Keressen minket

Vadászat

Tudatos erdőgazdálkodás

Közzétéve:

Feltöltő:

A tartamos erdőgazdálkodás legfontosabb alappillére az erdőművelés, amely egy összetett, egymásra épülő, a fahasználattal folyamatosan együttműködő tevékenységet foglal magában.

Az elmúlt fél évszázad alatt hazánk erdeinek élőfakészlete 150 millióról 326 millió köbméterre, évi átlagos folyónövendéke 3 millió köbméterről 12 millióra, a kitermelhető fatérfogat pedig megháromszorzódott, 9,2 millió köbméterre nőtt. A fakitermelés mindig is kisebb volt az évi folyónövendéknél, jelenleg is mintegy 2 millió m3-el kevesebb a lehetségesnél.

A megtermelt fa kitermelése és minél teljesebb mértékű hasznosítása a fafeldolgozás, a rendelkezésre álló faanyagnak megfelelő, piacképes fatermékeket előállító faipari fejlesztést és ennek támogatását teszi szükségessé. Mivel az erdei ökoszisztémák hasznának bővítése is nagyrészt ennek a függvénye, a 21. század erdőgazdálkodása a fafeldolgozás és -hasznosítás nélkül nem lesz versenyképes. Nagyon fontos, hogy az erdő élő fája és a kitermelt faanyag a jövőben is kiemelkedő szereplője legyen valamennyi szakterületnek.

Az erdő által megtermelt javakat és az általa nyújtott sokféle szolgáltatást optimálisan kell hasznosítani, a társadalom számára hozzáférhetővé kell tenni oly módon, hogy az erdei életközösségek működésében ez a lehető legkisebb zavart okozza.

Az európai erdők 70%-a magánerdő, az erdészeti és fafeldolgozó ágazatban kb. 4 millió embert foglalkoztatnak. A családi erdőtulajdon és az ezen történő gazdálkodás magába foglalja a hagyományok megőrzését és segíti hazájukkal való azonosulásukat is. Ez a fajta gazdálkodás megfelel a tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek, hiszen kiegyensúlyozottan megjelenik benne az erdők gazdasági, ökológiai és szociális haszna és értéke.

Magyarországon közel 250 ezer erdőtulajdonos van, és bár az aktív erdőgazdálkodók rendelkeznek a szükséges tapasztalatokkal és a hozzáértéssel ahhoz, hogy megfelelő partnerei legyenek az erdészeti és vidékfejlesztési szabályozást meghozó intézményeknek, sokan – szakértelem vagy pénz hiányában – nem tudnak mit kezdeni a tulajdonukban lévő területekkel. Ugyancsak gondot jelent a számos esetben előforduló szervezetlen közös tulajdon, amikor egy-egy erdőterület akár 10–20 vagy több személy tulajdonában áll. Így az erdők egy része gondozatlan és elhanyagolt.

A családi erdőtulajdon és a gazdálkodás kialakítása segíthet az egyik legjelentősebb megújuló energiaforrás, a fa megtermelésén keresztül, a hosszú távú energetikai és szociális fejlesztési célok elérésében, és olyan problématerületek megoldásában, mint a klímaváltozás, vidékfejlesztés, erdővédelem.

Másik fontos téma az energiatermelés. Saját energiahordozó bázisunk szűk, nem bővíthető, illetve csökkenő. (Az energiaigény 72%-át importból elégítjük ki.) Ez nagy mértékű energiafüggőséget és kockázatot jelent a nemzetgazdaság számára, ezért fontos az importhányad csökkentése, és a környezetvédelmi követelmények magasabb szintű kielégítése. Egyre nagyobb szerepük lesz a magújuló energiahordozóknak – ezen belül a faenergetikának. (Magyarországon a megújuló energiahordozókból előállított energia 72%-a jelenleg is fából származik.)

