Vadászat
Tudatos erdőgazdálkodás
A tartamos erdőgazdálkodás legfontosabb alappillére az erdőművelés, amely egy összetett, egymásra épülő, a fahasználattal folyamatosan együttműködő tevékenységet foglal magában.

Az elmúlt fél évszázad alatt hazánk erdeinek élőfakészlete 150 millióról 326 millió köbméterre, évi átlagos folyónövendéke 3 millió köbméterről 12 millióra, a kitermelhető fatérfogat pedig megháromszorzódott, 9,2 millió köbméterre nőtt. A fakitermelés mindig is kisebb volt az évi folyónövendéknél, jelenleg is mintegy 2 millió m3-el kevesebb a lehetségesnél.
A megtermelt fa kitermelése és minél teljesebb mértékű hasznosítása a fafeldolgozás, a rendelkezésre álló faanyagnak megfelelő, piacképes fatermékeket előállító faipari fejlesztést és ennek támogatását teszi szükségessé. Mivel az erdei ökoszisztémák hasznának bővítése is nagyrészt ennek a függvénye, a 21. század erdőgazdálkodása a fafeldolgozás és -hasznosítás nélkül nem lesz versenyképes. Nagyon fontos, hogy az erdő élő fája és a kitermelt faanyag a jövőben is kiemelkedő szereplője legyen valamennyi szakterületnek.
Az erdő által megtermelt javakat és az általa nyújtott sokféle szolgáltatást optimálisan kell hasznosítani, a társadalom számára hozzáférhetővé kell tenni oly módon, hogy az erdei életközösségek működésében ez a lehető legkisebb zavart okozza.
Az európai erdők 70%-a magánerdő, az erdészeti és fafeldolgozó ágazatban kb. 4 millió embert foglalkoztatnak. A családi erdőtulajdon és az ezen történő gazdálkodás magába foglalja a hagyományok megőrzését és segíti hazájukkal való azonosulásukat is. Ez a fajta gazdálkodás megfelel a tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek, hiszen kiegyensúlyozottan megjelenik benne az erdők gazdasági, ökológiai és szociális haszna és értéke.
Magyarországon közel 250 ezer erdőtulajdonos van, és bár az aktív erdőgazdálkodók rendelkeznek a szükséges tapasztalatokkal és a hozzáértéssel ahhoz, hogy megfelelő partnerei legyenek az erdészeti és vidékfejlesztési szabályozást meghozó intézményeknek, sokan szakértelem vagy pénz hiányában nem tudnak mit kezdeni a tulajdonukban lévő területekkel. Ugyancsak gondot jelent a számos esetben előforduló szervezetlen közös tulajdon, amikor egy-egy erdőterület akár 1020 vagy több személy tulajdonában áll. Így az erdők egy része gondozatlan és elhanyagolt.
A családi erdőtulajdon és a gazdálkodás kialakítása segíthet az egyik legjelentősebb megújuló energiaforrás, a fa megtermelésén keresztül, a hosszú távú energetikai és szociális fejlesztési célok elérésében, és olyan problématerületek megoldásában, mint a klímaváltozás, vidékfejlesztés, erdővédelem.
Másik fontos téma az energiatermelés. Saját energiahordozó bázisunk szűk, nem bővíthető, illetve csökkenő. (Az energiaigény 72%-át importból elégítjük ki.) Ez nagy mértékű energiafüggőséget és kockázatot jelent a nemzetgazdaság számára, ezért fontos az importhányad csökkentése, és a környezetvédelmi követelmények magasabb szintű kielégítése. Egyre nagyobb szerepük lesz a magújuló energiahordozóknak ezen belül a faenergetikának. (Magyarországon a megújuló energiahordozókból előállított energia 72%-a jelenleg is fából származik.)
A tudatos erdőgazdálkodásnak és az új erdők telepítésére fordított pénznek köszönhetően az ország erdősültsége ma több, mint 18%. Ez 50 évvel ezelőtt 12% volt. Évente átlagosan 15 ezer ha új erdőt telepítenek.
A faanyag energia célú felhasználása, ami egyébként a környezetre nézve hasznos (illetve kevésbé káros), másrészt az erdőgazdálkodás fenntartásához szükséges fedezet is jobban biztosítható (piac, jobb árak). A jelenlegi erőművi kapacitás tűzifa-háttere hosszútávon biztosítható úgy, hogy egy darab fával sem kell többet kivágni, mint eddig, csak a piac szerkezetében történik változás.
KRUZSLICZ ANITA
Nimród Tudósítói Hálózat
Vadászat
Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Sakálok támadtak nyaralókra Izraelben: 11 ember sérült meg
Izraelinfo: Tizenegy embert, köztük három gyereket láttak el kórházban, miután sakálok támadtak nyaralókra a Kinneretnél, a Duga strand környékén péntek éjjel. A sérültek könnyebb harapásos és karmolásos sérüléseket szenvedtek, valamennyien megkapták a szükséges oltásokat, és többségüket hazaengedték. Egy beteget további megfigyelésre bent tartottak.

Fotó: Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.
A Magen David Adom mentőszolgálat hajnali 2:52-kor kapott bejelentést arról, hogy több embert valószínűleg sakálok haraptak meg a Kinneret partján. A mentők első ellátásban részesítették a sérülteket, majd többeket a porijai Északi Egészségügyi Központba szállítottak.
Az első vizsgálatok szerint a sakálok feltehetően élelem után kutatva jutottak be a sátorozók területére. A hatóságok szerint az állatok valószínűleg megérezték a sátrak környékén hozzáférhetően hagyott étel szagát, ezért közelítették meg az éjszakázókat. A pánikban több nyaraló megsérült, a helyszínre érkező parti felügyelők és rendőrök végül elűzték az állatokat a strand területéről.
Az egyik legsúlyosabbnak tűnő eset egy 12 éves kislányt érintett. Családja szerint a gyerek az éjszaka közepén arra ébredt, hogy egy állat van a sátorban. A sötétben először azt hitte, hogy a család kutyája, majd a sakál az arcán sebesítette meg. Nagymamája az izraeli médiának azt mondta: az egész családi nyaralás néhány perc alatt rémálommá vált. A kislányt ellátták, varratokat kapott, és veszettség elleni megelőző kezelést kezdtek nála.
A történtek után az Egészségügy Minisztérium és a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a támadó állatok közül legalább egy veszettséggel fertőzött lehetett. A gyanús állatot a figyelmeztetés kiadásáig nem fogták be. A minisztérium közölte: aki vadállattal érintkezett, harapást vagy karmolást szenvedett, azonnal forduljon orvoshoz, mert a veszettség veszélyes és kezelés nélkül halálos betegség.
A hatóságok azt kérik a kirándulóktól és kempingezőktől, hogy ne etessenek vadállatokat, ne hagyjanak ételt vagy szemetet a természetben, még lezárt zacskóban sem, és az éjszakai táborhelyeken az élelmiszert lehetőleg zárt autóban tárolják. A háziállatok tulajdonosait arra is emlékeztették, hogy kutyáikat és macskáikat a törvény szerint be kell oltatni veszettség ellen.
Yossi Naba, a Kinneret Városok Szövetségének elnöke súlyosnak nevezte az esetet, és sürgős intézkedéseket kért a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságától, valamint az állategészségügyi szolgálatoktól. Szerinte a nyári szezonban éjszakai járőrökre van szükség a strandokon, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg.
A Kinneret környéke nyáron Izrael egyik legnépszerűbb belföldi üdülőhelye, a hétvégi eset azonban elég kellemetlen emlékeztető arra, hogy a természetben a „csak egy szendvicset hagytunk kint” mondat néha egészen rossz véget ér.
Forrás: Frank Péter – Izraelinfo
Vadászat
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.
A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.
Eredmények
Férfi egyéni
- Siffer Géza – 47 találat
- Hüll László – 45 találat
- Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)
Női egyéni
- Hettyei Emőke – 45 találat
- Hettyei Anita – 39 találat
- Hettyei Bianka – 29 találat
Csapatverseny
- Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
- Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
- Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat
Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat
Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.
A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.
Fotó: Szegedi László
Forrás: -PS- OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.

Fotó: OMVK
20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.
Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!
Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK














































You must be logged in to post a comment Login