Vadászat
Ajándék a falumtól
Napok óta hallom a belső hangot, írd meg a történetet, hiszen ott ahol felnőttél ott kaptál először ajándékba igazi vadászélményt. Túl kell esnem ezen a megtisztulást jelentő eseményen, mert többször azon vettem észre magam, autóvezetés közben is, hogy ezzel a gondolattal foglalkozom, és csak rutinból vezetek.
Nos, eljött a pillanat, de hol is kezdjem… Vadásztam én már a gyürei határban, de a falu homokos részén, a Baloghéban, a Gemzsi úton, a szőlő környékén. Valahogy így hozta a vadászszerencse. Serdűlő kori szembe szomszédom Kiss B. Zoli invitáló szavának nem lehetett ellentmondani: Gyere, lőj egy bakot, s ha kedved van, maradj disznóra is. Nos, az első kísérletre egyik sem sikerült. Nem az ő hibájából…
Néhány nap múlva Burján Gergő hivatásos vadásszal való egyeztetés után úgy döntöttünk, hajnalban indulunk cserkelni. Legnagyobb örömömre azzal fogadott, hogy Tisza felé vesszük az irányt, a Szalkai-szegbe megyünk. A négy óra utáni pirkadatban azonnal magam előtt láttam a Kis-Tisza víztükrét, a nyári gát mellett sorjázó diófákat és a Tiszának meredek partját, ahol gyermekkori pajtásommal, Somogyi Gabival csavarogtunk. Évtizedek óta nem jártam azon a vidéken. Mi maradt meg abból, amit őrzök magamban?
Elindultunk a derengő hajnali fényben, elhaladtunk egykori családi házunk előtt. Még áll, de a mi kerítésünket már elbontották, az új pedig elzárja a betekintést. Nem baj, de láttam a diófákat, melyek alatt – négy volt az udvaron – édesapám százegy évesen is, a napszaknak megfelelően helyét változtatgatva üldögélt. Míg eddig eljutottam gondolati magányomban, már a Meccendős-ároknál le is kanyarodtunk a Tisza felé, illetve a Szalkai-szeg felé vezető útra.
Mit látnak szemeim, a régen nem látott topolyákból maradt hírmondónak vagy három. Úgy megörültem látványuknak, hogy meg sem számoltam őket. Futóedzéseim alkalmával hányszor elhaladtam mellettük, és több kilométerrel a lábamban jól esett árnyaik alatt az a néhány másodpercig tartó hűvösség is. Szinte el is feledtem, hogy vadászni jöttem, annyira a múlt emlékei jártak a fejemben.
A nyári gát – mi „kistöltésnek” hívtuk – tetején, a gyalogösvényen az aranyosi komptól egészen a kisvarsányi Hídérinek nevezett zsilipig, közel tíz kilométer volt a távolság. A Kis-Tiszához érve egy halászat és a tapogatózás jutott az eszembe. Azon a tavaszon a Tisza megmerítette a valamikori medréből kiszakított holtágat. Június vége felé – már nem jártunk iskolába – kötésig ért csak a víz, így alkalmas volt egy kis hálózásra, s hogy a megzavart halak a part közelben se legyenek nyugodtan, a tapogatók kapták a főszerepet. Bizony, gyakran ütötte a hal a vesszőkből font tapogató oldalát. Megszépült és megelevenedett emlékezetem szerint került hal bőven a tapogatóval halászó ember nyakába akasztott zsákba.
Gergő nem a kiszáradt meder felé irányította a Nivát, hanem a már említett kis töltés mentén haladtunk, a diófák alatt a nagyfeszültségű villanyoszlopok irányába, de mielőtt elértük volna azokat kiszálltunk és gyalog indultunk el egy hatalmas betontalpazat felé. Valamikor levágták róla az oszlopokat, a talpazat viszont kényelmes helyet biztosít a vadászathoz. Itt helyezkedtünk el, beláttuk az egész vidéket, jól hallottuk a kukoricásban a mozgásokat. Megkülönböztethetően jártak benne őzek, majd egy erősebb reccsenés arról tudósított bennünket – a szakmámhoz se legyek hűtlen –, hogy nagyobb testűek is lakmároznak a tejes kukoricából.
Még a testsúlyunkat sem mertük változtatni, mert valami közelegett. Látni nem láttuk, de mindketten tudtuk, vadászösztönünk tökéletesen működött. Gergő oldalba bökött, de már láttam is az első és a második sor között a serte állat busa fejét. Valami nem tetszett neki, mert olyan légszimatot vett, hogy mi is hallottuk. Nem lépett ki, sőt a negyedik és az ötödik sor kukorica között tőlünk távolodva elindult a Tisza irányába. Fegyveremet folyamatosan kézben tartottam minden eshetőségre számítva, ami hamarabb, mint gondoltuk, be is következett. A kukoricatábla és a tölgycsemete erdő között a földúton ott állt a disznó, jó ötven méterre…
– Lőni kell! – súgta Gergő. Ezt én is tudom, s nincs más választásom, mint szabadkézből, ahogyan azt tanítják, amikor lentről felhúztam a fegyvert a kívánt lapocka mögötti részre, meghúztam a ravaszt. Tulajdonképpen a valóságban sokkal rövidebb volt az erre fordított idő, mint ahogyan leírtam. A vaddisznó megugrott, be egyenesen a sűrű tölgyesbe. Hallottuk csörtető mozgását, majd egy helyből az egyre ritkuló és halkabb hangokat is. Gergő megnyugtatott, meglesz…
Egyikünk sem cigarettázik, így csak képzeletben gyújtottunk rá a kötelezőre, illetve a hajnali öt óra körüli pitymallat miatt nem volt ildomos elindulni egy sebzett vaddisznó vércsapáján. Végre a Tisza felől a Nap korongja az ártéri fűzesek fölé kúszott, leszálltunk a betontömbről. A rálövés helyén azonnal vért is találtunk, majd közel ötven méterre a legsűrűbb helyen ott feküdt falum, Gyüre hajnali ajándéka.
Az eredetileg tervezett őzbakvadászat már eszünkbe sem jutott. Mivel más vadásztársak is voltak kint a területen, javasoltam Gergőnek, fogadjuk őket villás reggelivel, frissen sülttel. Azt a mai napig sem tudom, hogy a szomszédban lakó gyermekkori barátom Puskás Öcsi, és Juhász István lelki jó barátom honnan vette hírét a sikeres hajnali vadászatnak, de meggyőződésem, ebben meghatározó szerepe lehetett Kiss B. Zoltán ugyancsak gyermekkori barátomnak. Ha ő volt a tettes, köszönöm neki.
Gergővel a gyürei vaddisznóm mellett
Vadászat
Élet születik – malacoznak a kocák
Megszülettek az idei első vaddisznómalacok a SEFAG Zrt. területein.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Itt a tavasz, éled az erdő, a megújulás és a szaporodás időszaka ez.
A vaddisznó kocák az október-január közötti búgási időszakot követően kb. 115 napos vemhesség után, főként tavasszal – február-május – hozzák világra a csíkos, vagy olykor, ahogy a képen is látható – babos – malacaikat.
Fotó: SEFAG Zrt. – Kominek Róbert
Az erdőjárás ez idő tájt fokozott óvatosságot igényel!
A vaddisznók alapvetően kerülik az embert, így általában már messziről kitérnek utunkból. A malacos kocával való találkozás azonban veszélyes lehet, mert az anyai ösztönök felülírják a félelmet. A koca félti a malacait és támadóan, agresszíven léphet fel az emberrel szemben, ha fenyegetve érzi a kicsinyei életét.
‼️ Mit tegyünk, ha találkozunk velük?
1. Maradjunk higgadtak és láthatóak: ne próbáljunk a malacok közelébe lopakodni! Ha normál hangerővel beszélünk, a koca hallani fog és elvezeti a malacait, megelőzve az emberrel való közvetlen kontaktot. Ne kiabáljunk, ne hadonásszunk, az csak megzavarja a vadat!
2. Tartsunk távolságot, ám ha mégis megpillantjuk a malacokat, csendben kezdjünk el távolodni, ne akarjunk közel menni hozzájuk, ne próbáljuk megfogni, megérinteni őket!
3. Kutyát csak pórázon! Ez a legfontosabb szabály! Egy szabadon futó kutya ösztönösen meghajtja a malacokat, a koca pedig megvédi őket, ilyenkor az eb a gazdájához menekül vissza, esetleg odacsalva hozzá a vadat. A saját, illetve a kutya biztonsága érdekében is tartsuk pórázon az ebet, mert a dühös koca félelmetes ellenfél és komoly, akár életveszélyes sérüléseket okozhat az embernek és a kutyának egyaránt!
4. Adjunk utat: ha keresztezi az utunkat a konda, álljunk meg, és várjuk meg, amíg az utolsó malac is elhalad! Fontos, hogy semmiképpen ne érezzék sarokba szorítva magukat a vaddisznók!
‼️ Válasszunk forgalmasabb turistautakat és kerüljük a bozótos területeket!
Ne feledjük: mi vagyunk a vendégek az erdőben! Tiszteljük a vad nyugalmát, hogy a természet megfigyelése biztonságos élmény maradjon! 🌳
Forrás: SEFAG Zr.t
Fotó: Kominek Róbert
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezetének szervezésében és koordinálásával. A konferenciának a Békés Vármegyei Vadászszövetség székháza adott otthont. A szakmai nap megtartásának szükségességét a májusi kaszálások alkalmával áldozatul eső őzgidák és fészekaljak minél nagyobb számban történő megmentésének igénye motiválta.
Fotó: OMVK
Boros Ferenc Zsolt, az OMVK Békés vármegyei Területi Szervezetének titkára, a szakmai nap ötletgazdája köszöntötte a meghívott és megjelent előadókat, vendégeket. Elmondta, hogy az eredményes mentési folyamatnak és hatékonyságnak mára már szinte nélkülözhetetlen eszköze a hőkamerás drónok alkalmazása. Boros Ferenc Zsolt az őzgidamentés és a drónok vadgazdálkodásban való alkalmazása témakörökben jártas és képzett szakembereket kért fel az előadások megtartására.
Ezt követően Hrabovszki János, az OMVK Békés Vármegyei Területi Szervezete és a Békés Vármegyei Vadászszövetség elnöke köszöntötte a rendezvény előadóit, vendégeit. Hrabovszki János elmondta, hogy még vélhetően az idén elkészülő és átadásra kerülő Ifjúságnevelési Centrumban realizálható a drónok alkalmazásával, használatával kapcsolatos ismeretterjesztő előadások megtartása is, megcélozva ezzel a digitalizációval könnyebben azonosuló fiatal generációt, akik érdekeltek a vadászat és vadgazdálkodás témakörében.
A szakmai nap első előadója Szabó László volt, az OMVK Nógrád vármegyei Területi Szervezetének titkára, továbbá az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottságának elnöke, aki ismertette az Őzgida- és fészekaljmentési Program legfontosabb ismérveit.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy 2024. novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával. A Bizottság célul tűzte ki a drónok használatának bevezetését a vadgazdálkodásban.
Az őzgida- és fészekaljmentési akcióprogram fontos pillérei: a vármegyei koordinátorok felkérése, az eszközök (drónok) beszerzése – Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer keretén belül -, továbbá a vadászatra jogosultak országos szintű tájékoztatása a program elindításáról.
Szabó László ismertette az őzgidamentés folyamatát: a gazda értesíti a kaszálás időpontjáról a vadászatra jogosultat, a vadászatra jogosult jelzi a koordinátor felé a tervezett mentés dátumát és helyszínét. A mentőcsapat összetétele a következő: 1 drónpilóta, 2-3 segítő (hivatásos vadász, vadász, civil segítő). A fellelt gidákat szigorúan gumikesztyűvel lehet megfogni, ezt követően fűvel bélelt ládába helyezik, behelyezésre kerül a fülébe a füljelző, majd a kaszálást követően visszahelyezik a fellelés helyére.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy a becsült adatok alapján évente 3.000-3.500 őzgidát kaszálnak el!!! Ismertette a 2025. év eredményeit, miszerint országosan 278 db őzgidát és 26 fészekaljat sikerült megmenteni.
Szabó László felhívta a figyelmet a kommunikáció fontosságára, ezen belül az online világban és a médiában való megjelenésre, a civil társadalom felé lehetséges kapcsolódási pontokra, továbbá a vadászatra jogosultak és a gazdálkodó minél szélesebb körben való tájékoztatására.
A szakmai nap másik szakmai előadója Szatmári Ákos volt, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának tájegységi fővadásza. Szatmári Ákos előadásában többek között ismertette a drónok használatának előnyeit a vadgazdálkodásban.
Fotó: OMVK
A dróntechnológia forradalmasítja a vadgazdálkodást, lehetőséget biztosítva a precíziós adatgyűjtésre. A dróntechnológia lehetővé teszi a precíziós vadgazdálkodást. A drónok lehetővé teszik az objektív adatgyűjtést a vadállományról, ami segíti a szakembereket a pontos döntések meghozatalát. Ez a típusú adatgyűjtés csökkenti a szubjektív értékelésekből adódó hibalehetőségeket. Ezen túlmenően csökkenti a gazdálkodói konfliktusokat, mert a pontos adatok segítenek a vadgazdálkodás során kialakult vitás helyzetek tisztázását.
Kiemelte, hogy a drónok használata külön engedélyhez kötött.
Elmondása alapján a drónhasználat stratégiai előnyei:
Az objektív adatgyűjtés, a visszakereshető dokumentáció, a tervezhető gazdálkodási stratégiák, valamint a fiatal generációk bevonása. Ezt célozta meg többek között, hogy a regisztrált résztvevők között részt vettek a Gál Ferenc Egyetem Technikum, Szakközépiskola és Gimnázium, valamint a Mezőhegyesi Technikum Szakközépiskola és Kollégium erdésztechnikus és vadgazdálkodási technikus hallgatói is.
A szakmai nap végén Boros Ferenc Zsolt megköszönte a megjelenteknek a részvételt, és hozzátette, hogy ismét egy rendkívül hasznos és tartalmas szakmai napot tudhatunk magunk mögött. Kiemelte továbbá, hogy azok a vadászatra jogosultak, akik szeretnének részt venni az őzgidamentési programban, jelezzék a Békés vármegyei Területi Szervezetnek.
Írta: Kovácsné Nagy Katalin vadászati szakreferens – OMVK Békés vármegyei Területi Szervezete
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Március végén tavaszi rókavakcinázás indul
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben. Az érintett térségekben a hatóság az immunizálással egyidőben ebzárlatot és legeltetési tilalmat is elrendel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi érdek.
Fotó: NÉBIH
Az ország déli és keleti vármegyéinek érintett területein március 28-tól kisrepülőgépekről történik a vakcinatartalmú csalétkek szórása. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról, valamint az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A vakcinázás hatékonyságát a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. A korábbi évek eredményei szerint az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
Hazánkban a veszettség fő terjesztője az itthon több mint ötvenezer egyedet számláló vörös róka. A betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, sőt az emberre is, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig kifejezetten ajánlott.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben 2 veszettségeset igazolódott. A betegség vélhetően a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén került Magyarországra. Tekintettel arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, 2022 óta a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik ebben a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
Az érintett szomszédos országokban továbbra is jelen van a betegség, ami a keleti országhatárhoz közeli területeken folyamatos kockázatot jelent. A hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása éppen ezért kulcsfontosságú: továbbra is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek haladéktalan jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutatott elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Élet születik – malacoznak a kocák
Égető kérdések az ipari zöldség termékpályán: Helyzetkép és jövőbeli stratégiák
A hamis növényvédő szerek veszélyeire hívja fel a figyelmet a Nébih
A seregélyek már párba álltak, s reggelente vidám strófákat zengenek
Sasnap a Hortobágyon
Tojáshiány – A madárinfluenza és a Newcastle-betegség teljesítőképessége határára sodorja a német piacot
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
Elkészült az erdőGIS™, a magánerdőgazdálkodást segítő webes rendszer
Mi is pontosan a nyomon követés és hogyan működik?
Új fejlesztési támogatás nyílik az erdőgazdálkodók számára
Jogszabályi változások a moduláris tűzfegyerekkel kapcsolatban
Közlemény a mogyoródi medveészleléssel kapcsolatban:
Összefogás az illegális agancsozás ellen
Közös ellenőrzés az erdőben
Tovább terjed az afrikai sertéspestis a hazai vaddisznóállományban
Beszámoló a VII. Alpokaljai-Rábamenti-kemenesháti dúvadgyérítési hétről
Véget ért a 2026. évi Kaszó Kupa Országos Véreb Fővizsga!
Egy emlékezetes januári hajtás Sárospatakon
Agancshullás idején… 🦌
You must be logged in to post a comment Login