A tudatos erdőgazdálkodásnak és az új erdők telepítésére fordított pénznek köszönhetően az ország erdősültsége ma több, mint 18%. Ez 50 évvel ezelőtt 12% volt. Évente átlagosan 15 ezer ha új erdőt telepítenek.

A faanyag energia célú felhasználása, ami egyébként a környezetre nézve hasznos (illetve kevésbé káros), másrészt az erdőgazdálkodás fenntartásához szükséges fedezet is jobban biztosítható (piac, jobb árak). A jelenlegi erőművi kapacitás tűzifa-háttere hosszútávon biztosítható úgy, hogy egy darab fával sem kell többet kivágni, mint eddig, csak a piac szerkezetében történik változás.

KRUZSLICZ ANITA
Nimród Tudósítói Hálózat

Vadászat

Vadászati lehetőség: Nyúlvadászatot hirdet Biharnagybajom – MEGNÉZTÜK

Published

on

Csatlakozz te is a Wild Hungary csoporthoz! Kattints a képre!

Mezei nyúl vadászati lehetőséget kínál a Hajdú-Bihar vármegyei Dózsa Vadásztársaság, Biharnagybajomban. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság mintegy 5400 hektárt kezel. Széles legelők, kaszálók és a Nagyalföld sík vidéke várja az ideérkezőt. Aki már járt itt, messziről megismeri a templomtornyokról a községeket – még akkor is, ha odakint eltévesztené az irányt. De ettől nem kell tartani: hamar útba igazítják errefelé azt, aki megtévedne.

A vadásztársaság a Dózsa Agrár Zrt. székházába kapott helyet, amely Biharnagybajom szívében impozáns, helyi védelem alatt álló épület. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Biharnagybajomban – vagy ahogy a Nagy-Sárrétben mondják: „Bajomban” – aligha kell attól tartani, hogy valaki nem talál ide. Ha itt egyszer beleállnak valamibe, abból aligha lehet kiverni őket. Amit elhatároznak, azt véghez is viszik – ésszel, nem konokságból. Ez a régi Nagy-Sárrét szíve, és mint tudjuk: a vízzel küzdeni aligha lehet. A „húzd meg – ereszd meg” még a jelentésében is ott él az emberekben: ha nem megy így, majd megy úgy, mert olyan nincs, hogy „nem lehet”. Az kizárt. Akkor majd: ahogy lehet.

Balról Hodosi András titkár, Dobos SÁndor vadászmester és Tóth László, a híres vagy éppen hirdhedt bajomi avatás hagyományőrzője. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Ha a régi vízi világ ma már hírből sem akkora, mint száz éve, a csatornákon, azért még megmutatja magát a kacsa. S azon is törik a fejüket, mely legelőkre lehetne vizet engedni, hogy újra összegyűljön a vízi vad – mint Balmazban, teszi hozzá valaki. Azaz Balmazújvárosban. Beszélik, hogy ott csuda dolgokra képesek: „Adok én Pistának annyi szénát, amennyit teremne a legelője, csak árasszuk már el…” – így beszélgettek a minap két hajtás között. És lássuk be: sok igazság volt benne.

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Errefelé úgy van, hogy aki jól beszél, azt meghallgatják. Megforgatják utána a dolgot, és maguk között a legjobbat választják. Nem is rossz, ugye?

A társaságról szóló korábbi cikkünket a képre kattintva érheti el!

Most éppen arról beszélnek, hogy százat… majd abban egyeznek meg, hogy akár 150 nyulat is meg lehetne lőni – úgy is, hogy a tagság karácsonykor és szilveszterkor még vadászhatna egy utolsót.

Az első hajtás végén, az útig csak, a töltésen keresztül lehetett kijutni. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Sokba nem is telik. Az elnök meghallgatja a többieket, de abba nemigen szól bele más, csak aki tudja is, mit beszél. Amolyan rögtönzött IB, vagy valami ahhoz hasonlatos – nem elvonulva, kizárva a többieket, hanem csak úgy, ott helyben. Miért is kéne bármit titkolni? A vendégek is tudják meg, s hátha lesz köztük olyan, aki jövőre visszatér.

Szállást? Ebédet adunk-e?
Hogyne adnánk! Meg akkor mi se maradunk éhen.. – teszi hozzá, de már csak úgy halkabban.

Gyűlik a teríték! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Elcsendesedik a társaság, mert eszébe jut mindenkinek a tegnap főzött töltött káposzta vagy a múlt heti birkapörkölt. Nem is bírják sokáig, az egyik meg is szólal:

Erikát hívjuk, ugye?
Ha nem ő főz, akkor nem is jövök hajtani!

Az elnök jólesően körbenéz. Ez a bajomi nép. Ha bekötnék a szemét, akkor is tudná a beszédből, arrafelé mennek: lesz hajtás és látja, hogy lesznek hajtók is. Rendes, puskás hajtók. Mert errefelé szokás az is, hogy ha vendég jön, s aki várja, az nem viszi magával a puskát, hanem segíti, irányítja: „Na komám, itt menjél, és jól figyelj, mert akár kacsát is lőhetsz!”

Agro Jager News
Magyarország legnagyobb vadászati portálja

Akinek meg kutyája van, az segít a másiknak, mert tudja, hogy annak is van – csak éppen most gyógyul a lába. Legközelebb majd ő hozza a kutyáját, mikor emez fial… ha fial. Aki meg esetleg tévesztene, azt majd megnevelik, mert szégyent ne hozzon se a társaságra, se a falura. Hogy nézne az ki? Társasvadászatra jöttél, nem?

Kinek a telefonszámát adjuk meg?
Kijét másét? Csakis a Dobosét! – mondja az elnök.
Úgy van! Jól beszél az elnök, a vadászmester egyeztessen! – teszi hozzá Tóth Laci, és máris csillog a szeme. Huncutság úszik a levegőben!

Molnár Lajos várja vadszállító traktort. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Nevet mindenki, csak Dobos Sanyi igazít egyet a sapkáján:
Jössz te még az én utcámba, Tóth Laci!

Ezen a képen a helyi, bajomi szokásjog szerint elékszített terítéket láthatjuk. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

A minap így ment a beszéd Biharnagybajomban, arra fent Püspökladánynál, kint a legelőn. Másról is esett szó, de jobb az ilyen ízes beszédet élőben is meghallgatni s hogy én is segítsek egy kicsit Dobos Sándor vadászmesternek, meg Tóth Laci mellé is álljak – az alábbi telefonszámon lehet érdeklődni.

Itt pedig az érkező vendégek tiszteletére elkészített teríték látható – szintén Biharnagybajomban. Forrás: Rákosi Lajos

Még előtte, hogy komolyra fordulna a szó:

Biharnagybajomban szállással és főzéssel várják a vendéget. A szállítás jól felszerelt pótkocsikkal történik, profi, puskás hajtókkal, akik amúgy vadászok is és jó kutyák is akadnak arrafelé! Csak bírja ki mindenki a szántást és a vetéseket, mert itt napok óta esik az eső, és nem gyerekjáték egy-egy hajtás a bajomi határban…

Dobos Sándor vadászmester
+36 30 649 9099

 

Agro Jager News
Agro Jager News

Csatlakozz te is a Wild Hungary csoporthoz! Kattints a képre!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Vederbe szorult a feje egy őznek, de megmentették

Published

on

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Nikolék ma éppen úton voltak az M0-ás autópályán, amikor Ecser és Vecsés között észrevettek egy őzet, amely teljesen elveszetten mászkált össze-vissza egy kék vödörrel a fején, majd hamarosan elterült a földön, ahogy teljesen kimerítette a reménytelen küzdelem, hogy megszabaduljon tőle, de ez sajnos nem sikerült neki – tájékoztatott a Fót és környéke Természet- és Állatvédő Egyesület.

Az állatvédők vették észre a szerencsétlenül járt őzet.

Megközelítését nemcsak az autópálya, de egy kerítés is nehezítette, ezért azonnal segítséget kezdtek keresni. Így jutottak el az Ikarus vadászházba, ahol egy kedves, idős vadász habozás nélkül indult velük a helyszínre, majd miután meglátta az őz szorult helyzetét, telefonon kért segítséget.

Műanyag vederrel a fején találta az őzre a fótiak.

Hamarosan még két vadász érkezett a területre. Ahogy odaértek, óvatosan megközelítették az őzet. Egyikük biztosította a lábait és a hátsó részét, a másik pedig – szinte ráfeküdve, hogy ne sérüljön – megpróbálta lehúzni róla a vödröt. Szerencsére volt füle a műanyag vödörnek, így sikerült annyira megfogni, hogy az végül lecsússzon az állat fejéről.

Agro Jager News
Magyarország legnagyobb vadászati portálja

A következő pillanat igazán szívmelengető volt: az őz egy szempillantás alatt felpattant, majd teljes erőből futni kezdett az erdő felé. Szabadon.
A vadászok elmesélték, hogy sajnos sokan hagynak szemetet a környéken. Valószínűleg ezt a vödröt is valaki eldobta, és az esőzések után víz gyűlt fel benne. Az őz inni próbált belőle, a feje azonban beszorult, és többé nem tudta kiszabadítani magát.

Vadászok és állatvédők összefogásával sikerült megmenteni a nyomorult állatot.

Ez a történet egy újabb figyelmeztetés, hogy milyen könnyen okozhatunk kárt a természetben – akár egy eldobott, jelentéktelennek tűnő vödör is életeket veszélyeztethet.
Ezúton is szeretnék óriási köszönetet mondani a vadászoknak az azonnali és önzetlen segítségért. Nélkülük ma nem futott volna vissza az erdőbe egy megmentett élet.

Ebbe a vederbe szorult az őz feje.

Vigyázzunk környezetünkre, mert az nemcsak a miénk – megosztjuk más élőlényekkel is!

Fót és környéke Természet- és Állatvédő Egyesület

Kövesse az állatvédők Facebook oldalát! Kattintson a képre!

 

Tovább olvasom

Vadászat

Rapsic testvérpár bilincsben

A Terrorelhárítási Központ műveleti egységeinek bevonásával fogtak el két orvvadászt Tapolcán

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Három Tapolca környéki helyszínen csaptak le a rendőrök. Orvvadászat, lopás és lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés miatt folyik nyomozás a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságon egy tapolcai testvérpárral szemben. Összehangolt akcióban – a Terrorelhárítási Központ műveleti egységeinek bevonásával – december 3-án hajnalban csaptak le a két férfira Tapolcán, illetve az egyik környező településen.

Fotó: TEK

Az 53 éves férfi augusztus közepe óta úgy ejtett vadakat több vadásztársaság területén is, hogy nem volt engedélye hozzá, ezért az egyik hozzátartozója nevére kiállított vadászigazolványt használta. A jelenlegi információk alapján a vadak elejtéséhez tiltott vadászati eszközöket használt.

Az elejtett állatokat ellopta, majd a húsukat vélhetően értékesítette. Az így okozott kár meghaladta a több millió forintot. A nyomozók a kutatások során az egyik autó csomagtartójában megtalálták a legutóbb elejtett, krotália nélküli szarvast.

A tapolcai elkövető többször is átadta lőfegyverét az engedélyekkel szintén nem rendelkező, 46 éves testvérének, akit ugyanúgy orvvadászat miatt fogtak el.

Fotó: TEK

Mindkettejüket kihallgatták, és őrizetbe vételük mellett kezdeményezték a letartóztatásukat.

Forrás: Rendőrség

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom