Természetvédelem
Madárfiókát találtam!
A tavaszi és a nyári időszakban meglehetősen sok bejelentés érkezik kollégáinkhoz a sérült és megmentésre szoruló madarak kapcsán. Ezen egyedek többnyire nem árvák, ezért a befogásuk és elszállításuk helyett a megtalálásuk helyén el kell őket engedni.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/05/Agrojager_erdei_fulesbagoly-300x225.jpg)
A fészküket elhagyó erdei fülesbagoly fiókák táplálékellátásában eleinte szüleik segítenek (fotó: Schneider Viktor)
Talán az egyik leggyakoribb példa a bagolyfiókák esete. Gyakran értesítik kollégáinkat a települési parkok és ligetek fáin üldögélő erdei fülesbagoly fiókákról. Fontos elmondani, hogy ezek a fiatalok még jóval a röpképességük előtt elhagyják a fészkeiket. Tehát a repülni még nem képes fiókák nem sérültek, ezért a befogásukat mellőzni kell.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Mikor kell madarat menteni?
Fontos elmondani, hogy a ragadozók, a betegségek és a rátermettség nagy mértékben befolyásolják a különböző madárfajok egyedeinek túlélési esélyeit. Mindezek a természetes folyamatok szerves részét képezik, éppen ezért a legtöbb énekesmadár kísérletet tesz az évente többszöri költésre.
Leginkább a végveszélyben lévő fajok esetében indokolt az egyedek megmentése. Ugyanakkor itt is fontos megjegyezni, hogy az élőhelyi feltételek helyreállítása nélkülözhetetlen a fajvédelmi tevékenységek sikeres megvalósítása során.
Ha fiókát találunk, mielőtt bármit tennénk, először is bizonyosodjunk meg róla, hogy valóban bajba jutott-e az a kismadár? Amennyiben nem látható rajta sérülés, nyílt seb, lógó, nem mozgó végtag, akkor ne fogjuk be őt, a szülei és a testvérei valahol a közelben tartózkodnak, nem árvák, mint ahogyan azt sokan hiszik. Ezek a fiatal madarak gyorsan biztonságos helyet fognak keresni, és ha elmegyünk onnan, a szülők hamarosan felbukkannak és folytatják az etetését.
A jól kitollasodott fiókák esetében különleges helyzetet jelentenek a hosszabb ideig – több napig vagy akár hétig – tartó esős, az évszakhoz képest hűvös időszakok. Ha ilyenkor átázott madarat találunk, az alábbiakat tehetjük:
· Papírzsebkendőkkel, vászondarabbal óvatosan itassunk fel annyi vizet a tollazatról, amennyit csak tudunk ezek megsértése, szétzilálása, a tollcsévék megtörése nélkül.
· Ha a fióka belefér a két tenyerünkből képzett helyre, akkor nagyra nyitott szájjal, lassan fújjunk rá meleg levegőt mindaddig, amíg meg nem szárad (úgy, mint amikor télen a kezünket melegítjük a leheletünkkel). Amennyiben autóval vagyunk, erre a célra a jármű fűtésrendszerét is használhatjuk.
· Amint a madár megszáradt és felelevenedett (az átázott állat letargikus, alig vagy egyáltalán nem mozog és általában a szeme is csukva van), tegyük egy közeli ágra, bokor alá, közben ügyeljünk arra, hogy ne ázzon át ismét.
· Amennyiben a közelben lakunk, egy-két órára akár haza is vihetjük a madarat, majd a megszárítását, esetleges megetetését követően a lehető legrövidebb időn belül vigyük vissza a megtalálás helyére és a fentiekben leírt módon engedjük el.
A be nem avatkozás és a fiókák tartós hazavitele között van egy köztes lehetőség is – amikor a még nem vagy nem teljesen röpképes fiatal(oka)t vagy a fiókás fészket (a kiesett tojások szinte bizonyosan menthetetlenek) egy nagyobb vesszőkosár védelmében, a megtalálás helyének közelében az ágak közé, egyes fajok (leggyakrabban: házi rozsdafarkú, füsti és molnárfecske) esetében az épületre helyezzük, ahol továbbra is a szülők nevelhetik őket. A vesszőkosarak a lakott területeken ideális műfészkei lehetnek erdei fülesbaglyoknak.
Hová vihetem a fiókát?
Bács-Kiskun megyében a Kecskeméti Vadaskertbe (6000 Kecskemét, Műkert út 1., telefonszám: +36-76-320-121, e-mail: info@zookecskemet.hu, www.zookecskemet.hu).
Csongrád megyében a Szegedi Vadasparkba (6725 Szeged, Szél u. 90., telefonszám: +36-62-542-530, e-mail: info@zoo.szeged.hu, www.zooszeged.hu).
Fokozottan védett, sérült faj esetén hívhatja a Természetvédelmi Őrszolgálatunk ügyeleti számát is: + 36 30 555 6171. Ezen a számon az ügyeletes kolléga naponta 8:00-20:00 között fogadja a természetvédelmet érintő, közérdekű bejelentéseket. (Más nemzetipark-igazgatóságnál más az ügyeleti szám!)
![](https://www.knp.hu/uploads/kepek/madarak/fiokat-talaltam-plakat-mme.jpg)
Forrás: KNP
Természetvédelem
Meglepő helyen nevelt fiókákat egy füstifecske-pár
Szokatlan füstifecske-költést dokumentáltak Bugacon
Fecskefészket valószínűleg mindenki látott már. Köztudott, hogy a füsti fecskék sárból és növényi részekből tapasztják fészküket, amely felülről nyitott (a molnárfecske hasonlóképp sárból épít fészket, de az övé felülről is zárt, csak egy kis berepülőnyílás van rajta). A kivételek azonban erősítik a szabályt. Kollégánk, Varga Péter természetvédelmi őrkerület-vezető épp egy ilyen kivételbe futott bele Bugacon.
A szakirodalom említ ugyan füstifecske-költést házi rozsdafarkú fészekben, ám ez a megfigyelés még szokatlanabb. A természetvédelmi őr így számolt be az esetről:
„Április 10-én az Igazgatóság bugaci kutatószállásának melléképületében arra lettem figyelmes, hogy egy házi rozsdafarkú fészket épített egy falilámpára. A fészek többször leborult, ezért egy kis darab deszkát csavaroztam fel a falra, közvetlenül a kiszemelt fészkelőhely mellé, amire visszatettem a leesett fészekcsészét. A fészekbe nemsokára tojások is kerültek, azonban észrevettem, hogy a rozsdafarkúak időközben átpártoltak a ház egy másik pontjára, az általam megerősített fészektől pedig rendszeresen füsti fecske repült ki. Végül június 5-én derült rá fény, hogy a fészek lakói ténylegesen füsti fecskék, amelyekről köztudott, hogy leginkább sárból építenek fészket saját maguknak! Ebben az esetben viszont mindössze csak a deszkán nevelkedett a két fióka, ugyanis az összes fészekanyagot lelökték. A megerősödött fiókák június 10-én ki is repültek, amit a szülők hangos csiviteléssel fogadtak.”
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
A füsti fecske fészkét általában az épületek belső részeiben építi meg, istállókban, ólakban és tanyaépületeken telepszik meg a leghamarabb, de épületek eresze alá, gerendákra is ragaszthatja azt. A repülő rovarokkal táplálkozó faj állománya az utóbbi évtizedekben sajnos folyamatos csökkenő tendenciát mutat. Ennek fő okai a nagyüzemi mezőgazdaság, a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás, amit még a kémiai szúnyogirtás is tetéz, amely pusztítja a táplálékukat képező rovarvilágot.
Tavasszal sárgyűjtő helyekkel és műfészkekkel segíthetjük a megtelepedését.
Forrás: KNP
Természetvédelem
Batlacsapat vendégeskedett a kardoskúti Fehér-tavon
Batlacsapat bukkant fel kardoskúti Fehér-tavon
Kilenc példányból álló batlacsapat bukkant fel június 2-án a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tavon. A madarak egész nap a növényzettel benőtt tóparton táplálkoztak.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/06/Agrojager_Batla-300x188.jpg)
A kép illusztráció. Készítette: Motkó Béla
Az utóbbi hetek esőzéseinek hatására a Fehér-tó korábban kiszáradt medrében ismét van víz, ami vonzza a madarakat is. A vízborítás június elejére elérte a 70 százalékot. Minden bizonnyal ez vonzotta ide a térségben meglehetősen ritkán felbukkanó batlákat is. Van olyan esztendő, amikor egyetlen példány sem fordul meg itt, ezért is számít különleges látványnak a mostani, 9 madárból álló csapat megjelenése. Délelőtt érkeztek, s egész nap a tó szélén, a növényzettel benőtt részeken táplálkoztak. Valószínűleg utána sem mentek messzire, mivel június 5-én ismét megfigyeltünk egy példányt a tó közelében, a barackosi vizes élőhely-rekonstrukción.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Valaha régen, egészen az 1920-as évekig a batla viszonylag gyakori fészkelő volt Magyarországon, költőállománya elérte az 1000 párat. A nagyobb mocsarakban, elsősorban a Kis-Balatonban, vegyes gémtelepeken költöttek. Aztán az állomány rohamosan csökkent, míg végül az 1950-es években teljesen eltűnt hazánkból, csak átvonuló vendégként láthattuk. Az 1970-es években aztán újra elkezdett Magyarországon költeni, de ekkor már a Hortobágyon. Később egyre több helyen jelent meg fészkelőként, az utóbbi 20-30 évben költöttek batlák a Tisza-tavon, a Péteri-tavon, a Csaj-tavon, a Kis-Balatonon, Biharugrán és a Gácsháti-halastavakon is.
A batla igen nagy elterjedésű faj, egész Eurázsiában, Ausztráliában, Észak-Afrikában és Amerika keleti sávjában is költ. Világállománya csökken, ugyanakkor európai állománya növekvőben van. A Duna-deltában például nagyon sok batla költ. Hosszútávú vonuló, a telet a Szaharától délre, a Száhel-övezetben tölti. Csőre lefele hajló, tollazata alapvetően barnás színezetű, de szárnyfedői a napfényben zöldes-lilás színben irizálnak.
Természetvédelem
A Túzokvédelmi Állomáson kibújt az első csibe a tojásból
Május elején kikeltek a mentett tojásból származó túzokcsibék
Május 5-én kikelt az idei első, mentett tojásból származó túzokcsibe a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/05/Agrojager_Czifrak_Gabor-300x218.jpg)
Fotó: Czifrák Gábor – KMNP
Ezen a tavaszon eddig összesen hat tojás került be az állomásra azokból a fészkekből, melyeket a túzoktojó valamilyen ok miatt végleg elhagyott. A hatból egy tojásban nem volt embrió. A mentett tojások különböző kottlottságúak, a következő csibék kikelése május végén várható. A túzokcsibéket az első időszakban nagyon magas állati fehérje tartalmú takarmánnyal tápláljuk, s ezt különböző rovarfajokkal, növényi táplálék-elemekkel is kiegészítjük.
A túzoktojók akár háromszor is újra sarjúköltésbe kezdenek, ha a költésük meghiúsul. Éppen ezért akár még július második felében is kerülhetnek be újabb tojások a Túzokvédelmi Állomásra. Az, hogy egy adott évben mennyi mentett tojást szállítanak be ide, több tényezőtől is függ. Idén az AKG programban résztvevő gazdák esetében a különböző munkálatokra vonatkozó időkorlátoknak köszönhetően a fészkek nyugalma biztosított.
Az 1978-ban megnyitott Túzokvédelmi Állomáson évről-évre sikeresen zajlik a mentett túzoktojások keltetése, a fiókák nevelése és visszavadítása. Ez a tevékenység is jelentősen hozzájárul a hazai túzokállomány fennmaradásához, gyarapodásához.