Vadászat
Aranysakálok Szabolcsban – GALÉRIÁVAL
Aranysakálokat hozott terítékre Kelemen Attila Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tarnai Vadásztársaság területén.
Az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amit keletről Ukrajna és Románia határól egyre több vadász próbálkozik az aranysakál vadászatával. Közülük egyik ilyen vadász Kelemen Attila, aki nyilatkozott lapunknak.
Ukrajna irányából 2018-ban jelentkezett először az afrikai sertéspestis. A régió vaddisznóállománya az egyik pillanatról a másikra összeomlott. A Tarpai Vadásztársaság területén, amely körülbelül nyolcezer hektár nagyságú, korábban évente megközelítőleg 360 egyedet hoztak terítékre. A pestis térnyerésével napjainkra gyakorlatilag megszűnt a vaddisznó vadászata, eltűntek a megszokott vadászati lehetőségek. Eközben az aranysakál állománya egyre nagyobbra nőtt. Mennyi sakál lehet, senki nem tudja pontosan megmondani. Az első egyedeket 2017-ben hozták terítékre, majd az elejtési adatok emelkedni kezdtek.
Először sokan kételkedtek abban, hogy az aranysakál Szabolcsban is stabil populációkat alakíthat ki. Az elmúlt öt évben azonban sok minden megváltozott: a napi rutin részévé vált az aranysakál Szabolcsban is. Vélhetően a sertéspestis pusztítása miatt erősödött meg a jelenléte, mivel dögevőként jelentős mennyiségű táplálékhoz jutott.
Kelemen Attila, a vadásztársaság elnöke több éve vadászik a rendkívül mozaikos, elsősorban nagyvadas területen, aranysakálra. A Tarpai Vadásztársaság területén körülbelül négy-öt falka élhet. Mivel minden irányból jöhet vándorló egyed, nehéz pontosan megbecsülni az állományát. A kezdeti kudarcokat követően egyre nagyobb tapasztalatra tett szert. Felpörgetve az autodidakta tanulását, segítséget kért Horváth Mihály ismert sakálvadásztól, aki az ország másik végéből számos gyakorlati tanáccsal látta el kollégáját.
Aki már vadászott aranysakálra, jól tudja azt, hogy az egyik legnehezebben vadászható fajok egyike. Rendkívül gyorsan tanul. A „lefektetett szabályokat” egyik pillanatról a másikra megváltoztatja. A rutinosabb, sokat megélt egyedek, alig adnak esélyt a lövésre, és ha lebukik a vadász, azonnal eltűnnek.
Egy gyakorlattal rendelkező vadász ott tud könnyebben terítékre hozni aranysakált, ahol eddig még nem zaklatták a fajt. Azokon a helyeken, ahol intenzíven vadásznak rá, az esélyek rendkívül kiegyenlítettek. Ennek ellenére, ha már kitanultak az aranysakálok, még a legjobb vadászok is kevés eredményt tudnak felmutatni. Az aranysakál vadászatakor nagyon fontos a hely kiválasztása, és a várható időjárási körülmények pontos ismerete. Ha váltakozó a szélirány, érdemesebb otthon maradni, mert a sakál orra – a hazai vadfajok között – az egyik legjobb.
Főleg a téli hónapokban a különböző sípokkal és prédaállat hangokkal jól megtéveszthető. Az esetek többségében a sakál szereti körbejárni a területet. Bármerről is várjuk, mindig a szél irányát keresi, „szél alá kerül”. Mindig ez a fő stratégiája. Kelemen Attila több esetben azt is megfigyelte, hogy körbe járta a magaslest, kereste a hang forrását, úgy, hogy közben meggyőződött a biztonságos feltételekről. Ez egy türelemjáték, főleg az öregebb egyedekkel. Azért, hogy növelje az esélyeit, bizonyos helyeken a legolcsóbb kutyakajával szoktató etetéseket végez.
Egyéni vadászata során legtöbbször cserkel, vagy feltelepedve a magaslesre, hív. A csalisípokat mindig az adott helynek megfelelően választja ki, amelyben megérzéseire hallgat. A nyúlsírás mellett a kereső aranysakálhangját utánozza. A magaslesen ülve egyszer megtapasztalta a sakál szokatlan viselkedését is. Négy egyed, érzékelve a nyúlsírást, a magas fűben „vonalhajtást tartott” egymástól bizonyos távolságra.
Nem látták egymást, de ugatással tartották a kapcsolatot, informálva a többieket. Vadgazdaként a látvány fantasztikus volt és egyben rémisztő is, mivel a sakál megjelenése óta kopik az őz-, és nagyvadállomány is. A megyében, ahol rendszeresen vadásszák és az állománya folyamatos nyomás alatt áll, szabályozható. Vadászatához rengeteg idő, szaktudás, lőtudás kell. A megye vadászai, alulról szerveződve, folyamatosan segítik egymást tanácsokkal, trükkökkel. A kommunikáció a szakmában az egyik legfontosabb eszköz, mivel az általános problémák országos szinten mindenkit érintenek.
Messzemenő következtetéseket egy vadásztársaság tapasztalatai alapján még nem lehet levonni, de az aranysakál vélhetően a magyar vadgazdálkodásnak következő évek, évtizedek legnagyobb kihívása lesz– zárta beszámolóját Kelemen Attila, a Tarpai Vadásztársaság elnöke.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotó: Kelemen Attila
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”
Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.
Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -, és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.
„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…
Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”
(Fekete István: Búcsú)
Őrizzük Geges István emlékét!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.
Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.
Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.
Írta és fényképezte: Révész Zsolt
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31