Kiemelt cikk
Téli vendégek a hortobágyi pusztán – GALÉRIÁVAL
Horváth Róbert rétisasokat fényképezett a Hortobágyi Nemzeti Park területén
Horváth Róbert amatőr természetfotós Komárom-Esztergom vármegyében, Tatabányától nem messze, Bokodon él. Professzionális szinten 2016-ban kezdett el fényképezni, amikor megvásárolta az első tükörreflexes fényképezőgépét. A Győri Fotóklub Egyesület megbecsült tagja, a településtől nem messze egy saját fotóslest is üzemeltet. Fényképei már számos kiállításon szerepeltek.
Minden évszaknak meg van a maga szépsége, amit szeretne megörökíteni. A természet rejtett szépségeit kell megtalálni – kezdte beszámolóját Horváth Róbert. Nem tudhatjuk előre, mivel ajándékoz meg bennünket a természet. Az elvárások nélküli fényképézés, talán az egyik legszebb hobbik egyike. Előbukkanhat a bőgésben egy termetes gímszarvasbika, vagy éppen egy különleges vadvirágot pillanthatunk meg a mezőn.
A Magyar Madártani Egyesület tagja már másodjára látogatott el a Hortobágyi Nemzeti Park területére, amely megközelítőleg 82 ezer hektár nagyságú. 1999. november 30-án Marrákesben, az UNESCO a Világ Kultúrális és Természeti Örökségének a listájára, mint világörökségi helyszín is felkerült a Hortobágyi Nemzeti Park “Puszta” néven. Számos olyan természetvédelmi értéke van, amely a Föld minden pontjáról vonzza a természetfotósokat.
A természetvédelmi szakemberek számos fotóslest üzemeltetnek a nemzeti park területén. Hazánk rétisas-állománya megközelítőleg 350 párból áll, a Földön nagyjából két-három ezer egyed élhet. A téli időszakban azonban megpezsdül a vidék, mert északról 500-700 rétisas érkezik a Hortobágyra.
A halastavak adta bőséges táplálék és a biztonság miatt, kedvelt célpontja a migráló sasoknak a Hortobágy. A természetvédelmi őrszolgálat mindent megtesz, hogy kedvezzen a pár hónapot hazánkban töltő állománynak.
Ilyen nagy számban megfigyelni őket, csak a téli hónapokban van lehetőség. A tavasz beköszöntével az itt vendégeskedő madarak visszatérnek Észak-Európába. A fotósleseket olyan stratégiai helyeken üzemeltetik, ahol bőséges a hal mennyisége. Bárki is látogat el ide, nagyon szigorú szabályokat kell betartania. Ezek a madarak semmilyen körülmények között nem láthatnak meg embert.
Ha ez megtörténne, az egész téli “idény” abban a pillanatban befejeződik, mert ezek a vadmadarak egyáltalán nem tolerálják az embert. A fotóslesből tilos kimenni. Aki ezt a szabályt nem tartja be, a természetvédelmi őrszolgálattól komoly pénzbírságot és eltiltást is kaphat. A szabályokat megismerve és egyeztetve, kora hajnalban már kint voltak a lesnél, amit egy régi kút alapjaiból építettek fel. A talajszinttől összesen egy méterre emelkedik ki a les a pusztából. A nagy hidegek miatt egy pici kályhát is beszereltek, és fűteni is lehet, ha arra igény van. Több száz kilométeres út után, nagy várakozásokkal indult az első nap Kecskés József vezetésével.
