Természetvédelem
Már letölthető a KÉKTÚRA app első nyilvános kiadása
Régóta várt és hiánypótló alkalmazást fejlesztett a Magyar Természetjáró Szövetség. Az idei Kéktúrázás Napjának résztvevői által már letesztelt KÉKTÚRA alkalmazás elősorban a kéktúrázóknak készült, de számos praktikus térképes és terepi funkciója miatt mindenki hasznát veheti, aki túrázni indul. Mostantól mindkét nagy mobiltelefonos platformra letölthető a hivatalos KÉKTÚRA app első nyilvános kiadása. Ilyen komplex, sokfunkciós túraapp Magyarországon eddig még nem készült. – tájékoztatott Kektura.hu.

Már elérhető az új App.
Az Országos Kéktúrát, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát és az Alföldi Kéktúrát (gyűjtőnevük: KÉKTÚRA) üzemeltető Magyar Természetjáró Szövetség az Aktív Magyarország támogatásávalkifejezetten a kéktúrázók igényeire szabva fejlesztette a mobilappot.kifejezetten a kéktúrázók igényeire szabva fejlesztette a mobilappot.
Ez számos funkcióban megmutatkozik: az útvonaltervező például alapbeállításként a hazai turistatérkép tetszőleges két pontja között a KÉKTÚRA vonalára tervez, és igény esetén automatikusan hozzáadja a köztes bélyegzőhelyeket, garantáltan mindig a legfrissebb, aktuális adatok jelennek meg a szakaszoknál és bélyegzőhelyeknél, megtalálhatóak benne az útba eső látnivalók és szállások, valamint saját túranyilvántartást is lehet vele vezetni.

Tartalmak már 1999-től
Nem utolsósorban az appal elérhetővé vált a digitális bélyegzés, akár a nyomtatott, akár a mostantól szintén megvásárolható digitális igazolófüzetekbe. A személyes, térképes nyilvántartás kedvéért pedig feltölthetőek az appba a korábban, hagyományos módon megszerzett bélyegzők is.
A digitális bélyegzés lehetőségét már régóta szerették volna biztosítani, hiszen sokaknak vonzó lehet, hogy nem kell az igazolófüzetet is magukkal vinniük, ha már a telefonjuk úgyis mindig kéznél van. Amennyiben valaki most kezdi a kéktúrázást, akár teljes egészében csak digitális bélyegzésekkel is teljesítheti a mozgalmakat, de arra is lehetősége nyílik, hogy a már meglévő igazolófüzetét beregisztrálva a biztonság kedvéért papír alapon és digitálisan egyszerre folytassa a bélyegzést.
Fontos hangsúlyozni, hogy természetesen megmarad a hagyományos bélyegzés is, a digitális teljesítés tehát csak egy alternatíva, amivel nem kötelező élni.

Bakancsot fel, irány a Kéktúra!
Nektek, veletek: a kéktúrázók által tesztelve
A KÉKTÚRA app sok kéktúrázó számára nem ismeretlen már, mivel két alkalommal is széles körű tesztelésre bocsájtottuk, mielőtt most nyilvánosan elérhetővé tettük. Először az októberi Kéktúrázás Napja résztvevői próbálhatták ki az alkalmazást, és a lehetőséggel a tesztverziót letöltve több mint 1200-an éltek is. Másodjára a nyilvános élesítés előtt egy héttel kértük őket arra, hogy a javított verziót is minél többet próbálják ki, és újra osszák meg velünk a tapasztalataikat.
Nagy örömünkre túlnyomó többségében konstruktív, részletesen dokumentált visszajelzéseket kaptunk, amelyek egytől egyig rendkívül hasznosnak bizonyultak. Ezeket összegezve bizonyos funkciók működésén módosítottunk, hogy a használatot a jobb felhasználói élmény érdekében gördülékenyebbé tegyük, és a kéktúrázók tényleges igényeihez igazítsuk, a jelzett hibákat pedig igyekeztünk kijavítani. A tesztelőktől beérkezett sok remek ötletből többet megvalósítottunk, illetve van köztük olyan is, amit majd a későbbi fejlesztések során tervezünk beépíteni az appba.
“Ezúton is nagyon köszönjük mindenkinek, aki részt vett a KÉKTÚRA app tesztelésében, és ezzel hozzájárult, hogy minden kéktúrázó praktikusabb, jobban működő eszközt kapjon a kezébe!”

A KÉKTÚRA app főbb funkciói
Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ilyen komplex, sokfunkciós túraapp Magyarországon eddig még nem készült. Mint minden, ennyire összetett funkcionalitást biztosító app esetében, érdemes időt szánni a felület és az egyes szolgáltatások működésének alapos megismerésére. Az appban ugyanis ennyi minden van:
– Magyarország teljes turistatérképe ikonos jelzésű turistautakkal, offline mentési lehetőséggel (külön az alaptérkép, a domborzat és a jelzett utak rétege)
– Az egész KÉKTÚRA mindig friss nyomvonala az aktuális bélyegzőpontokkal
– A KÉKTÚRA szabályai, összes szakasza és leírásuk, a bélyegzőhelyek közötti szakaszok adataival (megfordítható irányban is)
– Látnivalók, szálláshelyek az útvonal mentén ismertetővel, fotókkal
– Univerzális útvonaltervező, rávezetési lehetőséggel a KÉKTÚRA nyomvonalára: az ország tetszőleges két pontja között rátervezhetsz a kék sávra, és automatikusan beterveztetheted az útba eső bélyegzőhelyeket is (a rávezetés kikapcsolható)
– Navigáció a választott útvonal mentén akár hangutasításokkal
– Útvonalrögzítő számtalan finomhangolási lehetőséggel
– Bekapcsolható értesítések a közeli bélyegzőpontokról
– Személyes túranyilvántartó: bélyegzések, a már megtett és a még hátralévő szakaszok mutatása a térképen a teljesítéskori nyomvonallal, statisztikák (külön a bélyegzések és az útvonalrögzítések alapján, az egyes igazolófüzetek szintjén és azok felett)
– A nyomtatott igazolófüzetbe korábban beütött bélyegzők utólagos feltöltése a túranyilvántartóba
– Hivatalosan elfogadott digitális bélyegzési lehetőség (nyomtatott vagy digitális igazolófüzetbe is), akadályoztatás esetén igazolás szelfivel.
– Digitális igazolófüzet beszerzése
– A pozíciód opcionális élő megosztásának és a helyzetét megosztó többi kéktúrázó követésének lehetősége a térképen (névvel vagy anonim módon)
– Iránytű, barometrikus magasságmérés, az aktuális helyzeted megosztása segítségkéréshez
– Hírek, cikkek a KÉKTÚRÁRÓL
– Aktuális terepi figyelmeztetések és problémabejelentő felület
– Alapvető időjárási adatok a térképen
– A KÉKTÚRA összes útirányjelző táblája a tartalmával együtt
– Távolság- és területmérés a térképen
– GPX letöltés/feltöltés (nyersen vagy az útvonal navigálhatóvá alakításának lehetőségével)
– Saját felhasználói fiók létrehozása
– Kapcsolt felhasználói fiókok saját telefonnal nem rendelkező gyerekek számára
– A kedvenc helyek mentése
– Külön vízszintes és tabletnézet
– Magyar vagy angol nyelvű felhasználói felület
– Letöltés és az első lépések
– Az app Androidot és iOS-t futtató készülékekre tölthető le – nemcsak mobiltelefonokra, hanem akár tabletekre is, amelyekhez külön nézet készült. A Google Play Store-ban és az Apple App Store-ban keresd a „KÉKTÚRA (hivatalos)” nevű appot.

A térképről elérhető iránytű mutatja a nap helyzetét, a napnyugta időpontját és az aktuális helyzeted is az esetleges segítségkéréshez
FIGYELEM
Az első indítás a KÉKTÚRA és a térkép alapadatainak letöltése miatt hosszabb ideig tarthat, de ne add fel! Csak pár perc türelmet kérünk. A letöltés menetét a nyitóképernyő alján nyomon tudod követni. Javasoljuk, hogy ilyenkor kapcsolódj egy wifi-hálózathoz.
Azt ajánljuk, hogy ne a terepen, éles helyzetben ismerkedj meg a KÉKTÚRA appal, hanem először regisztrálj, és ismerkedj meg a felülettel otthon. Amit mindenképpen javaslunk:
Engedélyezd a helyadatok elérését a telefon beállításaiban (a „Mindig engedélyezett” beállítás biztosítja az optimális működést)
Szintén a telefon beállításában kapcsold ki az akkumulátorkímélő módot a KÉKTÚRA apphoz (a „Nincs korlátozás” vagy „Ne optimalizálja” a megfelelő beállítás). Különben a telefon kilőheti az alkalmazást a háttérből, amikor le van kapcsolva a képernyő, így sem a navigáció, sem az útvonalrögzítés nem fut tovább. Ez a lehetőség minden készüléken máshol érhető el, de jellemzően a telefon beállításai között, az Alkalmazások listáján kell megkeresned a KÉKTÚRA appot, és az Akkumulátor(használat) opcióra bökve a „Nincs korlátozás”, „Ne optimalizálja” vagy a „Háttérben futás engedélyezése” lehetőséget kell választanod. Az is lehet, hogy a beállításokban először az Akkumulátor / Akkumulátorhasználat optimalizálása listából kell kiválasztani az appot, és utána lehet beállítani ezt.
Hozz létre egy felhasználói fiókot.
Az appon belül töltsd le a térképet offline használatra a domborzattal és a turistautakkal együtt (Beállítások / Térkép és helyzetmegosztás). Ezt lehetőleg olyankor tedd meg, amikor épp wifi-hálózathoz csatlakozol.
A betűméretet állítsd az ízlésedhez (Beállítások / Általános). Kikényszerítheted nemcsak a kenyérszöveg, hanem a gombokon megjelenő betűk méretének növelését is.
A síkon való átlagos gyaloglási sebességedet állítsd át, ha szükséges (Beállítások / Útvonaltervezés és navigáció, az alapbeállítás 5 km/ó). Az app ez alapján becsüli meg a várható menetidődet a tervezésnél és navigáció közben.
Csekkold le, hogy a térképen (a jobb felül elérhető rétegválasztó gombon) be vannak-e kapcsolva a jelzett turistautak, ha szeretnéd látni ezeket.
Regisztráld be az igazolófüzete(i)det a fiókodban. Ehhez nyomtatott füzet esetén fel kell töltened egy-egy fotót a kitöltött személyes adataidat tartalmazó oldaláról („Tulajdonosi adatok”), valamint arról, amelyen a füzet sorszáma látható – amennyiben eltér az előbbitől, ami a régebbi kiadású füzetekre jellemző.
A menüben még számtalan beállítási és finomhangolási lehetőséget találsz, ezeket is érdemes áttanulmányozni, valamint a GYIK menüpontban elolvasni a gyakran felmerülő kérdéseket és válaszokat.
Feltett szándékunk a jövőben ennél is tovább fejleszteni a KÉKTÚRA appot, illetve hamarosan a kektura.hu honlapon is elérhetővé tesszük a személyes túranyilvántartót. Nektek is köszönhetően már rengeteg ötletünk van, de természetesen kíváncsian várjuk a továbbiakat is! Reméljük, az appot a felkészülés során és menet közben is hasznosnak találjátok majd – tájékoztatott a Kéktura.hu.
A hivatalos KÉKTÚRA app az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ támogatásával készülhetett el, amit ezúton is köszönünk!
Forrás:
KÉKTÚRA
Természetvédelem
Új kutatás: a borzok jelentős ragadozói a vörös listás parti madaraknak
Egy új kutatás szerint a borzok az egyik legjelentősebb veszélyt jelentik a földön fészkelő parti madarakra.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Egy új kutatás szerint a borzok az egyik legjelentősebb veszélyt jelentik a vörös listán szereplő, földön fészkelő parti madarak – köztük a bíbic és a nagy goda – fennmaradására. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a fészkek kifosztásának kockázata hideg vagy száraz időjárás idején nő meg, amikor a borzok fő táplálékát jelentő giliszták nehezebben érhetők el a talaj felszínén.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az egyik tanulmány – amely az Egyesült Királyság területéről származó kameracsapdás adatok átfogó elemzésén alapul – eddig a legvilágosabb képet adja arról, mely állatfajok felelősek a madárfészkek pusztulásáért Nagy-Britanniában.
A vizsgálatban 2 088 fészket elemeztek, ezek 29,2%-át ragadozók pusztították el. A parti madarak fészkeit leggyakrabban emlősök fosztották ki. A pusztítás 41,7%-áért a borzok, míg 23%-áért a rókák voltak felelősek.
Andrew Hoodless, a GWCT (Game & Wildlife Conservation Trust) kutatási igazgatója – amely szervezet többek között az RSPB, az Essex Wildlife Trust és a Wildfowl and Wetlands Trust mellett adatokat szolgáltatott a tanulmányhoz – így fogalmazott:
„Az élőhelyek folyamatos javítása és helyreállítása kulcsfontosságú a parti madarak védelmében, de ragadozószabályozás nélkül ez gyakran hiábavaló. Ez a tanulmány értékes képet ad a fészkelőhelyeket érő ragadozói nyomás mértékéről és jellegéről, és segíthet a földön fészkelő fajok védelmét célzó kezelési stratégiák kialakításában.
Ugyanakkor kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban is, hogyan kezeljük a védett ragadozók – például a borz – jelentette veszélyt. A nem halálos módszerek, mint például a fészkek ideiglenes elektromos kerítéssel való védelme, hatékonyak lehetnek, de nem minden esetben kivitelezhetők.”
Hoodless hozzátette:
„A bíbic állománya az 1990-es évek közepe óta 53%-kal csökkent, ami mintegy 110 000 pár eltűnését jelenti az Egyesült Királyságban. A Birminghamtől délre fekvő területeken pedig mindössze 300–450 költő nagy godapár maradt. Mindkét faj esetében helyi kihalás veszélye áll fenn, miközben az általános táplálkozású ragadozók állományai növekedtek, és sok más európai országhoz képest magas szinten vannak.
Ha meg akarjuk menteni ikonikus madarainkat, a jövőben nehéz döntéseket kell hozni, akár egyes fajok célzott, engedélyezett szabályozásáról is, hogy másokat megvédhessünk – mielőtt túl késő lenne.”
A GWCT által a tanulmányhoz benyújtott adatok egy hatéves vizsgálatból származnak, amelyet a szervezet korábbi bemutató gazdaságában, Auchnerranben (Aberdeenshire) végeztek bíbicfészkekkel kapcsolatban. Az eredmények szerint minden negyedik fészekpusztítást borzok követtek el.
A 372 vizsgált fészekből 90-et ragadozók pusztítottak el, ezek közül 23-at borzok. A kutatás rámutatott arra is, hogy az időjárás kulcsszerepet játszik: hideg vagy száraz időszakokban a borzok nagyobb valószínűséggel fogyasztották el a bíbic tojásait, mivel ilyenkor a giliszták kevésbé elérhetők.
Ezért a száraz vagy hideg tavaszok további nyomást gyakorolhatnak az amúgy is csökkenő parti madárállományokra, különösen ott, ahol borzok és parti madarak ugyanazokat a gyepeket használják.
Nick Hesford, a GWCT skót igazgatója így értékelte az eredményeket:
„Ez a hosszú távú vizsgálat azt mutatja, hogy bár országos szinten továbbra is a rókák és a varjúfélék a leggyakoribb fészekragadozók, gyepterületeken a borzok ragadozása komoly korlátozó tényezője lehet a bíbic állományának regenerálódásában, különösen hideg tavaszokon és a borzvárak közelében.
Az eredmények arra utalnak, hogy az időjárás-előrejelzések felhasználhatók lennének célzott, megelőző ragadozókezelési intézkedésekhez, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megállítsuk – és visszafordítsuk – a bíbic állományának további csökkenését Skóciában.”
***
A Game & Wildlife Conservation Trust (GWCT) kutatásalapú természetvédelmi munkát végez egy élettel teli, fenntartható vidéki környezet érdekében.
A GWCT egy független természetvédelmi jótékonysági szervezet, amely az 1930-as évek óta folytat tudományos kutatásokat Nagy-Britannia vad- és élővilágával kapcsolatban.
A szervezet gazdálkodóknak és földtulajdonosoknak nyújt szakmai tanácsadást a vadon élő állatok élőhelyeinek javítása érdekében. Több mint 60 posztdoktori kutatót és más kutatási szakembert foglalkoztat, akik olyan szakterületeken rendelkeznek tapasztalattal, mint a madártan, rovartan, emlőskutatás, mezőgazdaság, halbiológia és statisztika.
A Trust saját kutatásokat is végez, emellett kormányzati és magánszervezetek által finanszírozott, szerződéses és pályázati projektekben is részt vesz.
A GWCT emellett különálló, professzionális tanácsadó szolgálattal is rendelkezik annak érdekében, hogy kutatási eredményei közérthető és gyakorlatban alkalmazható formában jussanak el a gazdálkodókhoz, földtulajdonosokhoz, vadőrökhöz, vadgazdálkodókhoz és mindazokhoz, akik a természetvédelmi gyakorlat megvalósításában szerepet vállalnak.
Forrás: GWCT
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Megérkeztek a vándorsólymok Dévaványa térségébe
A hideg idő beálltával a vándorsólymok is megjelentek a Körös–Maros Nemzeti Park területén.
A hideg idő beálltával a vándorsólymok is megjelentek a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén. A korábbi évekhez hasonlóan idén is mintegy tíz példány tölti a telet a térségben.

A fotó illusztráció, készítette Czifrák Gábor
A vándorsólymok alapvetően nem költőző madarak, de télen ők is elkóborolnak élelem után kutatva. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon igen jó környezeti adottságok vannak telelésükhöz. Az itteni nagy, nyílt puszták, a sok apróvad és a Hortobágy-Berettyó folyón időző aprótestű barát- és csörgő récék vonzóak a vándorsólymok számára. Esetenként még akár a nagyobb testű tőkés récéket is zsákmányul ejtik.
Az ártéri magasabb fákon ülve éles szemmel kifigyelik a megsebzett, gyengébb récéket és gyorsan lecsapnak rájuk. Zuhanórepülés közben akár a 360 km/órás sebességet is elérhetik. Az orrukban lévő speciális nyúlvány (orrcsap) megóvja őket attól, hogy nagy sebességnél a légnyomás kárt tegyen a tüdejükben. Vadászat közben arra is figyelnek, hogy a parlagi sasok ne vegyék őket észre, mert akkor könnyen elkobozzák tőlük a megszerzett zsákmányt.
Telente általában 5-10, maximum 15 példány telel Dévaványa térségében. November végén, december végén érkeznek az orosz tundrákról, illetve Svédországból és Norvégiából. Február elején már mennek is vissza költőhelyükre, ahol megkezdik a területfoglalást.
Érdekesség, hogy időnként a városok belterületén is megfigyelünk vándorsólymokat, amelyek magas épületek tetejéről lesnek a galambokra. Orosházán, a víztorony tetején és Békéscsabán a református templom tetején is láttunk már vándorsólymot.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
POLICE: Orvvadász rendőrkézen
Feljelentést tett a Hortobágyi Nemzeti Park a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányságon, az ügyben nyomozás indult.
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Védett madarakat fogott el tiltott módon egy szolnoki férfi, majd ismeretségi körében értékesítette őket. A Hortobágyi Nemzeti Park tett feljelentést a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányságon, mivel információik alapján egy szolnoki lakos engedély nélkül védett madarakat tart, illetve azokkal kereskedik. A nyomozók ellenőrizték a férfi Facebook-profilját, és a madarak tartására, eladására utaló fotókat, bejegyzéseket találtak.

Fotó: Rendőrség
A rendőrök december 4-én kutattak az 54 éves gyanúsított ingatlanjában, és hatósági engedélyek nélkül, illegálisan tartott 12 tengelicet, 15 csízt, három-három csicsörkét, kenderikét, zöldikét, valamint egy karvalyt halva találtak, illetve foglaltak le. A nyomozók lefoglaltak továbbá három, a madarak befogásához használt, fa- és fémkeretes, élve befogó kalitkát, valamint hat lépvesszőt a hozzá tartozó léptáskával.
Előállították az orvvadászt a rendőrkapitányságra, majd kétrendbeli természetkárosítás bűntett és orvvadászat bűntett gyanúja miatt hallgatták ki.
Átadták a közel 1 millió forint eszmei értékű védett egyedeket a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársainak, akik gondoskodtak a természetes közegükbe történő visszahelyezésről.
Forrás: Rendőrség



