Keressen minket

Tudomány

Cseresznyetermesztés Tlemcen (Nyugat-Algéria) környékén

Tlemcen környékén (Nyugat-Algéria) jelentős gyümölcstermesztés folyik, az egyik legnagyobb felületen cseresznyét telepítenek a gazdálkodók.

Közzétéve:

Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar:

Noha a Földközi-tenger partvidékét is érinti, a nyugat-algériai Tlemcen megyében jobbára szemi-arid körülmények között gazdálkodnak a termelők, a délebbre lévő, a tell-Atlasz és a Szaharai-Atlasz közötti fennsíkon (hautes plateaux) található Naama megyében pedig már az oázis-gazdálkodás is jelen van. 

1. kép: Tlemcen (Nyugat-Algéria) környékén jelentős gyümölcstermesztés folyik,

2. kép: Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar logója

 

Mindez számunkra azért érdekes, sőt fontos, mert a klímaváltozás árnyékában biztatást adhat ahhoz, hogy 350-400 mm (vagy ennél is kevesebb) éves csapadék mellett sem kell föladni, jól megválasztott agrotechnikával, víztakarékos öntözéssel eredményesen lehet gazdálkodni – igaz, teljesen másként kell gondolkodni.

 

Tlemcen környékén jelentős gyümölcstermesztés folyik, az egyik legnagyobb felületen cseresznyét telepítenek a gazdálkodók. Természetesen a termelés alapföltétele az öntözés, a gazdálkodók szinte kizárólag csepegtető öntözésre rendezik be az ültetvényeket, ahol talán a leggyakoribb az 500 tő/ha növényállomány. Ezzel a tőszámmal állította be a meglátogatott termelő is azt a 25 fajtát (részben helyi tájfajta, részben külföldről származó fajta[1]), amivel egyszerre folytat termelést és bizonyos szempontból alkalmazott – elsősorban adaptációs -kutatást is, a gazdaság nyitott a szakemberek, oktatók és kutatók, valamint diákok előtt is.

3. kép: Tlemcen – Nyugat-Algéria

A termelő az utóbbi időben egyre komolyabban foglalkozik a dióval is, már közel 250 a telepített fák száma, a helyi fajták mellett az amerikai ’Chandler’ jelenti az állomány gerincét. A gazdaságban elsősorban szakmai érdeklődésből mintegy 20 különböző gyümölcsfaj (pl. gránátalma, szőlő, alma, körte, pekándió, mogyoró, jujuba vagy kínai datolya (Ziziphus jujuba) stb.) található, ami viszont kifejezetten további üzleti tevékenységet jelent, az a sáfrány termesztése (egy darab 3-5 cm átmérőjű hagymát 200 DA áron lehet értékesíteni). A cseresznye esetében nem lehet az ültetvény európai értelemben vett élettartamáról beszélni, itt ugyanis a fákat gyakorlatilag addig tartják termesztésben, ameddig lehet – akár 70-80 évig is (a jelenlegi idősebb ültetvény 13 éves, míg a távolabbi, 10 hektáros terület egy részén telepített fák most fordultak termőre). A gazdálkodó szerint a fák hosszú életének két titka van: a jó öntözés és a jól megválasztott alany. Ez utóbbi célra vagy az eredeti Santa Lucia-t, vagy az SL64-et (Santa Lucia 64) használja, ami a Földközi-tenger menti országok standard cseresznye és meggy alanya. Egy sajmeggy (Cerasus mahaleb L.) genotípusról van szó, ami kiváló szárazság- és mésztűrő képességgel rendelkezik. Előfordul, hogy a nemes rész alatt két alany is van, legalul keserűmandula, ami kiváló szárazságtűrő és ellenáll a kökény-tükrösdíszbogár támadásának, viszont erre először Santa Lucia-t (vagy a gyengébb növekedést eredményező SL64-et oltják, és csak erre kerül a cseresznye, mivel ez utóbbi nem kompatibilis a keserűamdulával. Az SL 64 egyébként kedveltebb, mivel kisebb fákat nevel, így jobban sűríthető és intenzívebbé tehető az állomány. Növényvédelmi problémák gyakorlatilag nincsenek, viszont virágzáskor az eső és a köd komoly károkat tud okozni. Termelői megfigyelés – és ez minden fajtánál előfordul -, hogy forró és száraz nyarat követő évben az átlagosnál sokkal nagyobb számban fordul elő egy kocsányon dupla termés – ami az európai piacon már nem szabályos, de Algériában nem okoz problémát. A tradicionális tudás része az is, hogy mandulák közelében mindig érdemes eperfát (Morus spp.) ültetni, mert a feketerigó ebben az esetben nem a mandulát, hanem az eperfa gyümölcsét részesíti előnyben. Gyakori, hogy a fák kérgét függőleges irányban hosszan fölsértik, tapasztalataik szerint az emiatt bekövetkező stressz okán a fa erőteljesebben növekszik és nagyobb termést hoz.

Az értékesítés a magyarországi – és általában az európai – viszonyoktól teljesen eltérő rendszerben történik, a termelő ugyanis a termést „lábon” adja el egy kifejezetten gyümölcsszedésre és tovább-értékesítésre szakosodott vállalkozónak, anélkül, hogy bármikor és bárhogy is lemérnék a gyümölcsöt. A vállalkozót versenyeztetés útján választja ki, rendszerint 4-5 jelentkező is van, az szedheti, aki a legtöbbet adja. A gazdálkodónak kifizetett összegen felül a vállalkozó fizeti a szedést végző alkalmi munkásokat is, akik fél nap alatt – rendszerint reggel nyolctól délig – fejenként mintegy 50 kilogrammot tudnak leszedni (és ezzel jobban keresnek, mint egy építkezésen dolgozó segédmunkás, hiszen 1200 DA-t kapnak, míg az utóbbi egész napért kap 1500 DA-t), a leszedett gyümölcsöt pedig rendszerint a több mint 500 kilométerre lévő Algírba szállítja értékesítésre. Szezon elején a nagybani ár 600 algériai dinár (DA) kilogrammonként, míg szezonban 350 DA, ez utóbbival párhuzamosan a fogyasztói ár 500 DA (1 € hivatalos árfolyamon 130-135 DA).

[1] a kétszínű (sárga-piros) ’Napoleon’-t kifejezetten lekvárkészítésre keresik

Cikk forrása: Somogyi Norbert. A cikk 2020. szeptember 16-án jelent meg a Szegedi Tudomány Egyetem Mezőgazdasági Kar honlapján

Képek megnevezése

  1. kép: Cseresznye Tlemcen-ben
  2. kép: Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar logója
  3. Nyugat-Algériai Tlemcen

Képek forrása:

  1. kép: Somogyi Norbert
  2. kép: www.mgk.u-szeged.hu
  3. kép: Google térképes szolgáltatása

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Tudomány

KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj

Published

on


A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék és az MTA Agrártudományi Szakbizottsága – A Magyar Tudomány Ünnepi sorozatához csatlakozva – szeretettel invitál minden kedves érdeklődőt az ‘Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon’ elnevezésű minikonferencia & kerekasztal-beszélgetésre 2024. november 30-án szombaton Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának székházában – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kövér László PhD, a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársa.

Farkas a hollandiai Dierenpark Amersfoortban. Fotó: Mariëlle van Uitert / WWF

A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában ismertetnek sokakat érintő és érdeklő témákat. Az esemény nyitott minden érdeklődő számára, külön szeretettel várjuk a helyi lakosságot. A konferencia szervezőinek nem titkolt célja a hiteles ismeretterjesztés és szemléletformálás. Az előadásokat követően, kerekasztal-beszélgetés kereti között a közönségnek lehetősége lesz a kérdéseiket feltenni, tapasztalataikat megosztani.

Kattintson a fényképre és csatlakozzon a Facebookon is!

A rendezvény ingyenes, de egy kétperces regisztrációt kérünk szépen. Kattintson az alábbi képre!

Regisztráljon most és vegyen részt a konferencián! Kattintson a képre!

PROGRAM:

Délelőtti szekció:

09:00-09:10 Megnyitó és bevezető
Stündl László és Kövér László, Debreceni Egyetem
09:10-09:35 Nemszeretem gerinctelenek
Váradi Zoltán, Természettár
09:35-10:00 Csípőszúnyogok és a bennük rejlő veszélyek
Klein Ágnes, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
10:00-10:25 A szőnyeg széléről – varjúszemmel a 3. háború küszöbén
Solt Szabolcs, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
10:25-10:50 Denevérekkel kapcsolatos konfliktushelyzetek és kezelésük
Boldogh Sándor András, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
10:50-11:05 Kávészünet
11:05-12:00 Kerekasztal-beszélgetés a délelőtti szekció előadóival
12:00-13:30 Ebédszünet

Dr. Németh Attila, a Debreceni Egyetem munkatársa is előadást tart a debreceni konferencián. Fotó: DE MÉK

Délutáni szekció:

13:30-13:55 Együtt élünk vagy együtt létezünk a vadvilággal a
városban?
Heltai Miklós, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
13:55-14:20 A láthatatlan probléma – Egy különös rágcsáló
felbukkanása lakott területeken
Németh Attila, Debreceni Egyetem
14:20-14:45 Egy ökoszisztéma-mérnökkel való egymás mellett
élés lehetőségei és kihívásai
Juhász Erika, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
14:45-15:10 Nagyragadozókhoz kapcsolódó ember-vadvilág
konfliktusok Magyarországon
Sütő Dávid, WWF
15:10-15:25 Kávészünet
15:25-16:30 Kerekasztal-beszélgetés a délutáni szekció
előadóival

Kapcsolat: Dr. Kövér László (koverl@agr.unideb.hu)

További információért kattintson az alábbi képre és tekintse meg a konferencia weboldalát!

Támogatók

A rendezvény média megjelenését a 25 éves Agro Jager News,

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja támogatja!

Agro Jager News

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Élményeim a második Tokaji Bor Kongresszusról

Published

on

A budapesti Liszt Ferenc repülőtérről Sárospatakra tett utazásom, a 2. Tokaji Bor Kongresszusra, hosszabbra nyúlt a tervezettnél az útépítések miatt. Azonban a nagyjából négy órás út élvezetes volt feleségemmel, Daliával és tanítványommal, Spurthivel.

Ebédszünetet tartottunk az M3GÁLLÓ étteremben, amely az E71-es út mellett, körülbelül 150 kilométerre található a budapesti repülőtértől. Itt volt lehetőségünk megkóstolni néhány kiemelkedő fogást a magyar konyha remekeiből.

Fotó: Agro Jager News

A kongresszus különösen érdekes volt számomra, mivel ez volt számomra az első olyan konferencia, amely kizárólag a bor különböző aspektusaira – szőlőtermesztés, borkészítés, a bor egészségügyi hatásai, borörökség és -turizmus, valamint a bor gazdasági és politikai vonatkozásai, továbbá borászat tudományos oktatása – összpontosított. A második napon öt szekció zajlott párhuzamosan, míg a harmadik napon három szekció került megrendezésre. Minden szekció külön helyszínen zajlott, ami lehetetlenné tette, hogy minden általam különösen érdekesnek tartott előadáson részt vehessek.

Fotó: Agro Jager News

Rájöttem, hogy a bor minőségét nagymértékben befolyásolja a terroir, vagyis a helyi adottságok összessége. A terroir fogalma magában foglalja azokat a környezeti tényezőket – mint a klíma, a talaj összetétele, a domborzati adottságok és a szőlőtermesztési hagyományok –, amelyek együtt meghatározzák a bor karakterét és minőségét.

Fotó: Agro Jager News

Ez volt az első alkalom, hogy megismerkedtem a Tokaji borral és megértettem, hogy ez a régió különösen híres édes borairól, amelyeket nemes rothadás által érintett, Botrytis cinerea gomba által fertőzött szőlőből készítenek. Ez a borstílus jelentős történelmi múltra tekint vissza a régióban, és „a borok királya, a királyok bora” néven is emlegetik.

Fotó: Agro Jager News

Fontos megemlíteni a kiemelkedő magyar Nobel-díjas tudóst, Szent-Györgyi Albertet, aki 1937-ben kapta meg az élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat a C-vitamin izolálásával és a citromsavciklus alkotóelemeinek és reakcióinak feltárásával kapcsolatos úttörő munkájáért. Felfedezései hatással vannak a borkészítési gyakorlatokra és a bor minőségére is. Neki tulajdonítanak egy mondást, amely összefoglalja az élet alapvető lényegét a Földön: „Az életet egy apró elektronugrás hajtja, amit a napfény indít el.”

Fotó: Agro Jager News

Ezt a gondolatot szem előtt tartva szeretném összefoglalni élményeimet a 2. Tokaji Bor Kongresszusról, mondván, hogy az esemény értékes bepillantást nyújtott a bor világába, különösen a Tokaji borra összpontosítva. Számomra ez egy kellemes életpillanat volt, amit egy aranyló csepp Tokaji bor varázsolt teljessé.

Fotó: Agro Jager News

A Sárospatakról Budapestre, a Liszt Ferenc repülőtérre vezető visszaúton elmerengtem Liszt Ferenc virtuóz zongoraművein és a Tokaji borvidék kiváló borain. Ez a kettő tökéletes elegyet alkot, amely egy kis örömöt csempész az ember napjába.

 

Írta: Prof. Dr. Gideon Grafi

Francia Társult Agrártudományi és Szárazföldi Biotechnológiai Intézet,
Jacob Blaustein Szárazföldi Kutatóintézetek,
Ben-Gurion Egyetem

 

The conference participants stayed at one of the best hotels in Sátoraljaújhely, Hotel Hunor, where they enjoyed modern rooms, wellness services, and beautiful views of the surrounding mountains and the town. Photo: Hotel Hunor

Tovább olvasom