Keressen minket

Tudomány

KITEKINTÉS: Új-Zélandon a hipermarketekben kivonják a műanyagot

Közzétéve:

“Élelmiszerek meztelenül” ez annak az új-zélandi kampánynak a szlogenje, amely azt célozza, hogy ne használjanak műanyagot a zöldség- és gyümölcsfélék csomagolásakor.  Miután számos új-zélandi szupermarket megszüntette a műanyag csomagolást, bizonyos zöldségek eladása akár 300%-kal is emelkedett.

Zöldséges pult Új-Zélandon

Az Új Világ-szupermarketek egy csoportja elhagyta a műanyagok  használatát gyakorlatilag az összes gyümölcs- és zöldségfélék kiszerelésében – amelyet “élelmiszerek meztelenül” jelzővel láttak el a projekt során. A Christchurch-ben, Bishopdale-ben található üzlet vezetője lenyűgöző értékesítési adatokat ért el.

Évről évre figyelemmel kísérjük az eladásokat, és miután bevezettük az új eljárást, észrevettük, hogy például a tavaszi hagyma értékesítése 300 százalékkal nőtt – mondta Nigel Bond, a Bishopdale tulajdonosa. Lehetséges, hogy más tényezők is szerepet játszanak a vásárlási folyamatok során, de hasonló növekedést vettünk észre más zöldségfajtáknál is: például a mángold és a retek esetében.

Dr. Nigel Bond

Nigel Bond szerint, az új polcrendszer gyerekkorára emlékeztette, amikor az édesapjával együtt mentek a helyi zöldségeshez, ahol érezte a friss citrusfélék és a újhagyma illatát. Azt mondta, hogy a termékek műanyagba csomagolásával megfosztják az embereket ezektől az benyomásoktól.

Bond azt állítja, kezdetben  aggódott, hogy a tervei nem sikerülnek: “Amikor ezt a projektet beállítottuk, tartottunk tőle, hogy az ügyfelek elállnak a vásárlástól, de a szupermarketek világában töltött 30 éves tapasztalatom során ez az egyszerű változás a vásárlók valaha volt legjobb visszajelzéseit eredményezte.”

A kezdeményezés a műanyag elleni háború része. Új-Zélandon az egyszer használatos műanyag bevásárló táskák napjai meg vannak számlálva. A legtöbb szupermarket már nem biztosítja a vásárlás végén a műanyag zacskókat és az új-zélandi kormány beleegyezett abba, hogy július 1-jétől kötelezően kivonja az összes kiskereskedőtől a műanyag csomagolást.

A világban évente előállított 300 millió tonna műanyagnak a felét csak egyszer használják fel, majd dobják el, és csak kilenc százalékát hasznosítják újra. Új-Zélandon évente mintegy 252 ezer tonna műanyag hulladék kerül hulladék lerakókba, jelentős mennyiség a vizekbe és végül a tengerbe is. Bond szerint nyolc, vagy kilenc déli-szigeteki Új Világ-szupermarket követi Bishopdale példáját, amely annak a fenntartható gyakorlatok sorozat részét képezi, amelyet az Új Világ tulajdonosai fogadtak el. 

Bond azt mondta, hogy ő és Gary May üzletvezető először öt évvel ezelőtt állt elő az ötlettel: “Abban az időben azt tapasztaltuk, hogy egyre több friss terméknél használnak műanyag csomagolást. Úgy gondoltuk, hogy ez rossz megoldás, és elhatároztuk, hogy teszünk ez ellen valamit. Tanulmányútra utaztam az Egyesült Államokba, és megnéztem, mit csinál ott a Whole Foods-nevű szupermarket lánc.Hatalmas mennyiségű friss árut forgalmaznak, és értékesítésük színvonala szinte művészi.

Bond megbeszéléseket kezdett a termelőkkel és a beszállítókkal, akiknek a többsége örömmel fogadta a műanyag csomagolástól mentes termékek forgalmazásának lehetőségét. (Az élelmiszergyártók a beszállítókkal folyamatosan együttműködnek annak érdekében,hogy egész folyamat során hogyan lehetne a költségeket csökkenteni.) A friss gyümölcs- és zöldségfélék elhelyezésére új hűtőszekrény-rendszert telepítettek, a „ködösítés” néven ismert eljárással együtt, hogy megőrizzék az áruk frissességét.

A zöldségek 90%-a víz és a tanulmányok kimutatták, hogy a páramentes termékek nemcsak jobban néznek ki, de hosszabban megtartják színüket, formájukat és magasabb vitamin tartalmúak is maradnak  – mondja Bond. Beépítettünk egy fordított ozmózis rendszert is, amely a vizet úgy kezeli klórral, hogy eltávolítja az összes baktérium 99 százalékát. Bíznak benne, hogy ezzel az eljárással a víz felhasználható marad. Bond szerint egyes termékek – beleértve a bogyós gyümölcsöket, a szőlőt és a paradicsomot – továbbra is műanyag csomagolásban kerülnek forgalomba, míg a gombát kartondobozba csomagolják – a csomagolás nagy része azonban újrahasznosítható.

