Természetvédelem
Idén több mint kétmillió facsemetét ültetett a Pilisi Parkerdő
A Pilisi Parkerdő Zrt. a főváros környéki állami erdők kezelőjeként stratégiai küldetésének tartja a felelős, fenntartható erdőgazdálkodást. Éppen ezért kiemelt figyelmet fordít erdőterületeinek fenntartható kezelésére, az erdők természetességének fokozása érdekében végzett erdészeti beavatkozásokra. A Pilisi Parkerdő 2022-ben több mint kétmillió facsemetét ültetett – ezek közel felét saját alaptevékenysége részeként –, és több száz hektáron végzett erdőmegújítás és erdőtelepítés keretében csemeteültetési és magvetési munkálatokat.
Az idei erdőszerkezet-átalakítások, erdőfelújítások és erdőtelepítések során a társaság összesen több mint 930 ezer csemetét ültetett (ezek többsége kocsányos és kocsánytalan tölgy, illetve cser, valamint elegyfajok – zömmel juhar, kőris és vadgyümölcsök), továbbá 21 tonna makkot (tölgy és cser) – is elvetett. Az erdők fenntarthatóságának biztosításához azonban nemcsak az ültetésekre, de a folyamatos ápolásokra is figyelmet kell fordítani: közel 2600 hektáron hajtott végre ilyen jellegű munkálatokat a Parkerdő az általa kezelt erdőkben.
A Pilisi Parkerdő Erdészetei 2022-ben összesen kétszáznegyven hektáron végeztek az idős erdők megújítása érdekében csemeteültetést vagy makkvetést, melyből 105 hektáron erdőszerkezet-átalakítás is történt. A szerkezet-átalakítás azt jelenti, hogy idegenhonos – például akác- vagy feketefenyő – állományok helyére őshonos fafajokat, jellemzően kocsánytalan tölgyet, csertölgyet, hazai nyárfajokat és más elegyfafajokat ültet a társaság. Ilyen erdőfelújítás zajlott nemrég Érd mellett a Beliczay-szigeten, de hasonló történik hamarosan Pomáz térségében, ahol egy új parkerdőt hoz létre a társaság. Az érdi Beliczay-szigeten például a korábbi egykorú, alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ezért ökológiai szempontból sérülékeny nemesnyár faültetvény helyén változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdő születik az idei ültetések nyomán.
A Pilisi Parkerdő ezen túl 2022-ben a saját területén húsz hektárral növelte a hazai erdők területét (erdőtelepítés). Ezt egészítették ki az idegen területen, megbízások alapján végzett erdőtelepítések és fásítások, melyek során a társaság több mint 1,1 millió csemetét helyezett ki. A legnagyobb szabású munkák a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából ültetett autópálya-növénytelepítések és az útépítések során kivont erdőterület pótlását szolgáló csereerdőtelepítések voltak, emellett Gödön közel háromszázezer, Pápán majdnem negyvenezer, Budapesten a Nemeskéri úton húszezer darab csemetét ültetett a Parkerdő. Így elmondható, hogy 2022-ben a Pilis Parkerdő saját és vállalkozói tevékenysége részeként több mint kétmillió facsemetét ültetett.
A társaság részt vállalt a Agrárminisztérium és a MOL Új Európa Alapítvány „VárosFa” elnevezésű településfásítási programjában. 2022-ben tizenhét településen összesen közel ezer sorfát ültetett el a települések önkormányzataival közösen.
A Pilisi Parkerdő által kezelt erdők fakészlete 2022-ben is közel kétszázhatvanezer köbméterrel gyarapodott. Az éves fakitermelés ennek a növekménynek idén sem érte el a háromnegyedét, mintegy száznyolcvanezer köbméter körül mozgott. A Pilisi Parkerdő speciális helyzetét júl mutatja, hogy az általa kezelt hatvanezer hektárnyi erdőterületen országos viszonylatban is magas, közel húsz százalék a faanyagtermelést nem szolgáló erdők aránya.
Az erdőfelújítás és -kezelés a Pilisi Parkerdő legfontosabb, de korántsem egyetlen tevékenysége. A társaság 2022-ben elindította Városierdő-fejlesztési programját, mely hosszú távú, szisztematikus koncepció a budapesti erdők komplex ökoszisztéma-szolgáltatásainak javítására. Ennek keretében idén az általa kezelt fővárosi erdőkben hetvenöt százalékra emelte a folyamatos erdőborítással kezelt területek arányát. Emellett jelentős turisztikai beruházásokat hajtott végre a területén, illetve a hozzá tartozó Budakeszi Vadasparkban és gödöllői Arbo Parkban, illetve megkezdte Visegrád környéki „Fellegpark” komplex ökoturisztikai hálózatának kialakítását.
Forrás: Pilisi Parkerdő
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai