Keressen minket

Vadászat

FeHoVa 2005

Közzétéve:

Feltöltő:

Rekordszámú, nyolcvanötezres látogatottsággal zárt az idei FeHoVa, amely egyértelmű sikertörténetnek bizonyult mind a kiállítók, mind a látogatók, mind a rendezvény szervezőinek szemszögéből. Bebizonyosodott, hogy a vásárlóerő növekedésével együtt növekszik évről-évre ez a kiállítás, amelynek néhány prominens személyiségétől és kiállítójától gyűjtöttünk össze véleményeket, összegzéseket, a teljesség igénye nélkül.


Vélemények az idei FeHoVáról

Tihanyi Klára, az Expo igazgatója
Én azt mondom, hogy ez a mostani FeHoVa minden idők legsikeresebb kiállítása volt, legalábbis a számok ezt mutatják. Mind a kiállítói számok, mind a külföldi résztvevőknek az aránya, az, hogy új országokból is érkeztek kiállítók (finn, namíbiai, dél-afrikai, kongói, belga, angol). Olyan márkák is felvonultak, amik eddig még nem, pl. most volt először önálló kiállítói területe a Holland & Hollandnak.

A látogatói létszám több, mint tíz százalékos emelkedést mutat az elmúlt évihez képest. Tavaly összesen 72 ezer látogatója volt a négy kiállításnak – ez nem csak a FeHoVáé, hanem a másik háromé is együtt–, és ez az idén 80 ezer fölé emelkedett (végleges, nem auditált adatok szerint 85 000 látogató volt –– A szerk.).

A kiállítókkal elbeszélgetve szinte mindenki sikertörténetnek könyveli el a mostani kiállítást. Ugyanez elmondható szakmai oldalról is, a szombati napon kilátogatott Benedek Fülöp úr, az FVM államtitkára, és gratulált a szervezőknek, pedig idén az FVM nem vett részt a kiállítás finanszírozásában. Ennek következtében az egész erdőrészletet, az éttermet az Expo finanszírozta, a programokat, a színpadi részt pedig egy védnöki megállapodás keretében közösen a Védegylettel és a Kamarával állítottuk össze. Ez összességében egy nagyon jó kombináció, mi értünk a szervezési részhez, partnereink a szakmai oldalhoz.

Nagyon sok segítséget kaptunk a Nimród Vadászújságtól, mert például dr. Zoltán Attila úr hívott fel, hogy a Hídvégi Bélának lenne ez a szafaribemutatója, ezt is meg kellett szervezni, össze kellett hozni, finanszírozni, és nem sorolom tovább, hogy ez a bemutató mennyi előmunkálatot igényelt. Szerencsés volt az is, hogy az itt bemutatott egészalakos preparátumok most jöttek be az országba, így itt is lett egy megállójuk a múzeumbe történő elhelyezésük előtt.

A hagyományos programok, vadászkutya-bemutató, solymászat, íjászat az mindig sok embert vonz, a lövészet úgyszintén, a szarvasbőgő versenyt Stohl András vezette, több színpadi program pedig Klauszmann Viktor konferálásával zajlott le. Óriási siker volt az Afrika-show, ahol szinte még a fenyőfákról is lógtak az emberek, és amelyet a BonoboTours szervezett, amely egy újonnan alakult kongói utazási iroda. Összességében tehát nagyon jó volt a kiállítás, nehéz lesz jövőre felülmúlni.

Hídvégi Béla kiállítását hagyományteremtő céllal hozták létre az érdekvédelmi szervezetek, a következő években mindig kiválasztanak egy világotjárt vadászt, aki térítésmentesen bemutathatja trófeáit itt a FeHoVán. Én magam is támogatom ezt a kezdeményezést, ezért is vállaltam el, hogy a vadászok hozzám küldjék el jelentkezésüket. A döntést természetesen egy szakmai grémium hozza meg minden évben.

Idén nagy újdonság a horgászoknak nyitott új pavilon, amely talán érdekelheti a vadászokat is, hiszen sok vadász horgászik is egyben. A korábbi években nem volt önálló pavilonja a horgászat szerelmeseinek. Ez köszönhető annak is, hogy sikerült megállapodást kötni az egyik vezető horgászati cikkeket forgalmazó céggel. Úgy gondolom, a látogatottság növekedése köszönhető a horgászoknak is. A 300 ezres horgásztábornak ha csak egy százaléka jön ki, az is háromezer ember…

Egyébként nagyon szeretem a vadászokat, nagyon kedves emberek, sokan hívtak is már vadászatokra, de én kicsit idegenkedem az állatok elejtésétől. A feeling, ez a barátságos légkör, nagyon szimpatikus.

Pintér István, FVM Vadászati és Halászati Főosztály
Ma magánemberként vagyok a kiállításon, a tegnapi nap folyamán Benedek Fülöp államtitkár úrral hivatalosan voltunk itt. Véleményem szerint a FeHoVa évről-évre fejlődik. Amitől több, mint a környező országok kiállításai, az az, hogy élettel van megtöltve. Jó itt kiállítónak lenni, és jó itt vendégnek lenni. Ez most már a vadászati társadalmi események egyik kiemelkedő rendezvénye az év során, és komolyabb, mint a bécsi vadászati kiállítás. Több a kiállítók száma, és idén minőségi termékek jelentek meg, itt vannak a Holland & Holland fegyverek, ami azt is jelenti, hogy a hazai vásárlóerő erősödik.

Az, amit tíz évvel ezelőtt másképp ítéltünk meg, és nem gondoltuk volna, hogy ilyen gyorsan bekövetkezik, nagyon igényessé vált a hazai vadásztársadalom a minőségi ruházatokra és vadászati eszközökre, örvendetes, hogy van fizetőképes kereslet ezekre a termékekre is. Én úgy gondolom, hogy a FeHoVának nagyon komoly jövője van, remélhetőleg a Hungexpo privatizációja nem fog ezen változtatni.

Ma elsősorban vásárolni jöttem. Itt szinte minden termék egy helyen megtalálható, nem kell egyik-másik üzletbe utánajárni, a termékeket össze lehet hasonlítani, ennek megfelelően viszonylag könnyen és gyorsan be tudják vásárolni a vadászok az egész évi szükségletüket. Megjelentek az északi – svéd, finn – ruhák, amelyek extrém időjárási viszonyokra lettek kifejlesztve, nagyon jó anyagból vannak, vízhatlanok, ezek nagyon hasznosak tudnak lenni téli vadászatok idején, akár egyéni akár társas vadászatról van szó. Ha egész nap ül az ember szakadó esőben, amire idén bőven volt példa, akkor egy ilyen ruházat egész más komfortérzetet eredményez.

Pechtol János, az OMVV ügyvezető elnöke
Az összbenyomásom egyértelműen nagyon pozitív, rendkívül sikeres az idei rendezvény. A kiállítóknak a köre bővült, más földrészekről is van bemutató. Nekem rendkívül szimpatikus volt, hogy több helyen megjelentek a szépen kikészített preparátumok. Hídvégi Béla kiállításával elindítottunk egy olyan hagyományt, hogy minden évben külföldön járt magyar vadászok trófeái szerepelhetnek majd. Hogy mikor, és ki lesz a következő, egy pályázat fogja eldönteni, ami meg lesz hirdetve újságban. Ebben az évben még nem volt pályázat, csak bemutató. A következő esztendőkben egy zsűri fogja kiválasztani, aki legközelebb Hídvégi Béla helyébe lép.

A kísérőprogramok folyamatosan működnek, szerintem kell a divatbemutató és egyéb programok, más földrészek megjelenése érdekli a vadászokat, és a Hungexpo ezt jól fogta meg. Hogy egy kicsit haza is beszéljek, a szakmai kísérő programok szervezésére a két országos képviseletet, a Védegyletet és a Kamarát kérték fel, és munkatársaink nagyon lelkesen végezték ezt a munkát.

Ha visszatekintünk, ez a 12-ik FeHoVa, és mi már az első alkalmakkor is próbálkoztunk azzal, hogy szakmai programokat rendezzünk, de soha nem volt elég érdeklődő. Nekem ezért meggyőződésem, hogy a szakmai fórumoknak évközben valahol másutt van a helye, amikor kizárólag egy vadfajra vagy témára koncentrálunk, és oda meghívjuk azokat, akiket ez érdekel. Itt az elsődleges az, amit lát a látogató, tehát jön, kereskedik, vásárol, találkozik. Találkozóhelyek vannak, amelynek lényege, hogy az alföldi vadász a nyugat-dunántúlival összejön, kezet foghatnak egymással, és újra átértékelik azokat a szép emlékeket, élményeket, amelyeket az előző évben már egyszer átéltek, és itt szervezik meg majd a következő esztendőt. Én mindig azt mondom, hogy a vadászoknak a tábora egy nagy család, és ezek a családtagok, akik szanaszét szóródtak a világban és az országban, azok ilyenkor összejönnek egy ilyen ünnepségre, családi ünnepségre. Az étterem pavilonban történő elhelyezésével a vadászoknak idén több lehetőségük van, hogy leüljenek, elbeszélgessenek, ha már itt töltenek egy napot.

Most néztem meg a tegnapi látogatottságot, 36 ezer látogató volt tegnap, óriási tömeg. Én úgy gondolom, az összlátogatói létszám olyan 80-100 ezer között lesz. Ebben természetesen benne van a másik három kiállításra látogatók száma is, de a szervezőkkel beszélgetve megegyezhettünk abban, hogy ez a csarnok az, amelyik mindig tele van. Nekem meggyőződésem, hogy az ötvenezres vadásztáborból mintegy 20––25% minden évben biztosan eljön, és persze nem egyedül, mert jön vele a barát, a család, az ismerős.

A másik, ami fontos, és ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy több helyen, több standon szakmai szempontból megjelent a természetvédelem. A természetvédelem – a Természetvédelmi Hivatal – vezető emberei itt vannak, kiadványaik sorozatát látom néhány standon. Meggyőződésem, hogy ez a csapat, miután látta, hogy itt mekkora érdeklődés van irányukban is, és hogy mennyire együtt tud gondolkodni majd a vadász és a természetvédő, ez ennek a kiállításnak egy kiemelt szerepe. Ezt felmérve és nagy örömünkre, ők maguk kezdeményezték, hogy jövőre már önálló standon szeretnének itt lenni.

Bíró Gabriella, OMVK–OMVV
Az OMVK és az OMVV közös standján idén jelentős szerepet kapott a természetvédelem. A Natura 2000-ről szóló posztert és kiadványokat sok látogató tekintette meg és érdeklődött bővebben felőle. A Természetvédelmi Hivatal munkatársai mind a négy nap kint voltak a standunkon és információval szolgáltak az érdeklődőknek. A Vadászkamara és a Védegylet jelentős szerepet vállalt a színpadi programok szervezésében és lebonyolításában. A kürtölés, a vadászkürt használata most először került a színpadi programok sorába, a standon megtekinthetőek, a színpadon pedig meghallgathatóak voltak a különböző kürttípusok. A legtöbb nézőt vonzó program idén is a szarvasbőgő verseny volt, melyet immár hatodik alkalommal szerveztünk meg. A verseny első három helyezettje részt vesz az idei Európa-bajnokságon is.

Hídvégi Béla
Az élet iróniája, hogy amikor körülbelül négy héttel ezelőtt benn voltam a Nimród szerkesztőségében, Török Henrik említette, hogy szeretnének felkérni egy félórás beszélgetésre a Klauszmann Viktorral. Ez egy nyílt beszélgetés lett volna, ahol bárki bármit kérdezhetett volna velem kapcsolatban. Ugyanakkor én említettem már a főszerkesztő úrnak, hogy milyen jó volna egy kis kiállítást, egy élethű diorámás kiállítást rendezni a FeHoVán, mert amikor én itt voltam bármelyik évben, nem láttam semmi mást, mint vadászati termékeket, illetve néhány fejtrófeát, amely véleményem szerint nem annyira vonzó, és nem adja meg az alapját és eleganciáját ennek a kiállításnak, amit megérdemelne. Erre azt mondta a Török úr, hogy megbeszéli a kiállítás igazgatóságával, hogy tudnának-e nekem adni egy 50-60 nm-es területet, amelyen ki tudnék állítani, illetve én össze tudnék-e szedni egy megfelelő kiállítási anyagot.

Ez megint egy különleges szituáció volt az életemben, mert szinte abban a pillanatban jött az én preparátoromtól, Ausztriából egy komoly anyag, amelyik dél-afrikai és namíbiai állatokból áll. Így ez lett itt kiállítva. Ehhez jött még az SCI szerint a világon harmadik, a Rowland Ward szerint világelső bezoár kecském, amelyet szintén nagyon gyorsan szállítottak haza. Ez annak is köszönhető, hogy a vadásztató cégem a dortmundi vadászati kiállításon már be akarja mutatni ezt a rekord bakot, a preparátorom pedig egy hónap alatt megcsinálta.

Egy új területén voltam a vadásztatónak, olyan helyen, ahol korábban 15 évig nem vadásztak. Négy hétig vadásztam a kecskére, amely háromszori próbálkozást, oda- és visszarepülést jelentett. Én voltam az első, akit beengedtek ide, nagyon nehéz vadászat volt, második alkalommal egyet el is hibáztam, és harmadik kiutazásra sikerült ezt meglőni. Ennek a szépséghibája, hogy csak a régi szisztéma szerint (Rowland Ward) világrekord, 145 cm az egyik szarv, a másik húsz centivel kevesebb, mivel le van törve a vége.

Az SCI-szerint a két szarv hosszának összege számít, de hát így is harmadik a világon. Egy fantasztikus öreg, 12 éves állat, amely egy feneketlen, függőleges szakadékba zuhant a lövést követően. 21 óráig tartott, amíg köteleken leereszkedett hozzá egy helybéli és felhozta a bőrt, mert ott lent kellett kizsigerelni. Nem volt túl messze, mintegy 200 méterről lőttem.

Volt ott egy kicsivel kisebb, amit már majdnem meglőttem, amikor ez kijött, és akkor a kísérővel együtt mind a ketten azt mondtuk, hogy ez egy jóval öregebb bak, és aztán ezt lőttem meg. Ezután történt, hogy azt se tudtam 21 órán keresztül, hogy megvan-e ez az állat vagy nincs, mert a lövés után eltűnt, és ha nem találtunk volna egy helyi pásztort, aki ismerte ezt a vidéket, soha nem tudtuk volna kiszedni a szakadékból.

Több különleges állatot hoztam ide, egy óriási, a világon hetedik karakált, feketeszájú impalát, amely nem akkora mint a közönséges impala. Ez kisebb szarvú antilopfaj, két helyen lehet rá vadászni a világon, az egyik Namíbia. Nagyon vigyáznak rá, hogy megtartsák a jellegzetességét, és ne keveredjen a közönséges impalákkal. Látható, milyen fekete az orra, itt kettő van belőlük, az egyik ötödik, a másik hetedik a világon. Itt van egy white springbock, ez is hatodik a Safari Club International (SCI) szerint, valamint egy nagyon szép a dik-dik, és a fokföldi antilopom is óriás a maga nemében. Hoztam egy fokföldi kudut, amelyik szintén nagyon nagy a nagykuduk öt alfaja között.

Ez a kiállítás hagyományteremtő lesz, sikerült meggyőznöm a kiállítás igazgatóját, hogy minden évben adjon egy területet ingyen, és segítse azt az illetőt, akit egy bizottság javasol, hogy az ő trófeáit érdemes lesz kiállítani a jövőben. Itt olvasható a kiállítás mellett, hogy hogyan lehet jelentkezni a FeHoVa igazgatójánál, ami nagyon nagy dolog, és nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak koponyákat, hanem diorámákat is lássanak a látogatók. Ezeket a gyerekek is nézik, és láthatja mindenki, hogyan is néznek ki ezek az állatok.

A kiállításon olvasható felhívás a következő volt:
„A Hungexpo Rt. a Nimród vadászújság és az OMVV kezdeményezésére, hagyományteremtő szándékkal bemutatja Hídvégi Béla egzotikus trófeagyűjteményének egy részét. Az elkövetkező FeHoVára várjuk magyar vadászaink jelentkezését, akik szívesen kiállítanák trófeáikat. Jelentkezzenek a Hungexpo Rt.-nél, Tihanyi Klára igazgatónál. E-mail: fehova@hungexpo.hu”

Bús János, a Forest Kft. ügyvezetője
Magyarországon a Forest Kft. a Beretta legnagyobb hazai forgalmazója és értékesítője. A vadászok szinte minden típusú Beretta-fegyvert kerestek a mostani kiállításon, a szezon elsősorban a sportfegyvereknek kedvez, amelyből az alsó kategóriától a felső kategóriáig minden típus kapható nálunk. Például a 686E Sporting 430 000 Ft-ért, a 682 Gold E Sporting 698 000 Ft-ért, a DT10 pedig 1 300 000 Ft-ért talált gazdára. Vadászfegyverek közül a Silver Pigeon a fő sláger, de egyre nagyobb kereslet mutatkozik az exkluzív kivitelű fegyverek iránt, ami azt jelenti, hogy tavaly óta nagyjából megduplázódott a felső kategóriás fegyverek eladása. A félatuomata fegyverek iránt továbbra is fennmaradt az érdeklődés.

Dr. Ignácz Magdolna, Kommunikáció-Natura BT
Az idei Fehova felüdülés volt a tavalyihoz képest. Tágasabb pavilonok, a látogatók meg tudtak állni a standok előtt, pihenhettek a színpad programjai alatt és újból róhatták köreiket. Igen jó tapasztalat, hogy egyre többen keresik a vadászatokról szóló filmeket s mindig a legújabbakat. A Magyarországi Vadászatok filmsorozatnak immár a hatodik, Apróvadvadászat című része is megjelent a FeHoVára. A nagyvadas filmek mellett jelentős keletje volt ennek is. S ahogy a technika haladt előre, a sorozat mindegyik részét DVD-formában is megjelentettük.

Kovách Sándor, KOS Vadászbolt
A vásár látogatottsága idén is hasonló hasonló volt az előző évihez, és élénk érdeklődés volt a termékeink iránt. Volt olyan termékünk, amely most jelent meg a piacon először, egész pontosan a Merkel KR1-es golyós ismétlőpuskák vagy Sauer cserecsöves Take Down fegyvere most mutatkozott be a hazai nagyközönségnek. Sok érdeklődő volt, a Nimródban megjelenő cikk alapján kifejezetten célirányosan jöttek hozzánk, hogy kézbe vegyék a Merkel világújdonságát.

A rendezés és kivitelezés a megszokott magas színvonalú, ami eltérő, hogy idén nem volt fogadás, ami kötetlen kereteket biztosított az egymással való ismerkedésre és üzletkötésre, mert itt napközben erre nem nagyon van mód, a kiállítókat lekötik az érdekődők a standokon. Idén a bécsi kiállításon is részt vettem, annál ez jobb. A Hohe Jagd ugyan nagyobb a FeHoVánál, de ott a svájci, német vevőkört céloznak meg, amelyik más kategóriájú vásárlóerőt jelent. Ebben a régióban – szlovák, horvát, szlován, román, ukrán viszonylatban – a FeHoVa vezet. Új távcsövünket itt mutattuk be először, a neve Red Dot. A japán távcsövek közül a felső kategóriába tartozik, szürkületi vadászatra alkalmas világítópontos távcső. Ára messze a márkás termékek ára alatt van, 56-os tárgylencséjű, nagyon jó minőségű termék.

Nagy Kálmán, a Vadász Könyvklub elnöke
Elég nagy volt az érdeklődés, több százan keresték meg a standot naponta. Avásárlók elsősorban a háború előtti szak- és szépirodalmi könyvek iránt érdeklődtek, annak ellenére, hogy ez már magas árkategóriát jelent, szinte mindegyik hiánycikk és árverési tétel. A háború utáni kiadványokból elsősorban Széchenyi- és Kittenberger-könyveket vásároltak. Nagyon jó eladási statisztikával zárjuk az idei FeHoVát, mintegy 800 darab könyvet hoztunk ki, és ha körülnézek azt látom, hogy körülbelül 150 darab maradt. Könyvek cseréjével is szívesen foglalkozunk, hogy könyvtárunk állományát javítsuk, és a vadászati kultúrának ebben a kis szeletében, a hagyományok megőrzésében és továbbvitelében részt vegyünk.

Nagy László, a TerraPrint Kiadó ügyvezetője
Összességében eladásainkat a végén fogjuk kiértékelni. Idén csak egy új könyvünk volt, tavaly nyolc. Tavaly nem voltunk a FeHoVán, így idén az a tavalyi nyolc is sokaknak új volt. Elsősorban Kászoni Zoltán erdélyi könyveit keresték, valamint Kovács László minden korábbi kiadványát, még a legelsők közül valót is. Mindent összevetve elégedettek vagyunk az idei kiállítással, mert nemcsak a konkrét eladásokat kell nézni, hanem a kiállítás reklámértékét is, amely hosszabb távú megtérülést is jelent.

Plavecz János ügyvezető, SwedTeam Kft.
Áprilisban nyitó nyíregyházi 500 nm-es áruházunk elsősorban svéd ruházatok forgalmazásával foglalkozik. Több mint százéves múlttal rendelkezik svéd partnerünk, és úgy alakítottuk ki kínálatunkat, hogy minden ruházati igényt ki tudnunk elégíteni, elsősorban a funkcionális vadászruházat a profilunk. Különlegességeink a 3D-s és 2D-s ruházat, amely véleményünk szerint fel fogja váltani a ma Magyarországon található 2-3-4 vagy 5 színnyomásos terepruházatot.

Ezek a ruházatok speciálisan a vadászok számára kikísérletezett nyári, őszi és téli mintával vannak ellátva, ami segíti a jó rejtőzést. Afrikai bakancsokat is árulunk, antilop-, kafferbivaly- és elefántbőrből. Ezek a termékek kézzel készültek, ezért magas árszínvonalat képviselnek. Áprilisban megnyíló áruházunk mellé terepíjász pályát illetve lőteret is tervezünk, és szeretnénk a szituációs lövészetet is egy telephelyen belül megoldani, azaz teljes vadászkomplexumot tervezünk, amely minden vadászati terméket árul.

Pongó Tamás, a Praktex Kft. ügyvezetője
A legközkedveltebb távcsövünk, amely az igen-igen nagy márkanevek nyomába lép, az Exakta, elsősorban a cserkelő, 10×50-es és 10×42-esek. E távcsövek tíz év garanciával és kiváló képminőséggel rendelkeznek, finom az élességállításuk és jók az optikai paramétereik. Cégünk imidzsét erre a márkára építjük, mintegy fél évvel ezelőtt jelentünk meg a piacon. Eladásaink is voltak, de célunk elsősorban az Exakta termékek népszerűsítése, szeretnénk, ha az ország vadászboltjaiban mindenhol megvásárolhatóak lennének termékeink.

Mi elsősorban importőrök vagyunk, és ellátjuk a szaküzleteket, vadászboltokat. Céltávcsöveket nem forgalmazunk, viszont van egy különlegességünk, a 18×50-es képstabilizátoros távcső. Aki használt már ilyet, az tudja, hogy milyen árkategória uralkodik e téren, az általunk most bevezetésre kerülő távcső ára 320 és 380 ezer forint között lesz.

Takács Viktor, T&T Videóstúdió
Tapasztalatom szerint a piacon még mindig nagy hiány van a vadászati, vadgazdálkodási szakmai témájú filmekben, ezt a hiányt próbálom én pótolni, hogy legalább egy kis szegmensét ennek a területnek feldolgozom a filmjeimben, lehetőleg olyan témákat választva, amelyeknek az elsajátítása egy kezdő vagy tapasztalatlan vadász számára hosszabb időt venne igénybe. Megpróbálom őket filmes eszközökkel tanácsokkal ellátni, ami persze nem azt jelenti, hogy az általam közöltek az egyetlen jó módszert jelentik.

Igyekszem saját, harmincéves hivatásos vadászi tapasztalataimat más szakemberek tapasztalataival kiegészítve filmes formában közreadni. Ebből aztán mindenki annyit hasznosít saját részére, amennyit jónak lát. Vadászcsaládból származom, édesapám mellett szereztem meg a vadászati tapasztalatokat, amiért nagyon szerencsésnek érzem magam. Úgy érzem, igény van ezekre a filmekre, éppen ezért nem is kívánok a továbbiakban a kezdeti kisfilmes válogatásokat piacra hozni, hanem inkább a szakmai filmek irányában gondolkodom, amely iránt egyre nagyobb az érdeklődés és a kereslet. Ez a mostani kiállításon csak megerősítést nyert, több kazettát hoztam, mint amennyit igényeltek, ennek ellenére majdnem mind elfogyott.

Legtöbben a Vaddisznóvadászatot kerestét, illetve a szakmai filmeket, a Tesztvadászatot, amely játékos formában egy tudásfelmérő próba akar lenni, a Nagyvad találatjezéseinek egy igen jó kiegészítője, és a legújabb filmem az Őzhívás, amelyben megpróbáltam a különböző sípok használatát bemutatni, azt a módszert, amit én használok, illetve, mivel „mindenki másképp csinálja”, egyéb módszereket is. A bemutatott, nem megrendezett jelenetek jól illusztrálják a sípok használatának sikerességét, amely egyértelműen bizonyítja a használó hozzáértését, vagy hozzá nem értését. Ez az őz vadászatának – szerintem – legszebb módja, ezt igyekeztem megfilmesíteni.

Terveim között szerepel egy olyan film, amely bemutatja a magyar vadászok számára az egzotikus vadászati lehetőségeket. Két kontinensben gondolkodom jelenleg, egyik az európai, amely sajnos úgy néz ki, hogy pl. a medvevadászatnál gondok vannak, de szerepel majd benne medvevadászat, jávorvadászat, kőszáli kecske, zerge, illetve császármadár, amelynek hívásáról már készítettem felvételeket. Afrikai filmezési lehetőségek jelenleg anyagi okok miatt nem valósulhatnak meg, de távolabbi terveim között szerepelnek.

Tengerdi Győző ügyvezető, Tengerdi Kft.
Az idei FeHoVán nagyobb és más alakú standdal kezdtünk el dolgozni, 48 nm-es szigetstandon mutatkozunk be, amely körbejárható, nagyon sok trófeával, s ez meg is hozta az eredményét, mivel standunk elnyerte a FeHoVa legszebb standja címet. Az érdeklődés elég nagy, bár a konkurencia erősödik, az EU-csatlakozás után megjelentek a külföldi nagy vadászatszervező irodák is Magyarországon. Ki is állítanak, van német kiállító, Dél-Afrikából kettő, Namíbiából kettő számunkra konkurens kiállító is jelen van, és ezt érezzük.

Ennek ellenére azt gondolom, hogy a jó referenciáink, a korrekt üzletmenet, a szép stand meghozza talán az eredményét a munkánknak. A tavalyi FeHoVához képest kicsit mintha átrendeződött volna a keresleti piac, az ázsiai vadászatokra, a finomságokra nagyobb az érdeklődés mint eddig. Korábban a dél-afrikai, namíbiai alapcsomagok nagyon kelendőek voltak, s bár még fennmaradt ezirányban is az érdeklődés, de sok ember már továbblépett ezeken, és inkább a finomságokat keresi. Sok ázsiai vadászatot publikáltunk a kiállítást megelőző időszakban, amely szintén generálhatja a nagyobb érdeklődést.

Egyik sláger a kőszáli kecske, amelyből tavaly majdnem húsz darabot lövettük, száz százalékkal jött haza mindenki, a másik a Nimródban megjelentetett kamcsatkai jávorvadászat, és úgy érezzük, erre is nagy az érdeklődés. Nem olcsó program, de sok komoly, potenciális vendég érdeklődött illetve jelentkezett erre. Siketfajdból két csomagot eladtunk, két nagyobb létszámú csoport fog menni, amelyekből az egyiket én fogom kísérni (ez egy oroszországi siketfajd-nyírfajd csomag).

Azzal, hogy a kamcsatkai medvét be lehet hozni, nagyon könnyűvé válik a helyzetünk, két csoport is körvonalazódik, hiszen tudjuk, hogy ezek a medvék nagyobbak mint az erdélyi barna medvék, árban pedig versenyképes a romániai vadászatokkal. Pézsmatulok vadászatra volt érdeklődő, amely jövőre lesz megoldható. Sok olyan vadfajra van érdeklődés, amelyet nem lehet behozni (elefánt, farkas, jegesmedve), ezeket nem vállaljuk, illetve csak ha a vendég vállalja, hogy kint hagyja a trófeát. Ezt minden kiadványunkban egyértelműen le is írtuk.

Afrikában most nagy divat a bivaly-csomag. Az a vadász, aki már egyszer vagy kétszer járt Dél-Afrikában vagy Namíbiában vadászni, meglőtte az úgymond kötelező antilopokat, utána a következő fokozat, a második-harmadik Afrika-vadászat mindig a bivaly. Erre nagyon nagy az érdeklődés, én is fogok kísérni csoportot, és úgy gondolom nagyon jó áron meg fogjuk lövetni a bivalyokat.

Dr. Tóth Sándor: A hírnév kötelez
A könyv első kiadása felcsigázta a kedélyeket, és a kívánság az volt, hogy próbáljam a 45-ös és az 50-es évek vadászattörténetét is feltárni, illetve az akadémiai Agrártörténeti Bizottság kérése pedig az volt, hogy a vadászati kutatás, oktatás, és mindaz ami a vadászattudományban történt, kerüljön bele ebbe a könyvbe. Nagy érdeklődést váltott ki a levéltárban is, hiszen ők foglalkoznak a 60-as évek Magyarországa történetének feldolgozásával, és ez illik abba a koncepcióba, hiszen érint egy csomó politikai kötődést, az akkori időszak társadalmi változásainak, gazdasági fordulatainak a jelei megjelentek a vadászatban.

Kérték, hogy a vadászat szociológiai kérdéseihez is valamilyen támpontot adjon az itt feltárt levéltári anyag. Ennél sokkal többet sikerült feltárni, hiszen a 45-ös indulástól kezdve, a nemzeti bizottságok, pártszövetségek korszakától kezdve végig lehet követni a fordulat évéig, és ezeknek a teljes irányító apparátusát, személyiségeit Nagy Imre miniszterlenökségétől Kovács István, Dobi István miniszterig, a későbbi MÉM-miniszterekig gyakorlatilag meg lehetett szólaltani őket. Ebben a könyvben nagyon izgalmas dolgok kerültek elő, a törvényekben, rendeletekben nem megjelenő passzusok.

A zsebből irányított vadászat gazdasági tanácsi és főtanácsi, majd MDP-határozatokat jelentett, amelyek megszabták a vadászat átalakulását, buktatóit és kötelezően előírt normáit. Ezért egy olyan mellékletsorral egészítettem ki ezt a kiadást, amely majdnem felhajthatatlan rendelkezéseket, utasításokat, határozatokat is tartalmaz. A könyv mottója és a kiadói fülszöveg is úgy szól, hogy a vadászattörténeti kutatásokhoz ad egy mankót, tehát aki komolyan érdeklődik, az innen ki tudja bogarászni a levéltári irathelyeket, és mindazt az információt megkapja belőle, aminek a nyomán el tud indulni mélyebb, akár személyek, akár események, akár intézmények vonalán a vadászatban.

Ez egy lezárt történelmi korszak, 1945-től kezdődik és 1990-nel lezárul, ami a magyar vadászat történetében azért nem a politikai levitézlésnek a kora volt, hanem a magyar vadászat fölfelé ívelő pályája, nemzetközi elismertetésének az útja. Ezidőtájt a nemzetközi vadászati tanácson keresztül, a különböző nemzetközi vadászati, természetvédelmi szervezeteken keresztül az SCI-ig olyan figyelem fordult a magyar vadászat felé, ami megalapozta a hírnevét.

A hírnév kötelez címválasztás a Nimróddal közösen történt, azért, hogy fejezze ki ez azt a felelősséget, amivel a tanúk kötelesek ápolni, gondozni, feltárni, közkézre adni a történeteket, hiszen ha mi elmegyünk, akkor egy nagy űr marad utánunk. Akik veszik a könyvet, azok is tanúi voltak ennek a korszaknak, alkotó részesei az elmúlt évtizedeknek, akár szövetségek, egyesületek vonatkozásában, akár erdészetek, állami gazdaságok tekintetében, ahol sok sikert könyvelhettek el.

Óriási munka volt az adatgyűjtés, csak a levéltári kutatás hat hónapot igényelt, hetente háromszori „foglalkozással”. Ezen túlmenően rengeteg olyan egyeztetésre volt szükség, ami sok közreműködőt, szereplőt igényelt. Sok munkatársnak hajtok fejet, hogy voltak szívesek rendelkezésemre bocsátani olyan dokumentumokat, amelyeket levéltárakban sem lehet megtalálni, olyan iratokat, amelyek személyre szólóak, pl. kinevezések, felmentések.

Preisz Gyula

Vadászat

Adventi vadászat Biharnagybajomban és a hírhedt bajomi avatás – GALÉRIÁVAL

Published

on

Biharnagybajomba tartok, a Nagy-Sárrét szívébe, amely a sár, a víz és a nád miatt aligha tudott megőrizni épített emléket, mégis az itt élő népek, ma is szilaj, vad, de becsületes nézésében ott csillog a régi világ. Hit, becsület, tisztesség. Pillérei ezek a reformátusoknak s hogy nem tévedünk, ebben bizonyosak lehetünk. Igazolták már ezt százszor a mögöttünk lévő évszázadok. A régi, vízjárta sík ugyan eltűnt, de erek, lappok és olyan vendégmarasztaló sár várja az ide igyekvőket, hogy még a helyiek is meggondolják, beleállnak-e a hajtásba a nyúlért. Vastagon, nagykabátba öltöző embert itt nem találunk, mert itt menni kell, itt keményen meg kell dolgozni ma is a sikerért, ahogyan tették a régi-régi sárréti emberek. A hazug, a szavát nem tartó, sunyi embernek errefelé sok jövője nincs, jóra az ilyenféle fajta itt, a Sárrétben, ne is számítson. A Dózsa Vadásztársaság vendégeként akasztottam a tarisznyát a vállamra, fogtam puskát a kezembe és engedtem a kutyámat az ismeretlen sűrűkbe, partoldalakba…

Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében, a református Tiszántúlon. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Ádventben járunk s hogy ezt az időszakot komolyan veszik a helyiek, mi sem bizonyítja jobban, minthogy református templomukat advent első vasárnapján szentelték fel. Református népek lakják, Bocskai szabad hajdúi, akik büszkék arra, hogy Szigetvár védelmében is ott voltak az elődeik s megütköztek a törökkel.

Biharnagybajomban Ottokár kutyám már érdeklődve szippant bele a reggeli forgalomba. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Decemberre mindig csendesedik az idő. Odakint csak a búza, az örök reményt adó búza zöldell s ha jó is, szép is volt az ősz és jóformán egyszerre is vetettek a gazdák, mégis, a megannyi fajta, a különféle földek és a szokások miatt, minden búzaföld más és más. Még azok a táblák is elütnek egymástól, amelyekbe ugyanolyan búza került, mert ’iszen az egyik föld éppen könnyebb, míg a másik nehezebb húzású. Aki nem járja a határt, aki nem ismeri a földet és annak az ízét, annak talán egyforma, de aki itt nőtt fel, az becsukott szemmel tudja, hogy mi vár arra, aki a Malomközi csatornának indul…

A református templomot ádvent idején szentelték fel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

 

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Szigetvár védelmében a bajomi vitézek is részt vettek, akikre, Biharnagybajom szívében, faragott oszloppal emlékeznek. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Korán érkezem, de az udvaron már gyülekeznek. Odabent a vadászházban Dobos Sándor vadászmester és Szilágyi Ferenc jegyzi fel a neveket és ha már megjelent a tagság, számba veszik, kinek, milyen kintlévőségei vannak, ki akar ebédelni, ki nem és úgy általában véve a helyszínen rögtön elintézik, amit el kell.

Rend a lelke mindennek! Beiratkozás, ügyes-bajos dolgok intézése reggel a Biharnagybajomi Dózsa Vadásztársaság irodájában. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

– Szóljatok Tóth Lacinak, hogy írja alá a jelenléti ívet! – szól Dobos Sanyi!

– Persze, ebéd is lesz! A múlt heti récékből kása lesz – feleli Szilágyi Ferenc!

Jobbról Szabó Károly, a Biharnagybajomi Dózsa Vadásztársaság elnöke köszönti a munkatársait. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A főzés „Bajomban” nem képezi a vita tárgyát, mert minden vadászatra egy szakács érkezik a vadászházba, így hát senki nem marad bent, senkinek nincs kötelező vállalása. Mindenki jöhet vadászni és így minden vitát csírájában le is zárnak.

A vadásztársaság a Dózsa Agrár Zrt. székházába kapott helyet, amely Biharnagybajom szívében impozáns, helyi védelem alatt álló épület. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Kis időre kiugrasztom a kutyámat, Ottokárt, az autóból, de látom, hogy sok „kollégája” illedelmesen pórázon, megkötve várakozik, így hát ő sem maradhat ki a jóból, de a hajtás végén is rendre pórázra veszik a kutyákat – mintha Pomázi Ágoston tanította volna itt is. Hiába no, a régi iskola!

Senki nem hiányzik! Reggel a vadászház udvarán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Szabó Károly, a Dózsa Vadásztársaság elnöke érkezik. Mindenkihez van egy szava, körbejár, így illik és aki teheti, megszorítja a másik kezét, ha másért nem – becsületből. Úgy illik az, hogy senki le ne maradjon s a fiatalabbak még virtusnak is veszik, ki mekkorát tud szorítani. Régi dolgok ám ezek! Aki meg a másik ujját szorítaná meg, úgy kapja el, hogy a kézfejét elől szorítsa meg, az legközelebb pórul jár, mert akkor az ő kezét éppen úgy fogják elkapni, ahogyan tette. Akiben meg valami ősi erő lakik, az meg elkapja rendesen, s van úgy, hogy megrogyasztják a másikat. Úgy! Úgy! Az olyan embert le kell térdeltetni – teszi hozzá valaki, de meg kell hagyni, hogy itt, Bajomban ilyenre, a Sárrétben aligha számíthatunk, mert se hitvány, se pedig az erejét csak úgy fitogtató – nincs. De akkor honnét tudják, ki, miféle?

Sorakozó! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Na, jó a hangulat és mondjuk ki, a Kis-Sárrétben élők viselkedése sem másabb, mint a Nagy-Sárrétieké. Úgy látszik, hogy a kemény élet, a közös hit, a közös hiedelemvilág egyféle forma embert gyúrt a az évszázadok folyamán. Máskülönben a főtéren, a templom előtt áll egy faszobor. A szigeti veszedelem alakjai tűnnek fel s a magyar vitézek között az ellenséget, a törököt is megformálták, mert hát úgy járja, hogy arra is meg kell emlékezni. Ha valakinek idegen is, mi erre tudjuk, hogy mindenkinek jár a tisztelet.

Két pótkocsira férünk fel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Jólesően nézek körbe. Igazán nem azért mondom, de kicsit hazajöttem, mert a Tiszántúlon, a reformátusok között, mégis csak otthon érzem magam. Ennyi régi vadásztáskát, mellényes, vékonyan öltözött puskás-, vadászembert régen láttam. Végtére is, lehet nem is tudják, hogy a régi vadásziskola ma is élő tagjai! Akin valami újabb gúnya van, annak kijár a piszkálás: majd ebben vagy abban a tanyában felavatjuk! De fel ám!

Komoly őszi szántás előtt, így csak a legszükségesebb holmit visszük magunkkal! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Töltények az övekben. Egy-egy vadász csak éppen annyi lőszert rak zsebbe, ami kell, mert többet nem fogunk lőni, mint amennyi kell az ünnepi asztalra. Nincs miért s míg zötykölődünk a platón hosszasan nézem a ködös tájat s merengek a reggeli gondolaton… nincs miért?! Annyi halat fogtak a Sárrétben, amennyi kellett. Annyi jószágot vágtak le – ha volt – amennyi kellett és most, ha más korban is élünk, csak annyi vadat vadászunk, amennyi kell. Mindenki a magáét viszi, mindenkinek az a kedves, amit ő vett fel, amit az ő kutyája hozott s ha fácánt nem bocsátanak ki, ha mind vadfácán, akkor úgy is van.

Dobos Sándor vadászmester: Uraim! Ez a szántás vár ránk! Egészen az almásig megyünk! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Tóth Laci meséli a múlt heti élményeit.

Tóth Laci talán az egyik legjobb puskás a csapatban, sok vicces és mókás történettel szórakoztatta a vadászokat. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Mikor leszálltunk az uniós útnál, akkor alig ment el a hajtás, már rögvest három kakast is lőttünk. Így volt – teszi hozzá Hodosi András. Bizonyosan így volt, mert én voltam ott a harmadik s az előző hetekben, ha tehettük, együtt vallattuk a csatornapartokat. Szép volt a havas vadászat is, annyi szent!

Hodosi András, a Biharnagybajomi Dózsa Vadásztársaság titkára. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A Dózsa Vadásztársaság ma, 5800 hektáron gazdálkodik. Döntően szántói vannak s a terület jó, ha tizedén találunk erdőt. Nyár, kőris, helyenként tölgy s egy-egy matuzsálem mellett a mezővédő erdősávok fasorai színesítik a tájat. A területet átszeli a Hamvas-Sárrét csatorna, a régi Ó-Berettyó és persze a Berettyó. Aki erre él, tudja, hogy a nyáron is alig-alig csörgedező Berettyó, sokszor ragadja el az embert. Feljebb, Bakonszegen született az unokatestvérem férje s „ippen” az apukája meséli, hogy milyen örvények, kutak vannak a mederben. Ha abba valaki egyszer elmerül, sose látja a családját. Volt, hogy egészen lent Szeghalom alatt tette ki a kis folyó, amit sokszor alig tudnak a gátak között tartani és Berettyóújfalutól egészen végestelen végig olyankor tömegek lesik: lám-lám, hogy megmérgesedett a Berettyó. Vigyázni kell véle!

Hajtás indul! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Ahogy szállnak le az emberek, egy gyepen fordítják meg a traktort. Bennünket tovább visznek, mert hajtjuk össze a területet s ahogy lenézek, egy teli doboz sörétes patront pillantok meg! Le is kiálltok, hamar lesz is gazdája s megegyezünk még, hogy kapok belőle! Hodosi András csak neveti: na, majd meglátjuk, Péter!

Vadászat. Mezei nyulak. Jóbarátok. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Rettentően gazdag település volt Biharnagybajom, igazi színes alföldi város, amelynek mindig is nagyon fontos volt Nagyvárad, vagy ahogyan errefelé mondjuk „Várad”. Ha minden igaz, 100 év után újra közelebb kerül mindenkihez, mert ’iszen az I. világháború utáni sokkból határon innen és túl, most fog felocsúdni, Csipkerózsika álmából most fog felébredni a táj, felébredni a megannyi féle fajta ember.

Történelméről tanúskodik a híres bajomi református lelkész sírja, akit 1900-ban temettek el hívei. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Temetők futnak el mellettünk, régi és még régebbi temetők, sírboltok, amelyek arról árulkodnak s tesznek tanúbizonyságot, hogy valaha itt pezsgett az élet. Régi írások, Dávid-csillaggal ékesített márványlap árválkodik, mintegy őrködik a többi felett. Az öreg temető kerítésére még a legrégebbi vadászok sem emlékeznek. Egy azonban biztos, hogy itt azelőtt se és most sem vadásznak. Szent helyek ezek „Bajomban” is.

Régi kövek, régi írásai hirdetik, hogy színes településünk volt Biharnagybajom is. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Fordulunk.

Míg a településen 2700 laknak, addig a tagság 17 fő – meséli az elnök. Kések kerülnek elő, mindenki madzagot vág, úgy akasztja fel a zsákmányt a kocsioldalba. Ki-ki a saját kampójára. A társaság lucernásokkal is gazdálkodik, amelyeken bőven tudnak szénát termelni s annál jobb takarmány a nyúlnak, őznek nem kell. Éves szinten 44 őzbakot ejtenek el s bár ez és a tavalyi esztendő is jobban a túlélésről, az állományok megtartásáról szólt, hozzá kell tenni, hogy nagyon büszkék a 620 grammos őzbakjukra. Kétségtelen, hogy az erő, a genetikai potenciál benne van az állományban, de az évjárati hatás dönti el, hogy mit arat a Nagy-Sárrétben élő.

Szeretik a mezei nyulat a helyiek és sok jó receptet is tudnak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Mezei nyúlra szívesen vadásznak. Szeretik a nyulat és Dobos Sanyi, a vadászmester oda-odaszól, na nem hangosan, a helyieknek, hogy segítsék a vendéget. Különösen egynek kedveznének, mert az első nyulára vadászik, de az oly udvarias, hogy amit nem ő lőtt, azt a világért sem fogadná el.

Csak meg lett az az első nyúl is! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Tóth Laci csak sóhajtozik, hogy ebből nem lesz így avatás. Bár régen volt már deresre húzás „Bajomban”, de azt tudni kell, hogy e hagyomány talán sohasem fog kikopni innen. Az ország egész területén ugyan kivezették és megszüntették a deresre húzást és nem volt szabad köztéren a büntetések kiszabását ilyen módon végrehajtani, addig Bajomban, ez a szokásaihoz igen ragaszkodó nép, a vadászati hagyományaiban tovább ápolta. Állítólag – és a vadászaton még vita tárgyát is képezte – , hogy egy régi deres még a padláson talán-talán megvan.

Minden nyúl szépen felkerül a kocsi oldalába! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Egy biztos, hogy ezekről a hajdúkról érdemes tudni, hogy hitükhöz, szokásaikhoz módfelett ragaszkodnak. S az évek, évtizedek alatt valahogy a vadászavatás úgy járt, hogy ötvöződött a deresre húzással, s akit itt avatnak, az úgy néz ki, hogy még büszke is erre, hogy őt biz’a Bajomban avatták! Egy múlt héten avatott fiú sárrétudvariból meséli is, egy távoli érkezett vendégnek, hogy

– Engem itt avattak vadásznak, „Bajomban”!

Kiért az első hajtás! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Nincs mit tenni, a szokás és a hagyomány erősebb mindennél s ha arra gondolok, hogy Orseoló Péterrel szemben a Sárrétből indult a Vata-féle lázadás, hát nem igen látok különbséget az 1000 évvel ezelőtt élők és a maiak között. Láttam én már sokféle avatást, de ilyet még bizonyosan nem s mikor első alkalommal részese voltam, örültem, hogy engem még édesapámék, meg Szegeden, a Kiss Ferenc Erdészeti Technikumban régi jó tanáraim, csaknem minden vadra felavattak.

Takaros a biharnagybajomi vasútállomás, amelyet nemrégiben újítottak fel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

– Az semmi, Péter! Meg kell azt ismételni „Bajomban”! Akkor leszel ember! Akkor leszel csak igazi vadász!

Egy bajomi vadász zsákmányával. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Erre felderül mindenki s kiderül, hogy a tagság döntő részét valóban itt avatták s hogy ezt a törvényt szentesítsék, a legöregebb vadászt még ráadásul rendesen, deresen avatták fel!

Ottokár orra soha nem téved és már dobtam is el a fényképezőgépemet, hogy a puskámért nyúljak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Hitetlenkedve hallgatom, de van itt még aki emlékszik rá, hogy úgy szorították a nyakát, hogy meglilult a feje!

Ennyi elég is volt hozzá, hogy a kakasom az égbe emelkedjen s csak a szűk csővel tudtam megszólítani. Ottokár lelkesen hozta zsákmányunkat. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

– Állítólag le akartam ugrani! – de arra már nem igen emlékszem!

A vadászat életet követel, de amit elejtünk, hazavisszük és tudni kell minden ifjú vadásznak, hogy mit jelent elejteni egy állatot. Így állnak ehhez s ha addig nem tudná, mit jelent vadásznak lenni, azután biztosan megtanulja!

Első a biztonság és Biharnagybajomban táblával is jelzik, ha a közelben vadászatot tartanak! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

– De ma Ádventben járunk Tóth Laci! – mondja a vadászmester.

– Abban bizony, ezért is nagy ünnep, hogy nálunk ejti el az első nyulát. Méltóan meg kell tisztelnünk nekünk is a vadat!

– Hagyományosan! – veti közbe valaki és derül a társaság.

Tóth Laci mutatja az utat! Csak utána! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A törvény az törvény és a szokások, ha a XXI. század modern világát is éljük, még mindig fundamentumai a társadalomnak. Hihetetlen, hogy itt Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében, a református Tiszántúlon ma is mennyire fontosak a szabályok, mennyire fontosak a közösségen belüli szokások, hagyományok. Régi törvény, régi iskola s lent a Nagy-Sárrétben, a bajomi vadászokkal vallatjuk a határt…

Agro Jager News

Aki kutyával jött, nem lehet elálló! Mindenki tudja, hol szokott menni, hol szeret vadászni, hogy merre esik a hajtás. Nekem András int, hogy a balszárnyat húzzuk fel és induljunk Ottokárral, miközben a hajtás vonala szépen rendeződik. Látom én, hogy nem az elsőéves vadászok az itteniek. Mindenki egyenlő távolságra áll. És úgy tartják a vonalat, hogy akár golyóval is el lehetne lőni, vagy előtte, vagy mögötte a sornak. Bocskai szabad hajdúi ezek a népek, hűséges katonái ma is, példásan, csatárláncba állnak. Zsákolni nem zsákol senki és esze ágába nincs senkinek se, hogy előre szaladva, rohanva, törtetve, a másik elé lőjön vagy kapzsiskodjon. Azt hiszem, hamar ki is vetnék maguk közül. Aki ilyen, ne is jöjjön ide, mert sokáig ezek a népek nem fogják tűrni és ha tetszeni fog, ha nem, megszólítják. De itt egy hangos szó nincs. A munkán nevelkedett ember, a sárréti ember, még ma is tudja mit jelent naphosszat villázni, kazlat rakni, fát vagy éppen erdőt vágni.

Ottokár vadat áll. Nyugodtan fényképeztem, mert a túloldalt Hodosi András figyelte az eseményeket, de csak egy tyúkot keltett fel a kutyám. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Éber a fácán. Jobban csak tyúkot áll Ottokár, a kakasok hamarébb kélnek. Csípek egy-egy csipkebogyót, egy-egy kökényt, már amit meghagyott a madár és hallgatjuk, ahogy a hajtásderékban szól a puska. Egy kakas csak befordul, de közel vannak már a leállók, mikor András elébe tud fogni. Megbillen, de már duplázni, nem dupláz a titkár s nézzük, hogy húz át a jobb szárnyra, ahol Tóth Laci szemfülesen leszólítja. Látja mindenki: ugyan szép lövés volt.

Verebek a pusztában. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A pusztában mezei verebek emelkednek fel a bokrokról, de nincs hova repülni és jó nagy forduló után, csak visszakanyarodnak. Itt ülnek velem szemben, mert áll a hajtás, én meg csak nézem őket.. A bokron túl, a távolban egy kis motorvonat hagyja el a már felújított biharnagybajomi vasútállomást, amely oly kedves a helyiek szívének. Bizony, aggódnak is érte!

Havat hozott a szél. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Megfordult az idő! Szokatlan, keleti szél vág az arcunkban és olyan foga-hegye van a szélnek (hideg van), hogy feljebb húzom a cipzárt a pulóveremen. Ottokár is ráfordul. Lessük, vajon mit hoz Várad felől az idő, mikor meglátjuk az első hópihét. Tán fehér lesz a karácsonyunk? Látom, hogy mindenki keletre néz s egy kicsit hazagondolok én is, mert egy szép , fehér karácsony mégiscsak valami. Enni, reggelizni, nekiállni a tarisznyának, mindenki csak a kocsin fog, csak úgy nem üljük meg – haladjunk, menjünk, vadászunk. Enni otthon is lehet és van ebben valami, valami régi. Vékonyan is vagyunk öltözve hozzá, hogy ácsorogjunk és menni is kell, mert ránk sötétedik és estére nem tudjuk meghajtani a Csemetekertet. Ha már meglátjuk a lángját a csőnek, akkor fácánra már nem illik vadászni…

A Berek-ér mellett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Aki azt hiszi, hogy a Csemetekert csak egy pár hektáros hajtás lesz, annak elmondhatom, hogy csalódnia fog, mert majdcsak felmentünk Nagyrábé alá s onnét ereszkedünk vissza Bajomnak.

A Nagy-Sárrétben csak az vetette meg a lábát, aki dolgozott. A munkához ma is jól ért az itteni ember. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Egy igen sáros, kerékkel szabdalt, tócsákkal teli úton ballagunk fel. Én, meg Tóth Laci a Berek-ér partjáig megyünk s hogy András merre keveredett el, azt nem tudom. Laci kedvez nekem, mert mehetek a part élen, ami első látásra könnyűnek tűnik, de egyáltalán nem az, miközben ő próbálja összefogni a jobbszárnyat a hajtásban. Igen, tőlem balra. Én meg a jobbszárny élén ismeretlen sűrűben töröm az utat előre. Valakinek menni kell itt is, miközben egyáltalán nem egyszerű, mert sűrű is az erdő, sok helyen járhatatlan. Meg lehetne kerülni a sűrejét, de akkor kitörne a madár s a kutyával szépen fogjuk, kerítjük az erdőt. Egyszer fent, egyszer lent s ha most nehéz is, akkor majd később jobb lesz. Bár, szoktam volt mondani, hogy mindig van lejjebb! Viszont egyszer minden sűrűnek, egyszer minden hajtásnak vége lesz s akkor meg milyen büszke rá az ember: Na! Itt én mentem el elsőnek! Gyere! Próbáld meg te is! S ó mennyire igaz ez az élet minden területére. Sok a hangoskodó. Tudja ezt mindenki, aki dolgozik és mindenki tud olyat megnevezni, aki mellét verve, hőbörögve, teli szájjal mondja, hogy ő sokkal jobban „megcsinálja”, bármi is legyen az. S ma olyan kort élünk, hogy hátrébb lépve, nem tehetve mást, csak annyit mondunk: Tessék! Tessék akkor megmutatni! S ami addig szép volt, jó volt, ahelyett, hogy még jobb lenne, csak lesilányul, értéktelenné válik. Jóformán tűzrevaló lesz…

Takaros a munkája az itteni embernek. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Ami igaz, az igaz: szép ruhába, ide nem kell jönni! Viszont olyan hegyes sarkantyús kakasok röppenek fel előttünk, amelyekről sok vadász csak álmodhat! Ilyen kakas nem terem a volierben! Elég egy hibázás és a másik aggatékára kerül. Gyors, robbanékony igazi vadkakasok, amilyen az itteni nép! A múlt héten szépen járt a madár Tóth Lacinak, most nekem kedvezett a szerencse és ami kakast meg tudtam szólítani, itt lóg már az aggatékomon.

Adventi vadászaton Biharnagybajomban, Nagyrábé felé a Csemetekertben, lent a Berek-ér partján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A Berek-érnél már igencsak havazott s kint a partoldalban takarosan összekötött, kötegekbe rakott gyalogakácot pillantok meg. Ott a gazdája is. Egyesével, egy nagy sújtókéssel kivágja, majd gyűjti s mikor nem fér több a markába, akkor köti össze. Egyedül dolgozik a határban, úgy bérel három kilométert a vízügytől s azt tartja rendbe – meséli, mikor megállok két szót beszélni véle. Gyanús, hogy nem tüzelő lesz belőle, mert módfelett szépen dolgozik. Nem is titkolja, hogy koszorúk keretének viszik a virágkötészek. Nád már nem igen van errefelé, de úgy látom, hogy a technika nem sokat változott. Amit a Sárrét terem, abból az itteni ember értéket teremt ma is, még akkor is, ha a gyalogakác az egyik legértéktelenebb faj s invazív volta miatt, ellensége minden erdésznek, természetvédőnek…

Decemberre az őzbak már elveti agancsát. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Úgy mondják a bajomiak, hogy az Elles-erdőtől visszább, a fenyves sarkánál lőttem az első kakasomat. Na, nem életem első kakasát, mert azt meglőttem én apám oldalán, hanem a bajomi, adventi kakasomat. Rosszat sejtek és gyorsan pontosítani kell, mert Tóth Laci, ha itt van egy hajtáson, akkor az ápolja, gondozza a bajomi hagyományokat!

Amikor mindenki a nyiladékra ért, indulunk tovább. Az Elles-erdőtől visszább, a fenyvesben. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A távolban fasorokat húznak föl, onnan is szépen kél a madár és igaz, tényleg igaz, hogy mind a Cserepes lestől visszább, a Kerek erdőbe húz. Hallani, hogy az erdő túlfeléről is szól a puska s igen, a másik oldal is felért Bajom alól. Ügyesek. Egy nádfolt előtt állok meg, mikor leültetem a kutyámat s a szárnyat lezárva, később intek neki, hogy indulhat. Türelmesen ki is várja, azután beveti magát. Alighogy beugrik, emerről már röppen is a kakas, amit jó elé fogva lecsalogatok az égből. Tóth Laci megkerülve feljebb áll és ha tévesztek akkor is a terítékre kerül, mert tudjuk milyen jól lő. Láthattuk.

Ha ugyan Tóth Laci is lőtte meg, azért az én kutyám hozza a kakast. Ilyen a vadászat. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Ám ahogy megtöröm a puskám, kél a másik, amit Tóth Laci meglő.

  • Szárnyas! – kiáltják! – és Ottokárt küldöm, „aki” már repül is érte!

Büszke vagyok rá, mert mondhat a gazda bármit, majd a vadászaton mutatja meg, mit tud egy vizsla. Hogy állja a lövést? Hogy keres és visszahívható-e. Aki vadászik, annak mindig jobb a kutyája és a hajtó is akkor jó hajtó, ha ebben nőtt fel, netán még vadász is! Manapság szokás, hogy elmegyünk a kutyával dolgozni, segíteni egy-egy vadászatot! Csak az ne legyen szokás, hogy valaki kedvet kap hozzá és kihozza a kiskutyáját, mert vizsla. Attól mentsen meg minden vadászt a Jóisten, hogy se a hajtó, se a kutya nem ismeri, miként kell a hajtásban viselkedni. Arról meg ne is beszéljünk, ha mindezek felett, még minden végzettség nélkül, azt is megmondja, hogyan kell másoknak viselkedni. Szerencsére azonban Biharnagybajom a nagyvárosoktól messze van, de ha valaki ilyen hajtót hívna meg, ő maga is felelne, hogy kit hozott a vadászatra. Mindenki azért felel, akit magával hozott. Nem kell ezt magyarázni, régi dolgok ezek..

Régi, elhagyott, lakatlan kotorék. Természetesen a vadőr munkáját dícséri. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Benn az erdőben szól a puska s mivel összezárt a kör, a távolban ellábaló kakas után nézünk, amit persze Ottokár orrára kellett bíznunk. No, de hát ezért is van nekünk kutyánk és csak úgy szimatolja, „tuktukolja” az avart, hogy régi, ősi, hangutánzó vezényszavakat is megelevenítsek.

Ez az utolsó sűrű. A vésztőieket persze nem kellett biztatni: vadászni jöttek ők is! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Nehéz hozzátenni bármit is a bajomi vadászathoz, a bajomi, a sárréti emberekhez, a tájhoz. Aki keres valamit a régi világból, aki keres valami valódit, értéket, valami kézzel foghatót, kerekedjen fel. Szálljon meg akár itt, vagy a híres füzesgyarmati fürdő szállójában. Ide nem kell, sőt felesleges is cifra ruha. Akárhogy is öltözünk, mindenki számítson arra, hogy hamar kiismerik a szokásait, hogy miféle? Miközben megválasztja majd az első szántás is az ideérkezőt.

Jóízű beszélgetések, barátságok jellemzik a bajomi vadászatokat. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A hosszú hajtásokban, a sárral, a sok kilós nehezékkel a csizmákon, a nyulakkal a derekán elgondolkozik mindenki az életén. Hamar mérlegre teszi a Jóisten a vadászt. Helyet cserélni, kikerülni, ha lehet is, szégyen. Viszont cserébe valami olyat kap ezen az ősi vidéken az errejáró, amit igazán csak itt lehet megérteni. Más világ. Régi világ. Jó világ.

Avatópálcának jó lesz? Jókedélyű  a bajomi társaság. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Mire visszaérünk Ottokárral, addigra már jóformán a fenyőgallyakkal körbekerített terítéken sorba rakták a vadat.

Középen Szabó Károly, a Biharnagybajomi Dózsa Vadásztársaság elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Elől a dúvad!

Adventi teríték Biharnagybajomban: erdők alatt, zöld gyepen, fenyőgallyal, tűzzel. Vadászember szíve nem kívánhat szebbet. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Úgy járja! Utána jöhet a nemes vad. Szőrmés – tollas, szőrmés – tollas – visszhangzik fülemben a lecke s mivel rókát nem lőtt senki, így hát egy derék szajkó fekszik legeslegelől. Azután a nyulak, a fácánok. Nem kell itt mondani semmit. Jobb, ha csendben marad mindenki és figyel, tanul, mert azt mindig, mindenhol lehet. Itt, tényleg csak az szólaljon meg, aki tudja, de ha tudja, akkor jöjjön is, csinálja is meg. Nagyon tudják ám a bajomiak, bár meg kell hagyni azt is, hogy van még más, régi-régi, ősi szokás is.

Barátaimmal: balról Hodosi Andrással és Tóth Lacival, valamint hűséges kutyámmal Ottokárral Biharnagybajomban, a társaság adventi vadászatán. Igazán szép volt ez az idei apróvadas idény. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A régi terítékkészítésük, amit csak akkor használnak a bajomiak, ha maguk között vannak, az úgy van ám, hogy ami az enyém, magam elé rakom s ha több van, ami nekem jutna, akkor azt egy sorral feljebb teszem ki. Ebbe a sorba rakja fel minden vadász a többletet és, ha szépen szólt a puska, egész sort raknak. A fácánokat és a nyulakat jó szorosan! Elegáns, nagyvonalú megoldás, hiszen a reformátusoknál a kérés nagy szégyen, s a közösből könnyebben felveszi a másik, könnyebben kiadja a vadászmester is, de oda is, csak akkor lép az, aki nem tudott lőni, ha szólítják! Rendkívül ízes, rendkívül szép vadászszokása ez a bajomiaknak. Kívánom nekik, hogy sokáig megtartsa őket a Jóisten ebbéli szokásaikban, különösen így, adventben, karácsonyra, az ünnepre készülődve!

Tóth László avat. A hírhedt bajomi avatásra itt mindenki büszke és rangot jelent, aki Biharnagybajomban avatnak fel. Csak bírd ki! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Persze a köszöntések és kompetencia-osztás nem maradhatott el, ahogyan az avatás sem, melyet nemcsak túl, hanem a bajomiak szerint: meg is kell élni. Ám nincs olyan tagja a társaságnak és a környező településekről érkezők közül senki nincs, aki ne lenne arra büszke, hogy „Bajomban” lett vadász. Azt hiszem erre és hagyományaikra tényleg nagyon büszkék is lehetnek.

Ünnepi fényekben a biharnagybajom Dózsa Agrár Zrt. székháza, amely Dózsa Vadásztársaság otthona is egyben. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Engedjék meg, hogy innen a Nagy-Sárrét szívéből, Biharnagybajomból, a reformátusok egyik ősi fészkéből a magam és az Agro Jager szerkesztőségének a nevében kellemes karácsonyi ünnepeket kívánjak a Dózsa Vadásztársaság tagjainak, Biharnagybajom lakóinak és egyben minden kedves olvasónknak!

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
lapigazgató

Agro Jager News

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Évzáró rendezvény a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél

Évzáró rendezvényt szervezett a Szombathelyi Erdészeti Zrt. 

Published

on

Évzáró rendezvény adventi gondolatokkal, jótékonysággal, elismerések átadásával. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. az évzáró ünnepségén adta át a hosszú időn keresztül kiváló munkát végzett munkatársaknak az elismeréseit, és hagyomány már a jótékonyság, valamint az is, hogy az eseményen egy-egy egyházi és ismert világi személyiség mondja el adventi, karácsonyi gondolatait. Idén az alapvető jogok biztosa, Kozma Ákos is részt vett a rendezvényen.

Fotó: Cseh Gábor – Vas Népe – Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Az ünnepségen ARANY ERDÉSZCSILLAG A VAS VÁRMEGYEI ERDŐK SZOLGÁLATÁÉRT EMLÉKÉRMET vehetett át Bakó Csaba vezérigazgató-helyettes, erdőgazdálkodási igazgató, valamint Dolgos József kerületvezető erdész. Az ÉV ERDÉSZE címet Németh Péter kerületvezető erdész, az ÉV VADÁSZA díjat Perjési Balázs és Viserálek Martin kerületvezető vadász kapta.

Bugán József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója számok helyett köszöntőjében a harmóniában működő természet világot összetartó erejéről beszélt, kiemelve, hogy az erdészek munkája a természet iránti alázat és tisztelet nélkül nem végezhető.

Fotó: Cseh Gábor – Vas Népe – Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Az ausztriai Hagensdorf plébánosa, Szabó Eugen, Jenő atya Pornóapátiból származik. 1981-ben mindössze egy bibliával szökött át a határon, hogy szolgálhasson. Az adventi koszorú négy gyertyalángjának: a békének, a hitnek, a szeretetnek és reménynek a történetét elmesélve arra hívta fel a figyelmet, ha a láng el is alszik, minden kell valami, vagy valaki, aki feléleszti.
Alfons Mensdorff-Pouilly gróf, aki Vas vármegyében és a határ túloldalán is gazdálkodik, régi kapcsolatot ápol társaságunkkal, az erdészek jövő generációért végzett munkáját hangsúlyozta. Beszélt egy meghatározó kisgyermekkori karácsonyáról is, mikor 1956-ban szülei a Magyarországról Ausztriába menekülteknek, több száz embernek próbálták szebbé tenni az ünnepet. Édesanyja, gróf Erdődy Ilona a második világháború idején önkéntes ápolónőként és műtőasszisztensként sebesült honvédek ezreinek nyújtott segítséget.

Fotó: Cseh Gábor – Vas Népe – Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2021-ben, egy ombudsmani vizsgálatnak köszönhetően került kapcsolatba a Vas Vármegyei Gyermekvédelmi Központ rumi Százholdas Pagony Különleges Gyermekotthonával. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által feltárt hiányosságok következtében indult az ombudsmani gyermekotthon-felújítási program, amelybe társaságunk is bekapcsolódott, és aktív segítőjévé vált a rumi otthonnak. Ezúttal nettó 1,9 millió forint értékben támogatjuk higiéniai, tisztító és tisztálkodó szerekkel az intézményt. Az adományt jelképesen Kázár Szilvia, az otthon vezetője vehette át.

Fotó: Cseh Gábor – Vas Népe – Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Az alapvető jogok biztosa, Kozma Ákos sok-sok ajándékkal érkezett, a rumi gyerekek személyre szóló meglepetéseket kaptak tőle és munkatársaitól. Az ombudsman köszönetet mondott a gyermekotthonokban dolgozóknak, és hangsúlyozta, hogy neki és hivatalának kiemelt feladata a gyermekek védelme is. A jövő nemzedékéért végzett munka nagy felelősséggel jár. A természeti kincsekkel való gazdálkodást is úgy végzik az erdészek, hogy az erdők hasznából mindenki részesüljön, és a következő generációknak is jusson.

Fotó: Cseh Gábor – Vas Népe – Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A rumi különleges gyermekotthon lakói kis műsorral: verssel, énekkel köszönték meg a támogatást és az ajándékokat. Évzáró rendezvényünkön ebben az évben is a Brenner-iskola kisdiákjai betlehemeztek. Nagyné Fekete Zita osztályfőnök vezetésével az intézmény tanulói rendszeres szereplői évzáróinknak. Köszönetként egy erdei iskola foglalkozásra hívtuk meg az osztályt a Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskolánkba.

A betlehemező kisdiákok egyike az SMA-betegséggel küzdő Katona Olivér volt, aki egy kisfilmben mutatta be hétköznapjait, és arról is beszélt, hogy nyomozó szeretne lenni. Így hát adventi rendezvényünkön a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársaival közösen megleptük a csillogó szemű kisdiákokat, köztük a Olivért: tiszteletbeli nyomozó címet kapott, és megismerkedhetett Lupával, aki – ha nagy lesz -, kábítószerkereső kutya lesz. Ráadásként az osztály tavasszal eltölthet egy napot a rendőrségen, és megismerhetik a gyerekek a nyomozók munkáját.Az adventi ünnepségünkön a Művészeti Szakgimnázium Cselló Kvartettje közreműködött.

Áldott, békés ünnepeket kívánunk!

Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Vadászjegyváltás 2025/2025 évre

A digitális állampolgárság szerepe a vadászjegy érvényesítésében:

Published

on

Megszűnik az Ügyfélkapu

Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.

Az ábra illusztráció. Forrás: Agro Jager News

Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.

A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.

Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.

Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.

Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.

Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.

Forrás: OMVK

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom