Keressen minket

Tudomány

Az entomológusok próbálják megállítani az Amerikában terjedő ázsiai lódarazsakat

0

Ha nem tudjuk megakadályozni az óriás darazsak térhódítását a következő években, akkor valószínűleg később már nem lesz erre lehetőségünk.

0

Közzétéve:

0

Az ázsiai lódarazsak, amelyet egyes kutatók gyilkos darazsaknak hívnak, Japánban évente 50 ember haláláért felelősek. Ázsiai lódarazsakat figyeltek meg az aggódó tudósok az USA-ban és Kanadában is. A rovarok Észak-Amerikában letelepedhetnek, és elpusztítják a helyi méhpopulációkat – írja a The Jerusalem Post.

Egy ázsiai lódarázs, latin nevén “Vespa Velutina” figyeltek meg Vertou-ban Nantes közelében, Franciaországban 2018. szeptember 10-én.

A világ legnagyobb darázsféléje: az ázsiai lódarázs átlagosan közel két hüvelyk hosszú (Szerző: ez 6,35 cm), és egynegyed hüvelyk méretű (0,6 cm) – fullánkkal rendelkezik, ami erős mérget tartalmaz.

Kelet-Ázsiában őshonosak. A rovarok a fanedvet, a méhektől lopott mézet, illetve magukat a méheket fogyasztják el. Kisebb testvéreiket lefejezett méhekkel táplálják a kaptáraikban – amely nagymértékben aggasztja az amerikai méhészeket. Ted McFall a méheit Washington Államban gondozza. Tavaly novemberben elment, hogy ellenőrizze az állományát, azonban a kaptárai előtt csak lefejezett méheket talált, és még több ezret a kaptárokon belül. Mindegyik méhnek hiányzott a feje.

Nem tudtam elképzelni, ki követte el ezt a pusztítást – mondta el Ted a The New York Times-nak. Annak ellenére, hogy nem ázsiai lódarazsakat gyanúsítottak a méhek legyilkolásával,  két példányt fedeztek fel Washington állam északnyugati sarkában, csak néhány mérföldre Ted kaptárjaitól.

Ázsiai lódarázs

Jeff Kornelis, aki mindössze két és fél mérföldnyire északra él Ted-től, tavaly decemberben a tornácra lépve fedezett fel ilyen egyedeket.

Ez volt a legnagyobb darázs, amit valaha láttam – mondta Kornelis a The New York Times-nak.

Kornelis kapcsolatba lépett az állami hatóságokkal, amelyek megerősítették, hogy ez egy ázsiai lódarázs volt. Röviddel ezután a környéken egy másik méhész is találkozott evvel az új darázs fajjal.

Ruthie Danielsen, a helyi méhész számára az volt a prioritás, hogy megtalálja hol fészkelnek az óriás darazsak azért hogy a kaptáraikat elpusztítsa.

A legtöbb ember attól tart, hogy megbotlik bennük – mondta Mrs. Danielsen. Félünk, hogy teljesen megsemmisítik a méhcsaládjainkat. 

Chris Looney, a washingtoni állambeli Mezőgazdasági Minisztérium entomológusa intenzíven kereste a kóborló egyedeket. Looney és kollégái attól tartanak, hogy ha a darazsak szaporodnak és elterjednek, akkor megsemmisíthetik Amerika méhpopulációit, illetve olyan széles körben terjedhetnek el, hogy a felszámolás lehetetlenné válik.

Aggodalomra ad okot, hogy a Washington állambeli példányok megjelenése nem csak az elszigetelt  megjelenés volt Észak-Amerika területén.

Chris Looney entomológus

Novemberben egyetlen rovart találtak Brit Kolumbiában, körülbelül tíz mérföldnyire a washingtoni állam határától, valószínűleg túl messze ahhoz, hogy ugyanabból a kolóniából származzon.

Az év elején egy teljes populációt találtak Vancouver-szigeten. Bérubé, Nanaimo város méhészeit és entomológusokat küldött kiirtani a megtalált kaptárat.

Eközben Looney eltökélt szándéka, hogy nyomon kövesse a telepeket Washingtonban. Narancslét és a rizsbort, valamint a kefirt keverve vízzel és néhány kísérleti csalit helyezett ki a darazsak elpusztítása érdekében. Ezek a csapdákat a fákra helyezi ki, és a telefonja segítségével elmenti a GPS koordinátákat az útjai során.

Ez az egyetlen lehetőségünk, hogy megakadályozzuk az új darázsfaj megtelepedését – mondta Looney. Ha nem tudjuk megakadályozni az óriás darazsak térhódítását a következő években, akkor valószínűleg később már nem lesz erre lehetőségünk.

 

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

https://www.jpost.com/health-science/american-entomologists-are-on-mission-to-track-down-murder-hornets-626687

 

Képek megnevezése:

  1. Egy ázsiai darázs, latin nevén “Vespa Velutina” figyeltek meg Vertou-ban Nantes közelében, Franciaországban 2018. szeptember 10-én.
  2. Ázsiai darázs
  3. Chris Looney entomológus   

Képek forrása:

  1. Stephane Mahe / REUTERS)
  2. https://www.eesti.ca/the-new-york-times-tracking-the-asian-giant-murder-hornet-a-deadly-pest-has-reached-north-america/print56212
  3. https://www.reddit.com/r/britishcolumbia/comments/gch5xn/tracking_the_murder_hornet_a_deadly_pest_has/
0

Tudomány

Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák

+1

A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben

+1

Published

on

+1

Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról

A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is.  A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.

Fotó: Ynetnews

Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.

Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.

A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.

Fotó: Ynetnews

A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.

Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.

A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.

Forrás: Ynetnews

+1
Tovább olvasom

Tudomány

A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.

0

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.

0

Published

on

0

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.

Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.

Bakonyerdő Zrt.

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

+1

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

+1

Published

on

+1

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

+1
Tovább olvasom