Vadászat
A fertői süldő
Erről a faluról korábban csak annyit tudtam, hogy Kisvárda szomszéd települése. Még átutazóban sem vitt erre az utam, mert nosztalgiából – négy évig a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban tanultam –, mindig a Ricsikai erdő mellett elhaladó útvonalat választottam.
Talán egyszer azt is megírom, amikor középiskolásként, a facsemetéket tányéroztuk Vitai erdész úr irányításával. Már csak öregszem, mert csak úgy tolulnak az emlékek
De visszatérek írásom eredeti céljához, mivel vadászélményeimről akarok írni. Takács Károllyal – aki ezek után már nem is kérdéses –, Anarcson lakik és két-három éves közös vadászat után mindketten a Rákóczi vadásztársaság tagjai vagyunk egyre többször kerestük egymás közelségét, vagy a hajtósorban, vagy éppen elállóként. Ez utóbbi esetekben többször több témáról is szót váltottunk és a közös vélemények, a világ és hazánk dolgainak azonos megítélés közelebb hozott egymáshoz bennünket. Ebből az következett, hogy már nemcsak apró vadas vadászatokon tartottuk a kapcsolatot, hanem egyéni vadászatokat is összehangoltan terveztük, szerveztük.
Nem tagadom, Karcsi barátom szakértelmében százszázalékosan megbízhattam, ha azt üzente, gyere, a serte vad beváltott a nádasba és kifelé nincs nyom, akkor az úgy volt. Ülhettem kocsiba és irány a közel ötven kilométerre lévő Anarcs.
Május 19-én kora délután is így történt. Karcsi neve jelent meg mobilom kijelzőjén, s már kérdezte is akarok e vadászni. Mondtam neki, így feltenni a kérdést, rám nézve egyenesen sértés. A fertői nádasba beváltottak a disznók lehetnek négyen-öten. Gyere hat órára, körbeüljük, mert a frissen vetett kukoricára biztosan kiváltanak este, vagy az éjszaka folyamán.
Hallom, beváltott a disznó, fogadott feleségem, amint a házba beléptem. No, nem rosszallóan, csak úgy az asszonyok módjára. Fantasztikus füle van, vagy csak az én beszélgetésemre van kihegyezve nem tudom. Egyébként Igazi vadászfeleség, soha nem ellenzi, sem a hajnali, sem az esti vadászataimat, sőt még a két-három napos kiruccanásaimat sem.
Mivel meg volt az asszonyi beleegyezés, és az idő is közeledett az induláshoz, elkészültem és irány Anarcs. Karcsi barátom, fia Tibold és egy gyulaházi fiatalember Dudás Gábor várt indulásra készen. A frissítő kávé elfogyasztása közben megbeszéltük a haditervet, majd kihúztuk a kalapból, hogy ki hova ül. Mind a négy hely sikerrel kecsegtethet, a disznó bárhol kiválthat mondta Karcsi.
A nádszélhez közel egy akác újulatban foglaltam helyet, ők hárman tőlem jobbra, kellő távolságra és a megfelelő irányban, hogy ne zavarjuk egymást lövéseinkkel, azaz élmény legyen az esti vaddisznó vadászat.
Rövid és gyors elhelyezkedést követően megállapítottam nem vagyok egyedül. Egy nádi poszáta repdesett ide-oda mellettem, majd a kakukk szólalt meg és arra kértem nem hamar hagyja abba. Gyermekkorom óta szeretem ezt a madarat. Sokáig azt hittem csak szülőfalum – Tiszavid – Tisza menti füzesének lakója. Már nem emlékszem meddig számoltam, mert mozgást hallottam balkéz felől. De nem disznó állapítottam meg a zörgésből. Egy mezei nyúl kívánta meg a gyenge, friss füvet. Egy őz is riasztott Tibold irányából. Talán megmozdultak a disznók? – kérdeztem magamtól.
Lassan leszállt az est, ezért felszereltem fegyverlámpámat, elővettem éjszakai kereső távcsövemet, sőt még egy melegebb hosszú ujjú pulóvert is kivettem a hátizsákból, ha kell, ne a sötétben matassak, zörögjek vele.
Még be sem fejeztem a műveletet, amikor lövés dörrent, sőt még a becsapódást is tisztán hallani lehetett. Ez már jó jel. Nem hiába riasztott az őz. Sőt, én is zajokat hallottam a nádban. Fegyveremet, a térdemhez támasztottam, eddig a kis akácfa kettős ága tartotta. Elmaradt a zörgés, újra csend ült a tájra, már a madarak sem szóltak. Egy-egy buta fácán hangoskodott, hogy a róka könnyebben megtalálja őket. Valahogy éreztem, nem én leszek az, aki a következő lövést leadja. Alig gondoltam ezt végig megszólalt a telefonom, Karcsi érdeklődött, mi a helyzet. Csend van — válaszoltam. Akkor rövidesen ott leszünk, a többit elmondjuk
A kis süldővel érkeztek hozzám, amely a vad szállító rácson alig látszott. Az elhelyezkedést követően elmondták a zajt jól hallottam, csak nem felém mozdultak a disznók, hanem Gabi felé, de olyan iramban, hogy a nád és a következő erdős rész között nem jutott lövéshez.
Karcsi, a gratulációk fogadása után annak örült a legjobban, hogy a nyomolvasása beigazolódott, legalább négyen voltak a nádasban. A kis süldő, óvatos volt, de nem annyira, mint kellet volna. A fejét jobban kidugta a nádfalból. Ennyi elég is volt Károlynak.
Otthon, az udvaron készítettünk terítéket, Judit asszony pedig – maga is szokott vadászni – hozta a saját főzésű kisüsti pálinkát. Én pedig megfogadtam, legközelebb viszek gépkocsivezetőt, ha mást nem, hát a vadászattal szimpatizáló feleségemet.

Vadászat
Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész
Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész, aki 46 éven át dolgozott a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél.
🖤Elment egy erdész – Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész. 46 évig volt társaságunk munkatársa. Családjának köszönhetően gyermekkora szorosan összefonódott az erdővel. Már a legelső évektől magába szívta a természet iránti szeretetet, amely egész életét végig kísérte.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Szinte természetes volt, hogy tanulmányait a soproni erdészeti technikumban folytatja, hiszen a természet iránti szeretet és az erdőhöz való kötődése már gyermekként kijelölte életének irányát. 1977-ben – a technikum elvégzése után – pályafutását a szentgotthárdi „kis” erdészetnél kezdte, majd a kondorfai erdészkerületben beosztott erdészként a nagyobb fakitermelésekkel, faanyag szállításokkal járó feladatokat végezte. 1981 augusztusában bevonult, katonaságának ideje alatt átszervezték a vállalatot. A sok kis erdészetből 4 főmérnökség alakult. A Szentgotthárdi Főmérnökségen 5 pagonyt alakítottak ki. Leszerelése után a Farkasfai pagony kerületvezető erdészévé nevezték ki. Évente 20-25 ezer m3 vastagfa termelést vezényelt le, és emellett irányította az erdőművelési feladatokat.
Kiváló szervezőkészsége, pontos munkavégzése eredményeként 1989-ben a Szakonyfalui pagony vezető főerdészének nevezték ki. Tevékeny részt vállalt a vadgazdálkodásban és a vadásztatásban. Nagy gondot fordított a pagonyban a társaság lóállományára, munkaidőtől függetlenül intézte a szénabetakarítást, -betárolást.
Pagonyvezető főerdészként munkáját — a termeléstől a tisztításon és ápoláson át a vadászatokig — odaadással és szakértelemmel végezte. Történetei életre keltették a múltat, s öröm volt hallgatni őket: egyszerre tanítottak és felvidítottak mindenkit, aki mellette dolgozhatott.
Kollégái szerették és nagyra becsülték, mert mindig lehetett rá számítani – legyen szó munkáról, tanácsról vagy emberi szóról. A fiatalokat támogatta, bátorította, és örömmel adta át tudását. Élete munkája nemcsak az általa ápolt erdőkben él tovább, hanem azokban is, akik tőle tanulhattak…
Példaértékű tevékenységét erdészeti társaságunk 2023 decemberében Arany Erdészcsillag kitüntetéssel ismerte el. Hosszú, szakmai sikerekben gazdag pályafutását követően 2024 elején vonult nyugdíjba, pagonyvezető főerdészként. 2025. október 20-án tragikus hirtelenséggel ragadta el a halál. Az általa ültetett, nevelt, szeretett erdőket ma már felülről figyeli. Emlékét megőrizzük.
Isten veled Janibá…
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Vadászat
Dámbika trófeaszemle történelmi környezetben
A Vérteserdő Zrt. dámbika-trófeaszemlét szervezett.
Vadászat
Jelenleg 1636 farkas él Németországban
A legtöbb farkasterritórium Alsó-Szászországban található (63), ezt követi Brandenburg 60 territóriummal. Szászország 46-ot, Szász-Anhalt 38-at, Mecklenburg–Elő-Pomeránia pedig 34-et tart nyilván. A farkasok Németországban – a Saar-vidék kivételével – gyakorlatilag országszerte előfordulnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pirsch
Jelenleg összesen 1636 farkas él Németországban (2025. november 10-i állapot). Közülük 544 egyedet biztosan felnőttként azonosítottak. 62 állatról nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy felnőtt vagy már le nem vedlett, fiatal, subadult példány.
Emellett 769 kölyök (első éves farkas) és 183 egyéves példány (második éves korosztály) került kimutatásra. 34 egyednél nem lehetett eldönteni, hogy kölyök vagy egyéves, további 44 esetében pedig egyáltalán nem volt megállapítható a kor – áll a DBBW közleményében.
Csökkent az elhullott farkasok száma
A kimutatások szerint a 2024/2025-ös monitoringévben 163 elhullott farkast regisztráltak. Az előző évben még 193 példány pusztult el.
A leggyakoribb halálok továbbra is a közúti gázolás: 124 farkas így pusztult el.
16 farkast illegálisan öltek meg, míg az előző évben ez a szám 13 volt.
A Német Vadászszövetség szerint ennél jóval több farkas él az országban
A Német Vadászszövetség (DJV) a DBBW adataihoz képest lényegesen magasabb állományt feltételez.
„Németországban 2025 nyara óta legalább 2000 farkas él. Csak Brandenburgban több farkas él, mint egész Svédországban – pedig az tizenötször nagyobb területű” – közölte a DJV.
A szövetség üdvözli a farkas, vadászati jog alá sorolását:
„A DJV támogatja a farkas felvételét a vadászati jogszabályba. A koalíciós megállapodás gyors végrehajtása a DJV és az egész vidéki térség egyik legfontosabb elvárása. A jogalkotónak most arról kell gondoskodnia, hogy a farkas jövőbeni elejtése és szabályozása jogilag egyértelműen, a Szövetségi Vadászati Törvény alapján legyen biztosított. Minden más megoldás nem felel meg a vidéki közösségek helyzetének és elvárásainak” – tette hozzá a szövetség.
Forrás: Pirsch
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

































You must be logged in to post a comment Login