Keressen minket

Tudomány

Testtömeget veszítettek, és a vándorlásban is késtek a közönséges rovarirtó szereket fogyasztó madarak

0

A neonikotinoid rovarirtószerekről már korábban feltételezték, hogy szerepet játszanak a méhpopuláció csökkenésében. A világ széleskörűen alkalmazott rovarirtószerei késleltethetik az énekesmadarak vándorlását és károsíthatják a párzási esélyeiket.

0

Közzétéve:

0

A neonikotinoid rovarirtó szerekről már korábban feltételezték, hogy szerepet játszanak a méhpopuláció csökkenésében. A világ széleskörűen alkalmazott rovarirtószerei késleltethetik az énekesmadarak vándorlását és károsíthatják a párzási esélyeiket.

A neonikotinoid, vadon élő madarakra gyakorolt hatásainak nyomon követésére szolgáló első kísérletben, a tudósok 24 darab fehér koronás verebet fogtak el, miközben Mexikóból és az Egyesült Államok déli részéről északra vándoroltak Kanadába és Alaszkába. A befogott madarak felét alacsony dózisú rovarirtószerrel (mezőgazdaságban használt imidaklopriddel), a másik felét valamivel nagyobb dózisú adaggal táplálták. További 12 madarat fogtak el és etettek napraforgóolajjal, amely rovarirtó szert nem tartalmazott.

Prof. Melissa Pery

Science-nevű tudományos lapban közölt eredmények szerint, pár óra elteltével az alacsony dózisú rovarirtó szert fogyasztó madarak testtömeget vesztettek és kevesebbet ettek. Azok a madarak, amelyek nagyobb dózisú rovarirtószert kaptak (3,9 milligramm / testtömeg kilogramm) hat órán belül elveszítették testtömegük 6 százalékát. Ez körülbelül 1,6 gramm egy átlagos, 27 gramm súlyú madárra számítva. A madarak (Zonotrichia leucophrys) nyomon követése során kiderült, hogy a növényvédőszerekkel kezelt verebek a csoport többi részétől is lemaradtak, amikor a nyári párzási területükre folytatják a vándorlásukat.

Prof. Christy Morrissey

Az eredmények azt sugallják, hogy a neonikotinoid rovarirtó szerek, amelyek már a méhpopulációk csökkenését is okozták, szintén szerepet játszhatnak az énekesmadarak populációjának csökkenésében Észak-Amerikában. 1966 és 2013 között meredeken csökkent a kontinensen a mezőgazdasági területek madárfajainak közel háromnegyede.

A kutatók a laboratóriumban lévő madarakat gondosan kimért mennyiségű olyan rovarirtó szerrel táplálták, amelyet napraforgóolajjal kevertek be. Vadonban a madarak táplálkozhatnak az imidaklopriddal bevont magvakkal. A legmagasabb dózis, amelyet „minden egyes madárnak adtunk, azzal egyenértékű, ha [tíz] rovarirtóval bevont kukoricamagot fogyasztottak volna el” – mondja Christy Morrissey, a kanadai Saskatoon Saskatchewan Egyetem biológusa. “Őszintén szólva, ezek apró adagok voltak, amelyeket a madaraknak adtunk”

Fehér koronás veréb

Miután megfigyelték a madarakat a laboratóriumban, Morrissey és munkatársai megjelölték és könnyű nyomkövetővel látták el a szárnyaikat. Ezt követően a verebek folytatták tavaszi vándorlásukat. A legjobban terhelt dózisú madarak repülési idejének mediánja 3,5 nappal hosszabb volt a fogás helyének közelében – valószínűleg a gyógyuláshoz és az erő visszaszerzéséhez -, mint azon madarak, akiket nem kezeltünk növényvédőszerrel. Azok a madarak, amelyeket alacsonyabb dózissal kezeltek (1,2 milligramm / testtömeg kilogramm) mediánja 3 napon belül volt, és azok, amelyeket nem kezeltek rovarirtó szerrel fél nap elteltével elrepültek.

Még egy enyhe késés is befolyásolhatja a veréb esélyét, hogy társat találjon, és fészkeljen – mondta Morrissey. Egy korábbi tanulmányban, a neonikotinoiddal kezelt, fehér koronás verebet fogságban megfigyelve, ugyanez a kutatócsoport megállapította, hogy a peszticid miatt a madarak testtömegük egynegyedét elveszítették és zavartan viselkedtek.

“Tekintettel arra, hogy egyre több bizonyítékot látunk arra, hogy ezek a peszticidek károsítják a beporzókat és a rovarokat is, nem mondhatom, hogy megdöbbentett, vagy meglepett volna az, hogy ezek hatással vannak a madarakra is” – mondta Melissa Perry, a George Washington Egyetem környezetvédelemmel és közegészségüggyel foglalkozó tudósa, aki nem vett részt a tanulmányban. A neonikotinoidokkal kapcsolatos kutatások nagy része, amelyek kémiai hasonlóságot mutatnak a nikotinnal, azokra a hasznos rovarokra gyakorolt hatásra összpontosítanak, mint például a méhek, amelyek kulcsszerepet játszanak a növények beporzásában. A tudósok csak most kezdik felmérni a növényvédő szerek gerinces állatokra gyakorolt hatását – mondja Perry.

Saskatchewani Egyetem

“Amikor ezt a fajta peszticidet először vezettek be, alternatívát kínáltak azoknak a rovarirtó szereknek, amelyek még mérgezőbbek voltak” – mondja Perry. “Nem hiszem, hogy valaha is előre láttuk volna a neonikotinoidok környezeti hatásait.”

Az imidakloprid és két másik neonikotinoid rovarirtó szabadföldi felhasználása tilos az Európai Unióban, ám a peszticideket továbbra is széles körben használják az Egyesült Államokban. A DDT-től eltérően – egy, az 1940-es években kifejlesztett és az Egyesült Államokban betiltott régebbi rovarirtó szer, amely felhalmozódhat a környezetben és évtizedek óta fennmaradhat – a neonikotinoidok gyorsabban bomlanak el – mondta Margaret Eng toxikológus, a tanulmány társszerzője Saskatchewan-ban.

Úgy tűnik, hogy néhány nap pihenő után, a rovarirtóval kezelt madarak képesek voltak folytatni vándorlásukat, mondta Eng. “De még mindig számos tényezőt nem ismerünk: például a peszticidekkel való kitettség hogyan befolyásolhatja a madarakat.”

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

 

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

https://www.sciencenews.org/article/birds-neonicotinoid-pesticides-farming-migration-delays

 

Képek megnevezése:

  1. kép: Fehér koronás veréb
  2. kép: Prof. Melissa Pery
  3. kép: George Washing Egyetem Milken Intézet Közegészségügyi Iskolája
  4. kép: Prof. Christy Morrissey
  5. kép: Saskatchewani Egyetem

 

Képek forrása:

 

  1. kép:https://pixabay.com/hu/photos/feh%C3%A9r-koron%C3%A1s-ver%C3%A9b-mad%C3%A1r-vadvil%C3%A1g-1921800/
  2. kép: https://publichealth.gwu.edu/departments/environmental-and-occupational-health/melissa-j-perry
  3. kép:https://publichealth.gwu.edu/admissions
  4. kép: https://www.eurekalert.org/multimedia/pub/210688.php?from=440516
  5. kép:https://www.macleans.ca/education/university/university-of-saskatchewan-student-life-on-campus/
0

Tudomány

Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák

+1

A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben

+1

Published

on

+1

Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról

A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is.  A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.

Fotó: Ynetnews

Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.

Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.

A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.

Fotó: Ynetnews

A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.

Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.

A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.

Forrás: Ynetnews

+1
Tovább olvasom

Tudomány

A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.

0

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.

0

Published

on

0

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.

Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.

Bakonyerdő Zrt.

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

+1

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

+1

Published

on

+1

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

+1
Tovább olvasom