Keressen minket

Vadászat

Nem a ruha teszi a vadászt!

Közzétéve:

Feltöltő:

Egy langyos augusztus eleji reggelen szokásos ellenőrző körutamat jártam a vadásztársaság területén, ahol akkoriban vadőrként dolgoztam. Tervezgettem az aznapi feladatok beosztását, nézelődtem, bámészkodtam.

Séta közben a szemközti búzatarlón kergetőző őzpárra figyeltem föl. Néhány pillanatig láttam csak őket, de ez is elég volt, hogy eszembe juttassa a hátizsákom zsebében lapuló sípokat. Még júliusban elővettem és megtisztítottam mindegyiket, ám azóta valahogy nem került sor a kipróbálásukra. Édesapámtól tanultam a hívás fortélyait, ő mindig sokkal sikeresebben alkalmazta mint én.

Félreálltam egy bokor mögé és megszólaltattam a suta hívó hangját. A harmadik sípszó után befutott egy régebbről ismert fiatal hatos bak. Tőlem tíz méterre megállt, feltartott orral szimatolt, majd elsétált.

Az előző helytől fél kilométerre próbálkoztam újra egy fiatal égeres, bokros réten. Újra a suta vágyakozó hangjával kezdtem a hívást. Az ötödik-hatodik sorozat után szinte kirobbant az égeresből egy bak. Ez sem volt messzebb ötven méternél és rohamvágtában közeledett. Gyors távcsövezés. A vadásztatás alatt napokig hiába keresett öreg legény a jövevény. Megáll. Tisztán látszik még a szempillája is. Jól becsültük. 400 gramm körüli szép hosszú, fekete agancs. Kár hogy nem a megfelelő időpontban találkoztunk! Jövőre már valószínűleg nem lesz ilyen mutatós a fejdísze, hiszen tavaly óta sokat rövidültek az ágai.

Elindul. Szépen komótosan besétál a bokrok közé és eltűnik a szemem elől.
„De gyönyörű vagy!” Most már nem bánom, hogy nem sikerült meglövetnem. Kevés ilyen bakunk van! Jó, ha minél több éven át örökítheti génjeit! Óvatosan osonok el a közelből, nehogy megzavarjam őkelmét.

A következő helyen, egy szépen sorba ültetett fiatal nyárasban a sutahangra semmi nem mozdul, ezért negyedórás szünet után a gidahanggal próbálkozom. Sikerül behívnom egy sutát de a lovagjának csak a lábait látom. Észrevesznek és nagy riadozással elugranak. Szidom magam az ügyetlenségemért!

Éppen azon gondolkozom, hogy hol folytassam, amikor eszembe jut, hogy Gyula barátomnak idén a sorsolás és Diana istenasszonyunk egy selejtbak kilövési lehetőségét juttatta. Itt a jó alkalom! Motorra pattantam és meg sem álltam a birtokukig. Kedves cimborám éppen a kerti munkák javában mélyedt el amikor odaértem.

Elmondtam neki a reggel tapasztaltakat és kértem, hogy jöjjön velem. Ám mint kiderült, asszonyi kérésre se puskát, se vadászruhát nem hozott magával, nehogy elcsábuljon. Hajlamos rá, én már csak tudom!

Puska van nálam, ruha a közben nekitüzesedett augusztusi napsütésben egyébként sem hiányzik, menjünk! Nem kellett sokáig ecsetelnem a kínálkozó lehetőséget. Beugrottunk az autójába és irány a beírókönyv. A reggel kipróbált terület másik oldalát jelöltük meg a vadászat helyeként.

Csak a könyvnél derült ki, hogy Gyuszi a nagy sietségben a cipőjét is otthon hagyta, strandpapucsban jött el. Csodás! Fürdőgatya, strandpapucs és narancssárga póló – Ebből mi lesz!? Mindegy, most már csak menjünk tovább!

Ilyen „mimikrivel” nem is mertem megkockáztatni a bokor mögé bujkálós figurát. A pólót az autóban hagyva Gyula strandpapucsban és fürdőnadrágban caplatott utánam az úttól mintegy száz méterre lévő lesig. Közben halkan dörmögött az emberi hülyeség határtalanságát és az éles levelű füvek közvetlen felmenőit emlegetve.

Elhelyezkedtünk a lesen és vártunk tíz percet. Okulva a reggeli tapasztalatokból a suta hívó hangjával kezdtem a hívást. Harmadszor fújtam meg a sípot amikor hatvan-hetven méterre a bokorból kivágódott egy őzbak és rohant felénk. Gyors távcsövezés után odasúgtam meglepődött barátomnak: „Ha megáll lőheted!”

A puska távcsövén át kíséri a bakot, de az elfelejt megállni, egy lendülettel berohan a magasles alá, és ott kezd el nézelődni. Gyula a palánkon kihajolva próbálja megcélozni, sikertelenül. Kérdően felém fordul. A kezemmel intek, hogy várjon.

A bak megunja a dolgot, és ügetve indul vissza arra, amerről jött. Élesen hasít bele a levegőbe a vészsirám erőteljes hangja. A bak megtorpan és visszanéz. Ekkor dörren a lövés, és a bak összeesik. Boldogan gratulálok a strandra öltözött vadásznak, aki az örömtől nem igazán tud megszólalni.

Soha többé nem próbáltuk ezt a „gálaruhás” vadászatot, de szinte mindig szóba kerül, ha találkozunk. Ezért csodálatos a vadászat! Néha a legelképesztőbb helyzetekben is lehetünk eredményesek, ha a szerencse is mellénk szegődik.

Vadászat

A szegedi adventi vásárban lépett fel a Kiss Ferenc Vadászkürtegyüttes

Published

on

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

December 9-én, kora este, a Kiss Ferenc Vadászkürtegyüttes előadása emelte a szegedi Dóm téri karácsonyi forgatag ünnepi hangulatát. Az ünnepre hangolódó közönség a gímszarvas-vadászat kürtös programját hallgathatta meg a 2006-ban alakult, a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum jelképének is tekinthető együttestől.

A szegedi Dóm téren lépett fel a Kiss Ferenc Vadászkürtegyüttes. Forrás: Kiss Ferenc Erdészeti Technikum képtára

Kürtösök sorába minden évben szívesen csatlakoznak néhányan újonnan érkezett tanulók közül, akik a felsőbb évesektől, és az idősebb korosztálytól “öröklik meg” a kürt szignálokat és ezt a gyönyörű hagyományt. Nagy örömünkre, jövőre az együttes 20 éves fennállását is ünnepelhetjük! – közölte a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum.

A műsor ITT tekinthető meg!

Kiss Ferenc Erdészeti Technikum

Csatlakozz te is a Wild Hungary csoporthoz! Kattints a képre!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Vadászati lehetőség: Nyúlvadászatot hirdet Biharnagybajom – MEGNÉZTÜK

Published

on

Csatlakozz te is a Wild Hungary csoporthoz! Kattints a képre!

Mezei nyúl vadászati lehetőséget kínál a Hajdú-Bihar vármegyei Dózsa Vadásztársaság, Biharnagybajomban. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság mintegy 5400 hektárt kezel. Széles legelők, kaszálók és a Nagyalföld sík vidéke várja az ideérkezőt. Aki már járt itt, messziről megismeri a templomtornyokról a községeket – még akkor is, ha odakint eltévesztené az irányt. De ettől nem kell tartani: hamar útba igazítják errefelé azt, aki megtévedne.

A vadásztársaság a Dózsa Agrár Zrt. székházába kapott helyet, amely Biharnagybajom szívében impozáns, helyi védelem alatt álló épület. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Biharnagybajomban – vagy ahogy a Nagy-Sárrétben mondják: „Bajomban” – aligha kell attól tartani, hogy valaki nem talál ide. Ha itt egyszer beleállnak valamibe, abból aligha lehet kiverni őket. Amit elhatároznak, azt véghez is viszik – ésszel, nem konokságból. Ez a régi Nagy-Sárrét szíve, és mint tudjuk: a vízzel küzdeni aligha lehet. A „húzd meg – ereszd meg” még a jelentésében is ott él az emberekben: ha nem megy így, majd megy úgy, mert olyan nincs, hogy „nem lehet”. Az kizárt. Akkor majd: ahogy lehet.

Balról Hodosi András titkár, Dobos SÁndor vadászmester és Tóth László, a híres vagy éppen hirdhedt bajomi avatás hagyományőrzője. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Ha a régi vízi világ ma már hírből sem akkora, mint száz éve, a csatornákon, azért még megmutatja magát a kacsa. S azon is törik a fejüket, mely legelőkre lehetne vizet engedni, hogy újra összegyűljön a vízi vad – mint Balmazban, teszi hozzá valaki. Azaz Balmazújvárosban. Beszélik, hogy ott csuda dolgokra képesek: „Adok én Pistának annyi szénát, amennyit teremne a legelője, csak árasszuk már el…” – így beszélgettek a minap két hajtás között. És lássuk be: sok igazság volt benne.

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Errefelé úgy van, hogy aki jól beszél, azt meghallgatják. Megforgatják utána a dolgot, és maguk között a legjobbat választják. Nem is rossz, ugye?

A társaságról szóló korábbi cikkünket a képre kattintva érheti el!

Most éppen arról beszélnek, hogy százat… majd abban egyeznek meg, hogy akár 150 nyulat is meg lehetne lőni – úgy is, hogy a tagság karácsonykor és szilveszterkor még vadászhatna egy utolsót.

Az első hajtás végén, az útig csak, a töltésen keresztül lehetett kijutni. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Sokba nem is telik. Az elnök meghallgatja a többieket, de abba nemigen szól bele más, csak aki tudja is, mit beszél. Amolyan rögtönzött IB, vagy valami ahhoz hasonlatos – nem elvonulva, kizárva a többieket, hanem csak úgy, ott helyben. Miért is kéne bármit titkolni? A vendégek is tudják meg, s hátha lesz köztük olyan, aki jövőre visszatér.

Szállást? Ebédet adunk-e?
Hogyne adnánk! Meg akkor mi se maradunk éhen.. – teszi hozzá, de már csak úgy halkabban.

Gyűlik a teríték! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Elcsendesedik a társaság, mert eszébe jut mindenkinek a tegnap főzött töltött káposzta vagy a múlt heti birkapörkölt. Nem is bírják sokáig, az egyik meg is szólal:

Erikát hívjuk, ugye?
Ha nem ő főz, akkor nem is jövök hajtani!

Az elnök jólesően körbenéz. Ez a bajomi nép. Ha bekötnék a szemét, akkor is tudná a beszédből, arrafelé mennek: lesz hajtás és látja, hogy lesznek hajtók is. Rendes, puskás hajtók. Mert errefelé szokás az is, hogy ha vendég jön, s aki várja, az nem viszi magával a puskát, hanem segíti, irányítja: „Na komám, itt menjél, és jól figyelj, mert akár kacsát is lőhetsz!”

Agro Jager News
Magyarország legnagyobb vadászati portálja

Akinek meg kutyája van, az segít a másiknak, mert tudja, hogy annak is van – csak éppen most gyógyul a lába. Legközelebb majd ő hozza a kutyáját, mikor emez fial… ha fial. Aki meg esetleg tévesztene, azt majd megnevelik, mert szégyent ne hozzon se a társaságra, se a falura. Hogy nézne az ki? Társasvadászatra jöttél, nem?

Kinek a telefonszámát adjuk meg?
Kijét másét? Csakis a Dobosét! – mondja az elnök.
Úgy van! Jól beszél az elnök, a vadászmester egyeztessen! – teszi hozzá Tóth Laci, és máris csillog a szeme. Huncutság úszik a levegőben!

Molnár Lajos várja vadszállító traktort. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Nevet mindenki, csak Dobos Sanyi igazít egyet a sapkáján:
Jössz te még az én utcámba, Tóth Laci!

