Vadászat
Tudatos erdőgazdálkodás
A tartamos erdőgazdálkodás legfontosabb alappillére az erdőművelés, amely egy összetett, egymásra épülő, a fahasználattal folyamatosan együttműködő tevékenységet foglal magában.
Az elmúlt fél évszázad alatt hazánk erdeinek élőfakészlete 150 millióról 326 millió köbméterre, évi átlagos folyónövendéke 3 millió köbméterről 12 millióra, a kitermelhető fatérfogat pedig megháromszorzódott, 9,2 millió köbméterre nőtt. A fakitermelés mindig is kisebb volt az évi folyónövendéknél, jelenleg is mintegy 2 millió m3-el kevesebb a lehetségesnél.
A megtermelt fa kitermelése és minél teljesebb mértékű hasznosítása a fafeldolgozás, a rendelkezésre álló faanyagnak megfelelő, piacképes fatermékeket előállító faipari fejlesztést és ennek támogatását teszi szükségessé. Mivel az erdei ökoszisztémák hasznának bővítése is nagyrészt ennek a függvénye, a 21. század erdőgazdálkodása a fafeldolgozás és -hasznosítás nélkül nem lesz versenyképes. Nagyon fontos, hogy az erdő élő fája és a kitermelt faanyag a jövőben is kiemelkedő szereplője legyen valamennyi szakterületnek.
Az erdő által megtermelt javakat és az általa nyújtott sokféle szolgáltatást optimálisan kell hasznosítani, a társadalom számára hozzáférhetővé kell tenni oly módon, hogy az erdei életközösségek működésében ez a lehető legkisebb zavart okozza.
Az európai erdők 70%-a magánerdő, az erdészeti és fafeldolgozó ágazatban kb. 4 millió embert foglalkoztatnak. A családi erdőtulajdon és az ezen történő gazdálkodás magába foglalja a hagyományok megőrzését és segíti hazájukkal való azonosulásukat is. Ez a fajta gazdálkodás megfelel a tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek, hiszen kiegyensúlyozottan megjelenik benne az erdők gazdasági, ökológiai és szociális haszna és értéke.
Magyarországon közel 250 ezer erdőtulajdonos van, és bár az aktív erdőgazdálkodók rendelkeznek a szükséges tapasztalatokkal és a hozzáértéssel ahhoz, hogy megfelelő partnerei legyenek az erdészeti és vidékfejlesztési szabályozást meghozó intézményeknek, sokan szakértelem vagy pénz hiányában nem tudnak mit kezdeni a tulajdonukban lévő területekkel. Ugyancsak gondot jelent a számos esetben előforduló szervezetlen közös tulajdon, amikor egy-egy erdőterület akár 1020 vagy több személy tulajdonában áll. Így az erdők egy része gondozatlan és elhanyagolt.
A családi erdőtulajdon és a gazdálkodás kialakítása segíthet az egyik legjelentősebb megújuló energiaforrás, a fa megtermelésén keresztül, a hosszú távú energetikai és szociális fejlesztési célok elérésében, és olyan problématerületek megoldásában, mint a klímaváltozás, vidékfejlesztés, erdővédelem.
Másik fontos téma az energiatermelés. Saját energiahordozó bázisunk szűk, nem bővíthető, illetve csökkenő. (Az energiaigény 72%-át importból elégítjük ki.) Ez nagy mértékű energiafüggőséget és kockázatot jelent a nemzetgazdaság számára, ezért fontos az importhányad csökkentése, és a környezetvédelmi követelmények magasabb szintű kielégítése. Egyre nagyobb szerepük lesz a magújuló energiahordozóknak ezen belül a faenergetikának. (Magyarországon a megújuló energiahordozókból előállított energia 72%-a jelenleg is fából származik.)
A tudatos erdőgazdálkodásnak és az új erdők telepítésére fordított pénznek köszönhetően az ország erdősültsége ma több, mint 18%. Ez 50 évvel ezelőtt 12% volt. Évente átlagosan 15 ezer ha új erdőt telepítenek.
A faanyag energia célú felhasználása, ami egyébként a környezetre nézve hasznos (illetve kevésbé káros), másrészt az erdőgazdálkodás fenntartásához szükséges fedezet is jobban biztosítható (piac, jobb árak). A jelenlegi erőművi kapacitás tűzifa-háttere hosszútávon biztosítható úgy, hogy egy darab fával sem kell többet kivágni, mint eddig, csak a piac szerkezetében történik változás.
KRUZSLICZ ANITA
Nimród Tudósítói Hálózat
Vadászat
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.
Fotó: Maszol
Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.
A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.
Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.
Forrás: Maszol
Vadászat
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén
Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.
Fotó: OMVK
A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.
Fotó: OMVK
A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.
Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.
Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK
Mezőgazdaság
Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától
Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.
Fotó: NÉBIH
Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.
A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.
A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.
Forrás: NÉBIH
Befejeződött a nyári aratás
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
Partimadarak különös képessége: a csőr meghajlítása
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
A busa horgászata: kihívások és a siker kulcsa
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát
A kunszentmiklósi kapitális compók
Életem busája
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Farkas Csaba (1973-2024)
Berta Bálint: A László-napi vadkan
A Nagykunsági Öntöző Főcsatorna óriása
Vadásznapot szerveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A letkési kan
Visszatért a kapitális harcsa
Idei első süldőm
Amur a Kiskunsági Öntöző Főcsatornából
You must be logged in to post a comment Login