Természetvédelem
Újabb ritka költő madárfaj a Dél-Alföldön:
Kiemelkedően ritka jelenséget dokumentáltak a tömörkényi Csaj-tón
Európa legkisebb csérfaja mindig is nagyon ritka költőfaj volt a hazánkban. Elsősorban kisebb hazai folyóin, például a Dráva kavicszátonyain költhet néhány pár, de gyakran kevés sikerrel. Idén júniusban a tömörkényi Csaj-tó egyik lecsapolt taván telepedett meg egy pár kis csér, amely kiemelkedően ritka jelenség a hazai madártanban.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/Agrojager_kiscser-300x123.jpg)
Kis csér a tömörkényi Csaj-tavon ( Fotó: Mészáros Csaba)
A kis csér (Sternula albifrons) mindig nagyon ritka költőfaj volt Magyarországon. Bár ritka átvonulóként rendszeresen fel-feltűnik a nagyobb tavaink környékén (Fertő-tó, Balaton), valamint a nagyobb kelet-magyarországi halastavainkon (szegedi Fehér-tó, Hortobágy-halastó), a hazai költő-állományt az az egy-két pár madár jelenti, amely a Dráva kavicszátonyain próbálkozik költéssel bizonyos években. Sajnos a vízállás gyors emelkedése gyakran elmossa a tojásaikat, így a sikeres költés nagyon ritka.
Bővebben
Június 10-én jelent meg először két kis csér a térségben, a mórahalmi Nagyszéksós-tavon. Költeni ugyan nem maradtak, de a párban történő megjelenésük mindig érdekes az év ebben a szakában.
Külön érdekesség, hogy ekkor már két kacagócsér (Gelochelidon nilotica) is tojásokon ült azon az élőhelyen, amely szintén kiemelkedő madártani érdekesség.
Néhány nappal később a tömörkényi Csaj-tó egyik lecsapolt halastaván jelent meg 2 kis csér, amelyek már fészkelésre utaló jeleket adtak: a hím madár halakat adott ajándékba, utána párzást lehetett megfigyelni, később a madarak már fészkelőcsészét kapartak a zátonyon.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
2024. június 27-én az MME Csongrád Megyei Helyi Csoportjának munkatársai kotló kis csért figyeltek meg a zátonyon. A madarak felváltva kotlanak, a váltáskor jól látszott a három tojás, amelyeket a kotlást átvevő madár megigazgatott, mielőtt visszaült volna volna azokra.
A fészek egy zátonyon található, tucatnyi küszvágó csér és gulipán is fiókákat nevel a közvetlen szomszádságban.
Reméljük sikeresen ki fognak repülni a kis csér-fiókák és rendszeressé válhat itt a fészkelés, annál is inkább, mert ezeknek a szép madaraknak két évvel ezelőtt már volt itt egy költési kísérlete, amely akkor sajnos nem sikerült.
Forrás: MME
Június elsején Dunaföldvár belterületén, a 6-os út mellett fészkelő gólyapár egyik tagját áramütés érte. A bejelentők kérték a fiókák kimentését, attól félve, hogy az egyedül maradt gólyaszülő nem lesz képes ellátni őket.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/Agrojager_DDNP_golya-300x201.jpg)
Fotó: Vicsik Boglárka – DDNP
A természetvédelmi őrök munkáját napi szinten segítették a Dunaföldvári Mezőőrség mezőőrei, a Dunatúra Egyesület tagja, valamint helyi lakosok, akik rendszeresen beszámoltak a fiókák állapotáról. Július elejére a fiókák olyan nagyok lettek, hogy fészek már lassan kicsi nekik. Szemmel láthatóan mind az öten jól fejlettek, egészségesek, a fészek elhagyása előtt állnak. A gólyaszülő egyedül is tudta teljesíteni a feladatát, és mind az öt fiókát felnevelte.
Köszönjük a segítséget mindenkinek, akik Dunaföldváron folyamatosan figyelték a gólyákat, és tájékoztattak bennünket az állapotukról!
Forrás: Varga Zsolt – DDNP
Természetvédelem
Az Ornis Hungarica sikere, a hazai madártan elismerése
Komoly szakmai sikert ért el az MME szakmai folyóirata, az Ornis Hungarica
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tudományos munkájának egyik pillére az Ornis Hungarica tudományos folyóirat, amely most abban az elismerésben részesült, hogy a világ vezető folyóiratai között szemlézik a Web of Science Emerging Sources Citation Index új lapjaként és megkapta az ún. impakt faktort (a tudományos folyóiratok színvonalát jelző mérőszám), amit eddig nagyon kevés hazai lap tudott megszerezni.
Az Ornis Hungarica a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület folyóirata. A lap 1991-ben indult és 2012-től rendszeresen évente kétszer jelenik meg, eredeti tudományos cikkekkel, rövid közleményekkel, áttekintő (review) tanulmányokkal a madártan minden területéről (ökológia, etológia, anatómia stb.), de közli az olyan faunisztikai vizsgálatokat is, amelyek pl. biogeográfiai vagy természetvédelmi szempontból értékes eredményeket mutatnak be. Az online megjelentetését és nemzetközi elérhetőségét a Sciendo kiadó biztosítja.
A lap, alapítója és első főszerkesztője Moskát Csaba volt (Magyar Természettudományi Múzeum Állatökológiai Kutatócsoport). Az évek során a főszerkesztők cserélődtek, a szerkesztőbizottság bővült. 2011-től Csörgő Tibor (ELTE) a főszerkesztő és 23 fős hazai és nemezetközi vezető madártani szakemberből álló szerkesztőbizottság biztosítja a lap magas színvonalát. Hozzá csatlakozott, 2016-ban technikai szerkesztőként, 2021-ban ügyvezető szerkesztőként Nagy Jenő (HUN-REN-DE Természetvédelmi Biológiai Kutatócsoport).
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
A szerkesztők kitartó munkájának köszönhetően 2024-ben az Ornis Hungarica egyike lett annak az 544 tudományos folyóiratnak, amely első ízben kapta meg a tudományos folyóiratok minősítésére használt impakt faktort (Clarivate – Web of Science), és ezzel bekerült a közel 22 000 lap közé, amelyek világviszonylatban rendelkeznek ezzel a mérőszámmal. A 29 madártani lap között a 14. legjobb értéket kapta, holtversenyben az 1894-ben alapított Wilson Journal of Ornithology folyóirattal. A Clarivate rangsorában – más mutatókat is figyelembe véve – a 25. helyen áll. Ez hatalmas mérföldkő mind az alapítók, mind a jelenlegi szerkesztők, a szerzők, a bírálók, az MME és természetesen Magyarország tudományos elismerésében. A lap történetéről további részletek az MME50 könyvben találhatók, míg a hivatalos kiadói weblap a következő linken érhető el: https://sciendo.com/journal/ORHU
Az Ornis Hungarica honlapja: http://www.ornis.hu/
Forrás: MME
Természetvédelem
Rekordszámú szalakóta-fészekaljak a dél-alföldi Cserebökényi pusztán
Kiemelkedően sok szalakóta fiókát találtak a Cserebökényi pusztán
A szalakóta hazánkban idősebb fák természetes vagy harkály által készített üregekben és mesterséges odúkban költ, fészekalja általában 4-5 tojásból áll. A hat tojásos fészekaljak minden évben elő szoktak fordulni, de ritkának számítanak. Idén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága illetékességi területén található Cserebökényi pusztán három szalakóta fészekalj is túlszárnyalta ezt: egy 10, egy 8 és egy 7 fiókás fészekaljat is ellenőrzött a nemzeti park munkatársa.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/Agrojager_Dr_Tokody_Bela_szalakota_-300x257.jpg)
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
Ahogy idén már hírt adtunk szalakótáink sikeres évéről, kiemelkedő szezonja van ennek a szép, fokozottan védett fajunknak.
Bővebben a szalakótáról
Feltűnő volt az 5 tojásos fészekaljak nagy száma mellett a kiemelkedően sok 6 tojásos odú is.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/Agrojager_Dr_Tokody_Bela_szalakota_3-300x200.jpg)
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Cserebökényi-puszták Különleges Madárvédelmi Terület-en kihelyezett mesterséges szalakóta-odúk ellenőrzése során Őze Péter természetvédelmi területfelügyelő három odúban is kiemelkedően sok fiókát talált: az egyik odúban tíz, egy másikban nyolc, illetve egy hét fiókás fészekalj is előkerült.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/Agrojager_Dr_Tokody_Bela_szalakota_2-300x200.jpg)
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A 10 fiókás fészekalj rendkívül ritka világviszonylatban is, a tavalyi év során a Felső- Kiskunságban, Lajosmizse határában fordult elő.
A tíz és nyolcfiókás család minden valószínűség szerint úgynevezett „összetojás” lehetett, azaz két tojó madár egy odúba rakta le tojásait és a kotlás, illetve a fiókák felnevelése csapatmunkában történt, kérdés hogy a hím madár mennyiben vette ki a részét a kotlásból, bár a szalakóták esetében a hímek is felváltva szoktak kotlani a tojóval.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
A szalakóta pusztai madárfajként jól alkalmazkodik az aszályos évekhez és főleg egyenesszárnyúakból álló tápláléka bőséges idén, valószínűleg ennek köszönhető az egyre növekvő állománya és a fiókák idei nagy száma.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/Agrojager_Dr_Tokody_Bela_szalakota_4-300x257.jpg)
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A szalakóta állománya az 1980-as években csaknem összeomlott, mindössze 300-400 pár maradt csak fent. Az MME helyi csoportjai elkezdték segíteni a fajt nagyméretű D-típusú mesterséges odúk tömeges kihelyezésével, a 2000-es években pedig két nagy EU-pályázat is hozzájárult ahhoz, hogy a hazai szalakóta-állomány jelenleg már 2500-2600 pár felett van, és a faj egyre nagyobb arányban zöld küllő és fekete harkály által készített természetes odúkban költ, ami a védelmi program legfontosabb eredménye.
A magyarországi szalakóta-állomány napjainkban a legnagyobb az Európai Unióban és folyamatosan növekszik, a kelet-európai állomány fennmaradásának záloga.
Írta: Dr. Tokody Béla – MME