Ahogy lassan véget ért a sötétség, a rétisasok meg is jelentek a területen, alig pár méterre a fotóstól. A 20-30 egyedből álló réti sas csapat bőségesen talált magának élelmet a les előtt elterülő pici kis tóban és annak környékén. A párban élő madarak télen csoportokba verődnek. A sasok dögevők is, emiatt nem ritka, hogy a madarak összecsapnak egymással. Minden sas egy egyéniség, ahogy a Hortobágyi Madárkórházban tartják. Általában a nagyobb tömegű tojók győznek a kisebbekkel szemben. A hímek súlya 3100-5400 gramm között változik, a tojók súlya 3700-6900 gramm között alakul. A fiatal rétisasok sötétbarna színűek, a farkuk, a csőrük is sötét színű, az idősebbeknél a csőr sárga. A farkuk fehér színű és sokkal világosabb a tolluk. Testhosszuk eléri a 76-92 centimétert, szárnyfesztávolságuk a 1,8 – 2, 4 métert.
Napfelkelte után a legjobbak a fények a fényképezéshez. A madarak viselkedése azonban kiszámítathatatlan. Előfordulhat, hogy egy nagyobb csapatot is láthatunk, de előfordulhat az is, hogy egyet sem.
Ahogy egyre jobban világosodik a madarak jóllaknak és beülőfákra szállnak át. Nyolc, kilenc óra után megáll az élet, viszont más madárfajok bármikor felbukkanhatnak. Ezután sem szabad kimenni, mivel a sasok alig pár száz méterre lehetnek a közelben. Rendkívül éles látásukat, az ötször-hétszer nagyobb fényérzékelő sejteknek köszönhetik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy észrevehetik a legkisebb mozgást is, akár két-három kilométer távolságból is. A halászsas például halfogásra specializálódott. Képes meglátni a halat és előre kiszámolni a zsákmány várható mozgását, viselkedését.
Robi továbbra is a lesben maradt, várt, rendszerezte a fényképeit. Nagy szerencséje volt a két napos túrán, mert mindkét napon számos rétisast figyelhetetett meg testközelből. Az egyik alkalommal egy érdeklődőbb sas, a tükörüveg felé vette az irányt. Elméletileg csak magát láthatta, de ekkor Robi levegőt se mert venni, és meg sem mozdult. Egy sast soha nem becsülhetünk le. A madár sokáig figyelte magát a tükörben, majd elsétált. A fotós és a madár közötti távolság, nem lehetett több mint egy méter. Természetes körülmények között ezt fizikai képtelenség megvalósítani.
Késő délután a sasok még visszatérhetnek táplálkozni, de megfigyelésükre a kora reggel órák a legalkalmasabbak. A madarak viselkedését nagyban befolyásolja, hogy milyen hidegek az adott napok. Amíg Robi a Hortobágyon tartózkodott, nulla és mínusz négy Celsius fok körül volt a reggeli hőmérséklet.
Az első nap tapasztalataiból okulva, másnap már jóval felkészültebben várta a madarakat. Pontosan tudta, melyik irányból lesznek a legjobb fények a fotózáshoz. Szeretett volna parlagi sast is fényképezni, de ez a madárfaj valamiért elkerüli ezeket a helyeket. A rétisashoz képest a parlagi sas félénkebb, ezért jóval nehezebb fotózni is.
Az elmúlt évek során a réti-, és a parlagi sas állománya is növekedett. A természetvédelmi szakemberek munkájának köszönhetően a magyarországi rétisas-populáció növekedésnek indult. A sasokra a legnagyobb veszélyt, az elektromos vezetékek és a mérgezés jelentik. Az áramütött madarak szinte minden esetben elpusztulnak. Ennek megelőzése érdekében – az áramszolgáltatókkal kialakított együttműködés keretében, – az elmúlt években ezért egyre több villanyoszlopot szigeteltek – zárta beszámolóját Horváth Róbert.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fényképek forrása: Horváth Róbert
Horváth Róbert amatőr vadfotós Facebook oldala itt érhető el
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság weboldala ITT, valamint a Facebook oldala ITT érhető el.
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Kiemelt cikk
Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA
A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.
A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.
Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.
A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.
A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.
Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.
A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.
Magyar Elnökség
Kiemelt cikk
Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával
A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.
Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency
A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.
Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency
Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.
Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.
A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.
Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:
- Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
- Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
- Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.
Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége