Vadászat
Társunk a vadászatban
Szarka Aurél a Fábiánsebestyéni Önkormányzat Vadásztársaságának tagja, 1988 óta vadászik rendszeresen. Emellett pedig kutyázik is. Hogy mennyire komolyan, azt mutatja az a számtalan szebbnél-szebb serleg és trófea, ami az előszobai szekrényt díszíti.
Sok küllemi (CACIB, CAC) és munkaverseny (CACT, CACIT) eredményességét bizonyítják a díjak. Jelenleg hat jagd terrier és két magyar vizsla van a fábiánsebestyéni udvarban a Csernelházi Kennelben.
Hogyan kezdődött a kutyázás?
Igen régen. 1982-ben vettem egy kis pulit. Nem volt túl szép küllemű kutya, de eljártam vele néhányszor kiállításra. Komolyan akkor kezdtem el a kutyákkal foglalkozni, amikor a vadászattal is. Ennek pedig már tizenhét éve. Tudatosan választottam a magyar vizslát. Fantasztikus kutya és a miénk. Szerencsére ma már egyre többen látják ezt be, és keresik a fajtát. Megfelelő odafigyeléssel igazán jó vadászkutya és igazi társ válik belőle. Én a saját kutyáimért mindig garanciát vállalok.
Több fajtát is tenyészt?
Jelenleg jagd terrierekkel és vizslákkal foglalkozok. Volt welsh terrierem és magyar vizslám is. Utóbbi sajnos néhány hónappal ezelőtt eltűnt. Nagyon sajnáltuk, mert bár egy kicsit agresszív volt, szép eredményeket ért el. Főleg küllemi kiállításokon. A legjobban a 2002-es debreceni CACIB-on bizonyított, ahonnan elhozhattuk a Kiállítás legszebb kutyája (BIS) címet. De vadászni is számtalanszor jártam vele. A terrierek nagyon nagy kedvenceim; és a magyar fajták. Ha volna magyar terrier, biztosan azt tartanék.
A küllemi kiállítások mellett munkaversenyekre is gyakran jár?
Amikor csak tehetem, viszem a terriereket kotorékversenyre. Bár a versenyek sokat változtak. Egy időben az állatvédők miatt igencsak visszaestek. Mostanában egyre inkább elfogadottak lesznek. Régebben egy-egy ilyen versenyen 150 kutya is indult. Ma kb. 50 körüli a mezőny. Ennek az is az oka lehet, hogy ezeket a munkára termett kutyákat is egyre többen csak kedvencként tartják. Persze én is féltem őket, de tudom, és látom rajtuk, hogy ők ezt szeretik, és ez az életük.
Van lehetőség gyakorolni a kotorékkutyákkal?
A legnagyobb gyakorlást a vadászat jelenti. Sajnos sokkal többre nincs lehetőségem. Amikor néhány éve Szegeden megszűnt a kotorékozás, megkaptuk az ő pályájukat, amit Csongrádra költöztettünk. Akkor nagyon sokat jártunk oda gyakorolni, úgy 10–12-en. De nem sokkal egymás után történt két tragédia, és két vadásztársunk elhunyt. Ez rányomta a bélyegét a gyakorlásokra, amelyek ellaposodtak. Azután már nem olyan nagy kedvvel jártunk ki a pályára. De amikor csak tudok, megyek ki vadászni, és akkor a kutyák sem maradnak otthon.
Hogyan lesz egy kutyából jó vadászeb?
Jó orr, megfelelő testtömeg és vastag csontozat. Ezek a legfontosabb adottságok. De ez még persze kevés. Rengeteget kell foglalkozni a kutyával, bármilyen fajtáról is legyen szó. Folyamatosan kell tanítani és gyakorolni vele, már egészen fiatal kora óta. Nem szabad félnie semmitől. Egy ijedős terrierből nem lesz kotorékkutya. Bár a terrierekre inkább az önfejűség és a vakmerőség a jellemző.
Heti három-négy alkalom gyakorlás után legalább másfél-két év kell, hogy vadászkutyát neveljünk. Ahhoz viszont, hogy a kutya és a gazda (a vadász) félszavakból és félmozdulatokból értsék egymást, négy-öt év is el kell, hogy teljen. A legfontosabb persze, hogy a kutyát társnak kell tekinteni és nem eszköznek. Csak úgy lehet eredményes a közös munka.
KRUZSLICZ ANITA
Nimród Tudósítói Hálózat
Vadászat
Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei megválaszolták, kell-e félni a lakott területen élő rókáktól:
A rókák, számos más vadállathoz hasonlóan (gondoljunk a varjakra, nyestekre) könnyen találnak táplálékot az emberi lakókörnyezetben (többek között rágcsálókat, élelmiszer hulladékot, kedvtelésből tartott állatoknak kihelyezett eledelt), és könnyen megszokják az ember közelségét. Ezért az, hogy csak „a veszett róka megy be a lakott területre”, semmiképpen nem állja meg a helyét. ❌

Fotó: NÉBIH
☝Az állatokkal való kontaktust mindazonáltal maximálisan kerülni kell. Az egészséges róka nem engedi közel magához az embert: zajra, például tapsra elmenekül. Kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet, majd adjunk időt az állatnak, hogy észrevegyen minket és elmeneküljön.‼
👉A veszettség legfőbb tünete az embertől való ösztönös félelem kiesése. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni.
Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át. Sokszor kutyával verekszik össze vagy más háziállatot támad meg. Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg (csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás).
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Négy medvét kellett kilőni idén eddig Csíkszeredában
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén: Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván volt szükség a legutolsó megoldást választani. A közeli erdőkben még így sem csökkent jelentősen a számuk. Az új jogszabály segítséget jelent.

Fotó: Pinti Attila – Székelyhon
„Nincs szinte olyan városrésze Csíkszeredának, ahol ne okoztak volna gondot a medvék” – mondta a Székelyhonnak Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere. Tőle arról érdeklődtünk, hogy hány medvét kellett idén eltávolítaniuk a városból. Arra is rákérdeztünk, hogy mi a véleménye az újonnan megjelent jogszabályról, amely megkönnyíti a beavatkozást a településekre bejáró medvékkel szemben.
Tőle tudjuk, hogy idén eddig négy esetben voltak kénytelenek a legutolsó megoldást, azaz a kilövést választani. Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván kellett beavatkozniuk. Ezen kívül egy példányt altatással fogtak be, amely a Kalász lakótelepen menekült fel egy fára egy tömbház közelében, egy vadállat pedig a Brassói úton közúti balesetben pusztult el.
Az alpolgármester szerint nincs a városnak olyan övezete, ahol ne kellett volna beavatkozni a medvék miatt, de a leggyakrabban Csíksomlyón okoztak gondot a vadállatok. Ráuntak jelezni a medvék jelenlétét „Az elmúlt években nem csökkent és nem nőtt a beavatkozások száma, inkább amiatt tűnhet úgy, hogy idén kevesebb gondot okoztak a medvék, hogy az emberek kezdték megunni, hogy jelezzék a medvék jelenlétét a hatóságoknak. Mégis azt javaslom, hogy amennyiben nagy vadat észlelnek bárhol Csíkszereda területén vagy a környező mezőkön, erdőkön, akkor azonnal hívják a 112-es számot” – javasolta az alpolgármester, hozzátéve, hogy amelyik hívás nem érkezik be, arról nem készül statisztika, azaz amiről a hatóságok nem tudnak, az a probléma nem létezik. Az újonnan megjelent sürgősségi kormányrendeletről, amely lehetővé teszi a medvék azonnali kilövését, az alpolgármester elmondta, ez a jogszabály nagyon megkönnyíti a munkájukat, hiszen ha szükséges, akkor azonnal be lehet beavatkozni. Korábban ugyanis el kellett űzni a vadat, vagy el kellett távolítani, a kilövés csak végső esetben volt alkalmazható.
„Amennyiben a helyzet úgy kívánja, akkor már első alkalommal lehet élni a legnehezebb döntéssel, a kilövési paranccsal. Ezek a medvék, amelyek a város környékén be szoktak járni, mind »habituált« medvék, vagyis megszokták az ember közelségét. A háztartási hulladékot dézsmálják leginkább, és teljesen ellentétesen viselkednek egy erdőben élő medvéhez képest, ugyanis sokszor az ember láttára nem elmenekülnek, hanem ellenkezőleg, közelednek” – magyarázta. Hozzátette, ezért is gondolja úgy, hogy az új jogszabály segíti a munkájukat. Csíkszeredának a Szilos Vadásztársulattal van szerződése, és ez a társulat az, amelyik végig követte a város környékén élő medvéket. „Az elmúlt időszakban folyamatosan megfigyelték a medvék mozgását, a medvepopuláció létszámának az alakulását. Ha csak a csíksomlyói övezetet veszem példának, akkor az elmúlt 5 évben tucatjával voltak, illetve vannak jelen a medvék, úgyhogy nem utal semmi arra, hogy csökkenne a számuk. Sőt, már nem ritkaság, hogy 3-4 bocsot is felnevelnek az anyamedvék” – osztotta meg.
Szerinte éppen ezért szükség van arra, hogy kövessék a medvepopulációt, és ha kell, élhessenek a kilövés lehetőségével. Szerinte nem normális, hogy egy-egy medveriasztás alkalmával a polgármesternek vagy alpolgármesternek kell futni éjjel elkergetni a medvét.
Csíkszereda városvezetésének mindig az emberi élet a legfontosabb, és úgy ahogy eddig is, a törvényes kereteken belül mindig tettük a kötelességünket, úgy ezután is így fogunk eljárni, még hogyha most egy kicsit könnyebben is” – húzta alá. Tavaly egyébként ugyancsak a somlyói övezetben három medvét kellett kilőni, ugyanakkor a csíkszeredai kórházhoz bejáró vadállatot szintén ilyen módon kellett eltávolítani. Tavalyelőtt pedig a Venczel József Szakközépiskola udvarára tévedt egyed jutott hasonló sorsa.
Forrás: Székelyhon
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Súlyos vadászbaleset Hajdú-Biharban: embert talált el a nyúlra leadott lövés!
A Berettyóújfalui Járási Ügyészség pénzbüntetést indítványozott a tavaly történt vadászbaleset ügyében.
Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emeltek vádat az ellen a férfi ellen, aki egy vadászaton gondatlanul járt el a fegyver használata során – számolt be róla szerdán a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség. A vádirat szerint a vádlott és a sértett külföldi állampolgárok, barátok, rendszeresen járnak Magyarországra vadászni. Meghívás alapján 2024. december 16-án Sáp település külterületén apróvad vadászaton vettek részt, a délutáni órákban történt meg a baj.

A fénykép illusztráció. Fotó: Országos Mentőszolgálat Facebook oldala
Mindketten rendelkeztek engedéllyel a vadászaton való részvételhez és engedéllyel tartották a félautomata sörétes lőfegyverüket.
Mezei nyúlra lőtt a vadász, de részben embert talált
A vadászaton résztvevő személyek a fenti napon 14 óra körüli időben indultak el úgy, hogy valamennyien egy vonalban haladtak. A vadászterületen fák nem voltak, csak térdig érő füves aljnövényzet. 15 óra körüli időben a vádlott közelében előugrott egy mezei nyúl és feléjük futott, ekkor a vádlott lövést adott le a nyúlra célozva, azonban nem járt el kellő gondossággal annak során.
A lőfegyverből kilőtt sörétek részben a sértettet is eltalálták, aki a kezén, az alkarján, a combján, a mellkasán és a hasán 8 napon túl gyógyuló lőtt sérüléseket szenvedett.
A sértett egészségügyi ellátása során a testéből a lövedékeket eltávolították. A vádlott magatartásával megszegte a vadászlőfegyver használatára vonatkozó előírásokat, amelynek következtében a sértettnek sérülései keletkeztek. Az ügyben a nyomozást a Püspökladányi Rendőrkapitányság folytatta le.
A Berettyóújfalui Járási Ügyészség a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlott ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Püspökladányi Járásbíróságra. A büntetővégzés meghozatalát célzó vádiratban indítványozta, hogy a járásbíróság tárgyalás lefolytatása nélkül, az iratok tartalma alapján a vádlottal szemben pénzbüntetést szabjon ki.
Forrás: HAON
Fotó: Országos Mentőszolgálat




You must be logged in to post a comment Login