Tudomány
Cseresznyetermesztés Tlemcen (Nyugat-Algéria) környékén
Tlemcen környékén (Nyugat-Algéria) jelentős gyümölcstermesztés folyik, az egyik legnagyobb felületen cseresznyét telepítenek a gazdálkodók.
Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar:
Noha a Földközi-tenger partvidékét is érinti, a nyugat-algériai Tlemcen megyében jobbára szemi-arid körülmények között gazdálkodnak a termelők, a délebbre lévő, a tell-Atlasz és a Szaharai-Atlasz közötti fennsíkon (hautes plateaux) található Naama megyében pedig már az oázis-gazdálkodás is jelen van.
Mindez számunkra azért érdekes, sőt fontos, mert a klímaváltozás árnyékában biztatást adhat ahhoz, hogy 350-400 mm (vagy ennél is kevesebb) éves csapadék mellett sem kell föladni, jól megválasztott agrotechnikával, víztakarékos öntözéssel eredményesen lehet gazdálkodni – igaz, teljesen másként kell gondolkodni.
Tlemcen környékén jelentős gyümölcstermesztés folyik, az egyik legnagyobb felületen cseresznyét telepítenek a gazdálkodók. Természetesen a termelés alapföltétele az öntözés, a gazdálkodók szinte kizárólag csepegtető öntözésre rendezik be az ültetvényeket, ahol talán a leggyakoribb az 500 tő/ha növényállomány. Ezzel a tőszámmal állította be a meglátogatott termelő is azt a 25 fajtát (részben helyi tájfajta, részben külföldről származó fajta[1]), amivel egyszerre folytat termelést és bizonyos szempontból alkalmazott – elsősorban adaptációs -kutatást is, a gazdaság nyitott a szakemberek, oktatók és kutatók, valamint diákok előtt is.
A termelő az utóbbi időben egyre komolyabban foglalkozik a dióval is, már közel 250 a telepített fák száma, a helyi fajták mellett az amerikai ’Chandler’ jelenti az állomány gerincét. A gazdaságban elsősorban szakmai érdeklődésből mintegy 20 különböző gyümölcsfaj (pl. gránátalma, szőlő, alma, körte, pekándió, mogyoró, jujuba vagy kínai datolya (Ziziphus jujuba) stb.) található, ami viszont kifejezetten további üzleti tevékenységet jelent, az a sáfrány termesztése (egy darab 3-5 cm átmérőjű hagymát 200 DA áron lehet értékesíteni). A cseresznye esetében nem lehet az ültetvény európai értelemben vett élettartamáról beszélni, itt ugyanis a fákat gyakorlatilag addig tartják termesztésben, ameddig lehet – akár 70-80 évig is (a jelenlegi idősebb ültetvény 13 éves, míg a távolabbi, 10 hektáros terület egy részén telepített fák most fordultak termőre). A gazdálkodó szerint a fák hosszú életének két titka van: a jó öntözés és a jól megválasztott alany. Ez utóbbi célra vagy az eredeti Santa Lucia-t, vagy az SL64-et (Santa Lucia 64) használja, ami a Földközi-tenger menti országok standard cseresznye és meggy alanya. Egy sajmeggy (Cerasus mahaleb L.) genotípusról van szó, ami kiváló szárazság- és mésztűrő képességgel rendelkezik. Előfordul, hogy a nemes rész alatt két alany is van, legalul keserűmandula, ami kiváló szárazságtűrő és ellenáll a kökény-tükrösdíszbogár támadásának, viszont erre először Santa Lucia-t (vagy a gyengébb növekedést eredményező SL64-et oltják, és csak erre kerül a cseresznye, mivel ez utóbbi nem kompatibilis a keserűamdulával. Az SL 64 egyébként kedveltebb, mivel kisebb fákat nevel, így jobban sűríthető és intenzívebbé tehető az állomány. Növényvédelmi problémák gyakorlatilag nincsenek, viszont virágzáskor az eső és a köd komoly károkat tud okozni. Termelői megfigyelés – és ez minden fajtánál előfordul -, hogy forró és száraz nyarat követő évben az átlagosnál sokkal nagyobb számban fordul elő egy kocsányon dupla termés – ami az európai piacon már nem szabályos, de Algériában nem okoz problémát. A tradicionális tudás része az is, hogy mandulák közelében mindig érdemes eperfát (Morus spp.) ültetni, mert a feketerigó ebben az esetben nem a mandulát, hanem az eperfa gyümölcsét részesíti előnyben. Gyakori, hogy a fák kérgét függőleges irányban hosszan fölsértik, tapasztalataik szerint az emiatt bekövetkező stressz okán a fa erőteljesebben növekszik és nagyobb termést hoz.
