Keressen minket

Tudomány

A fogyasztói trendek alakulása az Európai Unióban 2030-ig

A gabonafélék felhasználása folyamatosan növekszik az állati takarmányokban, ami fokozza az állati takarmányok iránti kereskedelem növekedését. Emellett a gabona félék emberi fogyasztása és az ipari felhasználása (bioüzemanyagok és bio-műanyagok) is növekszik a 2030-ig szóló előrejelzésekben. A fő termelő és exportáló régiók (Amerika, az EU és a fekete-tengeri régió) várhatóan továbbra is szakosodnak és növelik részesedésüket a globális kereskedelemben, hogy megfeleljenek ennek a keresleti kihívásnak.

Közzétéve:

A gabonafélék felhasználása folyamatosan növekszik az állati takarmányokban, ami fokozza az ezek iránti kereskedelem növekedését. Emellett a gabonafélék emberi fogyasztása és az ipari felhasználása (bioüzemanyagok és bio-műanyagok) is növekszik a 2030-ig szóló előrejelzésekben. A fő termelő és exportáló régiók (Amerika, az EU és a fekete-tengeri régió) várhatóan továbbra is szakosodnak és növelik részesedésüket a globális kereskedelemben, hogy megfeleljenek ennek a keresleti kihívásnak.

Szürkemarhák a Körös-Maros Nemzeti Park területén (Fotó: Agrojagernews)

A búzafelesleg az Európai Unióban, valamint a kukoricafelesleg az USA-ban, várhatóan tovább növekszik. Hasonlóan Latin-Amerikában is a növekvő belföldi takarmányigény kielégítése érdekében várhatóan meredeken nő a kukorica és a szójabab előállítása , és más kontinensek erősödő behozatali igényeit is képesek lesznek kielégíteni. A fekete-tengeri régió valószínűleg növeli a búza, kukorica és szójabab exportját, egyben a belföldi takarmány felhasználását is.

1. ábra: Egy főre jutó gabonafogyasztás (kg / fő / év)

 

A húsfogyasztás eltérő tendenciái a világon

Az egy főre jutó szarvasmarhahús-fogyasztás csökkenése az előrejelzések szerint a világ sok régiójában (az EU-ban, Latin-Amerikában és Óceániában) folytatódni fog, de másutt, például afrikai- és ázsiai országokban növekedhet. A termelés korlátozott növekedése a fent említett régiók felé irányuló kereskedelem megerősítését eredményezi. Az észak-amerikai termelés és az egy főre jutó fogyasztás várhatóan enyhén növekszik. Az egy főre jutó baromfi-fogyasztás az előrejelzések szerint szintén nő. Mind a fekete-tengeri régió, mind Ázsia csökkentheti deficitjét (vagy nettó exportőrré válhat), míg az afrikai népességnövekedés az import növekedéséhez vezethet.  A sertéshús vonatkozásában az EU és az Amerika várhatóan növeli exportját hogy kielégítse a világkeresletet. Amerika esetében az egy főre jutó fogyasztás szintén növekedni fog.

2. ábra: Az egy főre jutó húsfogyasztás (kg / fő / év)

 

Tejtermékek iránti világ kereslet növekedése

Az EU és az USA továbbra is az egy főre jutó tejfogyasztási rangsorok csúcsán helyezkedik el, tükrözve az erős tejtermékek iránti kulináris hagyományokat. Óceániában, különösen Új-Zélandon, az ágazat elsősorban az exportra támaszkodik, és az egy főre jutó fogyasztás várhatóan csökken. 

Ezzel szemben Ázsiában és Afrikában a tejtermékek felhasználása alacsonyabb (de növekvő) az egy főre jutó fogyasztási rangsorban és a mutatókban, de rendelkezésre áll néhány lehetőség az extra növekedésre. Termelési oldalról Ázsiában és Latin-Amerikában az előrejelzett növekedés áthidalhatja azt  rést, ami kielégíti a növekvő belföldi keresletet.

3. ábra: Az egy főre jutó tejtermékek fogyasztása (kg / fő / év)

Forrás: Európai Bizottság

A cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Képek megnevezése:

  1. ábra: Egy főre jutó gabonafogyasztás (kg / fő / év)
  2. ábra: Az egy főre jutó húsfogyasztás (kg / fő / év)
  3. ábra: Az egy főre jutó tejtermékek fogyasztása (kg / fő / év)
  4. kép: Szürkemarha csorda a Körös-Maros Nemzeti Parkban (kiemelt kép)

Képek forrása:

  1. – 3. Európai Bizottság
  2. Agrojagernews

 

 

 

Tudomány

A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.

Published

on

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.

Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.

Bakonyerdő Zrt.

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Tudomány

KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj

Published

on


A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék és az MTA Agrártudományi Szakbizottsága – A Magyar Tudomány Ünnepi sorozatához csatlakozva – szeretettel invitál minden kedves érdeklődőt az ‘Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon’ elnevezésű minikonferencia & kerekasztal-beszélgetésre 2024. november 30-án szombaton Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának székházában – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kövér László PhD, a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársa.

Farkas a hollandiai Dierenpark Amersfoortban. Fotó: Mariëlle van Uitert / WWF

A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában ismertetnek sokakat érintő és érdeklő témákat. Az esemény nyitott minden érdeklődő számára, külön szeretettel várjuk a helyi lakosságot. A konferencia szervezőinek nem titkolt célja a hiteles ismeretterjesztés és szemléletformálás. Az előadásokat követően, kerekasztal-beszélgetés kereti között a közönségnek lehetősége lesz a kérdéseiket feltenni, tapasztalataikat megosztani.

Kattintson a fényképre és csatlakozzon a Facebookon is!

A rendezvény ingyenes, de egy kétperces regisztrációt kérünk szépen. Kattintson az alábbi képre!

Regisztráljon most és vegyen részt a konferencián! Kattintson a képre!

PROGRAM:

Délelőtti szekció:

09:00-09:10 Megnyitó és bevezető
Stündl László és Kövér László, Debreceni Egyetem
09:10-09:35 Nemszeretem gerinctelenek
Váradi Zoltán, Természettár
09:35-10:00 Csípőszúnyogok és a bennük rejlő veszélyek
Klein Ágnes, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
10:00-10:25 A szőnyeg széléről – varjúszemmel a 3. háború küszöbén
Solt Szabolcs, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
10:25-10:50 Denevérekkel kapcsolatos konfliktushelyzetek és kezelésük
Boldogh Sándor András, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
10:50-11:05 Kávészünet
11:05-12:00 Kerekasztal-beszélgetés a délelőtti szekció előadóival
12:00-13:30 Ebédszünet

Dr. Németh Attila, a Debreceni Egyetem munkatársa is előadást tart a debreceni konferencián. Fotó: DE MÉK

Délutáni szekció:

13:30-13:55 Együtt élünk vagy együtt létezünk a vadvilággal a
városban?
Heltai Miklós, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
13:55-14:20 A láthatatlan probléma – Egy különös rágcsáló
felbukkanása lakott területeken
Németh Attila, Debreceni Egyetem
14:20-14:45 Egy ökoszisztéma-mérnökkel való egymás mellett
élés lehetőségei és kihívásai
Juhász Erika, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
14:45-15:10 Nagyragadozókhoz kapcsolódó ember-vadvilág
konfliktusok Magyarországon
Sütő Dávid, WWF
15:10-15:25 Kávészünet
15:25-16:30 Kerekasztal-beszélgetés a délutáni szekció
előadóival

Kapcsolat: Dr. Kövér László (koverl@agr.unideb.hu)

További információért kattintson az alábbi képre és tekintse meg a konferencia weboldalát!

Támogatók

A rendezvény média megjelenését a 25 éves Agro Jager News,

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja támogatja!

Agro Jager News

Tovább olvasom