Keressen minket

Vadászat

Aranysakálok az Ormánságban – GALÉRIÁVAL

Földesi Kálmán 1992-től figyeli az aranysakál terjeszkedését hazánkban

Közzétéve:

Földesi Kálmán Baranya megyében, az Ormánsági tájegységben, a Sellyei Vadásztársaság területén vadászik.  Fiatal erdészként egyike volt azoknak, aki testközelből figyelte meg az aranysakál újbóli megtelepedését, majd drasztikus elszaporodását Magyarország déli részén. Az első egyedet Jung Jenő fővadász ejtette el 1992-ben, a Tóthi erdőben.

Földesi Kálmán 1992-től figyeli az aranysakál terjeszkedését hazánkban. (Kép: Földesi Kálmán – Agro Jager News)

Ez a területrész mindig a sakálok egyik kedvelt „fészke” volt. Ez az egyedet további vizsgálatok céljából a fővárosba küldték, ahol a zoológusok minden kétséget kizáróan igazolták az aranysakál elejtést. Éveken keresztül kuriózum volt látni ezt a fajt. Mivel az állománya még nagyon alacsony lehetett, négy évig gyakorlatilag észrevétlen maradt a fedett területrészek biztonságában. Azonban egy-két egyed minden évben terítékre került 1992 és 1997 között.

Kép: Földesi Kálmán – Agro Jager News

Földesi Kálmán az első aranysakálját 1997. január 7-én hozta terítékre egy személyzeti vaddisznóhajtáson. Ekkor valami történt, mert 2000-től kezdve az állománya drasztikus gyarapodásnak indult. Földesi Kálmán vadászmesterként, 1999 és 2016 között, folyamatosan nyomon követte a nádi farkas populációjának változásait. A drasztikus fordulópont 2007 körül következett be, amikor a terelővadászatok egyre népszerűbbé váltak hazánkban. A nagy terítékű vaddisznóvadászatokat követően jelentős mennyiségű zsiger került ki a területre. A hajtások után elcsendesett az erdő, jelentős mennyiségű, könnyen megszerezhető táplálékot találtak ezek a jól alkalmazkodó ragadozók. A faj felszaporodásában a hazai vadászok is jelentősen hozzájárultak – véli Földesi Kálmán. A II. világháború előtt a nagyvad állománya jóval kisebb volt, pár évtized alatt azonban  jelentősen megnőtt: a táplálék mennyisége és minősége kedvezőbbé vált. Idő kérdése volt, hogy egy új ragadozó faj jelenjen meg hazánkban is. A toportyánokkal sokáig érdemben senki nem foglalkozott, ökológiai hatásuk kevésbé volt ismert. Zsuzsi, a GPS jeladóval ellátott aranysakál volt az első olyan egyed, amit megfigyeltek Magyarországon. Volt egy olyan időszaka, amikor a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészet területéről indulva, 230 kilométert tett meg 12 nap alatt. Vélhetően, Zsuzsi az ivarérett kort elérve, vált rendkívül mozgékonnyá .

Akkor még senki nem sejtette, hogy jelenlétük mit fog okozni a következő években, évtizedekben. 10 évvel ezelőtt a faj még jóval óvatlanabb volt, vadászatuk nem volt ennyire nehéz. A faj ahhoz is alkalmazkodott, hogy egyes helyeken intenzíven vadásznak rájuk. A gyorsan alkalmazkodó, visszatelepült ragadozó, teljes mértékben a vadászokhoz igazította a szokásait. Manapság, ha lövés dördül, rövid időn belül felbukkan legalább egy aranysakál.

Hazánkban több helyen nem foglalkoznak az állományuk csökkentésével, ennek is köszönhető, hogy az állományok felszaporodott. A faj az utánkeresésben a legügyesebb, mivel bármelyik vérebnél jobban dolgoznak. Ha sebzés történik, a sakálok az elsők, akik „birtokba veszik” a vadat: az esetek többségében elég pár óra ahhoz, hogy a sakálok kikezdjék. Földesi Kálmán néhány évvel ezelőtt személyesen tapasztalta  ezt. Egyéni vadászata során egy magaslesen vaddisznóra várt. Felbukkant egy sántikáló, sebzett gímszarvasbika, ami mögött tisztes távolságban egy kocogó aranysakál látott. Egyértelmű volt, hogy a sakál követi a nálánál jóval nagyobb termetű, sérült állatot. A friss vér szaga vonzhatta.

