Vadászat
Suzi emlékére…
Szeretné megismerni a kotorékozás rejtelmeit? Esetleg érdekli Önt hol találhatóak Debrecen környékén alkalmas helyek ehhez a típusú vadászathoz?
Kérem engedjék meg nekem, hogy tapasztalataimat megosszam Önökkel! Főleg azokhoz szólok, akik szeretik és tisztelik a kotorékebeket és szeretnék megismerni azt az új területet, ahol még jobban megerősödhet Önök és kutyáik közötti kötelék.
Véleményem szerint a kotorékozás, mint vadászati forma különleges a maga nemében, hisz amellett, hogy az ember és a kutyája egymásra vannak utalva, igen nagy próbatételnek vannak kitéve. Bevallom Önöknek őszintén, hogy már gyermekkoromtól fogva hajt a vadászat és a vad szeretete egyaránt és ennek a szenvedélynek a lángja még mindig itt ég a szívemben.
E tűz magját a nagypapám ültette el bennem, Jávorszky László, aki vadász volt. Vadásztörténeteken nőttem fel és akárhová is vetett az élet mindig érdekelt ez az ősi foglalkozás.
Most bizonyára sokan Önök közül azt hiszik, hogy már tinédzser koromtól fogva hódolok eme szenvedélyemnek, de ki kell ábrándítanom Önöket, először 22 éves koromban vallhattam magamat büszke Jagdterrier tulajdonosnak. Kizárólag annyit tudtam erről a kutyafajtáról, hogy az 1800-as évek elején tenyésztették ki Németországban.
Aki esetleg nem ismerné ezt a kutyafajtát, egy 5–8 kg-os kiskutyáról van szó, ami félelmet nem ismerve küzd meg a nála 4–5 kilóval nehezebb rókával a kotorék mélyén, ahol a légszomj, a sötétség és a szűk hely mindegyike csak akadályt jelent. Egyszóval igazi kis gladiátor.
El sem tudják képzelni mennyi emlék képe sejlik fel előttem. Egyszer például négy és fél órát kellett ásnom, hogy kimenekítsem a legjobb barátomat, mert azt nem felejthetjük el, hogy munka közben őket is érheti baj, sőt meg is sérülhetnek. Szerény véleményem szerint ha annyi veszélyt felvállalnak, hogy a sötét bizonytalanságba bemennek és esetleg indokolatlanul sok ideig ott időznek, akkor ez valami rosszat jelenthet.
Ekkor jön el a gazdi ideje. Miért is mondtam mindezt? Ha a vadászeb tudja mi a „kötelessége”, akkor a gazdinak is tisztában kell lennie a saját felelősségével. Egy kotorék nagyon mély lehet, ki tudja, hogy kis barátunk milyen bajba került, ezért minél hamarabb kezdjük el a mentést. Az előbb említett esetben kemény órákat kellet dolgoznom, hogy kis társamat ki tudjam emelni a homok fogságából.
Többen Önök közül talán nem hiszik el mostani állításomat, de éreztem, hogy vár a kutyám, a csöpp barna szempár mindent elárult, amikor meglátott. Kiemeltem a homok fogságából és óvatosan lefektettem a földre. Nagyon kimerült a „kis gladiátorom”, hálásan nézett rám, bizalmat sugárzott a tekintete, melyet soha nem veszítettem el. Ez a kis kutya öt évig volt társam a vadászatban. Talán ő volt az a kutya, aki még a gondolataimat is ismerte.
Egy téli napon holtan találtam az udvaron, betegségnek nyoma sem volt, jól evett és elég fiatal volt még. Most az örök vadászmezőkön szellemkotorékokban kergetheti az el nem kapható vörös kabátosokat. Jelenleg két jagdterrier kutyus büszke tulajdonosa vagyok. Él bennem a remény, hogy eredményes vadászebek vállnak majd belőlük a kezem alatt.
A következő pár sorban a debreceniek, illetve a Debrecen környékén élők figyelmét szeretném felkelteni a fellelhető eredményes kotorékvadászatra alkalmas helyek feltárásával, melyet személyes tapasztalataim alapján gyűjtöttem össze.
Mikepércs környéke rengeteg kotorékot rejt, mint például a gugyori kanyar jobb oldali lejáratától 400 m-re, egy 150 méteres fasor elején található egylyukas kotorék. Ugyanezen fasor bal oldalán is található egy egylyukas kotorék, míg pár méterrel fentebb egy öt kijárattal rendelkező, igen nagy kiterjedésű üreg található. A kotorékok mellett magasles is emelkedik balra a fent említett helytől, a Kati patak másik oldalán. Az előtte álló tisztást télen dögtérnek használják a vadászok.
Mikepércs másik oldalán, a vén szőlőskerttel szemben, a legelő még általam fel nem kutatott kotorékokat rejt magában, melyeket érdemes lenne felkutatni., szép dúvadas terület lehet. Amint Debrecen felé vesszük innen az irányt, a Fancsika I. tó melletti fenyőerdő egy háromlyukas ősrégi üreget rejt magában, ahonnan már sikeresen ugrattam Suzi nevű kutyámmal, ezért javaslom Önöknek is, bátram próbálkozzanak.
E helytől nem messze a domboldal egy egylyukas kotorékot rejt, ami nem lakott egész évben, ennek ellenére minden évben felkeresik a rókák ezt az üreget a hideg beállta előtt, így minden télen van esély az ugratásra ezen a helyen is. Ettől a kotoréktól 200 méterre egy elkerített terület bal sarkán szintén található egy ritkán lakott rókalak. A Fancika III. tótól 7–8 km-re, Halápon található a következő apró- és nagyvadban egyaránt bővelkedő terület.
Egy évig e helyen sajátomnak mondhattam egy elhagyatott tanyát, mely környékén két igen kecsegtető kotorék található. Javaslom Önöknek, hogy egy barangolást ejtsenek meg ezen a környéken, higgyék el, érdemes! Szándékaim szerint 2004-ben én is felderítem mélyrehatóbban ezt az erdős területet.
A következő állomásunk a Bodaszőlőn található Lórántffy kertség. Ez a hely rengeteg vadászélménnyel kecsegtet. A kertemtől 150 m-re egy fácánnevelő telep található, ami nagymértékben vonzza a dúvadakat. A téli hótakaró megmutatta, hogy a nagyvad is kedveli ezt a területet, így a nagyvad szerelmesei is megtalálhatják a számításukat.
Remélem sikerült felkeltenem Önökben a kotorékozás, mint különleges vadászati forma iránti érdeklődést, valamint a már tapasztaltabbak számára használható információkkal szolgálni a Debrecen környékén fellelhető üregek tekintetében.
Jó vadászatot kívánok mindenkinek!
Vadászat
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezetének szervezésében és koordinálásával. A konferenciának a Békés Vármegyei Vadászszövetség székháza adott otthont. A szakmai nap megtartásának szükségességét a májusi kaszálások alkalmával áldozatul eső őzgidák és fészekaljak minél nagyobb számban történő megmentésének igénye motiválta.
Fotó: OMVK
Boros Ferenc Zsolt, az OMVK Békés vármegyei Területi Szervezetének titkára, a szakmai nap ötletgazdája köszöntötte a meghívott és megjelent előadókat, vendégeket. Elmondta, hogy az eredményes mentési folyamatnak és hatékonyságnak mára már szinte nélkülözhetetlen eszköze a hőkamerás drónok alkalmazása. Boros Ferenc Zsolt az őzgidamentés és a drónok vadgazdálkodásban való alkalmazása témakörökben jártas és képzett szakembereket kért fel az előadások megtartására.
Ezt követően Hrabovszki János, az OMVK Békés Vármegyei Területi Szervezete és a Békés Vármegyei Vadászszövetség elnöke köszöntötte a rendezvény előadóit, vendégeit. Hrabovszki János elmondta, hogy még vélhetően az idén elkészülő és átadásra kerülő Ifjúságnevelési Centrumban realizálható a drónok alkalmazásával, használatával kapcsolatos ismeretterjesztő előadások megtartása is, megcélozva ezzel a digitalizációval könnyebben azonosuló fiatal generációt, akik érdekeltek a vadászat és vadgazdálkodás témakörében.
A szakmai nap első előadója Szabó László volt, az OMVK Nógrád vármegyei Területi Szervezetének titkára, továbbá az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottságának elnöke, aki ismertette az Őzgida- és fészekaljmentési Program legfontosabb ismérveit.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy 2024. novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával. A Bizottság célul tűzte ki a drónok használatának bevezetését a vadgazdálkodásban.
Az őzgida- és fészekaljmentési akcióprogram fontos pillérei: a vármegyei koordinátorok felkérése, az eszközök (drónok) beszerzése – Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer keretén belül -, továbbá a vadászatra jogosultak országos szintű tájékoztatása a program elindításáról.
Szabó László ismertette az őzgidamentés folyamatát: a gazda értesíti a kaszálás időpontjáról a vadászatra jogosultat, a vadászatra jogosult jelzi a koordinátor felé a tervezett mentés dátumát és helyszínét. A mentőcsapat összetétele a következő: 1 drónpilóta, 2-3 segítő (hivatásos vadász, vadász, civil segítő). A fellelt gidákat szigorúan gumikesztyűvel lehet megfogni, ezt követően fűvel bélelt ládába helyezik, behelyezésre kerül a fülébe a füljelző, majd a kaszálást követően visszahelyezik a fellelés helyére.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy a becsült adatok alapján évente 3.000-3.500 őzgidát kaszálnak el!!! Ismertette a 2025. év eredményeit, miszerint országosan 278 db őzgidát és 26 fészekaljat sikerült megmenteni.
Szabó László felhívta a figyelmet a kommunikáció fontosságára, ezen belül az online világban és a médiában való megjelenésre, a civil társadalom felé lehetséges kapcsolódási pontokra, továbbá a vadászatra jogosultak és a gazdálkodó minél szélesebb körben való tájékoztatására.
A szakmai nap másik szakmai előadója Szatmári Ákos volt, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának tájegységi fővadásza. Szatmári Ákos előadásában többek között ismertette a drónok használatának előnyeit a vadgazdálkodásban.
Fotó: OMVK
A dróntechnológia forradalmasítja a vadgazdálkodást, lehetőséget biztosítva a precíziós adatgyűjtésre. A dróntechnológia lehetővé teszi a precíziós vadgazdálkodást. A drónok lehetővé teszik az objektív adatgyűjtést a vadállományról, ami segíti a szakembereket a pontos döntések meghozatalát. Ez a típusú adatgyűjtés csökkenti a szubjektív értékelésekből adódó hibalehetőségeket. Ezen túlmenően csökkenti a gazdálkodói konfliktusokat, mert a pontos adatok segítenek a vadgazdálkodás során kialakult vitás helyzetek tisztázását.
Kiemelte, hogy a drónok használata külön engedélyhez kötött.
Elmondása alapján a drónhasználat stratégiai előnyei:
Az objektív adatgyűjtés, a visszakereshető dokumentáció, a tervezhető gazdálkodási stratégiák, valamint a fiatal generációk bevonása. Ezt célozta meg többek között, hogy a regisztrált résztvevők között részt vettek a Gál Ferenc Egyetem Technikum, Szakközépiskola és Gimnázium, valamint a Mezőhegyesi Technikum Szakközépiskola és Kollégium erdésztechnikus és vadgazdálkodási technikus hallgatói is.
A szakmai nap végén Boros Ferenc Zsolt megköszönte a megjelenteknek a részvételt, és hozzátette, hogy ismét egy rendkívül hasznos és tartalmas szakmai napot tudhatunk magunk mögött. Kiemelte továbbá, hogy azok a vadászatra jogosultak, akik szeretnének részt venni az őzgidamentési programban, jelezzék a Békés vármegyei Területi Szervezetnek.
Írta: Kovácsné Nagy Katalin vadászati szakreferens – OMVK Békés vármegyei Területi Szervezete
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Március végén tavaszi rókavakcinázás indul
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben. Az érintett térségekben a hatóság az immunizálással egyidőben ebzárlatot és legeltetési tilalmat is elrendel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi érdek.
Fotó: NÉBIH
Az ország déli és keleti vármegyéinek érintett területein március 28-tól kisrepülőgépekről történik a vakcinatartalmú csalétkek szórása. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról, valamint az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A vakcinázás hatékonyságát a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. A korábbi évek eredményei szerint az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
Hazánkban a veszettség fő terjesztője az itthon több mint ötvenezer egyedet számláló vörös róka. A betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, sőt az emberre is, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig kifejezetten ajánlott.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben 2 veszettségeset igazolódott. A betegség vélhetően a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén került Magyarországra. Tekintettel arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, 2022 óta a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik ebben a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
Az érintett szomszédos országokban továbbra is jelen van a betegség, ami a keleti országhatárhoz közeli területeken folyamatos kockázatot jelent. A hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása éppen ezért kulcsfontosságú: továbbra is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek haladéktalan jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutatott elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Összefogás az illegális agancsozás ellen
Rituper Balázs, a lábodi vadászterület fővadászának beszámolója az illegális agancsozás visszaszorításáról:
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Összefogás az illegális agancsozás ellen – a rendőri jelenlét Lábodon is sikeres 🦌. Rituper Balázs, a Lábodi vadászterület fővadásza számol be az eddigi tapasztalatokról:
Fotó: SEFAG Zrt.
