Keressen minket

Vadászat

Farkasok nyomán Észtországban

Közzétéve:

Feltöltő:

[……] Taivar körbevitt bennünket Toyotájával az erdőrészek között. Kora délutánig ezzel telt a napunk. Az itt vadászható fajok közül őzekkel és jávorszarvassal találkoztunk. Megtekintettünk két lest, melyből az egyik igen magas (kb. 6 m) volt, vele szemben egy fémetetőből kukorica szóródott ki, ezen a helyen vaddisznóra vadásznak.

A másik les teljesen zárt, négy oldalán nyitható ablakokkal. Körülbelül két héttel ezelőtt kivittek egy elhullott tehenet, mely körül farkasnyomok nem voltak, de szerteszét csontok hevertek, ami arra utalt, hogy régóta használják ezt az etetőhelyet. Rögtön el is döntöttük feleségemmel, hogy estére visszajövünk.

A napnyugta már a lesen ért bennünket, erős szeles, borongós időben izgatottan vártuk, hogy sötétedés után az állatok előmerészkedjenek. 20 óra után két nyestkutya és egy róka kezdte dézsmálni a tehén nyakát. Az általunk várt farkas és hiúz nem került elő, ezért 21 órakor, esőben, visszamentünk a szállásunkra.

Másnap reggelinél kölcsönösen érdeklődtünk olasz vadásztársainkkal a sikerekről, de ők sem lőttek semmit. Ismételten kimentünk a Lodja vadászházhoz, amit igen lassú előkészület után kb. 11. órakor hagytunk el, és indultunk az erdőre. A kiosztott narancsszínű mellényekből és a magukkal hozott lajka kutyákból jöttünk rá, hogy hajtás lesz.

Szép, napos, plusz +3 fok körüli hómentes időben autókkal mentünk a területre, ahol a felállítás során bizakodva mutattak nekünk friss hiúz nyomot. Arra következtettünk, hogy ez már a vadászati hirdetésben is megemlített számunkra szervezett ragadozóvadászat lesz.

Egy keskeny erdőrészt mozgattak meg, amelyből csak egy őzsuta lépett elém, más vadat nem láttam. A zsemleszínű lajka lelkesen futott dicséretért a lábamhoz. Elfogyasztottuk a termoszban hozott, igen gazdag, forró csirkelevesünket. Minden nap ez volt az ebédünk, változatos, különleges ízvilágú, házias leves, amit én szükség esetén otthonról hozott erős cseresznyepaprikával megbolondítottam.

Ismét autókkal mentünk tovább a következő erdőrészhez, egy igen széles hármas elágazáshoz állítottak le. Ragyogó napsütésben egy óra elteltével a hajtás véget ért, mozgás nem volt. A harmadik hajtásunk is sikertelen volt, viszont Rocky, a fekete lajka eltűnt, és egy órán keresztül kerestük a rádióhullámos keresővel. A nyakán lévő adó és a gazdája kezében lévő vevő segített, amivel meg lehetett határozni, merre csatangolhat a kutya.

Saját kérésünkre – legnagyobb csodálkozásukra az egész napos hajtás után – elvittek bennünket a lesre, és mivel jó idő volt, kértük, hogy 21 óra után jöjjenek értünk. Fél kilenc felé nyestkutyák és rókák jöttek, de mivel nem készültünk fel meleg ruhákkal az éjszakai kint maradásra, hazamentünk.

A visszafelé út során feljött a telihold, ami kitűnő látási viszonyokat teremtett. Ekkor elhatároztuk, hogy vasárnap az egész éjszakát kint töltjük a lesen.

[……] Este jól felkészültünk az éjszakai kint maradásra, és fél öt körül érkeztünk a lesre. Berendeztük a kb. 1,6×1,6 m-es várakozóhelyünket, és nagy izgalommal vártuk vissza a farkasokat. A nyestkutyák és rókák a szokásos vacsorájukra érkeztek, de nem lőttem rájuk, mert nem akartam elriasztani a fenevadakat. A hold fél tíz felé már megvilágította a körülbelül negyed hektáron kitisztított és felszántott területet, de az éjszaka folyamán semmi más zajt nem hallottunk és más állatot nem láttunk.

A hajnali derengéskor már nem bírtuk tovább, és szükségünk elvégzésére lemásztunk a les alá. Eközben a farkas hosszú, hangmagasságában váltakozó 35–40 mp-es hívó üvöltéssel jelzett párjának, hogy az éjszakai vadászatnak vége. Ilyet még életünk során soha nem hallottunk, kivételes élmény volt számunkra. Gyorsan felöltözködtünk és felszaladtunk a lesre, hiszen az üvöltést nem messze, körülbelül 1–2 km-re hallottuk. Reméltük a tegnapi nyomok alapján, hogy felénk jönnek.

A reggeli fagyos időben vártunk még egy órát eredménytelenül, aztán elindultam egyedül cserkelni a hang irányába. Mivel az erdőterületen kiépített utak vannak, melyek hosszan és jól beláthatóak, sőt halkan lehet rajta közlekedni, így igen alkalmasak a cserkelésre. Kereszteződéseknél megállva, hallgatózva, távcsővel kémlelve haladtam két órán keresztül. Több vizes árkon átkeltem, szélesebb és keskenyebb utakon a megbeszélt időre, kilenc órára visszaértem a leshez, ahol Taivar várt a forró teával és a garnélasalátás reggelivel.

[……]

(A teljes cikk a Nimród Safari következő számában olvasható)

Vadászat

KITEKINTŐ: Görögország – újabb kutya pusztult el

Újabb kutya pusztult el Filíben – farkastámadásra gyanakodnak Görögországban

Published

on

 

 

Tovább olvasom

Vadászat

Koros bika a terítéken – Szántód

Koros gímbika esett Szántódon, a SEFAG Zrt. területén

Published

on

„Magyar vendégekkel, egy apa-fia párossal kezdtük meg az idényt. A vendégek augusztus 31-én érkeztek, így szeptember első reggelén már vadászhattunk is.

Fotó: SEFAG Zrt.

A száraz, vízhiányos körülmények miatt meglehetősen nehézkes a vad megközelítése cserkeléssel, így magaslesen várva próbálkoztunk. Az esti vadászaton hosszú várakozást követően végül az óvatosan elénk lépkedő visszarakott, öreg, 12 év körüli gímbika elejtésével nyitottuk meg az idényt Kerekiben” – osztja meg az olvasókkal Uracs István, a kísérő vadász.

Forrás: SEFAG Zrt.

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Az éghajlatváltozás a vonuló madarak görögországi útvonalait is befolyásolja

Az éghajlatváltozás jelentősen befolyásolja a vonuló madarak útvonalait és telelését Görögországban.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A hőmérséklet, a csapadék és mindenekelőtt a rendelkezésre álló táplálék jelentősen befolyásolhatja a vonuló madarak mozgását és görögországi telelését. A megfigyelések szerint az olyan fajok, mint az erdei szalonka és a különböző vízimadarak, gyorsan reagálnak az időjárás változásaira, és kedvezőtlen körülmények esetén más területekre húzódnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kérdés a vadászok számára is különösen fontos, mivel az időjárás változása a madarak érkezésének időpontját és telelőterületeken belüli eloszlását egyaránt befolyásolhatja. Az iHunt.gr korábban már részletesen foglalkozott az időjárás és az őszi, illetve téli madárvonulás kapcsolatával.

  • A hideg idő kezdetben több vízimadarat terelhet Görögország felé.
  • A tartós fagy azonban arra késztetheti a madarakat, hogy még délebbre vonuljanak.
  • Az erdei szalonka alacsonyabban fekvő területekre húzódik, amikor a fagy miatt nehezebben fér hozzá a földigilisztákhoz.
  • A csapadék és a talaj nedvességtartalma jelentősen befolyásolja a rendelkezésre álló táplálék mennyiségét.
  • Az éghajlatváltozás nem minden fajra gyakorol azonos hatást, ezért következményeinek megismeréséhez hosszú távú tudományos megfigyelésekre van szükség.

A hideg Görögországba terelheti, de tovább is űzheti a madarakat

Az iHunt.gr Görögország egyik legnagyobb online vadászati szakportálja.

Periklísz K. Bírcasz, a Thesszáliai Egyetem vadbiológiai professzora és az egyetem Vadgazdálkodási Laboratóriumának igazgatója szerint a tél a vonuló madarak számára lényegében a táplálkozáshoz és a túléléshez legkedvezőbb körülmények folyamatos keresését jelenti.

Az északabbra fekvő területeken bekövetkező lehűlés nagyszámú madarat terelhet a görögországi vizes élőhelyek felé. Ha azonban az alacsony hőmérséklet tartósan fennmarad, és a táplálékhoz való hozzáférés nehezebbé válik, ugyanezek a madarak még délebbre vonulhatnak.

A madarak nagy számban történő megjelenése tehát nem pusztán attól függ, hogy hideg van-e. Meghatározó a hideg időszak hossza, az északabbra fekvő területeken uralkodó időjárás, valamint az is, hogy továbbra is hozzáférhető-e elegendő táplálék.

Az erdei szalonka a kedvező körülményeket és a táplálékot követi

Különösen érdekes az erdei szalonka viselkedése, amelyet a görög vadászok is jól ismernek. A faj helyzetének megértéséhez hasznos információkkal szolgálnak azok az adatok is, amelyek bemutatják, hol költ az erdei szalonka, és milyen körülmények kedveznek számára.

Erős lehűlés idején az erdei szalonka elhagyhatja a magasabban fekvő erdőket, és alacsonyabb területekre húzódhat, ahol a talaj még nem fagyott meg.

Ennek oka közvetlenül összefügg a táplálkozásával. A földigiliszták alapvető szerepet töltenek be az erdei szalonka étrendjében, a fagyott talajból azonban a madár csak nehezen tudja megszerezni őket. A csapadék és a talaj nedvességtartalmának növekedése ezzel szemben több alkalmas táplálkozóhelyet teremthet, ami a madarak nagyobb területen történő szétszóródásához vezethet.

Mi történik a vízimadarakkal?

Hasonló, de nem teljesen azonos folyamat figyelhető meg a vízimadaraknál. Európa északabbra fekvő területeinek lehűlése Görögország, különösen az ország északi részének vizes élőhelyei felé terelheti őket.

A récék, ludak és más vízimadarak nyílt vízfelületeket és hozzáférhető táplálékot keresnek. Ha azonban a rendkívüli hideg miatt befagynak a vizek, vagy jelentősen romlanak a táplálkozási lehetőségek, a madarak továbbvonulhatnak délebbre.

Nem minden faj reagál egyformán

A tudományos összkép jóval összetettebb annál az egyszerű összefüggésnél, hogy „minél nagyobb a hideg, annál több a madár”. Az egyes fajok ökológiai igényei eltérnek, ezért ugyanazokra az időjárási körülményekre is különbözőképpen reagálnak.

A mezőgazdasági területek madarainál például a helyi időjárás, valamint a madarak maradása vagy továbbvonulása közötti kapcsolat nem mutatható ki olyan egyértelműen, mint az erdei szalonka és a vízimadarak esetében.

Átalakulhatnak a telelőterületek

Hosszabb távon a hőmérséklet és a csapadék változása valószínűleg hatással lesz arra, hogy a vonuló madarak mely területeken telelnek, mennyi ideig maradnak ott, valamint milyen fajok jelennek meg a görögországi vizes élőhelyeken, erdőkben és mezőgazdasági területeken.

Periklísz Bírcasz ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az egyes évek között tapasztalható eltéréseket nem lehet automatikusan az éghajlatváltozásnak tulajdonítani. Annak megállapításához, hogy átmeneti elmozdulásról, a telelőterületek tartós megváltozásáról vagy valódi állományváltozásról van-e szó, rendszeres és hosszú távú megfigyelési adatokra van szükség.

Miért fontos mindez a vadászok számára?

A vonuló fajokra vadászók számára mindez megerősíti azt, amit már évtizedek óta tapasztalnak a terepen: a madarak jelenlétét nem csupán a naptári időszak határozza meg, hanem a költőterületeken, a vonulási útvonalak mentén és a telelőhelyeken uralkodó körülmények összetett együttese.

Az iHunt.gr korábban azt is bemutatta, hogy az erdei szalonka vonulása az időjárási körülményekkel függ össze, nem pedig olyan hiedelmekkel, mint a telihold hatása.

Különösen az erdei szalonka és a vízimadarak esetében idézhet elő jelentős helyváltoztatást a hőmérséklet, a csapadék, a fagy és a rendelkezésre álló táplálék mennyisége – akár ugyanazon a télen belül is.

Forrás: Ihunt

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom