Tudomány
Hektáronként 27 tonna eper Írországban
Írországban az epertermelés évente mintegy 8000 tonna volument ér el, aminek a becsült értéke 43 millió euró. Az angol „Malling Centenary” fajta a legnépszerűbb Írországban, amely első osztályú termésével rendkívül kedvelt a szigetországban. Az írek hektáronként a 27,1 tonnát szüretelnek, úgy, hogy a selejt gyümölcs aránya kisebb mint 1%. A szedési költsége kilogrammonként 0,49 euró. Az új eredmények révén 7-10%-kal tudták csökkenteni a vízfelhasználást. Ezután pedig konkrét megvalósítási terveket szolgáltatnak a hatékony víz, és műtrágya felhasználásáért, amelyeket elérhetővé tesznek a gazdák számára. – tájékoztatott Adam Whitehouse, a Teagasc eper szemináriumon.
Korábban a holland „Elsanta” fajta volt a legnépszerűbb, amit 40 évig használták az ír gazdák. Az epertermesztés ma a Írország bogyós gyümölcs-iparának egyik legfontosabb szektora. Az üvegházi körülmények között termesztett epertermesztésnek számos előnye van. Ezek között élen jár a folyamatos eper előállítás, szemben a hagyományosan rövid, szántóföldi betakarítással, amely Írországban június és július hónapokra koncentrálódik.
Az eper minősége jóval magasabb, mint amit fogyasztó elvár. Az ír eper márciustól novemberig elérhető, amely alatt a kereslet állandó. Ennek az igénynek a kielégítése érdekében sok termelő különböző termesztési technológiákat használ.
Mark Else növényfiziológus előadásában kiemelte, hogy a meglévő rendszereiket folyamatosan optimalizálják, hogy a növények igényeit maximálisan kielégítsék. Munkájuk során olyan technológia kidolgozásán fáradoznak, amely képes növelni a termésmennyiség mellett a minőségi paramétereket. A termesztésben az angol gazdák például kókusz rostot használnak a kedvező tulajdonságai miatt. Kutatásokat végeznek, hogy fokozzák az öntözés és műtrágyázás hatékonyságát. így vizsgálják, hogy mikor kell öntözni, és mekkora mennyiségben? Ennek érdekében számos szenzort fejlesztettek ki, hogy a változásokat monitorozzák. Az új eredmények révén 7-10%-kal tudták csökkenteni a vízfelhasználást. Ezután pedig konkrét megvalósítási terveket szolgáltatnak a hatékony víz, és műtrágya felhasználás érdekében, amelyeket elérhetővé tesznek a gazdák számára.
Egyéb termesztett lágy gyümölcsök
Írországban az egyik legnépszerűbb gyümölcs a málna. Nagy igény mutatkozik a kiváló minőségű, friss fogyasztású málna előállítására, viszont ezeket csak mesterséges környezetben lehet termeszteni. A málnatermesztés az utóbbi években sokat változott, különféle fajtákkal és módszerekkel bővítve a betakarítást májustól novemberi időszakban. Az áfonya piaca is növekedett az elmúlt években, így néhány termelő növelte a termelését, és az ír termőterületek nagysága is növekedett az elmúlt években.
A Teagasc cikke nyomán, írta Dr. Szilágyi Gergely
Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:
https://www.teagasc.ie/crops/horticulture/fruit-production/
Képek megnevezése:
- Dr. Mark Else
- Malling Centenary-nevű fajta
- Malling Centenary minőségi tulajdonságai
Képek forrása:
- http://www.emr.ac.uk/staff/dr-mark-else/
- https://www.freshplaza.com/article/2168275/uk-malling-centenary-vs-elsanta/
- https://www.teagasc.ie/crops/horticulture/fruit-production/
Tudomány
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.
Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.
A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.
Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Tudomány
KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj
A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék és az MTA Agrártudományi Szakbizottsága – A Magyar Tudomány Ünnepi sorozatához csatlakozva – szeretettel invitál minden kedves érdeklődőt az ‘Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon’ elnevezésű minikonferencia & kerekasztal-beszélgetésre 2024. november 30-án szombaton Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának székházában – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kövér László PhD, a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársa.
A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában ismertetnek sokakat érintő és érdeklő témákat. Az esemény nyitott minden érdeklődő számára, külön szeretettel várjuk a helyi lakosságot. A konferencia szervezőinek nem titkolt célja a hiteles ismeretterjesztés és szemléletformálás. Az előadásokat követően, kerekasztal-beszélgetés kereti között a közönségnek lehetősége lesz a kérdéseiket feltenni, tapasztalataikat megosztani.
PROGRAM:
Délelőtti szekció:
Stündl László és Kövér László, Debreceni Egyetem
09:10-09:35 Nemszeretem gerinctelenek
Váradi Zoltán, Természettár
09:35-10:00 Csípőszúnyogok és a bennük rejlő veszélyek
Klein Ágnes, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
10:00-10:25 A szőnyeg széléről – varjúszemmel a 3. háború küszöbén
Solt Szabolcs, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
10:25-10:50 Denevérekkel kapcsolatos konfliktushelyzetek és kezelésük
Boldogh Sándor András, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
10:50-11:05 Kávészünet
11:05-12:00 Kerekasztal-beszélgetés a délelőtti szekció előadóival
12:00-13:30 Ebédszünet
Délutáni szekció:
városban?
Heltai Miklós, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
13:55-14:20 A láthatatlan probléma – Egy különös rágcsáló
felbukkanása lakott területeken
Németh Attila, Debreceni Egyetem
14:20-14:45 Egy ökoszisztéma-mérnökkel való egymás mellett
élés lehetőségei és kihívásai
Juhász Erika, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
14:45-15:10 Nagyragadozókhoz kapcsolódó ember-vadvilág
konfliktusok Magyarországon
Sütő Dávid, WWF
15:10-15:25 Kávészünet
15:25-16:30 Kerekasztal-beszélgetés a délutáni szekció
előadóival
Kapcsolat: Dr. Kövér László (koverl@agr.unideb.hu)
További információért kattintson az alábbi képre és tekintse meg a konferencia weboldalát!