Kanadában alacsony a lencsefogyasztás, ennek ellenére Saskatoon a világ lencse-előállító központjának számít. Kanadában a prérin is el tudják vetni a melegebb hónapokban a gazdák a lencsét.

Kanadában a lencse exporbevétele körülbelül 2 milliárd eurót ért el 2016-ban (Kép: GRDC)

A termés a szegény emberek fehérjéje. A világon sokfelé van szükség olcsó, ugyanakkor tápláló ételre. Ettől függetlenül nem a jótékonyság vezérli a kanadai gazdálkodókat, hanem az ebből származó bevétel. Megvan a lehetőségünk, hogy megtermeljük és eladjuk nekik ezt a nemzetközi piacokon – mondta a kanadai gazda. 2016-ban 3,2 millió tonnát takarítottak be a tartományban, ami körülbelül 2 milliárd euró exportbevételt jelentett Kanadának. A Föld lencse termésének a felét Kanadában, Saskatoon-ban termelik meg.

A kanadai termelők – a saskatooni lencseipar

A Föld sok országban a lencse a “szegény emberek fehérjéje”. (Kép: Pixabay)

A kanadai földeken használt lencsefajták, mind Albert Vanderberg  kutatóintézetéből származnak – joggal hivatkozhatunk rá, mint a világ fél lencsekészletének atyjára. Kutatásait a lencseipar szereplői, köztük is elsősorban a nagybirtokosok finanszírozzák. Az intézet több millió kanadai dollárból gazdálkodhat annak érdekében, hogy a kutatások zökkenőmentesen haladjanak. A fitotron növénynevelő kamrákban szabályozhatók a növények fejlődéséhez szükséges főbb környezeti tényezők. Azért elengedhetetlen a létesítmény, mert odakint csak négy fagymentes hónap van az évben. 

Itt is a növények keresztezésével kezdődik az eljárás.  Korábban akár 10 évbe is beletelt  hogy egy új fajta nemesítése,  mára ez csupán néhány esztendőre csökkent. A növények stresszszintjének növelésével felgyorsítják  a lencse  életciklusát. Kutatási szempontból az is fontos volt, hogy a termést a beporzás után 18 nappal le tudjuk szedni. A betakarítás és a néhány napos szövettenyésztő lombik-eljárás után, már el tudjuk ültetni. Ennek köszönhetően további 30 nappal gyorsítják az életciklust és nem kell megvárni, hogy a mag megszáradjon. A magot azonnal el lehet vetni.  Többi növényhez hasonlóan a lencse is szaporodni akar, a különböző stresszhatásoknak kitett apró méretű növény gyorsan termést hoz.

Lencsebetakarítás Kanadában:

Az eljárást követően csupán két és fél hét alatt le lehet szedni az új magot. A gyors érést a genetikai kutatások is segítik, ahol molekuláris szinten változtatnak meg markereket. A DNS molekuláris szerkezete úgy néz ki, mint egy cipzár. Vagyis tökéletesen kell illeszkednie a két oldalnak. A DNS esetében kémiai kötések keletkeznek a két oldal között. Néha megesik velünk, hogy a kabátunk egyik cipzárja nem illeszkedik a másik oldallal. Ugyanez megtörténhet a DNS esetében is. Ráadásul a hiba tovább öröklődhet. 

A lencse nemesítése felgyorsult Kanadában. Néhány év alatt a fejlett technológiáknak köszönhetően új fajtákat képesek előállítani (Kép: Lentils – Food for the future)

Ha ismerjük a genetikai kódot, akkor meg tudjuk mondani, melyik az a cipzárfog amelyik nem illeszkedik. A molekuláris markerek keresésekor pontosan ezt végzik a kutatók. A gyomirtó-szerrel fennálló rezisztencia esetében úgy tudjuk felismerni a markert, hogy megfigyeljük, hogy a cipzár ebbe, vagy a másik irányba áll-e. Az apró DNS szabálytalanságok miatt a molekuláris markerek pontosan meghatározhatóak. A markerek megtalálásához különböző lencsék genomját hasonlítják össze egymással a kutatók. Szabálytalanságokat keresnek a genomban, ez az, amit markernek nevezünk. A markerek tehát azt jelzik,  hogy a DNS-ben vannak-e olyan gének, amelyek a kívánt termesztési körülményeket jelzik. A géntechnológiának köszönhetően Albert Vanderberg és kollégája, Kristin Bett egyetlen lencseszem elemzésével megismerheti a vetés előtt álló növény tulajdonságait. Eltávolítja a mag burkát, hogy a későbbi sziklevélből vegyen mintát, majd egy folyadékkal feloldja a benne lévő DNS-t. Azt akarja megtudni, hogy a vetőmag a Clear Field lencséhez hasonlóan ellenálló-e a gyomirtóval szemben. A kutatóknak ügyelni kell arra, hogy ez a tulajdonság megmaradjon. Csupán a DNS apró részletét vizsgálják, csak azt, ami a molekuláris markert tartalmazza. A technológia annyira fejlett, hogy gyorsan meg tudják vizsgálni a tenyészvonal teljes egészét.

Dr. Albert Vandenberg, a kanadai Saskatchewani Egyetem Természettudományi és Mérnöki Kutatási Tanácsának professzora, a lencse genetikai fejlesztésének ipari kutatási elnöke (Kép: nutritionintl.org)

A tartományban jó pár intézkedés segíti a kanadai földműveseket. Van egy helyi szervezet, amely pénzt gyűjt a lencsekutatás finanszírozására. Így olyan tudósokat tudnak megfizetni, akik eredményesen tudják szaporítani a növényeket. A program keretein belül úgy változtattak meg egy amerikai lencsefajtát, hogy ne csak termékenyebb legyen, hanem géppel is könnyebben betakarítható fajtát állítsanak elő. Ráadásul a kutatóknak sikerült megoldani a gyomirtás problémáját is, ami számos termesztőt érint a Földön. Ezért csak genetikailag módosított ClearField technológiával termelhető lencsét termelnek. A vegyszerek használatával ki tudják irtani a gyomnövényeket, de eközben a termés nem sérül. 

A ClearField technológiát elviselő lencse ellenálló a különböző vegyszerekkel szemben, így a gyomnövényekkel ellentétben nem pusztul el. Miközben többet terem a lencse, olcsóbban is aratják le.  A fogyasztók számára felmerül a kérdés, hogy olcsó ételt akar enni az ember, vagy olyat ami vegyszerektől mentes? Mindkét esetben fogyasztásra alkalmas termést kapunk. Az egyetlen különbség az árban van, az ellentmondásos vegyi anyagok használata és az újonnan kitenyésztett fajták révén született a saskatooni lencseipar.

Kristin Bett és munkatársa (Kép forrása: David Stobbe / stobbephoto.ca / agbio.usask.ca)

Nagyban gyorsítja a termesztést, hogy pontosan tudják milyen tulajdonságú magokat vetettek el. Nem pazarolják arra az időt, hogy olyan növényeket termesszenek, amelyeknek nincsenek előnyös tulajdonságai. Több időt és energiát tudnak fordítani azokra a növényekre, amelyek legalább az egyik általuk kívánatos tulajdonsággal rendelkeznek. A markerek nagyban gyorsítják a nemesítést azáltal, hogy pontosan tudják milyen tulajdonságú magokat vetnek el. 

A többit vizsgálatot a termőföldön végzik el: egy számítógépes program teszi láthatóvá az eredményeket. Mindegyik jelzés egy lencsefajtát jelent. A kéket nem fogják termeszteni, a zöldek csak részben ellenállóak. Albert Vanderberg és csapata  csak a monitoron szereplő  sárga színű vonalakat fogják termeszteni az egyetem földjein. A kanadai tudósok 2016-ban  feltérképezték a lencse teljes genomját. Nem akarták mesterségesen megváltoztatni, csak a specifikus molekuláris markereket keresték. Lehetségessé vált, hogy a vadon élő lencse bizonyos tulajdonságait visszahozzák a termelésbe. A vadon élő fajták esetében vannak olyanok, amelyek ellenállóbbak bizonyos betegségekkel szemben, vagy egyszerűen táplálóbb a termésük, mint a termesztett fajtáké. Ha molekuláris szinten értjük a két termesztett fajta közötti kapcsolatot, akkor könnyebben meg tudunk szabadulni a nem kívánt tulajdonságoktól. Ilyen például a repedt hüvely, és a csíraképtelen mag. Ha be tudják azonosítani ezeket a markereket, akkor a jövőben el tudják kerülni az ilyen tulajdonságokkal  rendelkező lencsék termesztését. A génbankokban lévő lencsefajtáknak köszönhetően ellenállóbbak lehetnek a termesztett növények. A módszernek köszönhetően az éghajlatváltozás által érintett térségekben is biztosítani tudják a termesztést.

Saskatoonban minden lencseszállítmányból mintát vesznek, mert a szennyeződés és a kavicsok mértéke határozza meg az árat. A lencse hántolása teljesen automatikus, a telep tulajdonosa szoros kapcsolatban áll a Saskechuani Egyetemmel. A telep tulajdonosa azt szeretné, ha a hántolás folyamatából vissza  maradó lencse szintén felhasználásra kerülne. A lencse magja 22 különféle antioxidánst tartalmaz, amit a gyógyszeriparban lehet felhasználni. A lencsében található csíra a teljes súly 1,5% és 69% fehérjét tartalmaz. Ennek felhasználásával akár 45 %-kal több fehérjét lehetne fel használni. Egyszóval még nagyon sok felhasználási területe lehet a lencsének,  amit jelenleg nem aknáznak ki – mondta a kanadai feldolgozó üzem vezetője.

Forrás: Lentils – Food for the future