Tudomány
A mértéktelen szivattyúzás kiszáríthatja a folyókat
2050-re a szivattyúzott vízgyűjtők több mint fele átlépheti a kritikus ökológiai küszöb értéket. A felszín alatti vizek kutatási eredményei alapján, az emberiség kollektív szomjúsága világszerte lassan kiszárítja a tájakat.
2050-re a szivattyúzott vízgyűjtők több mint fele átlépheti a kritikus ökológiai küszöb értéket. A felszín alatti vizek kutatási eredményei alapján, az emberiség kollektív szomjúsága világszerte lassan kiszárítja a tájakat.
A 21. században akár teljes folyók tűnhetnek el, ha az emberiség nem változtat eddig szokásain. (Fotó: Pixabay)
Kalifornia Közép-völgy (fotó: usgs.gov)
A föld alatti víztartó rétegekben tárolt víz képezi a hozzáférhető édesvíz túlnyomó részét a Földön. A talajvíz bősége miatt néhol szárazabb helyre irányították el a vizet: például Kalifornia Közép-völgyét táplálják, lehetővé téve a növénytermesztés fellendülését. Összességében a felszín alatti víz mintegy 70 százaléka megy a mezőgazdaságba. A felszíni vizek – folyók és patakok – szintén a talajvízre támaszkodnak. Amikor az emberek túl sokat és túl gyorsan öntöznek, a természetes vízi utak kiürülnek, veszélyeztetve az édesvízi ökoszisztémákat.
A Nature 2019. október 3-i tanulmánya szerint az ökológiai csúcspont, amelyet a tudósok a környezeti áramlási határértéknek neveznek, az emberek által megcsapolt vízgyűjtők 15–21% -ában már elérte ezt a határt. A folyók és patakok többsége szárazabb régiókban helyezkedik el, például Mexikó és Észak-India részein, ahol a talajvizet öntözéshez használják.
Ha a szivattyúzás a jelenlegi sebességgel folytatódik, a szerzők becslései szerint 2050-re a szivattyúzott vízgyűjtők 42–79 százaléka meghaladja ezt a küszöböt.
Németországi Freiburgi Egyetem (Fotó: Feiburgi Egyetem)
“Ez tényleg nagyon aggasztó” – mondja Inge de Graaf, a németországi Freiburgi Egyetem hidrológusa. “A felszín alatti vizek és a felszíni vizek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és a túl sok szivattyúzás ketyegő időbombát hoz létre.”
A megfelelő víztartó réteg megerősíti az ökoszisztémákat a vízellátás szezonális ingadozások ellen, és stabilitást biztosít a helyi növények és állatok számára. De ha túl sok felszín alatti vizet szivattyúzunk ki, a felszíni vizek beleszivárognak a víztartó rétegbe, és sok folyó és patak élőhelyéből eltűnhet az élet.
Inge de Graaf (Fotó: twitter.com)
De Graaf és munkatársai létrehoztak egy statisztikai modellt, amely összekapcsolta a talajvízszivattyúzást a felszín alatti vízfolyások és a folyók között 1960 és 2100 viszonylatában. A jövőre nézve a kutatók a különböző éghajlati előrejelzéseken alapuló modelleket készítettek, de a talajvíz szivattyúzási sebességeket állandó szinten tartották. A csoport megállapította, hogy a vízpartok több mint fele, ahol szivattyúztak, 2050-ig valószínűleg átlépné ezt az ökológiai küszöböt. „Erre most kell gondolkodnunk, nem 10 év múlva” – mondja de Graaf. „Ezeken a területeken csökkenthetjük a szivattyúzást, fejleszthetünk jobb öntözési technológiákat. Tanulmányunk megmutatja, hol lehet fenntarthatóbb erőfeszítéseket tenni. ”
Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:
https://www.sciencenews.org/article/too-much-groundwater-pumping-draining-many-earth-rivers
Tudomány
Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák
A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben
Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról
A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is. A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.
Fotó: Ynetnews
Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.
Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.
A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.
Fotó: Ynetnews
A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.
Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.
A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.
Forrás: Ynetnews
Tudomány
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.
Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
KITEKINTŐ: Farkasok egyre közelebb Białystokhoz – a lakosok aggódnak
KITEKINTŐ: Vadász találkozott egy 8 fős farkasfalkával
Újból együtt, Sümegen
Egy valóságos madártani kincs került elő a Korom-sziget takarítása közben
NÉBIH: Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra
AM: Új lehetőség a gazdálkodók számára az ökológiai célú vízpótlás alkalmazása
KITEKINTŐ: Dúvadhajtás Szerbiában – GALÉRIÁVAL
Emlékezetes: Móró Balázs élete első szarvasbikáját ejtette el
KITEKINTŐ: Farkasok dúlják Kelet-Szerbiát
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian