Természetvédelem
300 hálózati ponton avatkozott be a gólyák biztonsága érdekében az E.ON Hungária Csoport a Dunántúlon és Pest megyében
Több mint 2900 madárpárnak adnak otthont a vállalatcsoport fészektartói
· Gólyafészek-tartók kihelyezésével, a megrongálódott fészektartók javításával, madárbarát hálózati átalakításokkal és innovatív madárvédelmi eszközökkel teszi biztonságosabbá a madarak számára energiahálózatát az E.ON
· Más-más hálózati beavatkozásokat végez a cég a gólyák, a magaslati kiülőpontokat kereső ragadozómadarak és a rosszul navigáló túzokok érdekében
· Az E.ON a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) és a hazai nemzeti parkok szakembereivel működik együtt a madárvédelmi beavatkozások kapcsán
· A hazánkba érkező gólyákat több mint 2900 gólyafészekkel várják
A gólyák augusztusi vonulását követő őszi és a téli időszakban tud az E.ON Hungária Csoport a madarak zavartatása nélkül beavatkozni a hátrahagyott fészkek környékén, ezért jellemzően erre az időszakra esik a legtöbb madárbarát hálózati átalakítás is. Azt, hogy pontosan hol kell a madarak érdekében beavatkozni, azt az E.ON és a nemzeti parkok, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei közösen határozzák meg, és mindig a helyi igényeknek megfelelően, a szakemberek által jóváhagyott technológiát alkalmazzák a hálózaton.
A visszatérő gólyák biztonságos fészkelését és költését az áramhálózat oszlopaira telepített fészektartókkal segíti az energiacég. Az idei szezonra 80 helyen telepített új fészektartókat az E.ON, a legtöbbet Szekszárd és Nagykanizsa környékén, a meglévő fészkeket pedig ahol szükséges volt, cserélték. A veszélyessé vált vagy viharban megsérült fészkeket lebontották, és új helyen, megerősítve építették újjá. A fészektartókra fonott fészekalap is került, hogy vonzóbb legyen a fészkelőhely a visszatérő madarak számára. A gólyák által minden évben újra megrakott, több évtizedes fészkek ellenőrzésére azért van szükség, mert ezek súlya akár több mázsásra is nőhet, és veszélyt jelenthet a madarakra és a hálózatra egyaránt. A madárvédelmi szakemberek ilyenkor az E.ON munkatársainak segítségével úgynevezett fészek-kikönnyítést végeznek, hogy a madarak biztonsággal elfoglalhassák azokat és az áramellátás zavartalanságát se veszélyeztessék. Az új fészektartókkal együtt már több mint 2900 fészkelőhely áll a gólyapárok rendelkezésére az E.ON dunántúli és pest megyei áramhálózatán.
Nemcsak az érkező gólyák, de a különböző ragadozómadarak védelmére is gondolnak az E.ON szakemberei, és az idei évben is folytatják azokat a hálózatfejlesztéseket, melyek a fészkek, illetve a vadászó- vagy táplálkozóhelyek környezetében lévő hálózati elemek madárbaráttá alakítását szolgálják. Az utóbbi hónapokban 120 helyen történt ilyen jellegű madárbarát hálózati beavatkozás az E.ON szolgáltatási területén, a legtöbb Tolna, Somogy, Zala és Pest megyében.
A madárbarát hálózati átalakítások közül kiemelkedik a Duna alacsony vízállása miatt a gólyák számára vonzó táplálkozási terület, a Dunakanyar. Dömös térségében az E.ON szakemberei leszigetelték a középfeszültségű gerinchálózat valamennyi oszlopát, és az itt portyázó fehér és fekete gólyák biztonsága érdekében beülésgátlókat is felszereltek rájuk. A korábbi évek fejlesztéseivel együtt már 12 kilométeresre nőtt ezen a szakaszon a biztonságos hálózat hossza. A Ráckevei Duna-ágon, Szigetcsép, Tököl és Szigetszentmiklós környékén a vörösvércsék és a sólymok érdekében avatkoztak be az energiacég szakemberei. Ezen a gazdag élővilágú, tőzeglápos, nagy mezőkkel és háborítatlan szigetekkel teli területen belvizek esetén a gólyák is szívesen táplálkoznak. A burkolt szigetelések, hosszú feszítőszigetelők, madárkiülők és szárnyterelők alkalmazásával az oszlopokat már biztonságos kiülőpontként használhatják prédájukra lesve a madarak.
Visszatérő problémát jelentenek azok a nagyvárosok környéki szemétlerakók, amelyeket előszeretettel látogatnak a gólyák táplálék reményében. Mivel távol tartani őket innen nem lehet, folyamatosak a hálózati beavatkozások az E.ON területén lévő szeméttelepek környékén. A Nagykanizsa melletti bagolai hulladéklerakó oszlopainak szigetelése után, amely nemrégiben fejeződött be, tavasszal kezdenek az E.ON szakemberei egy nagyobb lélegzetvételű, földkábelek létesítésével járó átalakítást Pest megyében. Mire a gólyák és cseperedő fiókáik a nagy nyári szárazságban már csak szűkösen fellelhető táplálék miatt a szeméttelep kínálata felé fordulnak, a pusztazámori szemétlerakó környéke is biztonságossá válik számukra a föld alá vitt kábeleknek köszönhetően.
Közben egész évben zajlik a Danube InGrid hálózatfejlesztési program keretében a meglévő fejszerkezetek cseréje madárbarát kialakítású eszközökre. A korábban alkalmazott oszlopkapcsolókat a teljes Észak-Dunántúlon új, zárt (szigetelt) és távolról működtethető oszlopkapcsolókra cseréli a cég, hogy az ellátásbiztonságot növelje. A fejszerkezet önmagában nem lenne madárbarát, de az E.ON saját vállalása, hogy minden érintett oszlopkapcsolót madárbaráttá átalakítva szerel fel a hálózatra.
Egyes madarak esetében a hagyományosan alkalmazott madárvédelmi megoldások – a légvezetékhálózat szigetelése, burkolatok kialakítása – nem nyújtanak kellő védelmet, így van ez a legnagyobb röpképes madarunk, a túzokok esetében is. Az alacsonyan repülő, nehézkesen navigáló túzokok nekiütközhetnek a légvezetékeknek, ezért védelmükben kizárólag a földkábelesítés jelent teljes körű megoldást. A vállalatcsoport túzokvédelmi programja keretében késő ősszel Mosonszolnok mellett, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén fészkelő túzokcsapatok védelmében szüntette meg a légvezetékeket.
A madárbarát hálózati munkák nem érnek véget a gólyák érkezésével, az év további részére is számos, a természeti környezet megóvását célzó munkát tervez az E.ON. Kiemelten kezeli a cég a nemzeti parkok, madárvédelmi szakemberek irányadó javaslatait, és támogatást nyújt minden olyan esetben, amikor lakossági bejelentés érkezik és azonnali beavatkozásra van szükség például a viharban megrongálódott gólyafészkekkel kapcsolatban. Az idén születő gólyák gyűrűzésében való segítségnyújtást – ahogy az elmúlt években mindig – idén is a madárvédelmi szakemberekkel egyeztetve a nyári hónapokra ütemezte be az energiacég.
Forrás: E.ON Hungária Csoport
Természetvédelem
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.
2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.
A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.
Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.
A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.
Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.
Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Természetvédelem
Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban
Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.
“A faj hazánkban fokozottan védett,
természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”
A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.
A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park