Bár sok beszállító vizsgálja a termékek csomagolását, a Bond úgy véli, hogy a gyártók nem mindig értik meg a fogyasztók kívánságait: Olyanok vagyunk, mint egy közvetítő, eladjuk, amit adnak nekünk. Azt hiszem a folyamatban a gyártóknak sokkal nagyobb szerepe van, mint a forgalmazóknak.

Az Új Világ egy másik kezdeményezést is kipróbál, melynek során a vásárlók saját ételszállító edényeket hoznak a vásárláshoz.

Számos üzletben zajlik ez a próba, amelyben az ügyfelek a BYO (Szerző: mozaik szó: Bring Your Own Containers, vagyis Hozd el a saját ételszállítódat) ételszállítót használhatják húshoz és tenger gyümölcseihez, többek között az aucklandi Howick-ban, Hastingsben, Levinben és Rototunában.

A vásárlás lelassult – mondta Brendon Jones, a Howick New World tulajdonos-üzemeltetője -, de elkötelezettek vagyunk a kísérlet folytatása mellett. Eddig a hentesüzletekre és a tenger gyümölcseinek pultjára korlátoztuk a vásárlást, ahol a potenciális élelmiszer-biztonsági kockázatok kisebbek, mivel ezeket a termékeket valószínűleg megfőzik a vásárlás után.

Az élelmiszeripari termékeknél papír-alternatívákat is kipróbálnak pl. a tenger gyümölcsei csomagolásánál, valamint kísérleteznek rost-alapú tálcákkal is.

Az élelmiszer gyártók aláírták az Új Zélandi Műanyag Csomagolási Nyilatkozatot, amely elkötelezi a résztvevőket arra, hogy 2025-ig az összes áruházi és magántulajdonban forgalmazott csomagolás 100% -ban újrafelhasználható, újrahasznosítható, vagy komposztálható lehessen.

Bevezették az újrahasznosítható élelmiszer-tálcákat is, amely lehetővé teszi hogy évente több, mint 80 millió tálca ne kerüljön a szeméttelepekre.

 

Új-Zélandi Herald cikkét átdolgozta: Dr. Szilágyi Gergely

 

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

https://www.nzherald.co.nz/sponsored-stories/news/article.cfm?c_id=1503708&objectid=12188111&fbclid=IwAR0M6pzFLnQV-ae6IIqwA2g01SKsmo5V4vIOQg5mbqx4o7oRXohD2MPzZDs

 

Képek megnevezése:

1.Az új rendszer

  1. Dr. Nigel Bond

Képek forrása:

  1. https://www.goodnet.org/articles/new-zealands-fruits-vegetables-are-going-packaging-free
  2. https://unidirectory.auckland.ac.nz/profile/nigel-bond
  3. Borítókép: Vagabrothers

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Tudomány

KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj

Published

on


A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék és az MTA Agrártudományi Szakbizottsága – A Magyar Tudomány Ünnepi sorozatához csatlakozva – szeretettel invitál minden kedves érdeklődőt az ‘Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon’ elnevezésű minikonferencia & kerekasztal-beszélgetésre 2024. november 30-án szombaton Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának székházában – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kövér László PhD, a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársa.

Farkas a hollandiai Dierenpark Amersfoortban. Fotó: Mariëlle van Uitert / WWF

A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában ismertetnek sokakat érintő és érdeklő témákat. Az esemény nyitott minden érdeklődő számára, külön szeretettel várjuk a helyi lakosságot. A konferencia szervezőinek nem titkolt célja a hiteles ismeretterjesztés és szemléletformálás. Az előadásokat követően, kerekasztal-beszélgetés kereti között a közönségnek lehetősége lesz a kérdéseiket feltenni, tapasztalataikat megosztani.

Kattintson a fényképre és csatlakozzon a Facebookon is!

A rendezvény ingyenes, de egy kétperces regisztrációt kérünk szépen. Kattintson az alábbi képre!

Regisztráljon most és vegyen részt a konferencián! Kattintson a képre!

PROGRAM:

Délelőtti szekció:

09:00-09:10 Megnyitó és bevezető
Stündl László és Kövér László, Debreceni Egyetem
09:10-09:35 Nemszeretem gerinctelenek
Váradi Zoltán, Természettár
09:35-10:00 Csípőszúnyogok és a bennük rejlő veszélyek
Klein Ágnes, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
10:00-10:25 A szőnyeg széléről – varjúszemmel a 3. háború küszöbén
Solt Szabolcs, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
10:25-10:50 Denevérekkel kapcsolatos konfliktushelyzetek és kezelésük
Boldogh Sándor András, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
10:50-11:05 Kávészünet
11:05-12:00 Kerekasztal-beszélgetés a délelőtti szekció előadóival
12:00-13:30 Ebédszünet

Dr. Németh Attila, a Debreceni Egyetem munkatársa is előadást tart a debreceni konferencián. Fotó: DE MÉK

Délutáni szekció:

13:30-13:55 Együtt élünk vagy együtt létezünk a vadvilággal a
városban?
Heltai Miklós, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
13:55-14:20 A láthatatlan probléma – Egy különös rágcsáló
felbukkanása lakott területeken
Németh Attila, Debreceni Egyetem
14:20-14:45 Egy ökoszisztéma-mérnökkel való egymás mellett
élés lehetőségei és kihívásai
Juhász Erika, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
14:45-15:10 Nagyragadozókhoz kapcsolódó ember-vadvilág
konfliktusok Magyarországon
Sütő Dávid, WWF
15:10-15:25 Kávészünet
15:25-16:30 Kerekasztal-beszélgetés a délutáni szekció
előadóival

Kapcsolat: Dr. Kövér László (koverl@agr.unideb.hu)

További információért kattintson az alábbi képre és tekintse meg a konferencia weboldalát!

Támogatók

A rendezvény média megjelenését a 25 éves Agro Jager News,

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja támogatja!

Agro Jager News

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Élményeim a második Tokaji Bor Kongresszusról

Published

on

A budapesti Liszt Ferenc repülőtérről Sárospatakra tett utazásom, a 2. Tokaji Bor Kongresszusra, hosszabbra nyúlt a tervezettnél az útépítések miatt. Azonban a nagyjából négy órás út élvezetes volt feleségemmel, Daliával és tanítványommal, Spurthivel.

Ebédszünetet tartottunk az M3GÁLLÓ étteremben, amely az E71-es út mellett, körülbelül 150 kilométerre található a budapesti repülőtértől. Itt volt lehetőségünk megkóstolni néhány kiemelkedő fogást a magyar konyha remekeiből.

Fotó: Agro Jager News

A kongresszus különösen érdekes volt számomra, mivel ez volt számomra az első olyan konferencia, amely kizárólag a bor különböző aspektusaira – szőlőtermesztés, borkészítés, a bor egészségügyi hatásai, borörökség és -turizmus, valamint a bor gazdasági és politikai vonatkozásai, továbbá borászat tudományos oktatása – összpontosított. A második napon öt szekció zajlott párhuzamosan, míg a harmadik napon három szekció került megrendezésre. Minden szekció külön helyszínen zajlott, ami lehetetlenné tette, hogy minden általam különösen érdekesnek tartott előadáson részt vehessek.

Fotó: Agro Jager News

Rájöttem, hogy a bor minőségét nagymértékben befolyásolja a terroir, vagyis a helyi adottságok összessége. A terroir fogalma magában foglalja azokat a környezeti tényezőket – mint a klíma, a talaj összetétele, a domborzati adottságok és a szőlőtermesztési hagyományok –, amelyek együtt meghatározzák a bor karakterét és minőségét.

Fotó: Agro Jager News

Ez volt az első alkalom, hogy megismerkedtem a Tokaji borral és megértettem, hogy ez a régió különösen híres édes borairól, amelyeket nemes rothadás által érintett, Botrytis cinerea gomba által fertőzött szőlőből készítenek. Ez a borstílus jelentős történelmi múltra tekint vissza a régióban, és „a borok királya, a királyok bora” néven is emlegetik.

Fotó: Agro Jager News

Fontos megemlíteni a kiemelkedő magyar Nobel-díjas tudóst, Szent-Györgyi Albertet, aki 1937-ben kapta meg az élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat a C-vitamin izolálásával és a citromsavciklus alkotóelemeinek és reakcióinak feltárásával kapcsolatos úttörő munkájáért. Felfedezései hatással vannak a borkészítési gyakorlatokra és a bor minőségére is. Neki tulajdonítanak egy mondást, amely összefoglalja az élet alapvető lényegét a Földön: „Az életet egy apró elektronugrás hajtja, amit a napfény indít el.”

Fotó: Agro Jager News

Ezt a gondolatot szem előtt tartva szeretném összefoglalni élményeimet a 2. Tokaji Bor Kongresszusról, mondván, hogy az esemény értékes bepillantást nyújtott a bor világába, különösen a Tokaji borra összpontosítva. Számomra ez egy kellemes életpillanat volt, amit egy aranyló csepp Tokaji bor varázsolt teljessé.

Fotó: Agro Jager News

A Sárospatakról Budapestre, a Liszt Ferenc repülőtérre vezető visszaúton elmerengtem Liszt Ferenc virtuóz zongoraművein és a Tokaji borvidék kiváló borain. Ez a kettő tökéletes elegyet alkot, amely egy kis örömöt csempész az ember napjába.

 

Írta: Prof. Dr. Gideon Grafi

Francia Társult Agrártudományi és Szárazföldi Biotechnológiai Intézet,
Jacob Blaustein Szárazföldi Kutatóintézetek,
Ben-Gurion Egyetem

 

The conference participants stayed at one of the best hotels in Sátoraljaújhely, Hotel Hunor, where they enjoyed modern rooms, wellness services, and beautiful views of the surrounding mountains and the town. Photo: Hotel Hunor

Tovább olvasom