Vadászat
Láttam erdőidet
Láttam erdőidet, hol rózsaszín’ ködökbe vetkezik az október;
kőrisfádtól nyurga őzek illannak a sáfrány Holdba. Fel. Ezüst
patáik köré égi szekérre halovány sugárnyi lánykák lépnek,
lenn szarvasbikák viszik hátukon az éjfélt…
a tisztás virágait oltárrá fonja egy tündéri kéz. Hajnalra.
Más kép(p) egy vadászról
A kőrisfáról némán ereszkedik a délután. A fiatal erdőben az ágak között mintha rózsaszínű köd szitálna. A levelek rezdülése mögött figyelő tekintetek. Agancsos őrzők, vagy maga az erdő. Nehéz nem elfogultnak maradni.
A szívós terepjáró magabiztos gördülése s a zöld kalapos úr pásztázó tekintete azt az érzést erősítik meg bennem, hogy ők itt otthon vannak. A természet és az ember ősi viszonyának pillanatai ezek. Pátosszal és nélküle. A neve nem fontos – mondja. A több évtizedes hivatás és az azt megelőző álmok együtt fémjelzik annak az embernek a munkáját, akinél eltöltök néhány napot Hántán.
Írhatnék hangzatos statisztikai adatokról, szép és mutatós számokról, de nem teszem. Amit lát és megtapint az ember errefelé, túlmutat a quantitatív elemzéseken. A természet és kultúra dinamikus állandóságának lenyomatai ezek. Élő és lüktető lenyomatok.
A koros fák, a növények, a súlyos agancsokban illanó állatok egy panteisztikus világ idilli képkockái is lehetnének, de valójában egy ökoszisztéma meghatározó láncszemei.
A lesen való tartózkodáshoz aznap délután nem öltözöm úgy, mint aki napi rutinból tudja, milyenné válhat az októberi este alkonyat után. Zoltán számít erre. Hivatásos vadászként számtalan helyzettel találja magát szembe, mikor vadászvendégeit kíséri. Kapok pelerint és pulóvert, valamint egy távcsövet, amit ösztönösen fordítva kezdek el használni. Ő szabad szemmel is jobban látja, amit én a műszerrel sem.
A fahéjszínű földekre hamarosan aláereszkedik a nehéz sötét. Számunkra a látás erős korlátozását okozza, ám az előbukkanó őzeknek oltalmat és magabiztosságot kölcsönöz.
Amikor a vadászházba érkezünk későre jár. A villany kattan. Zoltánt figyelem. Bakancsának tompa tónusú hangját. Az erős bőröv leoldódik, vele jó néhány tárgy indul pihenni. A ruhadarabok puha és markáns zöldjébe vegyülök. Látom, ahogy ez a férfi viseli őket. Túlmutat a praktikumon és a vadászviselet esztétikáján. Alázat van benne. Büszkeség. Elhivatottságának hangsúlyos szignáljai.
Másnap kísérő lehetek az etetésnél. A traktor nem indul. Néhány perc alatt mindenféle drótok, fémcsipeszek lógnak innen-onnan, majd felbőg a kopott masina. Addig, hogy ne lábatlankodjak, a hatalmas kert ékességeinél, a két óriási szelídgesztenyefánál teszek látogatást. Tiszteletet követelnek az alattuk időzőtől.
E lírai pillanatokat váltja fel a munka. A hatalmas narancsszínű gyöngyhalom arra vár, hogy a pótkocsira kerüljön. Zoltán friss és határozott mozdulatokkal már tölti is. Én is keresek egy lapátot. Egy kisebbet – hangzik az utasítás. Aztán a verslábak ritmusában siklanak a falatok a pótkocsira. Az erdő lakói már itt-ott a csemegéző helyekről rebbennek szét a masina duruzsolására. Már ismerik az órákat és a hangokat, amikor érkezik a friss táplálék utánpótlás. A lapátról spirálban szóródnak szét a narancsszínű gyöngyök. Megfestik az erdő szürkés árnyalatait. Én is megpróbálom. Aztán úttalan utakon, csapásokon, ösvényeken halad tovább a traktor, számomra eddig elképzelhetetlen szögben megdőlve. Minden erőmmel kapaszkodókat keresek. Zoltán mosolyogva himbálózik az ülésben. Ő sötétben is jól ismeri ezeket az alig fél méteres utakat a cserjék között. Ahol kidőlt fa állja el utunkat, leugrik a gépmasina nyergéből, mint egy zöld kalapos királyfi lováról és kézzel könnyedén elhárítja az akadályt. Az etetőhelyeknél téglányi szürkés só darabokat helyez el. Ez rendkívül fontos a vadállománynak az ásványi anyag utánpótlás érdekében – vallja. Újra sötétedik.
A traktor, amíg körbejárja a még mindig virágokkal borított tisztást, én gyalog folytatom utam az erdőben. Szinte tapintható a lassan ereszkedő köd. Fátyol borul a fákra, hogy elfedje éjszakai életüket lakóikkal együtt az óvatlan tekintetek elől. Dámok pompás, ruganyos teste szökken a fák között, mintha láthatatlan faunok és tündérek utasításait követnék. A vadászházban gyertyát gyújtok. Zoltán a hatalmas, ovális fa asztalra tálalja a vacsorát. Szarvas sonkát, házi szalonnát és kolbászt. Amíg kutyáinak is elkészül a vacsora elrendezgetem az ételt az asztalon s két csésze gőzölgő teával enyhítem a helyiség hűvös érintését.
Reggel mikor felébredek, Zoltán már hatalmas üstben főzi a belsőségeket. Az óriás fakanál a disznóvágások hangulatát idézi. A szagok is. Szeretem. Amikor elkészültnek érzi, egy hatalmas fedőre halmozza a tüdő-lép-máj darabokat. A kizsigerelt vadak belsőségeit Zoltán rendszeresen készíti el kedvenceinek, akik munkájában is segítik olykor. Ők családtagok is. A család Tagok.
Gondosan feldarabol mindent, majd hierarchikus sorrendben megy végbe az etetés esténként. Kilencen vannak. Sába a legtürelmetlenebb. Ő a kiváltságos szuka, aki Zoltán rezidenciáján lakik.
Zoltán kezét figyelem. Finom, íves és fehér. A vadászélet kemény fizikai megterheléseinek szinte nyoma sincs. Talán egy-két mélyebb barázda árulkodik a férfierőt is megpróbáltató pillanatokról. Szereti és tiszteli munkáját. Nem ő mondja, de látható és átérezhető a mozdulataiból, ahogy telefonál, ahogy megnyilvánul. Keveset beszél. Keveset nevet. Tekintete viszont szuggesztív és átható. Mintha maga is az erdő egy darabja lenne. A modern világ attribútumai között viszont eltéved. Nem az ő közege. A naplók, jegyzőkönyvek, elszámolások is leginkább utoljára maradnak a munkában bevallása szerint. Hangja nyugodt és fegyelmezett. Bizalmat gerjeszt. Talán ez nem is utolsó szempont e hivatáskörben. Segítőkészsége nem ér véget a munkaköri leírásokban meghatározottakkal.
Ahogy elmélkedem, megérkezik egy kolléga, fiatal dámot hoz. A zsigerelést és a hús feldarabolását is végignézhetem. Még segíthetek is. Egy hatalmas ollószerű tárggyal átmetszem a csontot, amelyre Zoltán rámutat. Sohasem láttam ekkora bíborszínű hústömeget egy fémcsigára függesztve. A hús, a bőr és a csontok elválnak egymástól. Az íves szép test sonkákra és egyéb részekre darabolódik, majd az asztalra kerül. Zoltán mozdulatai határozottak, magabiztos szakértelemről tanúskodnak. Néhány perccel később már a traktort viszi valahová, majd az üstben forgolódó koponyákat kevergeti.
Kora délután, amikor a nap arany árnyékai az udvart súrolják, néhány edényben vizet készít és egy kis széket. Ezen ül órákon keresztül és aprólékos figyelemmel vakarja, faragja a fejre tapadó lágy részeket. Ropogás. A csontok egy része átalakul és lassan megrajzolódik egy általam is ismert trófea formája. Még nem hófehér, de a vegyszeres oldást követően elnyeri végleges színét – állítja Zoltán.
A vadászház szegleteiben sorakoznak a nemesebbnél nemesebb trófeák. Zoltán keze munkáját dicséri valamennyi. A hálószobájában pedig egy kék tollas madárka figyeli az érkezőt. Preparátori tanulmányokat is folytatott. Régen még érdekelte – mondja – mára átértékelődtek e tervei.
Ahogy sötét lesz a szobában, eszembe jut a hatalmas Kőrisfa, amely kapuként őrzi a rózsaszínű köddel alkonyuló erdőt, a feketevízi mesébe illő mézeskalács ház, egy őz, mely percekig hagyta, hogy gyönyörködjem a teremtésben általa. A kitakart földek, a fehér virágokra ereszkedő harmat szivárványos cseppjei, a szagok és illatok. A harang áhitatra hívó hangja a szomszédban. Egy ember, aki szövetséget kötött a természettel és lakóival, hogy óvja és oltalmazza őket, ameddig teheti.
Őszinte hitben.
Vadászat
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
Aranysakálokat figyeltek meg Észak-Németországban.
Schleswig-Holstein tartományban először sikerült aranysakál-territóriumot azonosítani. A Plön járás területén két egyed jelenlétét is egyértelműen igazolták. A tartományi vadászszövetség szakmailag jelentősnek minősítette az észlelést.
A Landesjagdverband Schleswig-Holstein ügyvezetője, Marcus Böhmer így nyilatkozott:
„Az aranysakál kisebb, mint a farkas, félénkebb, mint sokan gondolják, és Schleswig-Holstein számára ez az aranysakálpár figyelemre méltó faunisztikai bizonyíték. Most az a feladat, hogy terjedését szakszerűen dokumentáljuk, és fejlődését folyamatosan nyomon kövessük.”

A fénykép illusztráció. Fotó: Kurfis Ilona amatőr természetfotós – Agro Jager News
Hangfelvételek igazolják a jelenlétet
A jelenlétet beszámolók szerint a fajra jellemző vonyítás alapján sikerült igazolni. Mintegy két hét alatt összesen kilenc hangfelvételt rögzítettek, amelyeken egyértelműen két egyed hallható. Ezek a felvételek a C1 kategóriába sorolt, megbízható bizonyítéknak számítanak.
A pontos helyszínt nem hozzák nyilvánosságra
Az aranysakálok viszonylag kis, körülbelül 2–10 négyzetkilométeres territóriumokat foglalnak el. Ugyanakkor az állatok az Landesamt für Umwelt szerint érzékenyen reagálnak a zavarásra, ezért a hatóság egyelőre nem hozza nyilvánosságra a pontos lelőhelyet.
Új ragadozó faj Németországban
Az aranysakál megjelenésében és méretében a farkas és a róka között helyezkedik el. Jellegzetes a sárgásszürke bundája, amely helyenként vöröses árnyalatú. Az állat rendkívül alkalmazkodóképes: táplálékát többek között madarak, hüllők és kétéltűek alkotják – ezek közül számos faj Németországban veszélyeztetett. Ugyanakkor vadon élő és haszonállatokat is elejthet. Többnyire kisebb családi csoportokban vagy párban él.
Jelentős megfigyelés a vadgazdálkodás számára
A vadászszövetség szerint az eset kiemelt jelentőséggel bír a vadgazdálkodás, a természetvédelem és a monitoring szempontjából. Az újonnan megjelenő fajokat – mint most az aranysakált – időben fel kell mérni és szakszerűen értékelni, hogy a változások megbízhatóan követhetők legyenek.
A szervezet úgy látja, hogy ez az eset fontos jelzés a vadállomány-megfigyelés további erősítésére. Csak megfelelő adatok birtokában lehet az élővilágban zajló új folyamatokat objektíven értékelni.
Korábban Schleswig-Holsteinben már történt egy figyelemfelkeltő eset: egy aranysakál Sylt szigetén több tucat haszonállatot ejtett el, azonban az az egyed azóta sem került elő.
Forrás: Jäger
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
A farkas bekerült Szász-Anhalt tartományi vadászati törvényébe
Befejeződött a vadászati törvény módosítása Szász-Anhalt tartományban. A tartományi vadászszövetség ezt mérföldkőnek nevezi. De mik a legfontosabb eredmények?
A Szász-Anhalt Tartományi Vadászszövetség beszámolt a vadászati törvény módosításáról. A szövetség Instagram-oldala szerint a folyamat lezárult – és valódi mérföldkőnek számít. A módosítás azért különleges, mert „minden fontos kérdés megoldódott a tárgyalóasztalnál, konstruktív párbeszéd során”.

Fotó: Pixabay
A vadászszövetség kifejezetten pozitívan értékeli a változtatásokat, és hangsúlyozza, hogy ezek az eredmények „egyáltalán nem magától értetődők”.
Szász-Anhalt vadászati törvénye: farkas, jogbiztonság és további változások
Melyek a legfontosabb eredmények, és milyen változások várnak a vadászokra?
Az egyik legfontosabb pont, hogy a farkas mostantól hivatalosan is bekerült a tartományi vadászati törvénybe. Ez a kérdés különösen nagy figyelmet kapott, miután a farkas védettségi szintjét csökkentették.
Emellett több más fontos változás is történt:
- Javulhat a mezőgazdasági vadkárok megelőzése.
- Újraszabályozták a határon átnyúló sebzett vad keresését (utánkeresést), és elismerik más tartományokból érkező vérebvezetőket is.
- Egyértelműbb jogi kereteket kaptak a hajtóvadászatok (különösen a „stöberjagd”), így nagyobb jogbiztonság jön létre.
Egy korábban sok vitát kiváltó kérdést is rendeztek: különböző szervezetek közbelépésének köszönhetően a macskákra vonatkozó vadászati védelem továbbra is gyakorlatban alkalmazható marad.
Emellett az utolsó pillanatban bekerült a törvénybe az etetőautomaták (vadcsalogató berendezések) használatának szabályozása is.
A vadászszövetség dicséri a módosítást
A Szász-Anhalt Tartományi Vadászszövetség szerint „minden kulcskérdésben aktívan részt vettek a tárgyalásokban, közvetítettek, és olyan megoldásokat értek el, amelyek jelentősen javítják a vadászat gyakorlati feltételeit és növelik a jogbiztonságot”.
A szövetség ezért köszönetet mondott a kormányzó pártoknak, a minisztériumoknak, valamint a tartományban működő szakmai szervezeteknek is az együttműködésért.
Forrás: Jäger
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.


You must be logged in to post a comment Login