Tudomány
Az entomológusok próbálják megállítani az Amerikában terjedő ázsiai lódarazsakat
Ha nem tudjuk megakadályozni az óriás darazsak térhódítását a következő években, akkor valószínűleg később már nem lesz erre lehetőségünk.
Az ázsiai lódarazsak, amelyet egyes kutatók gyilkos darazsaknak hívnak, Japánban évente 50 ember haláláért felelősek. Ázsiai lódarazsakat figyeltek meg az aggódó tudósok az USA-ban és Kanadában is. A rovarok Észak-Amerikában letelepedhetnek, és elpusztítják a helyi méhpopulációkat – írja a The Jerusalem Post.
Egy ázsiai lódarázs, latin nevén “Vespa Velutina” figyeltek meg Vertou-ban Nantes közelében, Franciaországban 2018. szeptember 10-én.
A világ legnagyobb darázsféléje: az ázsiai lódarázs átlagosan közel két hüvelyk hosszú (Szerző: ez 6,35 cm), és egynegyed hüvelyk méretű (0,6 cm) – fullánkkal rendelkezik, ami erős mérget tartalmaz.
Kelet-Ázsiában őshonosak. A rovarok a fanedvet, a méhektől lopott mézet, illetve magukat a méheket fogyasztják el. Kisebb testvéreiket lefejezett méhekkel táplálják a kaptáraikban – amely nagymértékben aggasztja az amerikai méhészeket. Ted McFall a méheit Washington Államban gondozza. Tavaly novemberben elment, hogy ellenőrizze az állományát, azonban a kaptárai előtt csak lefejezett méheket talált, és még több ezret a kaptárokon belül. Mindegyik méhnek hiányzott a feje.
Nem tudtam elképzelni, ki követte el ezt a pusztítást – mondta el Ted a The New York Times-nak. Annak ellenére, hogy nem ázsiai lódarazsakat gyanúsítottak a méhek legyilkolásával, két példányt fedeztek fel Washington állam északnyugati sarkában, csak néhány mérföldre Ted kaptárjaitól.
Ázsiai lódarázs
Jeff Kornelis, aki mindössze két és fél mérföldnyire északra él Ted-től, tavaly decemberben a tornácra lépve fedezett fel ilyen egyedeket.
Ez volt a legnagyobb darázs, amit valaha láttam – mondta Kornelis a The New York Times-nak.
Kornelis kapcsolatba lépett az állami hatóságokkal, amelyek megerősítették, hogy ez egy ázsiai lódarázs volt. Röviddel ezután a környéken egy másik méhész is találkozott evvel az új darázs fajjal.
Ruthie Danielsen, a helyi méhész számára az volt a prioritás, hogy megtalálja hol fészkelnek az óriás darazsak azért hogy a kaptáraikat elpusztítsa.
A legtöbb ember attól tart, hogy megbotlik bennük – mondta Mrs. Danielsen. Félünk, hogy teljesen megsemmisítik a méhcsaládjainkat.
Chris Looney, a washingtoni állambeli Mezőgazdasági Minisztérium entomológusa intenzíven kereste a kóborló egyedeket. Looney és kollégái attól tartanak, hogy ha a darazsak szaporodnak és elterjednek, akkor megsemmisíthetik Amerika méhpopulációit, illetve olyan széles körben terjedhetnek el, hogy a felszámolás lehetetlenné válik.
Aggodalomra ad okot, hogy a Washington állambeli példányok megjelenése nem csak az elszigetelt megjelenés volt Észak-Amerika területén.
Chris Looney entomológus
Novemberben egyetlen rovart találtak Brit Kolumbiában, körülbelül tíz mérföldnyire a washingtoni állam határától, valószínűleg túl messze ahhoz, hogy ugyanabból a kolóniából származzon.
Az év elején egy teljes populációt találtak Vancouver-szigeten. Bérubé, Nanaimo város méhészeit és entomológusokat küldött kiirtani a megtalált kaptárat.
Eközben Looney eltökélt szándéka, hogy nyomon kövesse a telepeket Washingtonban. Narancslét és a rizsbort, valamint a kefirt keverve vízzel és néhány kísérleti csalit helyezett ki a darazsak elpusztítása érdekében. Ezek a csapdákat a fákra helyezi ki, és a telefonja segítségével elmenti a GPS koordinátákat az útjai során.
Ez az egyetlen lehetőségünk, hogy megakadályozzuk az új darázsfaj megtelepedését – mondta Looney. Ha nem tudjuk megakadályozni az óriás darazsak térhódítását a következő években, akkor valószínűleg később már nem lesz erre lehetőségünk.
Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:
Képek megnevezése:
- Egy ázsiai darázs, latin nevén “Vespa Velutina” figyeltek meg Vertou-ban Nantes közelében, Franciaországban 2018. szeptember 10-én.
- Ázsiai darázs
- Chris Looney entomológus
Képek forrása:
- Stephane Mahe / REUTERS)
- https://www.eesti.ca/the-new-york-times-tracking-the-asian-giant-murder-hornet-a-deadly-pest-has-reached-north-america/print56212
- https://www.reddit.com/r/britishcolumbia/comments/gch5xn/tracking_the_murder_hornet_a_deadly_pest_has/
Tudomány
Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák
A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben
Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról
A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is. A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.
Fotó: Ynetnews
Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.
Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.
A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.
Fotó: Ynetnews
A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.
Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.
A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.
Forrás: Ynetnews
Tudomány
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.
Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
A vadkárról kicsit másképp
Beszámoló a Baranya vármegyei Dúvadhétről 2025.
Új eGN napló, új műveleti kódtár
Visszanéző (2010): Bika Bátaszékről
AM: Szerdától lehet pályázni a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére
Végéhez közeledik a bivalyok és a szürkemarhák teleltetése
KITEKINTŐ: Farkasok egyre közelebb Białystokhoz – a lakosok aggódnak
KITEKINTŐ: Vadász találkozott egy 8 fős farkasfalkával
Újból együtt, Sümegen
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian