Természetvédelem
Őszi darulesek a szegedi Fehér-tónál 2022
Kiskunsági Nemzeti Park: A hazai daruvonulási útvonal egyik legfontosabb állomása a szegedi Fehér-tó környéke. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság túravezetője segítségével felejthetetlen élményben lehet részünk, miközben darvak százai szállnak el a fejünk felett.
Az ősz egyik leglátványosabb természeti eseménye a daruvonulás. A darvak ilyenkor nagy tömegben vonulnak át hazánkon, messze hangzó krúgatásuk hozzátartozik az igazi őszi hangulathoz. A kelet-európai állomány kiemelt gyülekezési helye a Hortobágy és a szegedi Fehér-tó környéke. Az itt megpihenő darvak a szántókon, tarlókon megfelelő táplálkozóhelyet találnak, az éjszakákat pedig lecsapolt halastavakon, pusztai elöntéseken töltik.
A darvak nagy része november végén, a tartós fagyok beálltakor elhagyja hazánkat és Európa déli részén vagy Észak-Afrikában töltik a telet. Az utóbbi években egyre több példa van arra is, hogy nagyobb csoportjaik nálunk telelnek át, például a Büdös-széken a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben.
A szegedi Fehér-tó környékén tartózkodó darvak száma meghaladhatja a 40 ezret, érdemes hát jelentkezni a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság daruleső túráira. A nemzeti park túravezetője segítségével garantáltan nem maradunk le a darvak esti behúzásáról, és sok mindent megtudhatunk életmódjukról is.
Minden túra a Kurgán Természetvédelmi Bemutatóhelytől indul (Szatymaz külterület, az E5 főút 158-as km-szelvénynél).
A daruleshez saját gépjármű szükséges! Tömegközlekedéssel érkezőknek autóinkkal segítünk megoldani a terepen való mozgást.
Részvételi díj: felnőtt 2000 Ft/fő, diák és nyugdíjas 1500 Ft/fő, hajnali túra egységesen 2500 Ft/fő
Információ, jelentkezés: Ábrahám Krisztián, 30/638-0297, abrahamk@knp.hu, Facebookon: szegedi Fehér-tó
A darulesre terepszínű vagy sötét ruhában érkezzünk. Vaku és zseblámpa használatával ne zavarjuk a madarakat.
Előzetes bejelentkezés szükséges!
Időpontok 2022-ben:
Október 16, 22, 23, 29. – kezdés 15:00 órakor
Október 30., november 1, 5 és 6. – kezdés 14:00 órakor
November 5. és 12. – hajnali darules, kezdés 5:00 órakor
November 12, 13, 26, 27. – kezdés 13:30 órakor
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park
Természetvédelem
Sasszinkronnal egybekötött madarásztúra a Tisza-tavon
Programajánló: Közeledik az Országos Sasszinkron ideje!
Közeledik az Országos Sasszinkron ideje, amit immáron 22. alkalommal szervez meg az MME. A sasok számlálása közösségünk összehangolt munkája által történik, kisebb csapatok indulnak el kutató útjukra a megjelölt napokon, a működési területünk kijelölt helyszínein.
Idén a korábbiakhoz képest még inkább megnyitjuk a lehetőséget az érdeklődők számára:
A Sasszinkron apropójából szervezünk egy MADARÁSZ TÚRÁT, amelyre szeretettel várjuk mindazokat, akik szeretnék a madarakat és a védelmükre szolgáló gyakorlati terepi munka rejtelmeit jobban megismerni.
Ami várható:
Szabó Attila tagtársunk szakvezetésével Poroszlóról induló, összesen 5-6 km-es séta a Tisza-tó gátján, mely során kedvező időjárási körülmények között számos madárfajt láthatnak a résztvevők. Vízhez kötődő madarak – pl. rétisas (amely Szitta Tamás alábbi fotóján is látható), réce- és libafajok, stb. – mellett ligetek, vízközeli cserjések, nádasok énekesmadarai is jó eséllyel megmutatják majd magukat.
Találkozó és visszaérkezés helyszíne: Fűzfa Hotel – Poroszló, Kossuth út 81.
Időpont: 2024. január 18. szombat 10:00-14:00
A túra vezetője: Szabó Attila –madarak ismeretében jártas, tapasztalt túravezető, akitől további információ is kapható a 06-70-321-4868-es telefonszámon, vagy a szaboattilaalabaj@gmail.com e-mail címen.
Fontos: a madarászsétán való részvétel INGYENES, DE REGISZTRÁCIÓHOZ KÖTÖTT, 30 fő jelentkezését tudjuk fogadni!
Regisztrálni az alábbi űrlap kitöltésével lehet:
https://forms.gle/rpXnjfi9kySgCdtRA
Szeretettel várjuk az érdeklődőket, hamarosan találkozunk a Tisza-tó gátján!
Forrás: Szitta Emese – MME
Egyre több gólya telel át. Enyhék a telek, és ha egyszer bármi okból kipróbálta, megszokta a gólya, hogy talál ennivalót, és az emberek is segítenek neki, etetik, itatják, akkor minek is kellene elvonulnia?
A bármi ok, ami miatt itt marad lehet betegség, sérülés, késői kelés, másodköltés, ami miatt augusztusban okkal nem vonult el, és ha valóban sérült, és súlyos az eset, előbb-utóbb bekerül hozzánk, vagy más mentőhelyre. De ha nem, szeptemberre-októberre általában rendbe jön, csak akkor már nincs csapat, melyhez csatlakozva el is jut Afrikába. Mint ezzel foglalkozó állatorvos, 40 év gyakorlati tapasztalatával a hátam mögött állítom, hogy nincs igaza azoknak az akár tapasztalt, de állatorvosi gyakorlattal nem rendelkező madármentőknek, sem a gólya teleltető csoportok megmondó embereinek, hogy az itt maradt gólyák mind sérültek, és segítségre szorulnak. Pedig nem. Ha jól repül, és nem sánta, akkor nem kell, nem is szabad, és nem is lehet befogni, fölösleges hajkurászni, mentőcsapatot szervezni, 0-24 órában figyeltetni, etetéssel emberhez szoktatni, mert ha egyszer mégis elvonul, esetleg lelövik az arabok, vagy megeszik az afrikai bennszülöttek.
A hideg nem számít nekik. Nincs annyi pehelytolluk, mint egy pingvinnek, de elég ahhoz, hogy akár mínusz 20-30 fokban is jól érezzék magukat, ha van elég ennivaló, mely belülről fűt. És van, mert a pockok, egerek nem alszanak téli álmot, csigák, giliszták vannak, csak rovarok, kétéltűek, hüllők nincsenek, a halak is elvermelnek.
Csak akkor kell etetni, ha minden befagy és mély a hó, mely alatt már nem találhatók meg a pockok. Ez az utóbbi évtizedekben egy-két hétig tartott, és idén sem várható hosszabb havas időszak. Az igen jelentős hasi zsírtartalék a beleik között egy hétig simán kitart. Ennél hosszabb havas, fagyos időben, ha a gólyának bármi baja van, legyengült, megsérült, sánta, de repül, etetéssel helyhez kötjük, és ha kell, becsapdázható. Ezt mi megoldjuk, de az etetést a helybelieknek kell végezni. Hogy kell-e menteni, azt a nemzeti parkok természetvédelmi őrei meg tudják ítélni, mivel fokozottan védett madárról van szó, nem is szabad ezt tudtuk és engedélyük nélkül megkezdeni.
Az etetést minden nap ugyanabban az időben, ugyanott, ugyanaz a személy, ugyanabban a ruhában, ugyanolyan hívó hanggal, ugyanúgy végezze, így a gólya egy valakihez, egy dologhoz szokik hozzá, nem valamennyi emberhez. De csak addig, ameddig szükséges, nem kell visszaszoktatni a mamahotelbe. Elég naponta egyszer, a kora délutáni órákban, de lehet, sőt ajánlott reggel-este fél-fél kg számára ismerten ehető tápláléknak azonosítható apró halat egy vödörből látványosan kiönteni a gólya látóterében, majd legalább 50-100 méterre eltávolodni. A harmadik napon már jön az ember elé. Akkor már más nyers húsfélét is adhatunk, de ne sertéshúst, mert az káros a madarakra. Akkora darabokra vágva, melyet egyszerre le tud nyelni, mert nem csipkedi, hanem egészben nyeli le. Az itatást csak és kizárólag lavórból, ahonnan a hosszú csőrével vízszintesen meríteni tud, és nem vödörből ahonnan a vízben úszó táplálékot kihalássza, de a víz függőlegesen kifolyik a csőréből. Akkor sem, ha mások ezt jónak tartják.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark