő kezelt, összesen 65 000 hektáros erdőterületén szép számmal találunk olyan erdőterületeket, amelyekben az egyes faegyedek meghaladják a 150 éves kort, így méltóak arra, hogy szentélyerdőként tartsuk őket számon. A Pilisi Parkerdő erdőkezelési gyakorlata az integrált természetvédelem elveit követi, vagyis az erdőgazdálkodás és a természetvédelem összehangolt módon történik, lehetővé téve a biológiai sokféleség megőrzését és az erdők természetességének fokozatos visszaállítását. Jó példa erre a Visegrád határában, az Erdőanyai-völgyben lévő erdőtömb, mely az örökerdő-gazdálkodás egyik legjelentősebb hazai előfutárának számító terület. A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztályának és a Pilisi Parkerdő szakembereinek 2021-ben készült felmérése kimutatta, hogy az 1954-ben még egykorú, homogén bükkös mára a tudatos és természetközeli erdőkezelésnek köszönhetően megközelíti az évszázadokon keresztül érintetlen őserdők szerkezetét.
A szentélyerdők jövője a Parkerdőnél
A Parkerdő fontos feladatának tartja, hogy azonosítsa és megőrizze a legértékesebb szentélyerdőket, biztosítsa azok hosszú távú fennmaradását. Ehhez szükséges az erdőkezelési gyakorlatok átalakítása, amelyben a természetközeli erdőgazdálkodás és a fokozottan védett státusz kijelölése kulcsszerepet játszik. Az olyan kezdeményezések, mint a Pilisi Parkerdő integrált természetvédelmi stratégiája, jó példák arra, hogy a gazdálkodás és a természetvédelem hogyan működhet együtt a jövő erdeinek megőrzése érdekében.
Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
Természetvédelem
Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyon
Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) elsősorban nyírségi homoki sztyeppréteket, erdősztyepp-réteket, és a nyíltabb nyírségi mészkerülő homokpusztagyepeket kedvelő fokozottan védett, endemikus faj.
Virágzik a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese
Virágzása az utóbbi években a szakirodalom szerinti adatokhoz képest egy hónappal korábban kezdődött.
A magyar kökörcsin hazánkban őshonos virág. Fotó: Demeter Emese
A magyar kökörcsin hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
2025-ben egy hónappal korábban virít a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese
Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta: Utassy Bence – Természetvédelmi Őrszolgálat
Fotó: Demeter Emese
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Nem zárt be a Hortobágyi Nemzeti Park
Tévesen látott napvilágot az a hír, mely szerint a Hortobágyi Nemzeti Park nem fogad látogatókat. A párosujjú patás állatokat veszélyeztető ragadós száj-és körömfájás fertőző betegség megelőzésének érdekében a Hortobágyi Vadaspark határozatlan ideig valóban zárva tart és emiatt az erre a helyszínre 2025. március 15-re meghirdetett „Gólyaelengedés a Hortobágyi Vadasparkban” programunk is elmarad. Azonban a többi létesítményük működése zavartalan.
Továbbra is látogatható a Hortobágyi Nemzeti Park.
A jelenlegi is látogatható helysznínek listája a következő:
a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont, a „Hortobágy természete” és a Pusztai Kincsestár „A Jószág haszna” kiállítások.
a Hortobágyi Pásztormúzeum
a Hortobágy-halastavi tanösvény
a Szálkahalmi Tanösvény
az Egyek-pusztakócsi mocsarak és Górési tanösvény
a Tiszakürti Arborétum
a Cégénydányádi Cégénydányádi Kende Kúria és Kastélypark Természetvédelmi Terület
A gólyaelengedés kivételével megtartjuk szakvezetett túráinkat.
A márciusi programok és a létesítmények elérhetőek honlapukon. Kattintson ide!
Forrás:
Hortobágyi Nemzeti Park
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Móró Balázs: A régen várt remetém
KITEKINTŐ: Szerbia – A PREDATOR Magazin, amely bírál, de megoldásokat is kínál
Ragadós száj- és körömfájás betegséget állapítottak meg Szlovákiában
Száj- és körömfájás – mi várható?
Erdészetis állásbörze Szegeden
Egy valótlan állítás következményei
Szentélyerdők a Pilisi Parkerdőben
NÉBIH: Tájékoztatás a durumbúza kultúrában felhasználható növényvédő szerekről
Új csemetetermesztési technológiák segítik a hazai erdők hosszú távú fennmaradását
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian