A neonikotinoid rovarirtó szerekről már korábban feltételezték, hogy szerepet játszanak a méhpopuláció csökkenésében. A világ széleskörűen alkalmazott rovarirtószerei késleltethetik az énekesmadarak vándorlását és károsíthatják a párzási esélyeiket.

A neonikotinoid, vadon élő madarakra gyakorolt hatásainak nyomon követésére szolgáló első kísérletben, a tudósok 24 darab fehér koronás verebet fogtak el, miközben Mexikóból és az Egyesült Államok déli részéről északra vándoroltak Kanadába és Alaszkába. A befogott madarak felét alacsony dózisú rovarirtószerrel (mezőgazdaságban használt imidaklopriddel), a másik felét valamivel nagyobb dózisú adaggal táplálták. További 12 madarat fogtak el és etettek napraforgóolajjal, amely rovarirtó szert nem tartalmazott.

Prof. Melissa Pery

Science-nevű tudományos lapban közölt eredmények szerint, pár óra elteltével az alacsony dózisú rovarirtó szert fogyasztó madarak testtömeget vesztettek és kevesebbet ettek. Azok a madarak, amelyek nagyobb dózisú rovarirtószert kaptak (3,9 milligramm / testtömeg kilogramm) hat órán belül elveszítették testtömegük 6 százalékát. Ez körülbelül 1,6 gramm egy átlagos, 27 gramm súlyú madárra számítva. A madarak (Zonotrichia leucophrys) nyomon követése során kiderült, hogy a növényvédőszerekkel kezelt verebek a csoport többi részétől is lemaradtak, amikor a nyári párzási területükre folytatják a vándorlásukat.

Prof. Christy Morrissey

Az eredmények azt sugallják, hogy a neonikotinoid rovarirtó szerek, amelyek már a méhpopulációk csökkenését is okozták, szintén szerepet játszhatnak az énekesmadarak populációjának csökkenésében Észak-Amerikában. 1966 és 2013 között meredeken csökkent a kontinensen a mezőgazdasági területek madárfajainak közel háromnegyede.

A kutatók a laboratóriumban lévő madarakat gondosan kimért mennyiségű olyan rovarirtó szerrel táplálták, amelyet napraforgóolajjal kevertek be. Vadonban a madarak táplálkozhatnak az imidaklopriddal bevont magvakkal. A legmagasabb dózis, amelyet „minden egyes madárnak adtunk, azzal egyenértékű, ha [tíz] rovarirtóval bevont kukoricamagot fogyasztottak volna el” – mondja Christy Morrissey, a kanadai Saskatoon Saskatchewan Egyetem biológusa. “Őszintén szólva, ezek apró adagok voltak, amelyeket a madaraknak adtunk”

Fehér koronás veréb

Miután megfigyelték a madarakat a laboratóriumban, Morrissey és munkatársai megjelölték és könnyű nyomkövetővel látták el a szárnyaikat. Ezt követően a verebek folytatták tavaszi vándorlásukat. A legjobban terhelt dózisú madarak repülési idejének mediánja 3,5 nappal hosszabb volt a fogás helyének közelében – valószínűleg a gyógyuláshoz és az erő visszaszerzéséhez -, mint azon madarak, akiket nem kezeltünk növényvédőszerrel. Azok a madarak, amelyeket alacsonyabb dózissal kezeltek (1,2 milligramm / testtömeg kilogramm) mediánja 3 napon belül volt, és azok, amelyeket nem kezeltek rovarirtó szerrel fél nap elteltével elrepültek.

Még egy enyhe késés is befolyásolhatja a veréb esélyét, hogy társat találjon, és fészkeljen – mondta Morrissey. Egy korábbi tanulmányban, a neonikotinoiddal kezelt, fehér koronás verebet fogságban megfigyelve, ugyanez a kutatócsoport megállapította, hogy a peszticid miatt a madarak testtömegük egynegyedét elveszítették és zavartan viselkedtek.

“Tekintettel arra, hogy egyre több bizonyítékot látunk arra, hogy ezek a peszticidek károsítják a beporzókat és a rovarokat is, nem mondhatom, hogy megdöbbentett, vagy meglepett volna az, hogy ezek hatással vannak a madarakra is” – mondta Melissa Perry, a George Washington Egyetem környezetvédelemmel és közegészségüggyel foglalkozó tudósa, aki nem vett részt a tanulmányban. A neonikotinoidokkal kapcsolatos kutatások nagy része, amelyek kémiai hasonlóságot mutatnak a nikotinnal, azokra a hasznos rovarokra gyakorolt hatásra összpontosítanak, mint például a méhek, amelyek kulcsszerepet játszanak a növények beporzásában. A tudósok csak most kezdik felmérni a növényvédő szerek gerinces állatokra gyakorolt hatását – mondja Perry.

Saskatchewani Egyetem

“Amikor ezt a fajta peszticidet először vezettek be, alternatívát kínáltak azoknak a rovarirtó szereknek, amelyek még mérgezőbbek voltak” – mondja Perry. “Nem hiszem, hogy valaha is előre láttuk volna a neonikotinoidok környezeti hatásait.”

Az imidakloprid és két másik neonikotinoid rovarirtó szabadföldi felhasználása tilos az Európai Unióban, ám a peszticideket továbbra is széles körben használják az Egyesült Államokban. A DDT-től eltérően – egy, az 1940-es években kifejlesztett és az Egyesült Államokban betiltott régebbi rovarirtó szer, amely felhalmozódhat a környezetben és évtizedek óta fennmaradhat – a neonikotinoidok gyorsabban bomlanak el – mondta Margaret Eng toxikológus, a tanulmány társszerzője Saskatchewan-ban.

Úgy tűnik, hogy néhány nap pihenő után, a rovarirtóval kezelt madarak képesek voltak folytatni vándorlásukat, mondta Eng. “De még mindig számos tényezőt nem ismerünk: például a peszticidekkel való kitettség hogyan befolyásolhatja a madarakat.”

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

https://www.sciencenews.org/article/birds-neonicotinoid-pesticides-farming-migration-delays

Képek megnevezése:

1. kép: Fehér koronás veréb
2. kép: Prof. Melissa Pery
3. kép: George Washing Egyetem Milken Intézet Közegészségügyi Iskolája
4. kép: Prof. Christy Morrissey
5. kép: Saskatchewani Egyetem

Képek forrása:

1. kép:https://pixabay.com/hu/photos/feh%C3%A9r-koron%C3%A1s-ver%C3%A9b-mad%C3%A1r-vadvil%C3%A1g-1921800/
2. kép: https://publichealth.gwu.edu/departments/environmental-and-occupational-health/melissa-j-perry
3. kép:https://publichealth.gwu.edu/admissions
4. kép: https://www.eurekalert.org/multimedia/pub/210688.php?from=440516
5. kép:https://www.macleans.ca/education/university/university-of-saskatchewan-student-life-on-campus/