Tudomány
Az entomológusok próbálják megállítani az Amerikában terjedő ázsiai lódarazsakat
Ha nem tudjuk megakadályozni az óriás darazsak térhódítását a következő években, akkor valószínűleg később már nem lesz erre lehetőségünk.
Az ázsiai lódarazsak, amelyet egyes kutatók gyilkos darazsaknak hívnak, Japánban évente 50 ember haláláért felelősek. Ázsiai lódarazsakat figyeltek meg az aggódó tudósok az USA-ban és Kanadában is. A rovarok Észak-Amerikában letelepedhetnek, és elpusztítják a helyi méhpopulációkat – írja a The Jerusalem Post.
A világ legnagyobb darázsféléje: az ázsiai lódarázs átlagosan közel két hüvelyk hosszú (Szerző: ez 6,35 cm), és egynegyed hüvelyk méretű (0,6 cm) – fullánkkal rendelkezik, ami erős mérget tartalmaz.
Kelet-Ázsiában őshonosak. A rovarok a fanedvet, a méhektől lopott mézet, illetve magukat a méheket fogyasztják el. Kisebb testvéreiket lefejezett méhekkel táplálják a kaptáraikban – amely nagymértékben aggasztja az amerikai méhészeket. Ted McFall a méheit Washington Államban gondozza. Tavaly novemberben elment, hogy ellenőrizze az állományát, azonban a kaptárai előtt csak lefejezett méheket talált, és még több ezret a kaptárokon belül. Mindegyik méhnek hiányzott a feje.
Nem tudtam elképzelni, ki követte el ezt a pusztítást – mondta el Ted a The New York Times-nak. Annak ellenére, hogy nem ázsiai lódarazsakat gyanúsítottak a méhek legyilkolásával, két példányt fedeztek fel Washington állam északnyugati sarkában, csak néhány mérföldre Ted kaptárjaitól.
Jeff Kornelis, aki mindössze két és fél mérföldnyire északra él Ted-től, tavaly decemberben a tornácra lépve fedezett fel ilyen egyedeket.
Ez volt a legnagyobb darázs, amit valaha láttam – mondta Kornelis a The New York Times-nak.
Kornelis kapcsolatba lépett az állami hatóságokkal, amelyek megerősítették, hogy ez egy ázsiai lódarázs volt. Röviddel ezután a környéken egy másik méhész is találkozott evvel az új darázs fajjal.
Ruthie Danielsen, a helyi méhész számára az volt a prioritás, hogy megtalálja hol fészkelnek az óriás darazsak azért hogy a kaptáraikat elpusztítsa.
A legtöbb ember attól tart, hogy megbotlik bennük – mondta Mrs. Danielsen. Félünk, hogy teljesen megsemmisítik a méhcsaládjainkat.
Chris Looney, a washingtoni állambeli Mezőgazdasági Minisztérium entomológusa intenzíven kereste a kóborló egyedeket. Looney és kollégái attól tartanak, hogy ha a darazsak szaporodnak és elterjednek, akkor megsemmisíthetik Amerika méhpopulációit, illetve olyan széles körben terjedhetnek el, hogy a felszámolás lehetetlenné válik.
Aggodalomra ad okot, hogy a Washington állambeli példányok megjelenése nem csak az elszigetelt megjelenés volt Észak-Amerika területén.
Novemberben egyetlen rovart találtak Brit Kolumbiában, körülbelül tíz mérföldnyire a washingtoni állam határától, valószínűleg túl messze ahhoz, hogy ugyanabból a kolóniából származzon.
Az év elején egy teljes populációt találtak Vancouver-szigeten. Bérubé, Nanaimo város méhészeit és entomológusokat küldött kiirtani a megtalált kaptárat.
Eközben Looney eltökélt szándéka, hogy nyomon kövesse a telepeket Washingtonban. Narancslét és a rizsbort, valamint a kefirt keverve vízzel és néhány kísérleti csalit helyezett ki a darazsak elpusztítása érdekében. Ezek a csapdákat a fákra helyezi ki, és a telefonja segítségével elmenti a GPS koordinátákat az útjai során.
Ez az egyetlen lehetőségünk, hogy megakadályozzuk az új darázsfaj megtelepedését – mondta Looney. Ha nem tudjuk megakadályozni az óriás darazsak térhódítását a következő években, akkor valószínűleg később már nem lesz erre lehetőségünk.
Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:
Képek megnevezése:
- Egy ázsiai darázs, latin nevén “Vespa Velutina” figyeltek meg Vertou-ban Nantes közelében, Franciaországban 2018. szeptember 10-én.
- Ázsiai darázs
- Chris Looney entomológus
Képek forrása:
- Stephane Mahe / REUTERS)
- https://www.eesti.ca/the-new-york-times-tracking-the-asian-giant-murder-hornet-a-deadly-pest-has-reached-north-america/print56212
- https://www.reddit.com/r/britishcolumbia/comments/gch5xn/tracking_the_murder_hornet_a_deadly_pest_has/
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK
Mezőgazdaság
Víztudománnyal foglalkozó szakemberek tanácskoztak Baján – GALÉRIA
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati Projektkoordinációs Főosztálya által koordinált LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében 2024. október 13-18. között került sor nyári egyetem megrendezésére, amely október 14-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán ünnepélyes nyitórendezvénnyel vette kezdetét. Az eseményt Dr. Dukai Miklós, önkormányzati államtitkár és Dr. Deli Gergely rektor nyitották meg. A nyári egyetem a projekt megvalósítási időszaka alatt már második alkalommal került megrendezésre, melynek keretében széleskörű nemzetközi érdeklődésre számot tartó elméleti és gyakorlati kurzus valósult meg a természetalapú megoldások, különös tekintettel a természetes vízmegtartó megoldások témáját érintően.
Elsőként Dr. Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte, hogy korunk legnagyobb természeti kihívásai részben a vízhez, a vízgazdálkodáshoz kötődnek, amelynek rendkívüli aktualitását és fontosságát mutatta az elmúlt hetek megfeszített küzdelme a dunai árvízzel szemben. Hangsúlyozta, hogy az egyetemen folytatott oktatás kiemelt prioritása olyan szakemberek képzése, akik megfelelő szaktudással és gyakorlati felkészültséggel tudnak szembenézni a klímaváltozás negatív hatásaival. Dr. Dukai Miklós, önkormányzati államtitkár köszöntőjében kiemelte az alkalmazkodás meghatározó szerepét, amelynek egyik lényeges szegmense a természetes vízmegtartó megoldások előtérbe helyezése, amely minden értékével apró, de annál jelentősebb lépésekkel járul hozzá a fenntartható jövő megteremtéséhez.
Az egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségek egyre sürgetőbb nemzetközi fellépést igényelnek, amelyben az oktatás meghatározó jelentőséggel bír, ugyanis a hosszú távon fenntartható vízgazdálkodás sikeres jövője a következő generációk szakembereinek felkészültségén, tudásán és kreativitásán alapul. Hangsúlyozta, hogy mindezen képzési szempontokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem úttörő szerepet játszik, a kitűzött célok elérésének egyik hatékony lépcsőfoka a nyári egyetem megszervezése is. Baja Megyei Jogú Város polgármestere, Dr. Bari Bernadett köszöntőjében hangsúlyozta a cselekvés, az összefogás fontosságát, amely Baja esetében különösen is meghatározó volt az árhullám levonulásának koordinációjában. A víz egy megőrzendő érték, amelyre mint erőforrás is támaszkodnunk kell, de meg is kell védeni, mert csak így lehet hosszú távon is fenntartható környezetet teremteni és biztosítani.
A megnyitót követően szakmai előadások hangoztak el. Dr. Szatzker Petra, a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt szakmai vezetője ismertette a projekt célkitűzéseit, legfontosabb feladatait, amelyek a hazai önkormányzatok klímaváltozással szembeni küzdelmeinek támogatását hivatottak elősegíteni. A projekt keretében megvalósításra kerülő természetes vízmegtartó megoldások egyik beavatkozási helyszíne a Bátya és környéke által alkotott demonstrációs terület, ahol a tájléptékű vízvisszatartó megoldások alkalmazási jellemzőiről és várható hatásairól Fekete Csaba, Bátya Község polgármestere tájékoztatta a résztvevőket. A rendezvény zárásaként a nyári egyetem céljáról, programtervéről, a gyakorlati munka helyszínének bemutatásáról, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara és az Eszéki Egyetem együttműködéséről, közös kutatási és hallgatói gyakorlati tapasztalatairól Dr. Tamás Enikő Anna egyetemi docens és Dr. Tadić Lidija egyetemi tanár számoltak be előadásaikban.
Magyar Elnökség
Mezőgazdaság
Aggodalomra adhat okot az ázsiai lódarázs felbukkanása Szlovákiában
Ázsiai lódarázs fészket lokalizálták Szlovákiában
A MATE kutatói által kifejlesztett telemetriai nyomkövetés segített a fészek lokalizálásában
Gödöllő, 2024. október 17. – Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) inváziója Európában egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hiszen ez a faj komoly veszélyt jelent a méhállományokra, a biológiai sokféleségre és közvetlenül akár a lakosságra is. A 2004-es franciaországi megjelenése óta folyamatosan terjeszkedik, és mára már számos európai országban megvetette a lábát. Legutóbb Szlovákiában bukkant fel, ahol a gyors beavatkozás érdekében a MATE szakemberei a szlovák kollégák hívására azonnal a helyszínre utazva megkezdték a munkát.
A szlovákiai felfedezés
Az első szlovákiai jelzésre idén szeptember 28-án került sor a magyar határtól mintegy 45km-re fekvő Palárikovóban (Tótmegyer). Az észlelés egy helyi botanikus és zoológus házaspárhoz kötődik. A botanikusként dolgozó Dr. Dušan Senko a kertjében található banánfa nedvével táplálkozó ázsiai lódarázs egyedekre lett figyelmes. Erről értesítette a hatóságokat, illetve a besztercebányai méhésziskolában (Stredná Odborná Škola) az invazív lódarázs irtásával és biológiájával kapcsolatos oktatás vezetőjét Helena Prokovát. További egyedeket észleltek 400 méterrel távolabb, ahol ázsiai lódarazsak borostyánon vadásztak rovarokra. Miután bizonyítást nyert, hogy folyamatosan visszatérő egyedekről van szó, a MATE kutatói – Dr. Kolics Balázs és Kolics-Horváth Éva – a szlovák kollégákkal együtt (Helena Proková, Richard Schnieder és Dr. Dušan Senko) két helyszínen megkezdték a fészek rádiótelemetriás keresését, valamint mintát vettek a molekuláris vizsgálatokhoz, hogy a morfológiai azonosítást genetikai adatokkal is megerősítsék. A felfedezés komoly aggodalomra ad okot, hiszen Szlovákia éghajlata és élőhelyei kedvezőek az ázsiai lódarázs számára, így fennáll a veszélye a gyors elszaporodásnak. Emellett nagy esélye van további még nem észlelt populációk előfordulásának is, Szlovákiában és Magyarországon egyaránt.
A telemetria fontossága a fészek felkutatásában
A fészek mielőbbi megtalálása kulcsfontosságú az invazív lódarázspopuláció megfékezéséhez a terjedés lassításához. A szlovák szakemberek a helyszínen először hagyományos, háromszögelléses módszerrel kísérelték meg a fészkek helyét megtalálni, ám ez a módszer nem vezetett eredményre. Ezért rádiótelemetriában tapasztalatot szerzett és több ilyen eszközparkkal rendelkező magyar kollégáik (MATE, Georgikon Campus) segítségét kérték.
Október 2-án a banánfánál befogott lódarázsra rögzítették az első jeladót. A jelölt példány elengedése után az adó által kibocsátott rádiójelek segítségével követték nyomon a rovar repülési irányát. Ezt az egyedet nem sokkal egy magánház udvarán lévő borostyánbokron táplálkozva találták meg, majd újbóli elengedését követően folytatták a nyomon követést, de sajnos a lakott településen a magántulajdoni akadályok miatt nem sikerült pontosabban megközelíteni a fészek feltételezett helyét.
Egy további egyedet is befogtak a másik lelőhelyen, ezt a példányt is felszerelték jeladóval. Ez az egyed viszont ellentétes irányba indult el. A jeladó jelét követve sikerült 5-10 méteres pontossággal, két irányból is meghatározni a fészek várható helyét. A nyomkövetést korábbi munkákhoz használt Yupiteru MVT 7100, valamint iCOM R20 típusú vevőkkel és 150MHz tartományra készített Yagi antennákkal végezték. A telemetriás lokalizáció alapján a fészket végül a szlovák kutatóknak sikerült a jelzett területen, egy fa 20 méteres magasságban megtalálniuk másnap, melyhez egy hőkamerával felszerelt drónt vetettek be. A drón 360 fokos szkenneléssel azonosította a fészket a 2,5 °C-os hőmérsékletkülönbség alapján. A fészek a lomb takarása miatt csak mintegy 5 fokos szögben volt látható, amelyhez szerencsés időjárási körülmények (nagy hőmérsékletkülönbség) nagyban hozzájárultak. A fészket a kirendelt tűzoltók távolították el. Sajnos, mivel a két befogott és adóval felszerelt darázs ellentétes irányba repült, feltételezhető az is, hogy akár több fészek is lehet már az érintett területen.
A gyors beavatkozás jelentősége
Az ázsiai lódarázs védekezésben kulcsfontosságú a korai felismerés és a gyors reagálás. A rádiótelemetria ezúttal is hatékony eszköznek bizonyult a fészek felkutatásában. Kiegészítő eszközök használata, mint a hőkamera segítheti a keresést, de csak ideális környezeti tényezők mellett. A telemetriát illetően további fejlesztésekre van szükség a hatékonyság növelése, és a gyors detektálás érdekében. Fontos a megfelelő jogi keretek kidolgozása is, melyek lehetővé teszik az akadálymentes fészekkeresést (pl. drónnal) az invazív ázsiai lódarázs ellen, különösen lakott területen.
Hazai helyzet
Magyarországon 2023 augusztusában észlelték először az ázsiai lódarazsat, jelenleg nincs megerősített információnk újabb megjelenésről. A MATE és a BME kutatói intenzíven dolgoznak a rádiótelemetriás eszközök, különösképp a jeladó fejlesztésén. Ezek az eszközök a fészekkeresést jelentősen felgyorsíthatják, és hozzájárulhatnak az invazív faj terjedésének lassításához a megtelepedés korai időszakában. Emellett a MATE és partnerszervezete, a Magyar Krajnai Egyesület által létrehozott önkéntes fészekkereső csoportok segítik az invazív lódarázs felkutatását.
Az ázsiai lódarázs terjedése komoly kihívást jelent Európa számára. A hatékony védekezéshez elengedhetetlen a lakosság tájékoztatása, a folyamatos monitoring, a gyors beavatkozás, és a nemzetközi együttműködés.
A lakossági bejelentéseket a velutina.hu oldalon keresztül várják a szakemberek.
Forrás: MATE