További információk e témában a Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2024. I–III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI
Az izraeli startup, a Redefine Meat kiterjesztette tevékenységét Európára, ahol reményei szerint jövő év végére több ezer étterembe jut el először tálalva fel növényi alapú hústermékeit – közölte a Neokohn.
Az izraeli startup, a Redefine Meat kiterjesztette tevékenységét Európára, ahol reményei szerint jövő év végére több ezer étterembe jut el először tálalva fel növényi alapú hústermékeit – közölte a Neokohn.
A marhahúspótló ételt eddig Izraelben, valamint Németországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban lehetett csak kapni. A szója- és borsófehérje, csicseriborsó, cékla, élesztő és kókuszzsír keveréke a „bavette” néven is ismert bélszínt utánozza.
A cég, amely eddig mintegy 150 izraeli étteremmel dolgozott együtt, azt mondta, hogy „az egész húsdarabok” kiszélesítik az alternatív hústermékek vonzerejét, amelyek eddig többnyire a darált marhahúsból készült ételekre, többek között a hamburgerekre és a kolbászokra korlátozódtak.
„Ez hozza a pénzt. Ez az oka annak, hogy van húsunk” – mondta Eshchar Ben-Shitrit vezérigazgató. Az alternatív húsok nagyobb darabjainak előállítása bonyolultabb, és még mindig fejlesztés alatt állnak. „Növeljük a kapacitást. Minden egyes tétel, amit készítünk, ötször nagyobb, mint az előző tétel. Tehát változtatunk … a gépeken és a termékjellemzőkön is” – mondta.
A vállalat azt tervezi, hogy az elkövetkező néhány évben öt gyárat épít Izraelben, Európában, az Egyesült Államokban és Ázsiában.
A technológia fejlődésével és az alternatív húsok ízének és változatosságának javulásával az ágazat forgalma 2029-re elérheti a 140 milliárd dollárt, ami a világ húspiacának mintegy 10%-át jelenti – a Barclays becslése szerint.
A verseny már most is nagy, olyan szereplőkkel, mint a kaliforniai Beyond Meat (BYND.O) és az Impossible Foods, valamint a spanyol Novameat.
Forrás: Neokohn
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került
A Bizottság (EU) 2024/3199 felhatalmazáson alapuló rendelete alapján a 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet peszticidek és ipari vegyi anyagok jegyzékbe vételében több módosítás történt.
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került, ami az adott anyag peszticidként való felhasználásának tilalmát jelenti 2025. március 1-jétől. Ez uniós szinten megközelítőleg 30 hatóanyagot érint, mellyel tovább szűkül a növényvédelemben felhasználható készítmények száma. Talán a legnagyobb kihívást az S-metolaklór kivonása jelenti, mely megnehezíti a magról kelő egyszikű gyomok elleni hatékony védekezést. A kultúrák egy részében például a klomazon vagy a petoxamid hatóanyaggal premeergens, míg a proszulfokarb és a pendimetalin hatóanyaggal preemergens vagy korai posztemergens kezelésre van lehetőség.
A spirotetramátot főként szúró-szívó szájszervű kártevők (pl.: levéltetű, molytetű) elleni védekezésben alkalmazták zöldség- és gyümölcs kultúrában, mely számos kiskultúrát is magába foglalt. Helyettesítésére lehetőség van többek között az acetamiprid és a piretroidok csoportjába tartozó hatóanyagokkal.
A legtöbb visszavont hatóanyag a gombaölők közzé sorolható. A széles hatásspektrumú, kontakt hatásmódú metiram helyettesítése jelentheti a legnagyobb kihívást, de a burgonya- és paradicsom fitoftórás betegsége elleni védekezés is nehezebbé vált a fenpropimorf, a dimetomorf és a bentiavalikarb hatóanyagok visszavonásával. Emellett a rágcsálóírtó pépek egyik hatóanyagát, a difenakumot is visszavonták.
A hazánkban engedélyezett készítmények érvényességéről a hatóság honlapján tájékozódhatunk.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Adatokat közöltek a magyar agrár-külkereskedelmi forgalomról
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,5 százalékkal, az importértékből 92,4 százalékkal részesedett 2024 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 3,6 százalékkal, az import értéke 2,9 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1960 millió eurós értéke 6,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.
A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.
Az MVH közleményt adott ki: A bejelentés elmulasztása 100%-os szankciót eredményez
Az Agro-ökológiai Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása során támogatási feltétel a növényvédelmi kezelések bejelentése.
Ez azt jelenti, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik a támogatásban részt kívánnak venni, a választott gyakorlattól függetlenül az esetleges növényvédőszeres kezelésekről adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ilyen bejelentésnek minősül a permetezés hiányában tett nemleges nyilatkozat is. A szankció 100%-os.
A fentiek tekintetében tehát a növényvédelmi kezelés ellenőrzése két részre bontható a 2024. évi kérelmekre vonatkozóan:
A növényvédelmi kezelések bejelentése az alábbiak szerint lehetséges:
A permetezési adatok bejelentésének határideje 2025. január 31.
Forrás: MVH