Az értékesítés a magyarországi – és általában az európai – viszonyoktól teljesen eltérő rendszerben történik, a termelő ugyanis a termést „lábon” adja el egy kifejezetten gyümölcsszedésre és tovább-értékesítésre szakosodott vállalkozónak, anélkül, hogy bármikor és bárhogy is lemérnék a gyümölcsöt. A vállalkozót versenyeztetés útján választja ki, rendszerint 4-5 jelentkező is van, az szedheti, aki a legtöbbet adja. A gazdálkodónak kifizetett összegen felül a vállalkozó fizeti a szedést végző alkalmi munkásokat is, akik fél nap alatt – rendszerint reggel nyolctól délig – fejenként mintegy 50 kilogrammot tudnak leszedni (és ezzel jobban keresnek, mint egy építkezésen dolgozó segédmunkás, hiszen 1200 DA-t kapnak, míg az utóbbi egész napért kap 1500 DA-t), a leszedett gyümölcsöt pedig rendszerint a több mint 500 kilométerre lévő Algírba szállítja értékesítésre. Szezon elején a nagybani ár 600 algériai dinár (DA) kilogrammonként, míg szezonban 350 DA, ez utóbbival párhuzamosan a fogyasztói ár 500 DA (1 € hivatalos árfolyamon 130-135 DA).
[1] a kétszínű (sárga-piros) ’Napoleon’-t kifejezetten lekvárkészítésre keresik
Cikk forrása: Somogyi Norbert. A cikk 2020. szeptember 16-án jelent meg a Szegedi Tudomány Egyetem Mezőgazdasági Kar honlapján
Képek megnevezése
- kép: Cseresznye Tlemcen-ben
- kép: Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar logója
- Nyugat-Algériai Tlemcen
Képek forrása:
- kép: Somogyi Norbert
- kép: www.mgk.u-szeged.hu
- kép: Google térképes szolgáltatása
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK
Mezőgazdaság
Víztudománnyal foglalkozó szakemberek tanácskoztak Baján – GALÉRIA
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati Projektkoordinációs Főosztálya által koordinált LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében 2024. október 13-18. között került sor nyári egyetem megrendezésére, amely október 14-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán ünnepélyes nyitórendezvénnyel vette kezdetét. Az eseményt Dr. Dukai Miklós, önkormányzati államtitkár és Dr. Deli Gergely rektor nyitották meg. A nyári egyetem a projekt megvalósítási időszaka alatt már második alkalommal került megrendezésre, melynek keretében széleskörű nemzetközi érdeklődésre számot tartó elméleti és gyakorlati kurzus valósult meg a természetalapú megoldások, különös tekintettel a természetes vízmegtartó megoldások témáját érintően.
Elsőként Dr. Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte, hogy korunk legnagyobb természeti kihívásai részben a vízhez, a vízgazdálkodáshoz kötődnek, amelynek rendkívüli aktualitását és fontosságát mutatta az elmúlt hetek megfeszített küzdelme a dunai árvízzel szemben. Hangsúlyozta, hogy az egyetemen folytatott oktatás kiemelt prioritása olyan szakemberek képzése, akik megfelelő szaktudással és gyakorlati felkészültséggel tudnak szembenézni a klímaváltozás negatív hatásaival. Dr. Dukai Miklós, önkormányzati államtitkár köszöntőjében kiemelte az alkalmazkodás meghatározó szerepét, amelynek egyik lényeges szegmense a természetes vízmegtartó megoldások előtérbe helyezése, amely minden értékével apró, de annál jelentősebb lépésekkel járul hozzá a fenntartható jövő megteremtéséhez.
Az egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségek egyre sürgetőbb nemzetközi fellépést igényelnek, amelyben az oktatás meghatározó jelentőséggel bír, ugyanis a hosszú távon fenntartható vízgazdálkodás sikeres jövője a következő generációk szakembereinek felkészültségén, tudásán és kreativitásán alapul. Hangsúlyozta, hogy mindezen képzési szempontokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem úttörő szerepet játszik, a kitűzött célok elérésének egyik hatékony lépcsőfoka a nyári egyetem megszervezése is. Baja Megyei Jogú Város polgármestere, Dr. Bari Bernadett köszöntőjében hangsúlyozta a cselekvés, az összefogás fontosságát, amely Baja esetében különösen is meghatározó volt az árhullám levonulásának koordinációjában. A víz egy megőrzendő érték, amelyre mint erőforrás is támaszkodnunk kell, de meg is kell védeni, mert csak így lehet hosszú távon is fenntartható környezetet teremteni és biztosítani.
A megnyitót követően szakmai előadások hangoztak el. Dr. Szatzker Petra, a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt szakmai vezetője ismertette a projekt célkitűzéseit, legfontosabb feladatait, amelyek a hazai önkormányzatok klímaváltozással szembeni küzdelmeinek támogatását hivatottak elősegíteni. A projekt keretében megvalósításra kerülő természetes vízmegtartó megoldások egyik beavatkozási helyszíne a Bátya és környéke által alkotott demonstrációs terület, ahol a tájléptékű vízvisszatartó megoldások alkalmazási jellemzőiről és várható hatásairól Fekete Csaba, Bátya Község polgármestere tájékoztatta a résztvevőket. A rendezvény zárásaként a nyári egyetem céljáról, programtervéről, a gyakorlati munka helyszínének bemutatásáról, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara és az Eszéki Egyetem együttműködéséről, közös kutatási és hallgatói gyakorlati tapasztalatairól Dr. Tamás Enikő Anna egyetemi docens és Dr. Tadić Lidija egyetemi tanár számoltak be előadásaikban.
Magyar Elnökség
Mezőgazdaság
Aggodalomra adhat okot az ázsiai lódarázs felbukkanása Szlovákiában
Ázsiai lódarázs fészket lokalizálták Szlovákiában
A MATE kutatói által kifejlesztett telemetriai nyomkövetés segített a fészek lokalizálásában
Gödöllő, 2024. október 17. – Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) inváziója Európában egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hiszen ez a faj komoly veszélyt jelent a méhállományokra, a biológiai sokféleségre és közvetlenül akár a lakosságra is. A 2004-es franciaországi megjelenése óta folyamatosan terjeszkedik, és mára már számos európai országban megvetette a lábát. Legutóbb Szlovákiában bukkant fel, ahol a gyors beavatkozás érdekében a MATE szakemberei a szlovák kollégák hívására azonnal a helyszínre utazva megkezdték a munkát.
A szlovákiai felfedezés
Az első szlovákiai jelzésre idén szeptember 28-án került sor a magyar határtól mintegy 45km-re fekvő Palárikovóban (Tótmegyer). Az észlelés egy helyi botanikus és zoológus házaspárhoz kötődik. A botanikusként dolgozó Dr. Dušan Senko a kertjében található banánfa nedvével táplálkozó ázsiai lódarázs egyedekre lett figyelmes. Erről értesítette a hatóságokat, illetve a besztercebányai méhésziskolában (Stredná Odborná Škola) az invazív lódarázs irtásával és biológiájával kapcsolatos oktatás vezetőjét Helena Prokovát. További egyedeket észleltek 400 méterrel távolabb, ahol ázsiai lódarazsak borostyánon vadásztak rovarokra. Miután bizonyítást nyert, hogy folyamatosan visszatérő egyedekről van szó, a MATE kutatói – Dr. Kolics Balázs és Kolics-Horváth Éva – a szlovák kollégákkal együtt (Helena Proková, Richard Schnieder és Dr. Dušan Senko) két helyszínen megkezdték a fészek rádiótelemetriás keresését, valamint mintát vettek a molekuláris vizsgálatokhoz, hogy a morfológiai azonosítást genetikai adatokkal is megerősítsék. A felfedezés komoly aggodalomra ad okot, hiszen Szlovákia éghajlata és élőhelyei kedvezőek az ázsiai lódarázs számára, így fennáll a veszélye a gyors elszaporodásnak. Emellett nagy esélye van további még nem észlelt populációk előfordulásának is, Szlovákiában és Magyarországon egyaránt.
A telemetria fontossága a fészek felkutatásában
A fészek mielőbbi megtalálása kulcsfontosságú az invazív lódarázspopuláció megfékezéséhez a terjedés lassításához. A szlovák szakemberek a helyszínen először hagyományos, háromszögelléses módszerrel kísérelték meg a fészkek helyét megtalálni, ám ez a módszer nem vezetett eredményre. Ezért rádiótelemetriában tapasztalatot szerzett és több ilyen eszközparkkal rendelkező magyar kollégáik (MATE, Georgikon Campus) segítségét kérték.
Október 2-án a banánfánál befogott lódarázsra rögzítették az első jeladót. A jelölt példány elengedése után az adó által kibocsátott rádiójelek segítségével követték nyomon a rovar repülési irányát. Ezt az egyedet nem sokkal egy magánház udvarán lévő borostyánbokron táplálkozva találták meg, majd újbóli elengedését követően folytatták a nyomon követést, de sajnos a lakott településen a magántulajdoni akadályok miatt nem sikerült pontosabban megközelíteni a fészek feltételezett helyét.
Egy további egyedet is befogtak a másik lelőhelyen, ezt a példányt is felszerelték jeladóval. Ez az egyed viszont ellentétes irányba indult el. A jeladó jelét követve sikerült 5-10 méteres pontossággal, két irányból is meghatározni a fészek várható helyét. A nyomkövetést korábbi munkákhoz használt Yupiteru MVT 7100, valamint iCOM R20 típusú vevőkkel és 150MHz tartományra készített Yagi antennákkal végezték. A telemetriás lokalizáció alapján a fészket végül a szlovák kutatóknak sikerült a jelzett területen, egy fa 20 méteres magasságban megtalálniuk másnap, melyhez egy hőkamerával felszerelt drónt vetettek be. A drón 360 fokos szkenneléssel azonosította a fészket a 2,5 °C-os hőmérsékletkülönbség alapján. A fészek a lomb takarása miatt csak mintegy 5 fokos szögben volt látható, amelyhez szerencsés időjárási körülmények (nagy hőmérsékletkülönbség) nagyban hozzájárultak. A fészket a kirendelt tűzoltók távolították el. Sajnos, mivel a két befogott és adóval felszerelt darázs ellentétes irányba repült, feltételezhető az is, hogy akár több fészek is lehet már az érintett területen.
A gyors beavatkozás jelentősége
Az ázsiai lódarázs védekezésben kulcsfontosságú a korai felismerés és a gyors reagálás. A rádiótelemetria ezúttal is hatékony eszköznek bizonyult a fészek felkutatásában. Kiegészítő eszközök használata, mint a hőkamera segítheti a keresést, de csak ideális környezeti tényezők mellett. A telemetriát illetően további fejlesztésekre van szükség a hatékonyság növelése, és a gyors detektálás érdekében. Fontos a megfelelő jogi keretek kidolgozása is, melyek lehetővé teszik az akadálymentes fészekkeresést (pl. drónnal) az invazív ázsiai lódarázs ellen, különösen lakott területen.
Hazai helyzet
Magyarországon 2023 augusztusában észlelték először az ázsiai lódarazsat, jelenleg nincs megerősített információnk újabb megjelenésről. A MATE és a BME kutatói intenzíven dolgoznak a rádiótelemetriás eszközök, különösképp a jeladó fejlesztésén. Ezek az eszközök a fészekkeresést jelentősen felgyorsíthatják, és hozzájárulhatnak az invazív faj terjedésének lassításához a megtelepedés korai időszakában. Emellett a MATE és partnerszervezete, a Magyar Krajnai Egyesület által létrehozott önkéntes fészekkereső csoportok segítik az invazív lódarázs felkutatását.
Az ázsiai lódarázs terjedése komoly kihívást jelent Európa számára. A hatékony védekezéshez elengedhetetlen a lakosság tájékoztatása, a folyamatos monitoring, a gyors beavatkozás, és a nemzetközi együttműködés.
A lakossági bejelentéseket a velutina.hu oldalon keresztül várják a szakemberek.
Forrás: MATE