Keressen minket

Természetvédelem

Nemzetközi konferencia a városi erdőkről – a Pilisi Parkerdő részvételével

Belgrádban konferenciát szerveztek a városi erdők fejlesztési lehetőségeiről

Közzétéve:

Az elmúlt héten zajlott Belgrádban a Városi Erdők Európai Fórumának (European Forum of Urban Forestry EFUF) 24. konferenciája. Az európai nagyvárosok ökoszisztémájának és zöld infrastruktúrájának legfontosabb elemével, a városi erdőkkel foglalkozó szakmai rendezvényen a Budapest és környékének állami erdőit kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. is részt vett. A Parkerdő részéről a belgrádi eseményen Dr. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes tartott előadást.

Belgrádban konferenciát szerveztek a városi erdők fejlesztési lehetőségeiről. (Kép: Pilisi Parkerdő)

Európai összefogás a városi erdőkért

A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. Ábra: Pilisi Parkerdő)

A Városi Erdők Európai Fóruma (EFUF) fókuszában az európai nagyvárosok és az azokban található, azokat övező erdőterületek kapcsolata áll. Az EFUF egyfajta ernyőszervezet, mely rendszeres lehetőséget biztosít a városi erdőkkel foglalkozó szakemberek, döntéshozók, tudósok tapasztalatcseréjére. Erdészek, építészek, tájépítészek, várostervezők, az állami és önkormányzati szervek döntéshozói, kommunikációs szakemberek és számos más szakma képviselői vesznek részt az évente megrendezett fórumokon.

A természetes állapotú erdők Földünk legösszetettebb ökoszisztémái közé tartoznak, a nagyvárosok pedig az emberi civilizáció legkomplexebb szerveződései. A konferencia jelentőségét az adja, hogy e két, rendkívül bonyolult biológiai és társadalmi struktúra találkozása, a városi erdők olyan problémákat vetnek fel, amelyekre csak sokféle szakterület közreműködésével és tudás összehangolásával adhatók komplex és holisztikus válaszok.

A közel negyed évszázada, 1998-ban először a Ruhr-vidéki Wuppertalban megrendezett EFUF célja, hogy a városi erdők kérdésköre által érintett szakterületek folyamatos kapcsolatban és párbeszédben legyenek egymással. A Pilisi Parkerdő Zrt. már a kezdetektől részt vett az együttműködésben, amit az is bizonyít, hogy a harmadik fórumot 2000-ben, az ezredfordulón Budapesten, a Parkerdő rendezésében tartották.

Már az ezredfordulón is egy tartalmas konferenciát és szakmai programot sikerült szerveznünk, melyre még most is emlékeznek az akkori résztvevők. A Pilisi Parkerdő elődjét már 1969-ben a városierdő-gazdálkodás elődjének tekinthető közjóléti erdőgazdálkodás megteremtése céljából hívták életre. Ennek köszönhetően már akkor is volt mit a szakközönség elé tárnunk” – emlékezett vissza a már akkor is jelen lévő Csépányi Péter.

Mi történt a belgrádi EFUF 2022-őn?

Azóta minden évben összegyűlnek a városi erdők szakértői – az elmúlt két év kivételével, amikor a járvány miatt elmaradtak az összejövetelek. Éppen ezért különösen fontos volt az idei belgrádi fórum, hiszen egy rendkívül dinamikusan változó szituációban, a látványosan felgyorsult klímaváltozás időszakában több évnyi tapasztalat és kutatási eredmény vált megoszthatóvá. Erre a helyzetre reflektált az idei EFUF címe és fő témája is: „Adaptive Measures in Urban Forests”, azaz „A városi erdőkben alkalmazott intézkedések”.

A konferencián hat szekcióban közel ötven előadás és prezentáció hangzott el, melyeket kerekasztal-beszélgetések és rövid tanulmányutak egészítettek ki. Jóformán az összes európai ország képviseltette magát, de jelen voltak kanadai, brazíliai vagy ruandai szakemberek is.

A konferencia nagyszerű lehetőség nyújtott a városi erdőkkel kapcsolatos legújabb és élvonalbeli kutatások megismerésére, továbbá a témában jártas gyakorlati szakemberekkel, haladó kutatókkal folytatott tapasztalatcserére, hogyan lehet fenntartani a városi erdőket és fejleszteni a városierdő-gazdálkodást a gyorsan változó világban” – mondta el Csépányi Péter.

A fórum belgrádi helyszínéből adódóan ezúttal hangsúlyosak voltak a délkelet-európai, balkáni és adriai területek. Számos szerbiai, szlovéniai, horvátországi vagy akár törökországi példa és esettanulmány szerepelt a programban. Elhangzottak konkrét, dendrológiai szak-előadások a városi erdők jellegzetes kártevőitől a megfelelő fafajták kiválasztásáig, de éppígy bemutattak esettanulmányokat az erdei kommunikációs eszközöktől a faültetési kampányok lebonyolításán át az ökológiai design vagy a távvezérelt érzékelőkkel ellátott „okoserdő”-megoldásokig.

A Pilisi Parkerdő városierdő-fejlesztései

Magyarországról a budapesti és főváros környéki állami erdőket kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. is részt vett a konferencián. A Parkerdő már a kezdetektől, több mint húsz éve aktív közreműködője a Városi Erdők Európai Fórumának. Dr. Csépányi Péter nagy érdeklődéssel kísért angol nyelvű előadásában a 2000-ben tartott budapesti konferencia óta eltelt húsz év fővárosi és főváros környéki városierdő-fejlesztéseit foglalta össze.

A Pilisi Parkerdő Budapesten és környékén közel 65 ezer hektár állami tulajdonú erdőt kezel: a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Gödöllői-dombság, a Gerecse egy részének és nem utolsó sorban a főváros erdői több mint 3 millió itt lakó számára nyújtanak természetes környezetet a kikapcsolódáshoz és rekreációhoz, biztosítanak tiszta ivóvizet és jó levegőt.

A Parkerdő által fenntartott erdők alkotják Budapest és a fővárosi agglomeráció zöld infrastruktúrájának legfontosabb elemét, így a cég szakmai tevékenységének kiemelt fókusza a területek sajátosan városierdő-funkcióinak erősítése. Ezek közé tartozik a hagyományos gazdálkodási formák, mindenekelőtt a fakitermelés háttérbe szorulása, ezzel szemben az erdő esztétikai, rekreációs, egészségügyi és klímavédelmi funkcióinak előtérbe helyezése.

Az egyre gyorsuló változások – köztük leginkább a klímaváltozás – újabb kihívásokat jelentenek a Budapesten és közvetlen közelében található erdők számára. Feladatunk megfelelni ezeknek a kihívásoknak, a szükséges szakmai előkészítő munkák összeállítása, a városi erdők felkészítése a változásokra, és a feladat fontosságának tudatosítása” – foglalta össze Csépányi Péter.

Forrás: Pilisi Parkerdő

Természetvédelem

Öreg néne őzikéje

Őzsutát műtöttek meg a Hortobágyi Madárpark szakemberei.

Published

on

Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.

A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

1 éve történt… A madárinfluenza pusztított

Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.

Published

on

Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer.  Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.

De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani.  A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.

A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem.  Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.

Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdőfürdő a kidobott kanapé

Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.

Published

on

Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.

Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.

A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott.  A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.

A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.

A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.

Forrás: Magyarország Bíróságai

Tovább olvasom