Vadászat
Karácsony az erdőn
Volt idő, mikor az erdő és a vadászat iránt érzett lobogásom oly mértékben elhatalmasodott rajtam, hogy már a karácsonyi ünnepeket is alig bírtam ki otthon. Kiokoskodtam hát, hogy kössük össze a kellemest a hasznossal: menjen a család is a megszállott apukával együtt a Bakonyba.
Így esett, hogy 1981 karácsony reggelén útra keltünk, megannyi élelem, ruha, szánkó stb. társaságában. Feketevíz-pusztáig valahogy elvergődtünk. Ott azonban a nagy hó miatt tovább menni nem tudtunk.
Csordás Laci vadászkollégám a tsz terepjárójával megpróbálta a lehetetlent, hogy a Bélaházi vadászházba felvigyen bennünket. A meredek lejtő és a nagy hó azonban megadásra késztette a terepjárót is. Így gyalog cuccoltunk fel a házba, ami nem volt elhanyagolható sportteljesítmény.
A ház egyébként Feketevíz-puszta felett egy őstölgyesekkel körülvett magaslaton helyezkedett el, a festői környezetbe harmonikusan illeszkedő, sőt szinte odakívánkozó, klasszikus értelemben vett vadásztanya volt.
Azt mondanom sem kell, hogy ez esetben minden szempontból megfelelt az otthon hagyott karácsonyi hangulatnak. Hideg volt és rideg. Igyekeztem minél előbb meleget csinálni, mielőtt a család a fejemet veszi. Ahogy a celsiusok emelkedtek, a lincshangulat is alábbhagyott. Nem volt ám ez részemről sétagalopp, hiszen egy fázós feleséggel, egy még fázósabb tizenegy éves lánnyal és egy hároméves utánpótlással kellett elhitetnem, hogy az összkomfortos, négyszobás családi otthon helyett mennyivel jobb itt, az Isten háta mögött, a térdig érő hóban vánszorogni, fagyoskodni, lavórból mosakodni, meg petróleumlámpa fényénél vakoskodni.
Az esztelen és felelőtlen ötletem mégis jól sült el. Felejthetetlen hetet töltöttünk a Bélaházi vadásztanyán. A szoba sarkába fenyőfát állítottunk, hogy a karácsonyi hangulat se hiányozzon. Napközben szánkózással, hóemberépítéssel, erdőjárással telt az idő. A nappali szánkózástól, hótaposástól, jó levegőtől a kiadós vacsoráktól és a cserépkályha barátságos melegétől a gyerekek nagyokat aludtak. Este a családdal voltam, mert a sötétben féltek egyedül maradni ezen az elhagyatott helyen, de reggelente kijártam vadászgatni.
Egyik nap még vendéget is kaptunk. Csatkai vadásztársam, Tűz Feri bácsi aki tsz-elnök és országgyűlési képviselő volt látogatott meg bennünket. Irigykedve csóválta a fejét, elismerve, hogy ő sosem tudná rávenni az övéit ilyen áldozatra.
– Büszke lehetsz a családodra. Kívánom, hogy mindig ilyen egyetértésben éljetek – mondta búcsúzóul.
Egyik reggel Nagy Endre, akkori hivatásos vadászunk, a pusztából üzenetet hozott. Az elnökünk kérte, hogy aki tud még ebben a néhány napban szépíteni az őzkilövési tervünkön, az tegye meg. Magam részéről az őzsutát csak amolyan erdei karácsonyfadísznek tartottam. Rá csupán a tervek kényszerítő szorításában emeltem a fegyverem.
Reggeli után szép napos idő lévén a család leszánkózott a pusztába Endre édesanyjához, Mariska nénihez egy kis tereferére, sütizésre. Mi Endrével eleget téve a kérésnek őzvadászatra indultunk a közeli Maracskóba.
Ez a területrész abban az időben igazi őzparadicsom volt. Nem okozott különösebb gondot őzet fogni. Így aztán kis idő múltával sikerült kéttőt terítékre hozni. Kötélre fogva, szánkó módjára behúztuk őket Feketevízre. Endre félig viccesen, félig komolyan figyelmeztette a szüleit, hogy csukják be jól éjjelre a tyúkokat, mert a vérnyomot követve éjszaka a környék összes rókája a pusztába fog jönni.
Az utolsó nap, 31-én reggel, szokásomhoz híven vadászni indultam. A Tavi dagonya lejtőjén leérve felkapaszkodtam a szemben lévő dombra. Egy kidőlt fáról letakarítottam a havat, és ráültem egy kicsit szuszogni. Ahogy az alattam lévő részt végigtapogattam a távcsővel, észrevettem egy teknőszerű csapást, mely a tófarokból jött felfele a szarvasdombokhoz.
– Biztos, hogy disznócsapa. Lógó hasuk hóekeként árkot húzott a hóban – morfondíroztam magamban.
– Lemegyek az alattam lévő nyiladékra, és ráállok a csapára – határoztam el.
Úgy száz métert haladhattam, amikor megpillantottam a velem szemben mozdonyként fújtató kant. Hóeke módjára tolta, szórta a havat, ahogy nagy igyekezettel közelített. Abban a pillanatban amint megálltam, ő is észrevett. Mindketten megmerevedtünk. Ha megmozdulok, elugrik, akkor meg hogy vegyem le a puskát a hátamról? – aggodalmaskodtam.
– Ebben a hóban nem tud olyan gyorsan megfordulni, hogy ne tudnám elkapni – biztattam magam.
– Hát akkor gyerünk – határoztam el.
Egy gyors mozdulattal lekanyarítottam a puskát a hátamról, és ugyanazzal a lendülettel a vállamhoz kaptam. Ha létezik kapáslövés, ez biztosan az volt. A kan tűzbe rogyott, meg sem mozdult többé.
Hozzá érve nem akartam hinni a szememnek. A lövés mértani pontossággal a homloka közepén volt. Ezt a bravúrt, hogy kapásból homlokon lőjek egy disznót, később megismételni, soha nem tudtam.
Széles vigyorral érkeztem haza. Büszkén újságoltam, mi történt.
– Mi lesz a vaddisznóval Apa? – kérdezte izgatottan a fiam.
– Most az lesz, hogy reggelizünk, utána elmegyünk szánkóval a disznóért. Ha még mindig ott van, és nem szaladt el, akkor lehúzzuk a pusztába, Endre bácsihoz. Neked majd a lábát kell segíteni emelni, ha a szánkóra tesszük – készítettem fel a feladatra.
Na, ez már vadászpalántának való kihívás. Alig várta meg, hogy felöltöztessük. Érthető volt az erős menési vágy és izgalmi állapot, hiszen sokat késlekedni nem lehet, mert a disznó még a végén elszalad.
Azt nem részletezem, mi módon került fel a szánkóra a kancsi, de családi összefogással csak sikerült. Fényképezkedtünk, majd elindult a menet a puszta felé A vadászalbumomban ez a képsor talán nem meglepő módon a szánkós disznó elnevezést kapta. Délre összepakoltunk, majd azzal a fogadalommal, hogy jövő év végét is itt töltjük búcsút intettünk Bélaházának. A vadásztanya maradt, de az itt töltött szép napok emlékét vittük magunkkal.
A szánkós disznó
A Kristályszálló nagytermében a szilveszteri bálon senki nem sejthette, hogy az az elegáns hölgy, akivel a táncparkett közepén keringőzöm, nem sokkal előtte a Bakony eldugott zugában még gumicsizmában taposta a havat, egy véres vaddisznót húzkodva.
A szemében volt valami sejtelmes csillogás
amit csak én láthattam.
Valami rejtelmes titok
amit csak én érthettem.
Hogy ilyen sejtelmesen csillogó a holdas éj?
Hogy ilyen rejtelmes és titokzatos a Bakony erdeje?
Rajtunk kívül ki tudhatta?
Családi hódagonya Bélaházán
Vadászat
Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei megválaszolták, kell-e félni a lakott területen élő rókáktól:
Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!A rókák, számos más vadállathoz hasonlóan (gondoljunk a varjakra, nyestekre) könnyen találnak táplálékot az emberi lakókörnyezetben (többek között rágcsálókat, élelmiszer hulladékot, kedvtelésből tartott állatoknak kihelyezett eledelt), és könnyen megszokják az ember közelségét. Ezért az, hogy csak „a veszett róka megy be a lakott területre”, semmiképpen nem állja meg a helyét. ❌
Fotó: NÉBIH
☝Az állatokkal való kontaktust mindazonáltal maximálisan kerülni kell. Az egészséges róka nem engedi közel magához az embert: zajra, például tapsra elmenekül. Kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet, majd adjunk időt az állatnak, hogy észrevegyen minket és elmeneküljön.‼
👉A veszettség legfőbb tünete az embertől való ösztönös félelem kiesése. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni.
Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át. Sokszor kutyával verekszik össze vagy más háziállatot támad meg. Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg (csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás).
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Négy medvét kellett kilőni idén eddig Csíkszeredában
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén: Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván volt szükség a legutolsó megoldást választani. A közeli erdőkben még így sem csökkent jelentősen a számuk. Az új jogszabály segítséget jelent.
Fotó: Pinti Attila – Székelyhon
„Nincs szinte olyan városrésze Csíkszeredának, ahol ne okoztak volna gondot a medvék” – mondta a Székelyhonnak Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere. Tőle arról érdeklődtünk, hogy hány medvét kellett idén eltávolítaniuk a városból. Arra is rákérdeztünk, hogy mi a véleménye az újonnan megjelent jogszabályról, amely megkönnyíti a beavatkozást a településekre bejáró medvékkel szemben.
Tőle tudjuk, hogy idén eddig négy esetben voltak kénytelenek a legutolsó megoldást, azaz a kilövést választani. Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván kellett beavatkozniuk. Ezen kívül egy példányt altatással fogtak be, amely a Kalász lakótelepen menekült fel egy fára egy tömbház közelében, egy vadállat pedig a Brassói úton közúti balesetben pusztult el.
Az alpolgármester szerint nincs a városnak olyan övezete, ahol ne kellett volna beavatkozni a medvék miatt, de a leggyakrabban Csíksomlyón okoztak gondot a vadállatok. Ráuntak jelezni a medvék jelenlétét „Az elmúlt években nem csökkent és nem nőtt a beavatkozások száma, inkább amiatt tűnhet úgy, hogy idén kevesebb gondot okoztak a medvék, hogy az emberek kezdték megunni, hogy jelezzék a medvék jelenlétét a hatóságoknak. Mégis azt javaslom, hogy amennyiben nagy vadat észlelnek bárhol Csíkszereda területén vagy a környező mezőkön, erdőkön, akkor azonnal hívják a 112-es számot” – javasolta az alpolgármester, hozzátéve, hogy amelyik hívás nem érkezik be, arról nem készül statisztika, azaz amiről a hatóságok nem tudnak, az a probléma nem létezik. Az újonnan megjelent sürgősségi kormányrendeletről, amely lehetővé teszi a medvék azonnali kilövését, az alpolgármester elmondta, ez a jogszabály nagyon megkönnyíti a munkájukat, hiszen ha szükséges, akkor azonnal be lehet beavatkozni. Korábban ugyanis el kellett űzni a vadat, vagy el kellett távolítani, a kilövés csak végső esetben volt alkalmazható.
„Amennyiben a helyzet úgy kívánja, akkor már első alkalommal lehet élni a legnehezebb döntéssel, a kilövési paranccsal. Ezek a medvék, amelyek a város környékén be szoktak járni, mind »habituált« medvék, vagyis megszokták az ember közelségét. A háztartási hulladékot dézsmálják leginkább, és teljesen ellentétesen viselkednek egy erdőben élő medvéhez képest, ugyanis sokszor az ember láttára nem elmenekülnek, hanem ellenkezőleg, közelednek” – magyarázta. Hozzátette, ezért is gondolja úgy, hogy az új jogszabály segíti a munkájukat. Csíkszeredának a Szilos Vadásztársulattal van szerződése, és ez a társulat az, amelyik végig követte a város környékén élő medvéket. „Az elmúlt időszakban folyamatosan megfigyelték a medvék mozgását, a medvepopuláció létszámának az alakulását. Ha csak a csíksomlyói övezetet veszem példának, akkor az elmúlt 5 évben tucatjával voltak, illetve vannak jelen a medvék, úgyhogy nem utal semmi arra, hogy csökkenne a számuk. Sőt, már nem ritkaság, hogy 3-4 bocsot is felnevelnek az anyamedvék” – osztotta meg.
Szerinte éppen ezért szükség van arra, hogy kövessék a medvepopulációt, és ha kell, élhessenek a kilövés lehetőségével. Szerinte nem normális, hogy egy-egy medveriasztás alkalmával a polgármesternek vagy alpolgármesternek kell futni éjjel elkergetni a medvét.
Csíkszereda városvezetésének mindig az emberi élet a legfontosabb, és úgy ahogy eddig is, a törvényes kereteken belül mindig tettük a kötelességünket, úgy ezután is így fogunk eljárni, még hogyha most egy kicsit könnyebben is” – húzta alá. Tavaly egyébként ugyancsak a somlyói övezetben három medvét kellett kilőni, ugyanakkor a csíkszeredai kórházhoz bejáró vadállatot szintén ilyen módon kellett eltávolítani. Tavalyelőtt pedig a Venczel József Szakközépiskola udvarára tévedt egyed jutott hasonló sorsa.
Forrás: Székelyhon
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Súlyos vadászbaleset Hajdú-Biharban: embert talált el a nyúlra leadott lövés!
A Berettyóújfalui Járási Ügyészség pénzbüntetést indítványozott a tavaly történt vadászbaleset ügyében.
Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emeltek vádat az ellen a férfi ellen, aki egy vadászaton gondatlanul járt el a fegyver használata során – számolt be róla szerdán a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség. A vádirat szerint a vádlott és a sértett külföldi állampolgárok, barátok, rendszeresen járnak Magyarországra vadászni. Meghívás alapján 2024. december 16-án Sáp település külterületén apróvad vadászaton vettek részt, a délutáni órákban történt meg a baj.
A fénykép illusztráció. Fotó: Országos Mentőszolgálat Facebook oldala
Mindketten rendelkeztek engedéllyel a vadászaton való részvételhez és engedéllyel tartották a félautomata sörétes lőfegyverüket.
Mezei nyúlra lőtt a vadász, de részben embert talált
A vadászaton résztvevő személyek a fenti napon 14 óra körüli időben indultak el úgy, hogy valamennyien egy vonalban haladtak. A vadászterületen fák nem voltak, csak térdig érő füves aljnövényzet. 15 óra körüli időben a vádlott közelében előugrott egy mezei nyúl és feléjük futott, ekkor a vádlott lövést adott le a nyúlra célozva, azonban nem járt el kellő gondossággal annak során.
A lőfegyverből kilőtt sörétek részben a sértettet is eltalálták, aki a kezén, az alkarján, a combján, a mellkasán és a hasán 8 napon túl gyógyuló lőtt sérüléseket szenvedett.
A sértett egészségügyi ellátása során a testéből a lövedékeket eltávolították. A vádlott magatartásával megszegte a vadászlőfegyver használatára vonatkozó előírásokat, amelynek következtében a sértettnek sérülései keletkeztek. Az ügyben a nyomozást a Püspökladányi Rendőrkapitányság folytatta le.
A Berettyóújfalui Járási Ügyészség a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlott ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Püspökladányi Járásbíróságra. A büntetővégzés meghozatalát célzó vádiratban indítványozta, hogy a járásbíróság tárgyalás lefolytatása nélkül, az iratok tartalma alapján a vádlottal szemben pénzbüntetést szabjon ki.
Forrás: HAON
Fotó: Országos Mentőszolgálat
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?
TERMÉSZETFOTÓSOK: Polgár Tibor túzokra cserkelt Apaj-pusztán
Négy medvét kellett kilőni idén eddig Csíkszeredában
Súlyos vadászbaleset Hajdú-Biharban: embert talált el a nyúlra leadott lövés!
Csongrád-Csanád vármegyében is igazolódott a madárinfluenza jelenléte
Veszélyben a mezei nyulak- egyedülálló kutatás a Soproni Egyetemen!
Negyedmázsás nyurgaponty a kézben
Visszanéző (1938): November
Szakmai konferencia az erdei vadkár csökkentéséért – fókuszban a vadhatás-monitoring
COP30: A szélsőséges időjárás már most kihat az élelmiszertermelésre
A vadászat veszélyes üzem!
Engedély nélkül vadászott
A sakál, mint bioindikátor szervezet – veszélyes penészgombamérgek nyomában
Baranya vármegyei vaddisznóban állapította meg az ASP jelenlétét a Nébih
Kapitális gímbika a Kelet-Mecsekben
Pusztítják a mindent felzabáló toportyánt Somogyban, de nincs még fény az erdő végénél
KITEKINTŐ: Öt vadászkutya esett farkastámadás áldozatául a Hegyi Nafpaktia térségében
Farkast gázoltak el Aachen közelében, a „Himmelsleiter” útszakaszon
A három napos bika
You must be logged in to post a comment Login