Ezen a képen a helyi, bajomi szokásjog szerint elékszített terítéket láthatjuk. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

A minap így ment a beszéd Biharnagybajomban, arra fent Püspökladánynál, kint a legelőn. Másról is esett szó, de jobb az ilyen ízes beszédet élőben is meghallgatni s hogy én is segítsek egy kicsit Dobos Sándor vadászmesternek, meg Tóth Laci mellé is álljak – az alábbi telefonszámon lehet érdeklődni.

Itt pedig az érkező vendégek tiszteletére elkészített teríték látható – szintén Biharnagybajomban. Forrás: Rákosi Lajos

Még előtte, hogy komolyra fordulna a szó:

Biharnagybajomban szállással és főzéssel várják a vendéget. A szállítás jól felszerelt pótkocsikkal történik, profi, puskás hajtókkal, akik amúgy vadászok is és jó kutyák is akadnak arrafelé! Csak bírja ki mindenki a szántást és a vetéseket, mert itt napok óta esik az eső, és nem gyerekjáték egy-egy hajtás a bajomi határban…

Dobos Sándor vadászmester
+36 30 649 9099

 

Agro Jager News
Agro Jager News

Csatlakozz te is a Wild Hungary csoporthoz! Kattints a képre!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Vederbe szorult a feje egy őznek, de megmentették

Published

on

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Nikolék ma éppen úton voltak az M0-ás autópályán, amikor Ecser és Vecsés között észrevettek egy őzet, amely teljesen elveszetten mászkált össze-vissza egy kék vödörrel a fején, majd hamarosan elterült a földön, ahogy teljesen kimerítette a reménytelen küzdelem, hogy megszabaduljon tőle, de ez sajnos nem sikerült neki – tájékoztatott a Fót és környéke Természet- és Állatvédő Egyesület.

Az állatvédők vették észre a szerencsétlenül járt őzet.

Megközelítését nemcsak az autópálya, de egy kerítés is nehezítette, ezért azonnal segítséget kezdtek keresni. Így jutottak el az Ikarus vadászházba, ahol egy kedves, idős vadász habozás nélkül indult velük a helyszínre, majd miután meglátta az őz szorult helyzetét, telefonon kért segítséget.

Műanyag vederrel a fején találta az őzre a fótiak.

Hamarosan még két vadász érkezett a területre. Ahogy odaértek, óvatosan megközelítették az őzet. Egyikük biztosította a lábait és a hátsó részét, a másik pedig – szinte ráfeküdve, hogy ne sérüljön – megpróbálta lehúzni róla a vödröt. Szerencsére volt füle a műanyag vödörnek, így sikerült annyira megfogni, hogy az végül lecsússzon az állat fejéről.

Agro Jager News
Magyarország legnagyobb vadászati portálja

A következő pillanat igazán szívmelengető volt: az őz egy szempillantás alatt felpattant, majd teljes erőből futni kezdett az erdő felé. Szabadon.
A vadászok elmesélték, hogy sajnos sokan hagynak szemetet a környéken. Valószínűleg ezt a vödröt is valaki eldobta, és az esőzések után víz gyűlt fel benne. Az őz inni próbált belőle, a feje azonban beszorult, és többé nem tudta kiszabadítani magát.

Vadászok és állatvédők összefogásával sikerült megmenteni a nyomorult állatot.

Ez a történet egy újabb figyelmeztetés, hogy milyen könnyen okozhatunk kárt a természetben – akár egy eldobott, jelentéktelennek tűnő vödör is életeket veszélyeztethet.
Ezúton is szeretnék óriási köszönetet mondani a vadászoknak az azonnali és önzetlen segítségért. Nélkülük ma nem futott volna vissza az erdőbe egy megmentett élet.

Ebbe a vederbe szorult az őz feje.

Vigyázzunk környezetünkre, mert az nemcsak a miénk – megosztjuk más élőlényekkel is!

Fót és környéke Természet- és Állatvédő Egyesület

Kövesse az állatvédők Facebook oldalát! Kattintson a képre!

 

Tovább olvasom