Vadászat
Kitekintés: Az aranysakál vadászata a Vajdaságban
A vajdasági Török Zsolt királyhalmi vadász osztotta meg a tapasztalatait az aranysakál vadászatáról
Szerbiában, alig két kilométerre a magyar határtól, található Királyhalom. A vajdasági település a Duna–Tisza közi homokhátságon helyezkedik el az Észak-bácskai körzetben, Szabadkától nem messze. A települést régebben hívták Rúzsaházának, és Bácsszőlősnek is. A szerb vadászati szabályokról, és az aranysakál vadászatáról tájékoztatta az Agro Jager Newst Török Zsolt, királyhalmi vadász. Azt is elmesélte, hogy náluk sok esetben a lakosság szokta a vadászok segítségét kérni, mert a megnövekedett sakálállomány egyre jobban húzódik a falu széleihez.
A fényképen látható aranysakált Török Zsolt királyhalmi vadász hozta terítékre a Vajdaságban (Kép: Török Zsolt – Agro Jager News)
A magyar szabályoktól valamelyest eltér a szerb szabályozás. Itt ugyanis minden községnek van egy vadásztársasága. A terület mérete településenként változik. Nálunk Királyhalmán például a terület nagysága bruttó 2500 hektár, a belterülettel együtt – ahol összesen tízen vagyunk tagok. A vadászat szervezése azonban itt teljesen egyedi. Minden egyéni vadászatot egy héttel előre be kell jelenteni a hatóságnak. Egyéni vadászat csak kedden, csütörtökön és szombaton lehetséges. Ekkor előre meg kell adni, hogy pontosan hol, milyen kaliberrel, mire szeretnénk vadászni. Fontos szabály az is, hogy egyszerre három főnek kell kint lennie a területen.
Az őszi és téli hónapokban, vasárnaponként, társasapróvad-vadászatokat lehet tartani. Szerbiában a természetvédelmi szabályok is valamelyest eltérnek a magyarországitól. A vadászterületen belül védett természetvédelmi területek is vannak. Három különböző zónára osztották, a megvédendő természetvédelmi értékek szerint. Ha a részterület 1-es, ott látogatni sem lehet a területet. Ide csak külön engedéllyel lehet belépni. Ha a terület 2-es besorolást kapott, akkor abban az esetben engedéllyel társasapróvad-vadászatokat szervezhetünk. Egy évben maximum csak négy alkalommal lehet belépni ezekre a területekre. Ha 3-as zóna, ott nincs semmilyen korlátozás a vadászok számára.
Az elmúlt időszakban sajnos madárinfluenza is fellépett a vándormadarak miatt. A hatóságok egy védőkörzetet alakítottak ki, ahol nem lehetett vízi vadra és más egyéb madárra vadászni. Ennek az lett az egyik következménye, hogy a Ludasi-, és a Kapitányi-tó között a vándorliba állománya feldúsult. Olyannyira, hogy megközelítőleg 5 ezer vadliba jelent meg. A helyi gazdák viszont nem nagyon örültek ennek a hatalmas vízivadállománynak, mert amint felolvadt egy kicsit a talaj, a libák képesek voltak sok esetben az őszi vetésű növényeket kihúzni a földből. Amivel nagy károkat okoztak a gazdáknak.
A januári aranysakál
Az első aranysakál nálunk körülbelül hat, hét éve jelent meg. Én intenzíven, ragadozóra körülbelül öt évvel ezelőtt kezdtem vadászni. Másfél év kellett ahhoz, mire elég gyakorlatot szereztem, hogy sikerüljön dúvadat terítékre hozni. Itt Királyhalom, sok esetben a lakosság szokta a vadászok segítségét kérni, mert a megnövekedett sakálállomány egyre jobban húzódik a falu széleire. Tavasszal, amikor már a kis rókák egyre éhesebbek, a felnőtt egyedek gyakrabban járnak be a baromfiudvarokba. Ekkor a törvényi feltételeknek megfelelően csapdázzuk őket. Élvefogó csapdákat telepítünk ilyen esetekben a baromfik közelébe.
Az aranysakál közvetlen a házak közelébe nem merészkedik. Sokszor olyan megkeresést kapunk, hogy a vonyításuk sötétedéskor „közelről” hallatszik. Tavaly megközelítőleg 40 egyedet hoztunk itt terítékre, aminek a jelentős részét a helyi hivatásos vadász tudta elejteni.
A legutolsó aranysakálomat tudatosan előre felkészülve tudtam terítékre hozni. Az egyik barátom kertje egy kaszálóra nyílik. Ettől nem messze kukoricabálákat tárolnak egy nagyobb kazalban. Itt már többször láttak aranysakált. Nem messze ettől a helytől kiástam egy 50×50 cm méretű gödröt, két ásónyom mélyen. Az elmúlt időszakban dögszórót üzemeltettem, két három naponként vittem friss élelmet a ragadozók számára. Ez minden esetben el is tűnt.
Az elmúlt időszakban azt figyeltem meg, hogy az aranysakálok, ha tehetik, inkább a hajnali órákban szeretnek a falu határában lenni. Ha túl nagy a mozgás és zajok hallatszódnak a faluból, az nagyobb elővigyázatosságra készteti őket. Sokat ültem kint esténként. Azt figyeltem meg, hogy a ragadozók is tudják ezt, és kivárják amíg a kint ülő vadász bele nem fárad. Emiatt huzamosabb ideje csak hajnalban járok ki.
2022. január 17-én, körülbelül hajnali három órakor keltem. Négy órakor már kint voltam a saját készítésű háromlábú vas székemen, ami körülbelül 170 centiméter magasra van a talajtól. Ezen egy saját gyártású székem van, amivel hangtalanul körbe tudok fordulni. Emellett puskatartót is szereltem rá, ami állítható. Úgy terveztük meg édesapámmal, hogy személyautóval is kényelmesen szállítható legyen.
Hajnalban a ragadozók jóval nagyobb biztonságba érzik magukat (Kép: Török Zsolt – Agro Jager News)
Egyéni vadászataim során még nyúlsirámot is szoktam alkalmazni, amit csak akkor használok, ha túl nagy a „csönd”. Miután elhelyezkedtem, rövid várakozás után a takarásból kiváltott egy nagytestű aranysakál. Óvatosan jött, megállt, figyelt. Átváltott egy mezőre és indult a szóró irányába. Ilyenkor szinte meg se szabad mozdulni, a vadászláz egyre erősödött bennem.
A bálák mellett, takarásban, szerencsére nem vett észre, és a szelem is jó volt. Amikor körülbelül 100 méterre volt tőlem, egy pillanatra újból megállt. Úgy döntöttem, hogy lövést teszek rá. A .223-as golyós fegyveremet vittem magammal, ami nagyon pontos és helyben is marasztalta a ragadozót.
Ezután viszont hibáztam, mert akkor érte kellett volna hogy menjek. 30 perc elteltével ugyanis érkezett egy vörös róka is, ami viszont igen tartott az aranysakáltól és inkább elment, mint hogy közelebb merészkedjen.
Miután birtokba vettem az elejtett aranysakált, éreztem rajta, hogy egy nagytestű egyedet sikerült terítékre hozzak. Meg is mértem. A kan aranysakálom tömege 14 kilogrammot mutatott. Itt Szerbiában, a Vajdaságban, az aranysakál jelenléte az őz állományára hatott a leginkább. Ugyan intenzíven vadásszuk és csapdázzuk is ezt a visszatért ragadozót, ami bizony nehezebb és nagyobb kihívás mint a vörös róka vadászata,. Látni kell, hogy ettől függetlenül egyre több és több van belőlük – zárta beszámolóját a Török Zsolt, királyhalmi vadász.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.
Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Holtan, medveharapásokkal a testén találtak meg egy korábban eltűnt férfit Hargita megyében
Erdészverseny 2026
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
