Keressen minket

Tudomány

KITEKINTÉS: Új-Zélandon a hipermarketekben kivonják a műanyagot

Közzétéve:

0

“Élelmiszerek meztelenül” ez annak az új-zélandi kampánynak a szlogenje, amely azt célozza, hogy ne használjanak műanyagot a zöldség- és gyümölcsfélék csomagolásakor.  Miután számos új-zélandi szupermarket megszüntette a műanyag csomagolást, bizonyos zöldségek eladása akár 300%-kal is emelkedett.

Zöldséges pult Új-Zélandon

Az Új Világ-szupermarketek egy csoportja elhagyta a műanyagok  használatát gyakorlatilag az összes gyümölcs- és zöldségfélék kiszerelésében – amelyet “élelmiszerek meztelenül” jelzővel láttak el a projekt során. A Christchurch-ben, Bishopdale-ben található üzlet vezetője lenyűgöző értékesítési adatokat ért el.

Évről évre figyelemmel kísérjük az eladásokat, és miután bevezettük az új eljárást, észrevettük, hogy például a tavaszi hagyma értékesítése 300 százalékkal nőtt – mondta Nigel Bond, a Bishopdale tulajdonosa. Lehetséges, hogy más tényezők is szerepet játszanak a vásárlási folyamatok során, de hasonló növekedést vettünk észre más zöldségfajtáknál is: például a mángold és a retek esetében.

Dr. Nigel Bond

Nigel Bond szerint, az új polcrendszer gyerekkorára emlékeztette, amikor az édesapjával együtt mentek a helyi zöldségeshez, ahol érezte a friss citrusfélék és a újhagyma illatát. Azt mondta, hogy a termékek műanyagba csomagolásával megfosztják az embereket ezektől az benyomásoktól.

Bond azt állítja, kezdetben  aggódott, hogy a tervei nem sikerülnek: “Amikor ezt a projektet beállítottuk, tartottunk tőle, hogy az ügyfelek elállnak a vásárlástól, de a szupermarketek világában töltött 30 éves tapasztalatom során ez az egyszerű változás a vásárlók valaha volt legjobb visszajelzéseit eredményezte.”

A kezdeményezés a műanyag elleni háború része. Új-Zélandon az egyszer használatos műanyag bevásárló táskák napjai meg vannak számlálva. A legtöbb szupermarket már nem biztosítja a vásárlás végén a műanyag zacskókat és az új-zélandi kormány beleegyezett abba, hogy július 1-jétől kötelezően kivonja az összes kiskereskedőtől a műanyag csomagolást.

A világban évente előállított 300 millió tonna műanyagnak a felét csak egyszer használják fel, majd dobják el, és csak kilenc százalékát hasznosítják újra. Új-Zélandon évente mintegy 252 ezer tonna műanyag hulladék kerül hulladék lerakókba, jelentős mennyiség a vizekbe és végül a tengerbe is. Bond szerint nyolc, vagy kilenc déli-szigeteki Új Világ-szupermarket követi Bishopdale példáját, amely annak a fenntartható gyakorlatok sorozat részét képezi, amelyet az Új Világ tulajdonosai fogadtak el. 

Bond azt mondta, hogy ő és Gary May üzletvezető először öt évvel ezelőtt állt elő az ötlettel: “Abban az időben azt tapasztaltuk, hogy egyre több friss terméknél használnak műanyag csomagolást. Úgy gondoltuk, hogy ez rossz megoldás, és elhatároztuk, hogy teszünk ez ellen valamit. Tanulmányútra utaztam az Egyesült Államokba, és megnéztem, mit csinál ott a Whole Foods-nevű szupermarket lánc.Hatalmas mennyiségű friss árut forgalmaznak, és értékesítésük színvonala szinte művészi.

Bond megbeszéléseket kezdett a termelőkkel és a beszállítókkal, akiknek a többsége örömmel fogadta a műanyag csomagolástól mentes termékek forgalmazásának lehetőségét. (Az élelmiszergyártók a beszállítókkal folyamatosan együttműködnek annak érdekében,hogy egész folyamat során hogyan lehetne a költségeket csökkenteni.) A friss gyümölcs- és zöldségfélék elhelyezésére új hűtőszekrény-rendszert telepítettek, a „ködösítés” néven ismert eljárással együtt, hogy megőrizzék az áruk frissességét.

A zöldségek 90%-a víz és a tanulmányok kimutatták, hogy a páramentes termékek nemcsak jobban néznek ki, de hosszabban megtartják színüket, formájukat és magasabb vitamin tartalmúak is maradnak  – mondja Bond. Beépítettünk egy fordított ozmózis rendszert is, amely a vizet úgy kezeli klórral, hogy eltávolítja az összes baktérium 99 százalékát. Bíznak benne, hogy ezzel az eljárással a víz felhasználható marad. Bond szerint egyes termékek – beleértve a bogyós gyümölcsöket, a szőlőt és a paradicsomot – továbbra is műanyag csomagolásban kerülnek forgalomba, míg a gombát kartondobozba csomagolják – a csomagolás nagy része azonban újrahasznosítható.

Bár sok beszállító vizsgálja a termékek csomagolását, a Bond úgy véli, hogy a gyártók nem mindig értik meg a fogyasztók kívánságait: Olyanok vagyunk, mint egy közvetítő, eladjuk, amit adnak nekünk. Azt hiszem a folyamatban a gyártóknak sokkal nagyobb szerepe van, mint a forgalmazóknak.

Az Új Világ egy másik kezdeményezést is kipróbál, melynek során a vásárlók saját ételszállító edényeket hoznak a vásárláshoz.

Számos üzletben zajlik ez a próba, amelyben az ügyfelek a BYO (Szerző: mozaik szó: Bring Your Own Containers, vagyis Hozd el a saját ételszállítódat) ételszállítót használhatják húshoz és tenger gyümölcseihez, többek között az aucklandi Howick-ban, Hastingsben, Levinben és Rototunában.

A vásárlás lelassult – mondta Brendon Jones, a Howick New World tulajdonos-üzemeltetője -, de elkötelezettek vagyunk a kísérlet folytatása mellett. Eddig a hentesüzletekre és a tenger gyümölcseinek pultjára korlátoztuk a vásárlást, ahol a potenciális élelmiszer-biztonsági kockázatok kisebbek, mivel ezeket a termékeket valószínűleg megfőzik a vásárlás után.

Az élelmiszeripari termékeknél papír-alternatívákat is kipróbálnak pl. a tenger gyümölcsei csomagolásánál, valamint kísérleteznek rost-alapú tálcákkal is.

Az élelmiszer gyártók aláírták az Új Zélandi Műanyag Csomagolási Nyilatkozatot, amely elkötelezi a résztvevőket arra, hogy 2025-ig az összes áruházi és magántulajdonban forgalmazott csomagolás 100% -ban újrafelhasználható, újrahasznosítható, vagy komposztálható lehessen.

Bevezették az újrahasznosítható élelmiszer-tálcákat is, amely lehetővé teszi hogy évente több, mint 80 millió tálca ne kerüljön a szeméttelepekre.

 

Új-Zélandi Herald cikkét átdolgozta: Dr. Szilágyi Gergely

 

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

https://www.nzherald.co.nz/sponsored-stories/news/article.cfm?c_id=1503708&objectid=12188111&fbclid=IwAR0M6pzFLnQV-ae6IIqwA2g01SKsmo5V4vIOQg5mbqx4o7oRXohD2MPzZDs

 

Képek megnevezése:

1.Az új rendszer

  1. Dr. Nigel Bond

Képek forrása:

  1. https://www.goodnet.org/articles/new-zealands-fruits-vegetables-are-going-packaging-free
  2. https://unidirectory.auckland.ac.nz/profile/nigel-bond
  3. Borítókép: Vagabrothers
0

Tudomány

Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák

+1

A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben

+1

Published

on

+1

Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról

A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is.  A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.

Fotó: Ynetnews

Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.

Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.

A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.

Fotó: Ynetnews

A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.

Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.

A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.

Forrás: Ynetnews

+1
Tovább olvasom

Tudomány

A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.

0

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.

0

Published

on

0

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.

Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.

Bakonyerdő Zrt.

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

+1

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

+1

Published

on

+1

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

+1
Tovább olvasom