A Cserhát erdeiben különleges erdőművelési munka zajlik: az elmúlt években pusztulásnak indult lucfenyvesek helyét őshonos fafajokkal – például cserrel és tölggyel, valamint vadgyümölcs fajokkal– újítjuk meg. Ez az erdősítés azonban nem csupán a jelen kihívásaira adott válasz, hanem a jövő erdőkezelésének a szimbóluma is. Az őshonos fafajokkal történő újraerdősítés célja, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak ellenállóbb, fenntarthatóbb erdőket hozzunk létre.

Fotó: Ipoly Erdő Zrt.

Miért pusztul a lucfenyő?

A 2021–22-es rendkívül száraz időszak súlyos következményekkel járt: a lucfenyvesek, amelyek eredetileg magasabb hegyvidéki, hűvösebb és nedvesebb klímájú élőhelyeken honosak, nem képesek alkalmazkodni a magyarországi éghajlat egyre gyakoribb aszályos időszakaihoz. A lucfenyők sekély gyökérzete nehezen fér hozzá a mélyebb talajrétegben található vízhez, miközben leveleik is könnyen kiszáradnak. A legyengült állományokat másodlagos károsítók is megtámadják, amelyek a fák végleges pusztulásához vezetnek.

Fotó: Ipoly Erdő Zrt.

Az IPOLY ERDŐ Zrt. által kezelt közel 240 hektárnyi lucfenyves közül mintegy 94 hektár súlyosan károsodott, ami nemcsak gazdálkodási nehézségeket okoz, hanem növeli az erdőtüzek kockázatát is.

Őshonos fajokkal a fenntartható jövőért

A Cserhátban elindított rehabilitációs programunk célja, hogy a károsodott fenyveseket olyan őshonos fafajokkal telepítsük be, amelyek jobban alkalmazkodnak az éghajlat változásaihoz, és hosszú távon biztosítják az erdők ökológiai és gazdasági fenntarthatóságát. Az idei őszi erdősítési szezonban összesen 8,79 hektáron végeztünk telepítéseket, mely során összesen kb. 50.000 db facsemetét ültettünk, illetve 2.200 kg makkot vetettünk el.

Fotó: Ipoly Erdő Zrt.

Az erdősítési munkák több ütemben zajlanak: talajelőkészítés, csemeték és makk ültetése, majd az ápolási munkálatokat foglalja magába. Ez a folyamat akár 10–12 évig is eltarthat, ameddig a fiatalos rendszeres, évenként többszöri ápolást igényel. Azonban az eredmény egy sokkal ellenállóbb, életerősebb erdő lesz.

Az „új erdők” szerepe

Az „új erdők” nemcsak a klímaváltozás hatásainak ellenállóbbak, de biodiverzitásuknak köszönhetően hosszú távon is stabilabb ökoszisztémát teremtenek. Ezek a vegyes állományok egyszerre biztosítanak életteret a helyi élővilágnak, nyújtanak stabil alapot az erdőkezelő számára, és szolgálják a társadalom igényeit.

Fotó: Ipoly Erdő Zrt.

Új fejezet az erdőgazdálkodásban

Az erdősítés nem csupán egy technikai feladat; ez a munka a természeti értékek megőrzésének, a felelősségteljes erdőkezelésnek és a jövő generációk iránti elkötelezettségnek az üzenetét hordozza. A klímaváltozás kihívásaira csak innovatív és hosszú távú megoldásokkal tudunk válaszolni, a most zajló erdősítési program pedig ennek kiváló példája.

Forrás: Ipoly Erdő Zrt.

A Tisza szabályozása, a vizek elvezetése, a klimatikus változások és az amurgéb (Perccottus glenii) terjedése miatt, a Beregben drasztikusan csökkent fokozottan védett halfajunk, a lápi póc (Umbra krameri) állománya – közölte a Hortobágyi Nemzeti Park.

Lápi pócok kerültek a Beregbe.

A Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének adjunktusa, Dr. Nyeste Krisztián és csapata az igazgatóság szakembereivel együtt végzett többéves kutatása során csak a Zsid-tóban tudta megerősíteni a faj jelenlétét, ahol azonban az inváziós amurgéb jelenős állománya veszélyezteti fennmaradását.

Szakemberek engedik szabadon a lápi pócokat.

Hosszas vizsgálatok után két víztest, a Navat és a Nyíres-tó lápjai bizonyultak alkalmasnak a faj telepítésére, amelyek vízpótlását a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett kutak biztosítják. 2024. november 15-én, a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság közreműködésével, 333 lápi póc került e lápokba, bízva abban, hogy stabil, önfenntartó állományok alakulnak ki.

Fotó: Filep Attila és Habarics Béla
Természetvédelmi Őrszolgálat

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Még november 10-én érkezett hozzánk Esztergomból ez kék cini. Földön találták, nem túl fényes állapotban, a jobb szemével történt valami. A téli madármentés nem a szép és vidám történetek időszaka. Sajnos itt sem “happy end” a történet vége.
10-én, vasárnap érkezett, 13-án , szerda este távozott. Sajnos örökre. 

Fotó: BirdMania – Madárpark és Természetvédelmi-mentő központ

Ha jól tévedek, akkor a cini macskával találkozhatott, úgy sérült a jobb szeme mellett, majd terjedt benne szét a cica karmai alól beszerzett bakteriális fertőzés. Egy biztos, a szeme mellett közvetlenül volt egy apró, szakított seb, amiből eredően a szem és környéke már váladékosan be volt gyulladva, amikorra ideért. Valószínűleg emiatt lehetett megfogni az egyébként jó kondícióban lévő felnőtt madarat. Az antibiotikum ellenére nem javult (ez igazából a macska okozta sérülés követő első pár órában szokott csak működni, sajnos akkor se mindig), pdig evett, igencsak akart élni, de nem jött össze.

A macska nyálában, karmai alatt, egy csomó erősen patogén baktérium “lakik”, ezért van, hogy még egy viszonylag pici, nem rossz szándékú macskakarmolás is üzembiztosan begyullad az ember kézen, bőrén. Pedig mi bazi nagy állatok vagyunk egy cinkéhez képest, sokkal erősebb immunrendszerrel, mint egy 30 grammos kismadár. Így ő bele is hal. Ezt a természet azért találta ki ilyenre, hogy a ragadozó macskaféle, ha el is véti ma a zsákmányt, az el is tud menekülni, holnapra a fertőzéstől gyengüljön le annyira, hogy már biztos zsákmány lehessen.

Mondjuk a természet azzal nem számolt, hogy mi, emberek háziasítjuk a macskát, tönkretesszük az egészséges ösztönrendszerét, ami azt eredményezte , hogy mai házimacska nem áll le, mint egy normális ragadozó, hanem akkor is vadászik, ha már nem éhes… , önmagában a vadászat kedvéért – mint az ember. Mondhatni, önnön képünkre formáltuk, rontottuk őket. Ennek aztán évente csak Magyarországon belül is több millió (nem tévedés) énekes madár, gyík, mókuskölyök, pele, stb fizeti meg az árát. Mint ez cini is. Ami télvíz idején fontos, tényleg az: a madáretetőket, itatókat olyan helyre tegyük, ahol a cica nem tud lesből támadni, nem tudja elérni az enni-inni jövő, éhes, apró madarakat. A jó szándékunk ne váljon halálcsapdává nekik.

Fontos:

A mostani konkrét cinke esete okán szükséges újra elmondanom, leírnom, hogy minél több emberhez jusson el: A talált (elárvult/sérült) madarat, esetleg fiókát NE ITASSUK meg! Etetni se etessük, maximum a madármentőkkel való egyeztetés UTÁN, a tőlük kapott információ alapján.

Miért ne itassunk?

Egyrészt, mert a fiókákat, pár fajtól eltekintve, a szülőmadarak sem itatják, a táplálékkal jutnak folyadékhoz, így nincsenek az ivásra, folyadékra felkészülve. De … még felnőtt madár esetén is, a laikus kéz 90% valószínűséggel félrenyeleti a madarat, a víz a tüdőbe kerül, ami a madár halálos ítélete.
A másik oka pedig az, ha szerecsénk is van és a madár nem nyeli félre, nem megy a tüdejébe a víz, akkor is többet ártunk, mint használunk az itatással, mivel a fölösleges, ráadásul madár méretéhez képest jobbára túlzó mennyiségű víz hasmenést okoz, ami – hasonlóan egy emberi csecsemőhöz – vészesen legyengíti a szervezetet. Mindenesetre ront az egyébként sem fényes állapotán a sérült madárnak, ront az immunállapotán.
Tudom, értem, hogy ilyenkor az ember tenni, segíteni akar, adni valamit, de higgyük el, a legjobb, amit tehetünk, ha mielőbb egy természetvédelmi mentőközpontba juttatjuk a madarat.

Majd ők (mi) adunk neki enni, ha kell inni, ha kell gyógyszert, stb. Mi erre vagyunk felkészülve, kb. minden létező mentvényhez van megfelelő ennivalónk kéznél, s tudjuk is, hogy mikor, miből és mennyit.

Forrás: Márton Vlad András – BirdMania – Madárpark és Természetvédelmi-mentő központ