Kép: Földesi Kálmán – Agro Jager News

Kép: Földesi Kálmán – Agro Jager News

Mivel a faj mindig a legkönnyebben megszerezhető táplálékot keresi, viselkedése szezonalitást mutat. A gímszarvas ellési időszakában a borjakat is keresi, a vaddisznók fialási időszakában a malacok vannak veszélyben. Mindkét nagyvadfajunk, próbál alkalmazkodni a sakálhoz. A kocák összeálltak, egymást védik kisebb-nagyobb sikerrel. Az egyedül fialó kocák malacai szinte „halálra” vannak ítélve, a sakálok által fertőzött területeken. A mezei őz állománya eltűnt, az erdei őz tudott csak alkalmazkodni ehhez az a visszatelepült ragadozóhoz. Az erdei őz állománya minimális. Rendkívül gyanakvó, és óvatos viselkedésüknek köszönhetően eddig túlélték a sakált. A terítékadatokat figyelembe véve, az első kimagasló év 2016 volt, ekkor 44 egyedet ejtettek el. Hat évvel később, 2022-ben a teríték adatai megduplázódtak.

Akik aranysakált szeretnének elejteni, alaposan fel kell készüljenek, illetve meg kell ismerjék a területet. A több évtizedes tapasztalatokkal bíró vadász térképpel a kezében egy lőbotot és kisszéket visz magával, illetve a kedvelt sípjait. Ez a módszer talán az egyik legeredményesebb és a legnagyobb felkészülést igénylő eljárás: ilyenkor csak a saját tudására támaszkodhat. Egyszerre kell hívni, figyelni és kezelni is a fegyvert. Egy népszerű márka sípjait használja előszeretettel, illetve egy másik márka szájsípját, amit a szájpadlásra kell helyezni. Ezekkel szigorúan csak otthon szabad gyakorolni, a területen soha! – mert ha rosszul csináljuk, semmi esélyt sem adunk magunknak. Az aranysakál vadászatában a kaszálások időszaka és az őszi vetésű gabonaföldek betakarítása az egyik legoptimálisabb időszak. Mivel számos könnyen felvehető élelmet találnak a mezőgazdasági gépek után, akár nappal is megláthatjuk őket. Ilyenkor kissé óvatlanabbak.

Nyilvánvaló, hogy a faj átlépve Magyarország határait, európai hódító útra indult. Elszaporodása annak is betudható, hogy a kezdeti években Magyarországon még a védett fajok között szerepelt. Az aranysakálok felszaporodásával várható azonban az is, hogy a természet önszabályozó képessége – mint több esetben tapasztalható- beindul, és valamilyen betegség alakul ki közöttük.

Önszerveződésben, a hazai aranysakál vadászok egymást tanítva adják át a gyakorlati tapasztalatokat egymásnak. Az alulról induló programok egyre több ragadozóvadászt szólítanak meg.

Az aranysakál ellen azonban nem szabad mindenféle eszközzel háborút indítani, ugyanolyan vadfaj, mint bármelyik más. A vadászok részéről a tisztelet őt is megilleti, annak ellenére, hogy az ország egész területén jelen van és kártétele egyre jelentősebb. A faj visszatelepült, a magyar vadállománya része lett, kezelése országos szinten történő összefogásra szólít fel – zárta beszámolóját Földesi Kálmán.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek forrása: Földesi Kálmán

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay

Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.

Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.

A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.

A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.

A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.

Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.

Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.

A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.

Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.

Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.

Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.

Forrás: Euronews

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Rendőrnapi elismerések

Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK

A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.

A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!

Forrás: OMVK

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom