Vadászat
Aranysakálok az Ormánságban – GALÉRIÁVAL
Földesi Kálmán 1992-től figyeli az aranysakál terjeszkedését hazánkban
Földesi Kálmán Baranya megyében, az Ormánsági tájegységben, a Sellyei Vadásztársaság területén vadászik. Fiatal erdészként egyike volt azoknak, aki testközelből figyelte meg az aranysakál újbóli megtelepedését, majd drasztikus elszaporodását Magyarország déli részén. Az első egyedet Jung Jenő fővadász ejtette el 1992-ben, a Tóthi erdőben.
Ez a területrész mindig a sakálok egyik kedvelt „fészke” volt. Ez az egyedet további vizsgálatok céljából a fővárosba küldték, ahol a zoológusok minden kétséget kizáróan igazolták az aranysakál elejtést. Éveken keresztül kuriózum volt látni ezt a fajt. Mivel az állománya még nagyon alacsony lehetett, négy évig gyakorlatilag észrevétlen maradt a fedett területrészek biztonságában. Azonban egy-két egyed minden évben terítékre került 1992 és 1997 között.
Földesi Kálmán az első aranysakálját 1997. január 7-én hozta terítékre egy személyzeti vaddisznóhajtáson. Ekkor valami történt, mert 2000-től kezdve az állománya drasztikus gyarapodásnak indult. Földesi Kálmán vadászmesterként, 1999 és 2016 között, folyamatosan nyomon követte a nádi farkas populációjának változásait. A drasztikus fordulópont 2007 körül következett be, amikor a terelővadászatok egyre népszerűbbé váltak hazánkban. A nagy terítékű vaddisznóvadászatokat követően jelentős mennyiségű zsiger került ki a területre. A hajtások után elcsendesett az erdő, jelentős mennyiségű, könnyen megszerezhető táplálékot találtak ezek a jól alkalmazkodó ragadozók. A faj felszaporodásában a hazai vadászok is jelentősen hozzájárultak – véli Földesi Kálmán. A II. világháború előtt a nagyvad állománya jóval kisebb volt, pár évtized alatt azonban jelentősen megnőtt: a táplálék mennyisége és minősége kedvezőbbé vált. Idő kérdése volt, hogy egy új ragadozó faj jelenjen meg hazánkban is. A toportyánokkal sokáig érdemben senki nem foglalkozott, ökológiai hatásuk kevésbé volt ismert. Zsuzsi, a GPS jeladóval ellátott aranysakál volt az első olyan egyed, amit megfigyeltek Magyarországon. Volt egy olyan időszaka, amikor a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészet területéről indulva, 230 kilométert tett meg 12 nap alatt. Vélhetően, Zsuzsi az ivarérett kort elérve, vált rendkívül mozgékonnyá .
Akkor még senki nem sejtette, hogy jelenlétük mit fog okozni a következő években, évtizedekben. 10 évvel ezelőtt a faj még jóval óvatlanabb volt, vadászatuk nem volt ennyire nehéz. A faj ahhoz is alkalmazkodott, hogy egyes helyeken intenzíven vadásznak rájuk. A gyorsan alkalmazkodó, visszatelepült ragadozó, teljes mértékben a vadászokhoz igazította a szokásait. Manapság, ha lövés dördül, rövid időn belül felbukkan legalább egy aranysakál.
Hazánkban több helyen nem foglalkoznak az állományuk csökkentésével, ennek is köszönhető, hogy az állományok felszaporodott. A faj az utánkeresésben a legügyesebb, mivel bármelyik vérebnél jobban dolgoznak. Ha sebzés történik, a sakálok az elsők, akik „birtokba veszik” a vadat: az esetek többségében elég pár óra ahhoz, hogy a sakálok kikezdjék. Földesi Kálmán néhány évvel ezelőtt személyesen tapasztalta ezt. Egyéni vadászata során egy magaslesen vaddisznóra várt. Felbukkant egy sántikáló, sebzett gímszarvasbika, ami mögött tisztes távolságban egy kocogó aranysakál látott. Egyértelmű volt, hogy a sakál követi a nálánál jóval nagyobb termetű, sérült állatot. A friss vér szaga vonzhatta.
Mivel a faj mindig a legkönnyebben megszerezhető táplálékot keresi, viselkedése szezonalitást mutat. A gímszarvas ellési időszakában a borjakat is keresi, a vaddisznók fialási időszakában a malacok vannak veszélyben. Mindkét nagyvadfajunk, próbál alkalmazkodni a sakálhoz. A kocák összeálltak, egymást védik kisebb-nagyobb sikerrel. Az egyedül fialó kocák malacai szinte „halálra” vannak ítélve, a sakálok által fertőzött területeken. A mezei őz állománya eltűnt, az erdei őz tudott csak alkalmazkodni ehhez az a visszatelepült ragadozóhoz. Az erdei őz állománya minimális. Rendkívül gyanakvó, és óvatos viselkedésüknek köszönhetően eddig túlélték a sakált. A terítékadatokat figyelembe véve, az első kimagasló év 2016 volt, ekkor 44 egyedet ejtettek el. Hat évvel később, 2022-ben a teríték adatai megduplázódtak.
Akik aranysakált szeretnének elejteni, alaposan fel kell készüljenek, illetve meg kell ismerjék a területet. A több évtizedes tapasztalatokkal bíró vadász térképpel a kezében egy lőbotot és kisszéket visz magával, illetve a kedvelt sípjait. Ez a módszer talán az egyik legeredményesebb és a legnagyobb felkészülést igénylő eljárás: ilyenkor csak a saját tudására támaszkodhat. Egyszerre kell hívni, figyelni és kezelni is a fegyvert. Egy népszerű márka sípjait használja előszeretettel, illetve egy másik márka szájsípját, amit a szájpadlásra kell helyezni. Ezekkel szigorúan csak otthon szabad gyakorolni, a területen soha! – mert ha rosszul csináljuk, semmi esélyt sem adunk magunknak. Az aranysakál vadászatában a kaszálások időszaka és az őszi vetésű gabonaföldek betakarítása az egyik legoptimálisabb időszak. Mivel számos könnyen felvehető élelmet találnak a mezőgazdasági gépek után, akár nappal is megláthatjuk őket. Ilyenkor kissé óvatlanabbak.
Nyilvánvaló, hogy a faj átlépve Magyarország határait, európai hódító útra indult. Elszaporodása annak is betudható, hogy a kezdeti években Magyarországon még a védett fajok között szerepelt. Az aranysakálok felszaporodásával várható azonban az is, hogy a természet önszabályozó képessége – mint több esetben tapasztalható- beindul, és valamilyen betegség alakul ki közöttük.
Önszerveződésben, a hazai aranysakál vadászok egymást tanítva adják át a gyakorlati tapasztalatokat egymásnak. Az alulról induló programok egyre több ragadozóvadászt szólítanak meg.
Az aranysakál ellen azonban nem szabad mindenféle eszközzel háborút indítani, ugyanolyan vadfaj, mint bármelyik más. A vadászok részéről a tisztelet őt is megilleti, annak ellenére, hogy az ország egész területén jelen van és kártétele egyre jelentősebb. A faj visszatelepült, a magyar vadállománya része lett, kezelése országos szinten történő összefogásra szólít fel – zárta beszámolóját Földesi Kálmán.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fényképek forrása: Földesi Kálmán
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Vadászat
Lencsevégen az idei első szarvasborjú – GALÉRIÁVAL
Elkezdődött a borjazás a gemenci szarvasok életében – számolt be az Agro Jager News megkeresésére Retkes Tamás, szekszárdi természetfotós, aki a napokban fényképezett borjas gímszarvas teheneket. Hatalmas élmény volt találkozni ezekkel az állatokkkal, mesélte lapuknak, miután a legújabb fotótúrájáról is megkaptuk a beszámolóját.
Retkes Tamás élménybeszámolója
04:30-kor keltem, hogy napkelte előtt kiérjek. Még fent volt a hold, amit jól lehetett fotózni. Ködös-párás reggel fogadott, nagyon jó hangulatú fotókat lehetett készíteni reggel.
Beljebb érve az erdőbe, egy tisztáson legelésztek a szarvasok. Itt sokáig tudtam őket fotózni, amíg szépen átsétáltak előttem, beljebb a sűrűbe.
Mentem tovább a megszokott utamon, benéztem egy másik tisztásra, ahol egy szóró is van, hogy esetleg van-e rajta valami. Pár disznó volt csak, én kismalacokat szerettem volna fotózni, de őket nem láttam, így lőttem pár képet a disznókról és mentem volna tovább, amikor egyszer csak, – ahogy a keresőben nézelődtem, – felbukkant egy kis fej.
Először azt hittem kisróka, de mikor ráélesítettem, akkor láttam, hogy egy nyuszt néz velem szembe – kíváncsian.
Sikerült róla pár fotót készítenem. A reggeliző helyemre érve – ez egy olyan hely, ahol négy nyiladékot belátok, tulajdonképpen egy kereszteződés – a szembe lévő nyiladékon egy tarvad lépett ki elém.
Lőttem róla is pár fotót, aztán átváltott előttem. Jobbra fordulva láttam, hogy több tarvad legelészik, elkezdtem őket is fotózni.
Több, mint egy órán át tudtam őket fotózni, nem vettek észre és a szelem is jó volt. Volt velük egy kis borjú is, nagyon szertelen volt, ahogy össze-vissza futkározott.
Sikerült olyan jelenetet fotóznom, ahogy kétlábra állnak.
Visszafordulva a szembe lévő nyiladékra, láttam, hogy a távolból egy aranysakál közeledik felém, de sajnos bal oldalról ismét szarvasok váltottak ki, így a sakál jobb oldalra távozott.
Miközben fotóztam a szarvasokat, reménykedtem, hogy a sakál visszajön. Szerencsém volt ismét, mert visszajött a sakál, ha csak egy kis időre is, jobbról átment előttem a nyiladékon és baloldalt eltűnt a sűrűben. Utána még jött pár tarvad, átváltottak előttem. Őket is lefotóztam, aztán tovább indultam.
Felnézve az égre egy sast láttam, készítettem pár fotót róla, de nagyon magasan, messze volt. Már a visszafele vezető nyiladékon jöttem, amikor mellettem, egész közel kiugrott egy bika.
Egymásra néztünk, készítettem róla pár fotót és elinalt. Egy vizes rész mellett jöttem el, óvatosan kinéztem a vízre, de csak két hattyú úszott a vízen.
A további úton visszafelé sajnos már nem láttam semmit, sütött a nap, kezdett meleg lenni, 11:30 körül értem vissza az autómhoz. Örültem, hogy ilyen jó mozgás volt és hogy sok szép fotót készíthettem. Meg is köszöntem a Jóistennek!
Hazaérve Nimród kisfiam nagy öleléssel, Kedvesem pedig egy csókkal és finom ebéddel várt.
Írta és fényképezte: Retkes Tamás
Vadászat
A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk
Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén
Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.
A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.
A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.
Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.
Forrás: AM
Vadászat
170 millió az idei kiemelt kamarai programokra
A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról
A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.
Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.
A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:
- Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
- A hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
- A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
- Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.
Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.
A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)
Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.
Forrás: OMVK