A vaddisznóállomány szabályozásáról szóló Nemzeti akcióterv bemutatását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tette közzé.

Az ASP felszámolása kiemelt fontosságú kérdés az EU számára (Kép: Pixabay)

1. Az Akcióterv összeállításának indokai 
Az Európai Bizottság honalapján közzétett, Stratégiai megközelítés az afrikai sertéspestis (ASP) kezelésében az EU számára című dokumentum (EU ASP stratégia) 2020. április végén módosított verziója alapján minden tagállamnak Nemzeti akciótervet (továbbiakban: Akcióterv) kellett készítenie a vaddisznó állomány szabályozásáról, összefüggésben az ASP megelőzésével, ellenőrzésével és leküzdésével. Az ASP felszámolása kiemelt fontosságú kérdés az EU számára, mivel súlyos kockázatot jelent a sertéstenyésztés, a vaddisznó populáció és a környezetre nézve is. A vaddisznóállomány Európa számos régiójában jelentősen megnőtt az utóbbi évtizedekben, és ez fontos szerepet játszik az ASP terjedésében és fenntartásában. Éppen ezért a betegség elleni küzdelemben a vaddisznóállomány csökkentése elengedhetetlen.

2. Az Akcióterv helye a hazai eljárásrendben, illetve összeállításnak folyamata
Az afrikai sertéspestisre vonatkozó részletes szabályokat az ASP Mentesítési Terv tartalmazza. A vaddisznóállomány szabályozásáról szóló, 2021 január közepén kiadott Akcióterv az ASP Mentesítési Terv része, annak hatályos rendelkezéseit egészíti ki. Az Akcióterv a 2021-2025. terjedő időszakra vonatkozik, amelyet az az ASP Szakértői Akciócsoport tagjai állították össze az uniós elvárásnak megfelelően és kiemelt figyelemmel a hazai sajátosságokra.  Az Akciócsoportban – az állategészségügyi szakértők mellett – vadgazdálkodással és vadbiológiával foglalkozó, nemzetközileg is elismert szakemberek is részt vesznek, valamint jelen vannak az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az AM Vadgazdálkodási Főosztály és az Országos Vadgazdálkodási Adattár képviselői is.

3. Az Akcióterv legfontosabb célkitűzései
Jelenleg hazánkban az ASP vaddisznóállományban való terjedésének megakadályozására, lassításra, illetve hosszabb távon a mentesítésre egyetlen reális lehetőség az állomány jelentős csökkentése. A rendelkezésre álló szakirodalmi adatok szerint az alacsony állománysűrűség kiemelt jelentőséggel bír a mentes területek esetén. Annak érdekében, hogy a vaddisznóállomány csökkentése eredményes legyen az Akcióterv, az egyik legfontosabb stratégiai célként, az állománysűrűség tekintetében 0,5 vaddisznó/km2-ben (0,5 vaddisznó/100 hektárban) állapítja meg azt az irányszámot, amelyet legkésőbb 2025. február 28-ig el kell érni.  A határérték megállapításnál a legfontosabb szempontok a következők voltak. Egyrészt, ha minél alacsonyabb a vaddisznó létszám, akkor annál nagyobb az esélye, hogy a betegség az esetleges behurcolást követően nem ered meg a területen, illetve. hogy egy, már fertőzött területen a betegséget belátható idő belül sikerül leküzdeni. Másrészt olyan célt kellett meghatározni, amelynek teljesítésére van reális esély a gyakorlatban, illetve nem vezet a vaddisznóállomány teljes kiirtásához.  A stratégiai cél elérésén felül az Akcióterv legfőbb célkitűzései következők:

• azon alapelvek leírása, amelyek alapján a vaddisznóállomány csökkentése a legeredményesebben végrehajtható,
• a vaddisznóállomány becslési módszereinek meghatározása, javaslatok a hazai gyakorlatban való alkalmazására
• az ASP Mentesítési Tervben eddig még nem szereplő intézkedések meghatározása a vaddisznóállomány csökkentésének hatékonyabbá tétele érdekében,
• az e feladatban érintett intézmények és egyéb szereplők feladatainak részletezése, valamint
• javaslatok a végrehajtás összehangolására minden érintett esetében.

4. Az Akcióterv leglényegesebb elemei
Az Akcióterv gyakorlati végrehajtása szempontjából a vaddisznóállomány csökkentésére szolgáló célokkal és eszközökkel, valamint a végrehajtási szabályokkal és ütemtervvel foglalkozó fejezeteket kell kiemelnünk.

A 7. fejezet sorra veszi azokat a lehetséges eljárásokat és módszereket, amelyekkel a vaddisznóállomány gyérítése a legeredményesebben hajtható végre. A vadászatra jogosultak és gyakorló vadászok számára ez a fejezet a legfontosabb, mert a helyi sajátosságból kiindulva mindenki találhat olyan módszert vagy eszközt, amivel a saját tevékenységét hatékonyabbá teheti. Az alábbiakban kiemeljük e fejezet leglényegesebb részeit:

• Az ASP elleni védekezés vaddisznóállományra vonatkozó szabályozási rendszere (gyérítés) az egyéni és csoportos diagnosztikai kilövések során valósul meg.   A diagnosztikai kilövés – mint járványügyi intézkedés – végrehajtása során a klasszikus értelemben vett kilövések mellett, azokkal párhuzamosan vaddisznóállomány gyérítésére élve fogó berendezések is használhatók. A szigorúan korlátozott területen a diagnosztikai kilövésre vonatkozóan nincsenek irányszámok meghatározva, míg az ország többi területén a mentesítési tervben meghatározottaknak megfelelően kell eljárni.
• Minden vadászatra jogosultnak – a szigorúan korlátozott terület kivételével – a vadászati évre vonatkozó tervet kell készítenie arról, hogy miként tesznek eleget az ASP Mentesítési Terv diagnosztikai kilövésekre vonatkozó előírásokban foglaltaknak és hogyan teljesítik minden korcsoportban az állategészségügyi hatóság által előírt 150 %-os irányszámot (diagnosztikai kilövés).
• Figyelemmel a becslés korlátaira, illetve arra, hogy a becslés az évi szaporulatot nem tartalmazza, fontos, hogy az irányszám elérését a becslési adatokon felül, 2024/2025. vadászati év teríték adatai is bizonyítsák. Ez az irányszám csak a szabadterületi állomány esetében kötelező, éppen ezért határoz meg az Akcióterv a vaddisznót vagy vaddisznót is tartó vadaskertek és vadfarmok üzemeltetőire nézve külön rendelkezéseket.
• Minden vadászterületre vonatkozóan össze kell állítani a terület adottságainak és az adott vadászatra jogosult lehetőségeinek legjobban megfelelő módszereket, illetve eljárásokat. Ezért minden vadászatra jogosultnak hosszú távú, több éves tervet kell készítenie. A tervben természetesen szerepelnie kell a vadászati évente kilövendő egyedek számának is korcsoportonként, ami természetesen nem lehet kevesebb, mint az állategészségügyi hatóság határozatában meghatározott diagnosztikai kilövés egyedszáma (azaz a bázis év 150%-a). Ha a vadászatra jogosult úgy véli, hogy a diagnosztikai kilövés irányszámai nem elegendők a stratégiai cél eléréséhez akkor a tájegységi fővadásztól kérhet segítséget a kilövési számok meghatározásához. Ugyanez vonatkozik a szigorúan korlátozott területen tevékenykedő vadászatra jogosultakra, hiszen az ő esetükben nincsenek előírt irányszámok a diagnosztikai kilövés vonatkozásában. A több éves tervben ki kell térni arra is, hogy a terv teljesítést követően milyen vadászati nyomásra van szükség a legfeljebb 0,5 vaddisznó/km2 állománysűrűség fenntartásához.
• Mindkét tervet a vadászatra jogosultaknak be kell nyújtaniuk jóváhagyásra a vadászati hatósághoz.  Abban az esetben, ha a teljesítés elmaradt a tervtől, akkor a hosszú távú tervet úgy kell módosítania a vadászatra jogosultnak, hogy a ciklus végére el tudja érni a legfeljebb 0,5 vaddisznó/km2 állománysűrűséget.
• Amennyiben egy vadgazdálkodási egység vaddisznósűrűsége az elmúlt öt vadászati évben egyszer sem haladta meg a 0,5 vaddisznó/km2 értéket, akkor az adott vadgazdákodási egység vonatkozásában a területi vadászati hatóság eltekinthet a vadászatra jogosult tervbeadási kötelezettségétől.
• Ha a vadászatra jogosult határidőre nem tudja elérni a legfeljebb 0,5 vaddisznó/km2 (0,5 vaddisznó/100 hektár) állománysűrűséget, mentesül a felelőségre vonás alól, ha a vadászati hatóság – figyelembe véve a tájegységi fővadász véleményét is – igazolja, hogy a vadászatra jogosult – a vadászterület adottságaival összefüggésben – rajta kívül álló okból nem volt képes elérni az előirányzott állománysűrűséget. Az ilyen esetekben a vadászatra jogosulnak újabb tervet kell készítenie és a vadászati hatóságnak jóváhagyásra benyújtania a legfeljebb 0,5 vaddisznó/km2 (0,5 vaddisznó/100 hektár) állománysűrűség elérése érdekében.

A fent részletezettek megvalósítása, illetve a stratégiai cél elérése érdekében az alábbi eszközök igénybevétele indokolt:

• Élve fogó berendezések használata az egyéni vagy diagnosztikai kilövés mellett, azokkal párhuzamosan. Az élve fogó berendezések hatékony használatához speciális szakmai ismeretekre és jártaságra van szükség.  A befogók használatát az Akcióterv ajánlja, de nem teszi kötelezővé.
• Az előző bekezdésben foglaltak hatékonyabbá tételére eredményesen használhatók a megfelelően elhelyezett vadkamerák is
• A különböző határoló berendezések telepítése (kerítés, villanypásztor) nem csak az állatok mozgását akadályozzák és lassítják, hanem segítségükkel – mivel megszabják a vaddisznók útirányát – könnyebb emelni a diagnosztikai lövések számát, illetve az élve fogó berendezések is hasznosabban telepíthetők a nyomvonalukban.

Az elrendelt intézkedések eredményesebb végrehajtását nagy mértékben elősegítené, ha a vadászok már a vadászvizsgát megelőző képzés során a jelenlegi állategészségügyi követelményeknek jobban megfelelő, naprakész ismereteket kapnának, elsősorban az afrikai sertéspestisről, a járványvédelemről (biológiai biztonságról) és vaddisznó állomány csökkentésének fontosságáról.

Ha hosszabb távon is eredményesen kívánjuk végrehajtani a vaddisznóállomány csökkentését, akkor a vaddisznók vadaskertekben vagy vadfarmokon való tartásának folyamatos állategészségügyi felügyeletét biztosítani kell. Ennek érdekében kötelezi az Akcióterv az ilyen létesítmények üzemeltetőit, hogy erről szolgáltató állatorvossal kötött írásos szerződéssel gondoskodjanak. Ezen felül a vaddisznót vagy vaddisznót is tartó vadaskertek és vadfarmok üzemeltetőinek – az ellátó állatorvos ellenjegyzésével – a létesítményükre kidolgozott járványügyi szabályzatot kell készíteniük és jóváhagyásra benyújtaniuk a Helyi Járványvédelmi Központ (HJK) vezetőjének, illetve ahol nincs HJK a megyei főállatorvosnak. A járványügyi szabályzatnak tartalmaznia kell a létesítményben maximálisan tartható vaddisznó létszámot és a létesítménybe befelé és az abból kifelé irányuló forgalomra vonatkozó szabályokat, valamint az ASP esetleges megállapítása esetén a vaddisznóállomány felszámolására vonatkozó eljárást is.

5. Az Akciótervben foglalt konkrét feladatok és határidők
A végrehajtási szabályokra és ütemtervre vonatkozó fejezet sorolja fel a konkrét, végrehajtandó feladatokat, felelősökkel és határidőkkel együtt. Az Akcióterv az eredményes megvalósítás érdekében az eddigieknél még intenzívebben vonja be az ASP elleni küzdelembe a vadásztársadalmat, a vadaskertek és vadfarmok üzemeltetőit, illetve a vadászati hatóságot. A rájuk vonatkozó, konkrét feladatok a következőek:

Vadászatra jogosultak feladatai:

• Minden vadászatra jogosultnak hosszú távú, többéves tervet kell készítenie arról, hogy milyen intézkedésekkel éri el a 2025. február 28-ig megkövetelt 0,5 vaddisznó/km2 (0,5 vaddisznó/100 hektár) állománysűrűséget. A tervet a területi vadászati hatóságnak kell benyújtani 2021. március 31-ig.
• Minden vadászatra jogosultnak – a szigorúan korlátozott területbe tartozók kivételével – éves tervet kell készítenie a 2021/2022-es és az azt követő vadászati évekre arról, hogy miként tesz eleget az ASP mentesítési terv diagnosztikai kilövésekre vonatkozó előírásainak. A tervet a területi vadászati hatóságnak kell benyújtani, az idei évben március 31-ig, a jövő évtől kezdve március 15-ig.

Területi vadászati hatóságok feladatai:

• Az egységesség érdekében minden területi vadászati hatóságnak írásban kell közölnie a vadászatra jogosultakkal, hogy milyen adatokat és milyen formátumban vár el a fenti tervekkel kapcsolatban. Határidő: 2021. február 28. Amennyiben a hatóság az adatszolgáltatás adatkörén vagy formátumán módosítani szeretne, azt az adott évben legkésőbb január 31-ig jeleznie kell az érintettek felé.
• Minden területi vadászati hatóságnak jóvá kell hagynia a vadászatra jogosultak által benyújtott terveket, melynek határideje minden évben április 30.

Vaddisznót (is) tartó vadaskertek és vadfarmok üzemeltetőinek feladatai:

• A vaddisznót (is) tartó vadaskertek és vadfarmok üzemeltetőinek 2021. március 31-ig írásos szerződéssel kell gondoskodniuk a vadállomány állatorvosi ellátásáról.
• Létesítményükre kidolgozott – és az ellátó állatorvos ellenjegyzésével is ellátott – járványügyi szabályzatot kell készíteniük és jóváhagyásra benyújtaniuk a Helyi Járványvédelmi Központ (HJK) vezetőjének, annak hiányában a megyei főállatorvosnak. A járványügyi szabályzatnak tartalmaznia kell a létesítményben maximálisan tartható vaddisznó-létszámot, a létesítmény vonatkozásában a befelé és kifelé irányuló forgalom szabályozását, valamint az ASP esetleges megállapítása esetén a vaddisznóállomány felszámolásának eljárásrendjét. Határidő: 2021. április 30.

Fontos kihangsúlyozni, hogy jelentős szemléletváltozást jelent az, hogy a fent említett tervek kidolgozása a vadászatra jogosultak számára nem csak újabb feladatot jelent, hanem ezzel egyúttal lehetőséget is kapnak arra, hogy a maguk határozzák meg azokat a módszereket, illetve eljárásokat, amelyek a legjobban megfelelnek a terület adottságainak, illetve saját lehetőségeiknek. Ráadásul a tervezés és a végrehajtás során a vadászatra jogosultak támaszkodhatnak egyrészt az Akciótervben leírtakra, másrészt a tájegységi fővadászok, illetve az állategészségügyi szempontok figyelembevételével, az Akcióterv alapján felállítandó tanácsadói hálózat segítségére is.

Forrás: Nébih