Keressen minket

Vadászat

Tókerti történetek I.

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Jó sorsom és valami véletlen a napokban elvitt a Cserhát szívében fekvő Tókerti Vadásztársaság területére – az itt esett, ez évi legnagyobb nógrádi gímszarvastrófeáról a „Bika a Bikamájról” című írásban számoltam be.

A 3666 hektáron igen szép, hetven körülire becsült gímszarvasállomány él, a vaddisznóé ennek a duplája lehet, a terület egy részének bejárása után látszik, őz is szépen van. A nagyvad – csekély zavarásnak kitett – fő élőhelyét egy mintegy ezer hektáros, zárt erdőtömb biztosítja, szélein rég felhagyott legelőterületekkel, öreg gyümölcsösökkel, szőlőhegyekkel, a völgyek aljában szántóföldekkel, néhol nádasokkal.

A mezőgazdasági területeken négyezer fácánt bocsátottak ki az idén –– a hosszú farkú madarak persze nem maradtak egy helyben, kisebb állományok kialakultak az erdőszéli élőhelyeken is. A kiváló vadállomány fenntartásában igen fontos szerepet játszik a vadföldgazdálkodás: a lehető legmagasabb színvonalon hetven hektárt művelnek az idén, jövőre pedig százötvenet terveznek.

A vad téli etetése is kiemelt szerepet kap, de nem takarékoskodnak az állomány gondozására és a területen elvégzendő feladatok biztosítására a munkaerővel sem. Akárhogyan is van, öröm látni: a kiváló adottságokat kihasználva, a vendégvadásztatás mellett a 22 tagnak is lehetőséget adva, így is lehet gazdálkodni!

Végül szeretnék köszönetet mondani Nagy Zoltán úrnak, a Tókerti Vadásztársaság elnökének, egyben a Nagyvad-Hunting Vadászatszervező Iroda ügyvezető igazgatójának a szép élményekét és az alapos tájékoztatásért, nemkülönben a vadászat lehetőségéért.

Fácántyúk

SZÉTNÉZÜNK A FÁCÁNOSBAN
Vasútvonalon innen, főúton túl, valahol Magyarnándor és Becske között gyűri a métereket a terepjáró a cserháti földúton. A völgyek aljában akad egy-két sárfolt, néhai pocsolyák nyoma, de az út száraz, jól járható, látnivaló meg bőven akad!

A területre négyezer fácánt helyezett ki a területen gazdálkodó Tókerti Vadásztársaság. A csibék mostanra szépen kifejlődtek, s itt is, ott is látható az útszélen egy-két tarkatollas kakas, barnás színű tyúk – sőt, mivel már esteledik, az etetők környékén tucatszám gyülekeznek a hosszúfarkú madarak.
–– Heten őrzik őket –– mondja kedves vendéglátóm, Nagy Zoltán. –– Sok fáradság volt velük az elmúlt hónapokban, előfordult, hogy egyetlen róka több százat pusztított el közülük, mire sikerült meglőni…

Hegynek fel, völgynek le igyekszünk tovább a kukoricások, napraforgótáblák, meredek, cserjésedő legelők, erdősávok és -foltok között.
–– Lekerítettük a vadföldnek ezt a résztét –– mutatja Zoltán egy helyen a műanyag hálót az út mellett –– A héják megtanulták, hogy, ha megijesztik és a hálónak ugratják a fácánokat, akkor könnyen megfoghatják….
Bizonyítja ezt úgy negyven méterenként egy-egy tépés nyoma, ami a ragadozó csőrmunkája után maradt a területen.

Vendéglátóm hirtelen fékez, és a szemközti domboldalban álló magasles tetején mutatja, hogy ott figyel egy ragadozó. Első ránézésre a testtartása után ölyvnek vélem, de aztán a távcső elárulja a héját. A ragadozó nem sokáig hagyja magát nézegetni, elrúgja magát a les tetejéről és alacsonyan, a kukoricatarló felett, gyors szárnycsapásokkal elrepül.

Látunk aztán a vadföldek közötti legelőkön jó néhány vaddisznóváltót, megnézünk egy automata szórót, az út mellett egészen közelre bevár egy hasmenéses őzgida – közben pedig hosszú farkú madarak mindenfelé. Nagy élmény a területet látni ezzel a mesebeli fácánbőséggel – de van itt más is!

Kedves vendéglátóm, Nagy Zoltán a Tókerti Vadásztársaság elnöke,
a Nagyvad-Hunting Vadászatszervező Iroda ügyvezető igazgatója

RUDLI ÉS RUDI
Megnéztük a fácánost, mennénk a lesre, de a Balassagyarmat-Aszód műútra kanyarodva szinte azonnal hat szarvast veszünk észre egy kukoricatarlón! Mivel a tarvadat lőni kellene, Zoltán gázt ad. Egy perc alatt a vadászháznál vagyunk, ahol beiratkozunk a területre – Katona-erdő a neve, ha jól emlékszem – aztán már megyünk is visszafelé. A hat vad még mindig ott áll, ahol pár perce láttuk őket, sőt, mintha még két őz is lett volna előttük a hajlatban.

A domb mögé kerülve leállunk, kiszállunk, betöltöm a puskát, fejemre csapom a kalapot, Zoli hozza a keresőtávcsövét és a szaktudását, aztán az eléggé rossz, kissé forgolódó oldalszélben rácserkelünk a rudlira. Egy hajlatban állnak, ez ad némi reményt, hogy lőtávolra lopódzhassunk. Elsőként a vezértehén fejét vesszük észre: jó száz méterre van.
–– Majd a vállamra támasztod a puskát – súgja vendéglátóm, aztán leguggolunk a kökénybozót szélében, hogy a vad ne lásson bennünket.
–– A legkisebbet lődd! –– teszi még hozzá Zoli, aztán várunk.

Közben egy szürke bundás hát mozdul előttünk a tarlón – mekkora nyúl! Nézem jobban, hát egy már téli szőrben lévő róka! Közben a vezértehén feje felénk fordul, látni szép, nagy füleit… Aztán a szelet is a tarkómon érzem… Mellettünk ekkor valami szöszmötölés hallatszik a kökénybozótból, mellé egy-kis csörtetés is… Pár méternyire lehet csak a zaj okozója. Felőle viszont jó a szelünk…

A rudli megugrik a következő pillanatban, a szarvasok a hajlatból a dombtetőnek tartanak. Felpattanunk erre, már célzom is Zoli válláról a legkisebb vadat, a vágyott borjút… Mire azonban felénk figyelve megállnak, már háromszáz méter felett vannak. Ráadásul a domb gerincéről néznek vissza, mögöttük pedig a forgalmas út vezet. Mindegy, ilyen távolságra úgysem lőnék.

Aztán látom ám, hogy két őz követi a megugró szarvasokat, de végig a hajlatban futnak a kökényesig, majd a róka fogja menekülőre a dolgot: Rudi barátunk tesz egy kis kört a tarlón, végül a bokrok közé pattan ő is. Közben a cserjék közül egy nagy fújás és némi csörtetés hallatszik – a még sötétedés előtt kifelé igyekvő disznók visszafordulnak!

–– Két tehén, egy borjú, három spíszer bika –– sorolja Zoltán a rudli behatóbb vizsgálata után. Még mindig a szeme előtt a keresőtávcső. –– A disznók is már jöttek volna kifelé. Legalább hárman voltak…

Mennyi minden egyetlen dombhajlatban! Hálás vagyok a szarvaslövés lehetőségéért, ami ugyan csak lehetőség maradt, de nem rajtunk múlt. Aztán az jut eszembe, hogy a legtöbb hasznot a róka elejtésével hajtottam volna: közel esik a fácános.

A nap bíborkorongja éppen akkor éri el a horizontot, amikor visszaülünk a terepjáróba és elindulunk újabb vadászesélyek és élmények felé: hosszú még az este. (FOLYTATJUK)

Vadászat

Tolna vármegyei “dúvadhét” összefoglalója

Print Friendly, PDF & Email

Befejeződött a Tolna vármegyei “dúvadhét”

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Tolna vármegyében 2024-ben első alkalommal került meghirdetésre dúvadhét. A dúvadfajok gyérítésére meghirdetett időszak a kiírás szerint 2024. február 15. 00:00 órától február 28. 23:59 óráig tartott.

Fotó: OMVK

Tolna vármegyében 2024-ben első alkalommal került meghirdetésre dúvadhét. A dúvadfajok gyérítésére meghirdetett időszak a kiírás szerint 2024. február 15. 00:00 órától február 28. 23:59 óráig tartott.

Fotó: OMVK

Összesen 33 fő nevezett, amelyből 21 fő hivatásos vadász és 12 fő sportvadász volt.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

2024. március 1-én a meghirdetett dúvadhét zárásakor összesen 27 fő sikeres nevező jelent meg, a 33 nevező vadászból. A terítéken 191 róka, 159 borz 50 aranysakál és 3 nyest, összesen 403 vad volt.

Fotó: OMVK

Helyezések:

 

név státusz aranysakál róka nyest borz pontszám összes vad
Vincze Viktor hivatásos 17 31 1 16 580,5 65
Stein Krisztián hivatásos 3 39 11 470 53
Fábián Bence hivatásos 22 23 312 45
Szabotin Zalán sport 3 23 8 298 34

 

  1. helyezett: Vincze Viktor Gyulaj Zrt.
  2. Stein Krisztián Gyulaj Zrt.
  3. Fábián Bence Kocsolai Dám Vt.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Különdíjazottak, a legjobb eredményt elért hivatásos vadász és sportvadász:

Vincze Viktor hivatásos vadász Gyulaj Zrt.

Szabotik Zalán sportvadász Kocsolai Dám Vt.

 

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Pirkadatkor kivágta, reggelre tűzifának eladta az erdőt

Print Friendly, PDF & Email

Vádat emeltek egy férfival szemben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Bajai Járási Ügyészség lopás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és eltiltás hatálya alatti járművezetés miatt vádat emelt egy férfival szemben. Az elkövető a környékbeli erdőkből hajnalonta kivágott akác- és nyárfát a helyszínen felaprítva tűzifának rögtön eladta, ezzel néhány hónap alatt komoly bevételre tett szert. A tanyás ingatlanában engedély nélkül felhalmozott 1 tonnányi roncsautó miatt is felelnie kell.

A vád szerint a bajai férfi 2022 szeptemberétől közel 5 hónapon át hajnalonta rendszám nélküli autóval és utánfutóval járta a Vaskút környéki erdőket azért, hogy fát lopjon. A vádlott az akkumulátoros fűrésszel kivágott fát a helyszínen felaprította és még a reggeli órákban rögtön le is szállította a vevőinek, akik köbméterenként 30-36 ezer forintot fizettek neki. A tolvaj összesen 40 köbméter akác- és nyárfát vágott ki, amivel közel 2 millió forint kárt okozott az erdőrészletek tulajdonosainak. Elfogásakor a bajai nyomozók 12 köbméter tűzifát lefoglaltak, így a sértettek kára részben megtérült.

A férfinál tartott kutatás során kiderült, hogy rendszeresen bontás céljából forgalomból kivont gépkocsikat és roncsautókat szerzett be, a bennük lévő motorral, a működésükhöz szükséges ásványi olajokkal, üzemanyag maradékkal, fékfolyadékkal együtt. A közel 20 köbméter térfogatú, 1 tonna tömegű veszélyes hulladékot a tanyás ingatlana udvarán tárolta. A roncsautókból a fémet sokszor égetéssel nyerte ki. A férfi mindezt a szükséges hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezte, ami alkalmas volt az emberi élet, testi épség, az egészség, a föld, a víz és a levegő veszélyeztetésére.

A bűnügyi felügyelet alatt álló vádlott ráadásul 2023. augusztus 16-án, este, Baján úgy vezette a személygépkocsiját, hogy őt néhány hónappal korábban a bíróság jogerősen 1 évre eltiltotta a járművezetéstől.

Az ügyészség a férfit üzletszerűen elkövetett lopás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, valamint eltiltás hatálya alatti járművezetés bűntettével vádolja és ezért vele szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy a korábbi, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetését is utólag végre kell hajtani. Bűnösségéről a Bajai Járásbíróság fog dönteni.

A fotókon az érintett erdőrészlet, a frissen kivágott és felaprított tűzifa, valamint a tanyán tárolt roncsautó hulladék látható.

Forrás: Ügyészség

Tovább olvasom

Vadászat

Szarvashiba hazavinni az agancsot!

Print Friendly, PDF & Email

Agancstolvajokat fogtak a rendőrök

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kapuvári nyomozók 24 óra alatt kiderítették, ki lopta el a szarvasagancsokat a Himod és Hövej környéki erdőből.

Fotó: Rendőrség

A rendőrségre február 28-án érkezett bejelentés arról, hogy 2024 első két hónapjában egy erdőből több kilogramm szarvasagancsot tulajdonított el valaki. A Kapuvári Rendőrkapitányság az ügyben lopás vétség miatt eljárást indított, kollégáink rövid időn belül azonosították a feltételezett agancstolvajt. A nyomozók február 29-én délelőtt, az otthonában fogták el a 36 éves férfit, majd a kutatás során megtalálták az erdőből származó 6 darab agancsot.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A fiatalembert munkatársaink a Kapuvári Rendőrkapitányságra állították elő, ahol lopás vétség elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Elismerte a cselekmény elkövetését, továbbá elmondta, nem volt tisztában azzal, hogy az agancsokat tilos az erdőből elvinni.

Fotó: Rendőrség

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság kéri a természet kedvelőit, az erdőt- és mezőt látogatókat, fogadják meg az alábbi tanácsokat:

  • Agancsot találni izgalmas dolog, azonban azt – speciális engedély hiányában – soha nem vihetik magunkkal. Minden évben előfordul, hogy talált agancsot visznek haza erdőjárók, ami viszont lopásnak minősül.
  • Az agancs értékétől függ, hogy tulajdon elleni szabálysértést vagy bűncselekményt követ el az, aki magához veszi és elviszi.
  • Az elhullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok, vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
  • A törvény nagyon szigorú, és az illegális agancsgyűjtést lopásnak, a szarvasok hajszolását és ezzel akár kínok közötti elpusztítását pedig állatkínzásnak minősíti.
  • Amennyiben kirándulás során feltehetően jogosulatlanul agancsot gyűjtő embert, embereket látnak, kérjük, hogy értesítsék az illetékes erdészeti hatóságot, vagy tegyenek bejelentést a 112-es segélyhívó számon.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom
ewident logo