Keressen minket

Vadászat

Szarvasok nyomonkövetése GPS-technológiával

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

A hazai sajtóban megjelent a napokban, hogy GPS-szel felszerelt szarvasok nyomonkövetésével tudományos vizsgálat indult a Nyugat Magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézetének a gondnoksága alatt, Dr. Náhlik András egyetemi tanár vezetésével. Ebből az apropóból kiindulva kerestük meg Dr. Náhlik Andrást, akitől a tudományos vizsgálat céljáról, folyamatáról és eredményéről kérdeztünk.

–

Mi a célja ennek a vizsgálatnak és hogy zajlik le egy ilyen folyamat?
A hazai nagyvadgazdálkodás legfontosabb faja a gímszarvas. Az erdei vadkár meghatározó részét a gímszarvas okozza, megnehezítve ezzel és költségessé téve a sikeres erdőfelújításokat illetve a mezőgazdasági termelés bizonyos területeit. Másrészt a vadgazdálkodók költségei között jelentős, meghatározó nagyságrendűek a vadkárok miatti kifizetések. Vannak olyan gazdálkodók, ahol az összes kiadás 30%-át is elérik az e célra történő kifizetések. Kutatásunk elsődleges célja tehát az, hogy a gímszarvas élőhelyhasználatának és táplálkozási szokásainak jobb megismerésével a vadkár mértékét csökkenteni tudjuk.

Azt vizsgáljuk tehát többek között, hogy mennyire jelentősek az élőhelyhasználatot tekintve az erdőfelújítások, hol, milyen jellegű táplálékot részesít előnyben a szarvas. Másrészt vizsgáljuk a gímszarvas mozgáskörzetének nagyságát. Első eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a téli mozgáskörzet jelentősen megnő a nyárihoz képest, az tehát a cél, hogy télen, amikor a vadkárveszély megnő, jobban helyhez kössük a szarvast, és ha erre mód van, akkor a vadkárnak kevésbé kitett területeken tegyük ezt. Ehhez persze hozzá kell tenni azt, hogy vizsgálatunk ideje alatt hosszan tartó, mély hótakaró még nem volt, ami vélhetően megint más, sokkal inkább helybenülő stratégiára késztetheti a szarvast. Ugye nem kell mondanom, hogy mennyire káros lehet, ha lecsökkent mozgáskörzete tartalmaz rágható erdősítést vagy hántásra alkalmas vékonyrudas, rudas állományt. Az alkalmazott kutatásokon túlmenően a témának ökológiai alapkutatás jellege is van (adalékok a fajon belüli és fajok közötti versengés mértékéhez, táplálkozásökológiához, élőhelyek niche-átfedéseihez).
Király Géza egyetemi adjunktus és Nyúl András kerületvezető vadász munka közben

Hány GPS-készülék van most felhelyezve?
Jelenleg négy GPS-szel jelölt állatunk van, még ezen a télen szeretnénk feltornászni ezt a számot tízre, majd jövő téltől újabb és újabb állatokat jelölni.

Milyen forrásokat tudnak erre a célra fordítani és a forrásokból mire telik, milyen technológia és mennyire széleskörű lehetőség áll rendelkezésre?
Az FVM Vadgazdálkodási Alap, OM pályázatok, által elnyert pénzforrások biztosítják ezeknek a vizsgálatoknak az anyagi fedezetét. GPS technológiáról röviden: az USA alkalmazta elsőként hadászati céllal az Öböl-háborúban, majd néhány év múlva kezdték el használni polgári, tudományos célokra. A GPS rádiótelemetriai technológiát elsőként mi alkalmazunk hazánkban állattani, vadbiológiai céllal. A módszer lényege: A GPS berendezést feltesszük a szarvas nyakára, a műszer előre beprogramozott időközönként (esetünkben 3 óránként) beméri magát műholdakról és tárolja a koordinátákat. Szintén előre beprogramozott időközönként és időtartamban VHF-jeleket ad, aminek alapján egy vevőkészülékkel és a csatlakozó antennával megkeressük az állatokat.

Ekkor két lehetőségünk van. Vagy megvárjuk, míg a készülék előre beprogramozott időben adatot közöl, amelyeket a vevőkészülék regisztrál (terepviszonyoktól függően 1-3 km-ről tudjuk venni az adatokat, illetve koordinátákat). Ha nem akarunk várni, vagy sokat kellene várni, akkor egy másik készülékkel aktiváljuk az adatközlést, ehhez másfél km-en belülre kell kerülnünk az állathoz. Amennyiben a nyakörv eleme kezd lemerülni, az aktiváló készülékkel – szintén távérzékeléssel – le tudjuk dobatni a nyakörvet, vagy megvárjuk, míg az előre beprogramozottnak megfelelően magától leesik. A területen az ekkor már folyamatosan adott VHF-jel segítségével keressük meg.

Az, hogy visszakapjuk a készüléket, két dolog miatt nagyon fontos. Egyrészt, a távérzékeléses adatközlésnél lehetnek adatvesztések, másrészt a készülékben elemet lehet cseréltetni, újra lehet programozni és így felújítva jóval olcsóbb, mint a közel félmilliós új áron vett készülék. Összegezve: háromóránként van információnk a jelölt szarvasok hollétéről, ha folyamatosan követjük arról, hogy merre jár, és hogy aktív-e vagy pihen. Másrészt információt kapunk az állat esetleges elhullásáról is (ez utóbbi kettőt speciális szenzorok révén). Az adatokat térképileg megjelenítve és előzetesen a részletes élőhely térképet elkészítve, az élőhelyhasználatról képet alkothatunk. Az ökológiai kutatásoknál használatos élőhelypreferencia-indexekkel pedig az eredményeket számszerűsíteni tudjuk, illetve statisztikailag is kiértékeljük. Az így kapott eredmények birtokában reményeink szerint használható gazdálkodási stratégiákat tudunk javasolni a vadkár csökkentésére.

Mikor kezdődött a projekt és meddig tart?
2004-ben kezdődött és legalább 2009-ig tart. A folytatás a pénzügyi feltételeken múlik. Jelenleg a Zalaerdő Rt. területén folyik ilyen vizsgálat, érintve a környező, a szarvas mozgása miatt várhatóan érintett vadásztársaságok területét is. Az idei évtől egy másik helyszínt is szeretnénk bevonni.

Miért ez a területet választották a kutatás céljára?
Egy sikeres projekt megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő helyszín, és a megfelelő partner. Zala megyében él az ország legjobb minőségű gímszarvasállománya, kiváló trófeák kerülnek ki innen, közöttük a világrekordok is. Ennek megfelelően a gazdasági értéke is magas az állománynak.. Ugyanakkor az ottani erdők a jó termőhely és a szakszerű gazdálkodás miatt kiváló minőségűek. A nagyvadállomány és az erdők között az összhang megteremtése, a vadkárból adódó konfliktusok csökkentése ezért itt különösen fontos. Ugyanakkor az itteni eredményekből következtetni lehet más megyékben követendő gazdálkodási stratégiára is. A Zalaerdő Rt. magas szakmai színvonalon végzi a vadgazdálkodást, vezetésében és erdész-vadász munkatársaiban megtaláltuk azokat a szakmailag kiválóan képzett szakembereket, akik segíteni tudják kutatásunk megvalósítását.

Gondolkodnak-e más vadfajok bevonására is a vizsgálatba?
–A módszer igen költséges, jelenleg minden erre fordítható pénzforrást arra szeretnénk felhasználni, hogy a jelölt állatok számát növeljük, és ezzel minél megbízhatóbb adatokat szerezzünk. Ennek ellenére nem kizárt, hogy a távolabbi jövőben a legnagyobb mezőgazdasági vadkárt okozó fajunk, a vaddisznó élőhelyhasználatát is vizsgáljuk az említett technológia segítségével. Ami viszont rövid távon megvalósulhat az az, hogy román partnerrel közösen a kárpáti barnamedve mozgáskörzetét és élőhelyhasználatát tervezzük kutatni Erdélyben. A barna medve nagy természetvédelmi jelentőségű faj, populációinak szakszerű kezeléséhez és védelméhez a jelenleginél jobban meg kell ismernünk etológiáját, ökológiáját.

Köszönjük a szíves tájékoztatást és munkájukhoz további sikereket kívánok magam és vadásztársaim nevében.

SZABÓ ÁRPÁD
Nimród Tudósítói Hálózat

Vadászat

Visszanéző (2022): Beszélnünk kell róla…

Print Friendly, PDF & Email

A fotón látható bika villanypásztorba akadva lelte halálát

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Mónos Zoltán, a SEFAG Zrt. Szántódi Erdészetéhez tartozó Karádi vadászkerületének kerületvezető vadásza számolt be az alábbi sajnálatos esetről:

Fotó: SEFAG Zrt.

Ábra: Facebook

„A fotón látható bika villanypásztorba akadva lelte halálát, mikor – feltételezhetően az agancsozók mozgatásának hatására – olyan helyen akart átkelni a kerítésen, ahol nem jellemző, hogy átváltson. Az 5 év körüli bika frissen kifőzött 24 órás agancsának tömege 5,2 kilogramm. Ha megöregszik, becslésem szerint 9-10 kilogramm körüli agancsos lehetett volna belőle…

A 18 000 hektáros Szántódi Erdészetből 4 000 hektár tartozik Karádhoz, a mezőgazdasági területek és az erdők aránya 50-50 százalék. Éves szinten Karádon 5-8 db bika esik áldozatul az elektromos kerítéseknek. Míg 6-7 évvel ezelőtt, inkább a vegetációs időre korlátozódott ez a probléma, tekintve, hogy a növénykultúrán akkor volt fönt a kerítés, sajnos ma már egész évben számolhatunk vele, mert a telepítésnek komoly költsége van, és emellett – a mai magas terményáraknak köszönhetően – az őszi kultúrákat is (repce, búza) óvják vele. Mindez a vadászterületeken egy megnövekedett civilizációs nyomással (mely az elmúlt időszakban a pandémia idején egyértelműen erősödött) párosul, ahol a vadnak nincs nyugalma. Mit eredményez ez a gyakorlatban?

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A témakörnek nagy a holdudvara és meglehetősen komplex, hiszen a benne szereplők, – legyen az mezőgazdász, vadász, agancsozó, természetjáró vagy motoros/quados – mind sértve érzik az érdekeiket.

Fotó: SEFAG Zrt.

Sajnos a természettől elszakadt ember gyakran „nem érti és nem érzi” a Natúrát és itt nem a kijelölt turistaútvonalakon közlekedő, természetszerető kirándulókra gondolok, de be kell látni, az erdőt nem pusztán jó szándékú turisták látogatják. Itt jegyzem meg, a kulturált természetjárásnak is meg vannak a maga szabályai! Ahogy egy múzeumban sem lehet összefogdosni a műtárgyakat, a természetben nem szemetelünk, nem hangoskodunk, stb.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az erdőt járóknak tekintettel kell lenniük az ott élő növény- és állatvilágra és bizony, azt is el kell fogadni, hogy nem minden szabadidős tevékenység való az erdőbe! A motorosoktól, quadosoktól, – de említhetem az illegális agancsozókat is -, megriadt vad a bolygatott erdőterületekről kiszorul a mezőgazdasági kultúrákba, ahol meg a kerítés várja. Ez a probléma leginkább a trófeás vadat érinti, hiszen a tarvad, tapasztalataim szerint ügyesen megtanulja, hogyan kell átkelni a villanypásztoron.

Fotó: SEFAG Zrt.

Az eddigi legnagyobb, villanypásztorba gabalyodva elhullott agancsost tavaly november végén találtuk Karádon. Egy jó képességű, páratlan 22-es ágszámú, közel 8 kg-os, 6-7 éves példány volt és nagyon komoly, Somogyhoz méltó bika lehetett volna belőle, ha meg tud öregedni…”

Forrás: SEFAG Zrt. Facebook oldala – 2022. feburár 18.

Tovább olvasom

Vadászat

Március 1-jétől változnak az afrikai sertéspestis kártalanítási tételei

Print Friendly, PDF & Email

Március elsejétől új díjtételek lesznek érvényesek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

2024. március 1-jétől módosulnak az afrikai sertéspestis (ASP) mentesítési tervhez kapcsolódó, állami kártalanítási tételek. A kártalanítási eljárás új díjtételei az érintett résztvevőkkel történt egyeztetés alapján születtek meg. Az új díjtételek kidolgozása során kiemelt szempont volt, hogy azok az egész ország területén segítsék elő az állománysűrűség további csökkentését, és ösztönözzék a vaddisznóhús felhasználását az ASP-től mentes területeken.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az ASP elleni védekezés egyik hatékony eszköze az állami kártalanítás rendszere. Éppen ezért fontos elvárás, hogy a kártalanítás mindig reális, arányos és az aktuális helyzethez alkalmazkodó legyen.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kártalanítási eljárás, valamint az abban meghatározott díjtételek módosítása és aktualizálása az afrikai sertéspestis mentesítésben résztvevők közös érdeke. Ezenfelül a gazdasági környezetben bekövetkezett változások és a növekvő infláció miatt is szükségessé vált az ASP mentesítési tervhez kapcsolódó, kártalanítási eljárásrendben szereplő tételek felülvizsgálata.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Valamennyi szereplő véleményének figyelembevételével kerültek kialakításra az új, 2024. március 1-jétől alkalmazandó kártalanítási tételek. A díjtételek módosítása során kiemelt szempont volt a vaddisznóhús felhasználásának ösztönzése az ASP-től mentes területeken.

Az alábbi táblázat tartalmazza a jelenlegi és a 2024. március 1-jétől hatályos tételeket:

Feladat Jelenlegi összeg 2024. március 1-től
Elhullott vaddisznók helyszíni ártalmatlanítása egyedenként 5.000 Ft 10.000 Ft
Elhullott vaddisznók gyűjtőhelyre szállítása egyedenként 3.000 Ft 10.000 Ft
Diagnosztikai kilövés során kilőtt vaddisznó testek gyűjtőhelyre történő beszállítása egyedenként 3.000 Ft 6.000 Ft
Állománygyérítés érdekében elrendelt diagnosztikai kilövés során kilőtt egyedek után járó állami kártalanítás egyedenként (fertőzött terület) malac, süldő: 15.000 Ft;                        kan, koca: 40.000 Ft 20.000 Ft
Állománygyérítés érdekében elrendelt diagnosztikai kilövés során kilőtt egyedek után járó állami kártalanítás a magas és közepes kockázatú területen Az előző sor második oszlopában leírt kártalanítási érték és az átvételi ár különbözete és + a kártalanítási érték 20 %-a 20.000 Ft
Lődíj diagnosztikai kilövés esetén egyedenként 5.000 Ft 7.000 Ft
Mintavételi díj diagnosztikai kilövés esetén egyedenként 5.000 Ft 7.000 Ft
Cenzus díjazása 3.000 Ft + gépjárműfutás költsége  – állatorvos telepellenőrzéssel 10.000 Ft,             – természetes személy, állatorvos (telepellenőrzés nélkül) 4.000 Ft

Amennyiben a magas és közepes kockázatú területen diagnosztikai kilövéssel kilőtt vaddisznó teste egyéb jogszabályban szabályozott módon értékesítésre kerül, akkor az ezért kapott bevétel az adott egyed után kapott állami kártalanítástól függetlenül megilleti a vadászatra jogosultat.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Vaddisznó GYIK

Print Friendly, PDF & Email

A Pilisi Parkerdő cikket jelentetett meg a vaddisznóról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Pilisi Parkerdő: Az erdők természetes alkotóelemei a vadon élő állatok. Közöttük vadászható és védett fajok, valamint kártevők is előfordulnak. A történelem során az infrastruktúra, a beépítettség és a lakott területek terjeszkedése következtében a vadon élő állatok élettere erősen lecsökkent. A vadon élő állatok közül az ökológiai szempontból generalistának (széles élőhelyhasználati és táplálkozási spektrummal rendelkezőnek) tekinthető fajok, mint a vaddisznó, az őz, a róka, a nyest és a borz már hozzászoktak az ember közelségéhez.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. (Ábra: Pilisi Parkerdő)

Ezért az erdőterülettel határos lakott területeken, illetve a városba mélyen behúzódó zöld területen, elhanyagolt telkeken is előfordulnak. A fent említett vadászható fajok őshonosak, jelenlétük nem a vadászatnak köszönhető. Ugyanolyan természetes alkotóelemként kell azokra tekinteni, mint a fekete rigóra, a szúnyogra, vagy a harkályra.

Vaddisznót láttam az erdőben, természetes ez?

Igen. A vaddisznó az erdei életközösség természetes része, a legelterjedtebb nagyvadfajunk.

Vaddisznót láttam az utcán, természetes ez?

Igen. A vaddisznó minden olyan élőhelyen megjelenik, ahol megtalálja a számára kedvező létfeltételeket. Az elhanyagolt és háborítatlan gazos, bozótos ingatlanokon nem zaklatják és itt rendszerint táplálékhoz is könnyen jut (pl. hullott gyümölcs, kerti hulladékok, zöldhulladék). A vaddisznó őshonos vadfajunk, amely alkalmazkodó képessége kimagasló.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Miért jön lakott területre a vaddisznó?

A vaddisznó elsősorban a egfelelő búvóhely és a vonzó víz- és táplálékforrások miatt jelenik meg a lakott területeken. Búvóhelynek számít minden gazos, szemetes, elhanyagolt terület. A vaddisznó számára vonzó a hullott gyümölcs, a kerti zöldhulladék, a háztartási szemét, a vastag humuszos kerti talaj (sok csiga, giliszta stb. él benne), kerti vetemények, zöldségek, mezőgazdasági termények, a víz, a dagonyázási lehetőség. A vaddisznó mindenevő, különösen kedveli a lédús zöldségeket és gyümölcsöket. Minden tevékenység, amely ezeket a vonzó tényezőket csökkenti, hozzájárul a vaddisznó jelenlétének csökkentéséhez.

Az állat éhes és szomjas, miért nem etetik, illetve itatják a vaddisznót?

A vaddisznó nem azért jelenik meg a településeken, mert az erdőben nem talál magának elég táplálékot, hanem azért, mert a település összességében vonzó élethely a számára. Így az erdőben történő etetés nem oldja meg a belterületen megjelenő állatok problémáját, sőt egy bizonyos mérték fölött alkalmazva természetellenesen magas vadlétszám fenntartásához járul hozzá. Ezért a Pilisi Parkerdő Zrt. csak igen indokolt esetben alkalmaz ún. elterelő etetést, amivel a különösen érzékeny területekről csalogatja el az állatokat. A nyári időszakban továbbá itatást is végzünk, továbbá dagonyázó helyeket üzemeltetünk.

A locsoló berendezések környékét a vaddisznó nem azért keresi fel, mert szomjas, hanem mert az öntözött gyepet igen gazdagon lakják az alsóbb rendű, gerinctelen élőlények, amelyek fontos táplálékát jelentik a mindenevő vaddisznónak

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Harminc disznót láttam egyszerre, miért hagyták így túlszaporodni a vaddisznókat?

Ha harminc vaddisznót látunk egyszerre, az nem jelenti azt, hogy túlszaporodott az állomány. A vaddisznók nem magányosan, hanem csoportokba verődve, ún. kondában élnek. Egy ivarérett koca nem ritkán 8-10 malacot is vezet, ezért harminc disznó egy kondában csupán három-öt anyaállat és azoknak az utódai. Általános szabály, hogy a csapatban élő állatok egyedeiknek jobb esélyei vannak a túlélésre. Ez az oka annak, hogy a vaddisznók kondába szerveződve élnek.

Vaddisznót láttam a kertemben, miért nem fogja be valaki? 

A vaddisznó élve történő befogása bonyolult szakmai feladat, amely előkészítést igényel. A vaddisznó élvefogó berendezés egy nagyméretű, többmázsás szerkezet. A befogó telepítése és a befogás között akár több hónap is eltelhet. A befogókat csak ritkán telepítik lakott ház kertjébe vagy udvarába. A befogást megelőzően etetéssel csalogatják az állatokat a befogóhoz, amely állat további kárt tehet az udvarban, továbbá a befogásból kimaradó vaddisznók az etetés miatt a későbbiekben rendszeresen felkereshetik azt ingatlant.
A Pilisi Parkerdő Zrt. egész évben folyamatosan végez vaddisznó befogást az arra alkalmas erdőterületeken.

Mit tesz a Pilisi Parkerdő Zrt. a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorításáért a külterületen?

  • a vaddisznók létszámának apasztását végzi a befogók folyamatos üzemeltetésével a lakott területhez közeli erdőterületeken;
  • vaddisznók létszámának apasztását végzi fegyveres vadászattal a lakott területhez közeli erdőterületeken;
  • egész éven át tartó etetést és itatást végez az erdő belsőbb részein;
  • dagonyák üzemeltetését végzi az erdő belsőbb részein;
  • aktívan kommunikál a lakossággal és az önkormányzatokkal, ismeretterjesztő tevékenységet végez.

Bejött a vaddisznó a kertembe, mit tehetek, hogy ez ne forduljon elő többször? 

A vadkárosítás megelőzésének egyedüli hatékony módszere a megfelelő kerítés megléte. A telkek kerítéseinek megerősítését, illetve kijavítását oly módon kell elvégezni, hogy azon a vaddisznó ne tudjon átmenni. Vaddisznó távoltartása céljából elég a kerítés alsó, kb. 1-1,5 méteres részének megerősítése például a kereskedelmi forgalomban is kapható, kifejezetten a vaddisznó távoltartására gyártott erős, csúszásmentes csomózású dróthálóval, amelyet stabil oszlopokhoz rögzítünk, fél méterenként lecövekelünk, esetleg a földbe süllyesztünk.
A megfelelő kerítés kivitelezésére számtalan lehetőség van, amelyet mindig a helyi viszonyok figyelembevételével kell megválasztani. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a kerítés kivitelezésével kapcsolatosan, feltétlen kérjünk vadkerítés építésében jártas szakembertől segítséget, az elvégzett munka után pedig garanciát!

Milyen feladata van a lakosságnak a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorítása érdekében?

  •  az ingatlanokat határoló kerítések vadbiztossá tétele;
  •  az elhanyagolt telkeken, illetve közterületen lévő bozótosok felszámolása, elhanyagolt, gazdátlan területek lekaszálása, rendbetétele;
  • ideiglenes és állandó etetési tevékenység megszüntetése;
  • a zöldhulladék szakszerű kezelése;

Kinek a feladata a vaddisznó létszámának csökkentése?

Külterületeken a vaddisznó létszámapasztásának mértékét a vadászati hatóság határozza meg, illetve ellenőrzi annak elvégzését. Külterületen a vadászatra az illetékes vadgazdálkodó jogosult, sőt köteles a hatóság által előírt tervet teljesíteni.
A települések közigazgatási belterülete nem képezi a vadászterület részét, ezért lakott területen a vadgazdálkodónak nincs jogosultsága vadászati tevékenység végzésére.

Ki ejtheti el a vadat a vadászterületen kívül (pl. a városban)? 

A jelenlegi szabályozás a település belterületén történő vad elejtésének feladatát nem ruházza senkire. A szükséges engedélyt a területileg illetékes rendőrhatóság jogosult kiállítani. A legproblémásabb területek önkormányzatai, mérlegelve a kialakult helyzetet, mezőőrt vagy állatok befogására specializálódott vállalkozót alkalmaznak, aki rendelkezik a rendőrség által kiadott engedéllyel, így a fegyverét is használhatja a település közigazgatási belterületén.

Mi a teendő, ha szembetaláljuk magunkat egy vaddisznóval? 

A vaddisznó alapvetően kerüli az embert, de akár veszélyes is lehet. Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne próbáljunk az állat közelébe kerülni! Csapjunk zajt, adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk. A kanok a párzási időszakban lehetnek veszélyesek, a kocák pedig akkor, amikor a kis csíkos hátú malacokat védelmezik. A sebesült vaddisznó szintén agresszív lehet.

Semmiképpen ne sétáltassuk kutyánkat póráz nélkül az erdőben, mert a vaddisznó rátámadhat a kutyára!
Kérjük, megfelelő magatartással minden lakos segítse környezetünk védelmét, és vegyen részt a probléma kezelésében, megoldásába

Forrás: Pilisi Parkerdő

Tovább olvasom
Cart
  • No products in the cart.