„Egyértelmű, hogy a fokozott ellenőrzésnek komoly visszatartó ereje van. A tavalyi évben kezdtünk intenzíven foglalkozni a kérdéssel, és azóta a Barcsi, valamint a Nagyatádi Rendőrkapitányság kiemelt partnerünk ebben a munkában. Február elseje óta a rendőrség minden nap biztosít kollégát szakszemélyzetünk mellé.
Minden kollégának kiemelt feladata, hogy a saját területét vigyázza. Adott napon egy-egy kollégával Lábod északi és déli részén is kint tartózkodik egy-egy rendőri egység, hogy ellenőrzéseket végezzen. Ennek köszönhetően bármilyen tettenérés esetén 20 percen belül intézkedni tudunk a vadászterület teljes egészén.
Fotó: SEFAG Zrt.
Az ellenőrzések pirkadattól napnyugtáig tartanak. Sokan tévesen azt hiszik, hogy csak a reggeli és a délelőtti órákban kell tartaniuk az ellenőrzésektől, de a délutáni jelenlétünk is folyamatos. Az eredmények magukért beszélnek, tavaly 10, idén eddig 5 sikeres elfogás történt. Minden esetben feljelentést tettünk az erdőlátogatási korlátozás megszegése miatt, illetve ahol a helyzet megkívánta, lopás vétsége miatt.
Utóbbi elfogás március első hetében történt, a területellenőrzés során egy korábbról ismert agancsozó autóját fedeztük fel a vadászterület egy pontján, ezután a 68-as úton egy 20 egyedet számláló szarvasrudli szaladt át a 68-as főútvonalon délelőtt 10:30 körül. Kollégáinkkal összefogva megfigyeltük az adott terület különböző pontjait, lesben állva. Az akció közben folymatosan kommunikáltunk, így mindig tudtuk, hogy merre járnak az illetéktelenek. Déli 12 óra előtt sikerült tetten érni őket egy erdőterületen, ketten voltak. Hat – fejenként 3-3 – darab gímszarvas agancs volt náluk. Az agancsok össztömege meghaladta a 12 kilogrammot. Mindkettejük lopás vétsége miatt felel majd a bíróságon. Bűncselekményt követtek el, hiszen az eltulajdonított agancsok értéke fejenként meghaladta az 50.000 Ft-ot. A barcsi rendőr kollégák az elfogás után 5 perccel már a helyszínen voltak. Megtörtént a tettesek igazoltatása, majd mindkettejüknél a házkutatás is.”
Forrás: SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
Elkészült az erdőGIS™, a magánerdőgazdálkodást segítő webes rendszer
Mi is pontosan a nyomon követés és hogyan működik?
Új fejlesztési támogatás nyílik az erdőgazdálkodók számára
Fokozott tűzveszély miatt tűzgyújtási tilalmat rendelnek el két vármegyében
A FAO üdvözli az ENSZ határozatot a kávé nemzetközi napjáról
Kísérleti tölgyültetés az Ipoly Erdő Zrt.-nél
Érkeznek a szikes puszták kincsei — visszatértek az első széki lilék a Felső-Kiskunságba!
A Dévaványai-Ecsegi pusztákra visszatért az első fehér gólya
Innováció a terepen: digitalizálta helyszíni ellenőrzéseit a NAV
A digitális beírókönyv – az Agrárminisztérium válaszolt
Nem adta le fegyvereit, intézkedtek a hatóságok
Jogszabályi változások a moduláris tűzfegyerekkel kapcsolatban
Közlemény a mogyoródi medveészleléssel kapcsolatban:
Közös ellenőrzés az erdőben
Összefogás az illegális agancsozás ellen
Tovább terjed az afrikai sertéspestis a hazai vaddisznóállományban
Beszámoló a VII. Alpokaljai-Rábamenti-kemenesháti dúvadgyérítési hétről
Véget ért a 2026. évi Kaszó Kupa Országos Véreb Fővizsga!
You must be logged in to post a comment Login