Keressen minket

Vadászat

Vadászat egy nemes ügyért

Közzétéve:

Feltöltő:

Lassan hagyománnyá válik, hogy december 27-én jótékonysági vadászatot szerveznek a Fejér Megyei Vadászkamara és a Nádor Vadásztársaság vezetői. A 2013-as siker láttán 2014-ben ismét összejöttek az ország segítő szándékú vadászai. A mostani mérleg: 900 ezer forint, amelyből egy intenzív ágyat vásárolhat a korábban is támogatott intézmény, a székesfehérvári Szent György-kórház gyermekosztálya.

Dér ül a fák ágain, s a reggeli verőfényben úgy ragyog, mintha gyémántporral szórták volna be éjszaka. A fasor végén a Nádasdy-kastély terpeszkedik. Tornya, falai, az erőt sugárzó ódon formák láttán az ember azt várja, hirtelen majd előgördül egy ébenfekete régi Maybach, vagy sokkal inkább egy bécsi fiáker, és a szolganép sürgő hada máris ott terem, hogy a téli hidegből a fűtött szalonba tessékelje a messziről érkezett grófokat, bárókat.

De hiába meresztjük a szemünket, csak nem jönnek azok a díszes kocsik. Bóklászik azonban a park mellett vagy négy-öt tucat vadász. Kisebb csoportokba verődnek, beszélgetnek, némelyik a ruháját igazítja, mások meg a kutyákat biztatják az indulás előtt.

Nádasdladány és a Nádasdyak
Sárladány, a későbbi Nádasdladány 1851-ben került Nádasdy Lipót birtokába, s ott hamarosan egy kúriát építtetett. Ezt halála után fia, Nádasdy Ferenc bővíttette ki, illetve alakíttatta át romantikus stílusú kastéllyá. A család egyébként több szállal is kötődik a vadászathoz. Az 1842. június 28-án született Nádasdy Ferenc kora elismert vadászati szakembere, szakírója volt, a Vadász- és Versenylap, illetve a Vadász Lap című újságokban megjelentetett cikkeit Cserkésző álnéven jegyezte. Ennél is fontosabb azonban, hogy ő volt az 1881-ben megalakult Országos Magyar Vadászati Védegylet felállításának első kezdeményezője, alapító elnöke is.
– Egy nemes ügy hozott ide bennünket – fordul hozzánk Pechtol Lajos, a házigazda Nádor Vadásztársaság elnöke és a Fejér Megyei Vadászkamara titkára. – Segíteni szeretnénk a gyermekek ápolásában, kórházi ellátásában, méghozzá szenvedélyünkön, a vadászaton keresztül. Ezért szerveztük meg ezt a mai rendezvényt, és ezért ajánlottuk fel a bevételt a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház gyermekosztályának, amely egy intenzív ágyat vesz a 900 ezer forintos összegből.

A rövid és ünnepélyes köszöntő, valamint a gyors eligazítás után a társaság átvonul a kastély szomszédságában lévő területre. Pechtol Lajos közben arról beszél, hogy ez már a második jótékonysági vadászat, amelyet Fejér megyében szerveznek. Az ötlet évek óta ott motoszkált a fejekben, a különböző összejöveteleken nemegyszer szóba került: tenni kellene valamit a közösségért; valamit, ami túlmutat a vadászaton, de közben nem is nagyon távolodik el tőle.

– Ennél viszont nem igazán jutottunk messzebb a tervezésben, egészen addig, amíg egy vadásztársunk meg nem jegyezte, hogy időnként felajánlásokkal segíti a Szent György-kórház gyermekosztályát. No, ez ám a jó cél – gondoltuk, és megkerestük a főorvost, Simon Gábort. Ő is egyetértett velünk, majd elmondta: az osztályának két infúziós pumpára lenne szüksége. Ezek a készülékek rendkívül fontosak a koraszülöttek, illetve a kis súlyú csecsemők intenzív ellátásában, nélkülük ugyanis szinte képtelenség lenne megfelelően szabályozni a folyadék és a gyógyszerek éren keresztüli bevitelét – magyarázza Pechtol Lajos.

A megyei kamara a 2013-as év karácsonyát követő napra, december 27-re tűzte ki a jótékonysági vadászatot, a programot pedig jó előre meghirdették. Pechtol Lajos emlékei szerint a helyek alig egy hét leforgása alatt beteltek, és a támogatók között akadtak olyanok is, akik az adott időben nem tudtak eljönni Nádasdladányba, de az ügyet annyira fontosnak tartották, hogy ennek ellenére támogatójegyet váltottak. Végül 44 vadász, 26 kutyás felvezető és tucatnyi hajtó jelent meg a vadászaton, amelynek végeztével 69 fácánból és öt nyúlból raktak díszes terítéket, a 900 ezer forintot pedig januárban adták át a kórháznak.

– Többen búcsúztak úgy: jövőre találkozunk!, és a siker láttán nem is volt kétségünk afelől, hogy ez valóban így is lesz. Nagyszerű érzés volt együtt látni ezeket az embereket, akiket a segítő szándék hozott össze – jegyzi meg a Fejér megyei titkár.

Ropognak a puskák, sörét hasítja a levegőt, s a rozsdabarna vizsla már szalad is az elejtett fácánok után.

– Sokan szeretik ezt a területet, mert kiváló adottságai vannak, a kastély közelsége miatt ráadásul könnyű azt érezni, hogy egy régi romantikus film szereplői vagy időutazók vagyunk, ami nem rossz dolog – mutat körbe Pechtol Lajos. A környező földeket, a néhai Nádasdy-birtok egy részét, körülbelül 5000 hektárt a Nádor Vadásztársaság gondozza. A főúri család egyébként a 19. század második felében telepedett meg itt, és az első perctől kezdve a magas színvonalú vadgazdálkodásra törekedtek erdeikben, mezőiken.

– Büszkék vagyunk erre a 130 évre, és igyekszünk méltó örökösei lenni a Nádasdyaknak – fűzi hozzá a társaság elnöke.

Pechtol Lajosék különös gondot fordítanak a vadállomány fejlesztésére. Mint mondja: „A legfontosabb, hogy a vadat a természetes környezetében és állapotában igyekszünk megőrizni. A növendék fácánokat ezért az első adandó alkalommal kihelyezzük a szabadba, ahol a törzsállományt erősítik, gazdagítják. Persze a munka ezzel nem ér véget, hiszen az időjárási viszonyoktól függően gondoskodni kell a szabadban élő vad takarmányozásáról. Folyamatosan ellenőrizni kell a területet más körülmények, például az itatók állapota miatt is. Számunkra tehát nincs hétvége és ünnepnap: a felelős vadgazdálkodás véletlenül sem csak abból áll, hogy ha kedvünk szottyan, kirándulunk ide, és lövünk valamit.”

Dél múlik, mire az utolsó hajtás véget ér. Ahogy minden kezdetet, ezt is a kürtösök adják a jágerek tudtára. Ki-ki a zsákmányát szorítva lépdel visszafelé, majd a nyulak és a több tucat fácán a nagy műgonddal összerakott terítékre kerül. – Tisztelet a vadnak és teremtőjének! – rebesgetik páran, miközben az áldozati lángokat tekeri-csavarja a hideg téli szél. Aztán valaki a mellette álló vállára csap: „Jövőre ugyanitt?”

mno.hu

Vadászat

Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a 32. FeHoVa

A négy napos eseményen számos teltházas szakmai és közönségprogram várta az érdeklődőket.

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Elégedett kiállítók, folyamatosan gyarapodó látogatószám – véget ért a 32. FeHoVa Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A négy napos eseményen számos teltházas szakmai és közönségprogram várta az érdeklődőket.

Fotó: Hungexpo

A FeHoVa – a kelet-közép-európai régió vadászainak, horgászainak, erdészeinek, fegyverrajongóinak és természetkedvelőinek legjelentősebb vadászati és erdészeti kiállításán idén 13 országból 200 kiállító vett részt. látogatók száma pedig jóval meghaladta a 40 ezret, ami a szervezők szerint a gazdag programkínálat mellett a most bevezetett díjmentes parkolásnak és a korábbinál kedvezményesebb büfékínálatnak volt köszönhető. A FeHoVá-val egy időben rendezett XIII. jubileumi FEHOVA-MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállításra (CAC, CACIB) több mint 6 ezer négylábút hoztak el gazdáik Európa számos országából.

Arany János - Nagykőrösi felsőoktatási ösztöndíj - havi 100.000 Ft ösztöndíj ingyenes kollégiumi elhelyezés - Pedagógiai Kar plakát

A részletekért kattints a képre!

A FeHoVa megnyitóján Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke ismertette az elmúlt év vadászokat és a vadgazdálkodást érintő döntéseit, kiemelve, hogy minden ezzel kapcsolatos javaslat, törvénymódosítás és jogszabályváltoztatás előtt kikérik az összes létező szakmai szervezet véleményét. Hangsúlyozta, hogy a hazai vadgazdálkodás eredménye 16 év alatt tizennyolcszorosára, évi 3 milliárd forintra nőtt. A vadásszá válás feltételeinek szigorodása ellenére a vadászok száma 57 ezerről 71 ezerre emelkedett.

Fotó: Hungexpo

Nagy István agrárminiszter köszöntőjében azt emelte ki, hogy a tájegységi vadgazdálkodási rendszer bevezetése, valamint az országos trófeabírálati rendszer alkalmazása nagymértékben hozzájárul a mennyiségi szabályozás eredményességéhez és a minőség megőrzéséhez. A vadászati törvény módosítása lehetővé tette, hogy a vadászatra jogosultak március 1-jétől elektronikus alkalmazással vezessék a vadászati naplót és a terítéknyilvántartást – tette hozzá a miniszter.

Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációjáért felelős államtitkára a Nimród Vadászújság főszerkesztője, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációja vezetője elmondta, elindultak az egyeztetések arról, hogy milyen új tartalmakkal, újításokkal folytatódjon a jövőben a FeHoVa kiállítás, amely a vadászati kultúra átadásában az elmúlt több mint három évtizedben jelentős szerepet játszik.

Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke a többi között elmondta, hogy a kormánnyal kötött horgászturisztikai stratégia értelmében tovább folytatódik az egyesületi bázispontok fejlesztése.

Dr. Philipp Harmer, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke a kiállítás szervezőit dicsérte, és Európában is példaértékűnek nevezte a magyar vadgazdálkodás és természetvédelem együttműködését.

Korózs Gábor, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületei Szövetségének (MEOESz) elnöke elmondta, hogy már 20 éve vesznek részt a rendezvényen, amely mára négynapos úgynevezett „összfajtás” nemzetközi kutyakiállítássá nőtte ki magát, amelyre Európa számos országából érkeznek.

Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója megnyitójában arról beszélt, hogy a FeHoVa több mint harminc éve a természetkedvelők, vadászok és erdészeti szakemberek találkozási pontja, akiknek fontos az örökség, amit továbbadhatnak.

A hivatalos megnyitón írták alá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet együttműködéséről szóló partnerségi megállapodást. A dokumentum szerint az aláíró szervezetek a jövőben az eddiginél is szorosabban működnek együtt a fenntartható agrár-, erdő- és vadgazdálkodás területén.

Idén is rendkívül sikeresek voltak a FeHoVa szakmai programjai. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A vadgazdálkodás aktuális kérdései című konferenciáján az Agrárminisztérium képviselői, az egyetemi és kutatói szféra szakemberei, valamint az erdő- és vadgazdálkodás gyakorlati szereplői tartottak előadásokat, tömött széksorok előtt. Újdonság volt a szakmai kisszínpad, ahol a részvevők olyan témaköröket vitattak meg, mint a vadászat a városban, a hivatásos vadászok jövője, vagy a felkészülés a külföldi vadászatokra.

Fotó: Hungexpo

A vadászati közönségprogramok közül ezúttal is kiemelkedtek a trófeakiállítások, a trófeabírálati bemutató, valamint az ismert vadászok dedikálással egybekötött könyvbemutatói és élménybeszámolói.

A sztyeppétől napnyugtáig – Vadászat lőpor nélkül címmel a látogatók az MMNKK Magyar Nemzeti Múzeum anyagából összeállított tárlatot, valamint Szunyoghy András grafikusművész munkáit tekinthették meg. Sokan keresték fel a terepjáró pályát és vettek részt az éjjellátó bemutatón. (A részvevők az egyik pavilon tetejéről a másik pavilon tetejére kihelyezett, fűthető állatfigurákat figyelhették meg.)

Hagyományosan a kiállításon rendezi meg a Vadászati Kulturális Egyesület az ifjúsági vadászkürtös versenyt, és a szarvasbőgő bajnokságot. Az idei, 12. vadászkürtös verseny gyermek kategóriáját 2026-ban Schnell Ádám nyerte, az ifjúsági korosztályban pedig Fehér Szabolcs diadalmaskodott. A szlovák versenyzők részvételével lezajlott FeHoVa Kupa Nemzetközi Szarvasbőgő Bajnokság legjobbja idén Tardosi Balázs lett, ifjúsági bajnoka pedig Pap Dániel.

Fotó: Hungexpo

A FeHoVa horgász kiállításának fókuszban ezúttal a horgászat, haltenyésztés, természetvédelem szakmai innovációinak, valamint a versenyhorgászat eredményeinek bemutatása volt. Óriási sikert aratott a második alkalommal megrendezett MOHOSZ Agóra, amelyen a tavalyinál is több cég és márka mutatkozhatott be (az Agórában megjelent cégek és márkák listája itt olvasható.)

A Horgász színpadon az elmúlt évek magyar horgász Európa- és világbajnokai tartottakelőadásokat, dedikáltak, meséltek a versenyeken szerzett élményeikről, tapasztalataikról.

A pergető- és etetőhajós medencékhez, valamint a fárasztó szimulátorhoz is alig lehetett odaférni a bemutatók idején. A MOHOSZ standjánál ezúttal is sokan váltották ki az éves horgászjegyüket, és vettek részt a horgászvizsgán.

Egyidejű rendezvények

A 2026-os FeHoVa két egyidejű rendezvényt is kínált a látogatóknak. A Magyar Íjász Szövetség által rendezett hagyományos Íjász bajnokságot és a XIII. FeHoVa – MEOESZ Nemzetközi kutyakiállítást, amelyre ezúttal több mint 6000 kutyát hoztak el Magyarországról és Európa számos országából.

Fotó: Hungexpo

Jótékonyság a FeHoVa kiállításon

A FeHoVá-hoz kapcsolódva idén is több jótékonysági akciót szerveztek. A Hungexpo által szerevezett kiállítói fogadáson a Bátor Tábor Alapítvány javára 300 ezer forintot, valamint értékes nyereményeket és ajándékokat ajánlottak fel a részvevők. Az idén 25 éves Bátor Táborban sorsfordító élményeket nyújtanak súlyos betegséggel küzdő, vagy élethosszig tartó megbetegedéssel élő gyerekeknek és családjaiknak, illetve azoknak a családoknak, akik elvesztették gyermeküket.

A Vadászati Kulturális Egyesület a Hungexpoval közösen biztosított lehetőséget hátrányos helyzetű gyermekek számára, hogy meglátogathassák a kiállítást. A Győr-Moson-Sopron vármegyei Kormányhivatal közreműködésének köszönhetően egy kisbusznyi gyermek érkezett Rábacsécsényről.

A MOHOSZ, az Energofish Kft. és a FeHoVa évek óta tartó együttműködésének keretén belül a MOHOSZ idén is pályázatot hirdetett iskoláknak, hogy meglátogathassák a kiállítást. A MOHOSZ finanszírozta a buszokat, az Energofish Kft. a gyerekek helyszínen kapott ajándékait, a FeHoVa pedig a több, mint 1000 tanuló és kísérőtanáraik belépőit.

Forrás: Hungexpo

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Egy téli vadászat Visegrádon – A 61. Orvoshajtás

A vadászatra való felkészülés már napokkal, sőt olykor hetekkel korábban elkezdődik — nem a terepen, hanem a vadász gondolataiban. Izgatott, mégis csendes várakozás ez: vajon kegyes lesz-e hozzánk a természet?

Published

on

CC Agency: megvalósítás az ötlettől a bevezetésig! Kattints a képre és kérj marketing tanácsot!

A vadászatra való felkészülés már napokkal, sőt olykor hetekkel korábban elkezdődik — nem a terepen, hanem a vadász gondolataiban. Izgatott, mégis csendes várakozás ez: vajon kegyes lesz-e hozzánk a természet? Jön-e vad, és ha elénk áll, lesz-e bennünk elég nyugalom és biztos kéz a tiszta lövéshez?

Hajnaladik. Utcakép az Ördögmalom előtt. Fotó: Rusz Bero / CC Agency

Téli vadászat idején különösen az időjárás jár az ember fejében. Eső, hó, hőmérséklet — maradt-e még hó Visegrád misztikus hegyein és völgyeiben? Megadatik-e, hogy a fehér háttérből, egy hangos roppanás után megjelenjen a nagy fekete árny, vagy talán hangtalanul, szinte a semmiből lépjen elénk? Talán már a horizonton közelednek a hajtók kutyái is. A vadász így érkezik a nagy napra: kiélezett figyelemmel, kérdésekkel telve, s egyfajta, szerelemhez hasonló várakozással.

Különösen igaz ez a minden esztendőben megrendezett visegrádi — régi nevén vaddisznóhajtás — orvosvadászatok idején. Ilyenkor a szakma kiválóságai néhány napra maguk mögött hagyják a műtők világát, és gondolataikat teljesen átitatja az erdők, szurdokok csendes, ősi hangulata.

ODabent már kora reggel ég a tűz. Fotó: Rusz Bero / CC Agency

Fél nyolcra szólt a találkozó az Ördögmalom étteremnél, de a vadászok többsége már hét óra táján megérkezett. Vadászatra nem illik csak úgy beesni; ez is része a szertartásnak. A lélek és az elme már rég ott van, így a test sem maradhat soká távol. Hosszú éveken át az Apátkúti vadászház adott otthont a gyülekezésnek, később a Hoffmann vadászház, idén pedig a 61. „Orvoshajtásra” gyűltünk össze — ahogy gyermekkoromban édesapámtól és nagyapámtól hallottam nevezni.

Édesapámnak, Dr. Rusz Zoltánnak talán a harmincadik meghívása volt ez, melyet minden alkalommal ugyanazzal az örömmel fogadott. Nagyapám, néhai Prof. Dr. Frang Dezső — Isten nyugosztalja — már a harmadik-negyedik alkalommal jelen volt e vadászatokon, és több mint ötven alkalommal vett részt rajtuk. Néhány évvel ezelőtt, rangidősként, ő köszöntötte a vadászokat a ropogó tüzek és a tisztelettel övezett teríték mellett. Megható és felemelő érzés volt, amikor még mindhárman ott állhattunk egymás mellett, és együtt hódolhattunk a vadászat tiszteletének. Ma már ketten maradtunk édesapámmal — tanítómesteremmel —, kéz a kézben a nálunk hatalmasabb természettel.

Otthonosan éreztük magunkat. Fotó: Rusz Bero / CC Agency

Az Ördögmalomban gyülekező vadászok — többségükben orvosok — nagy szeretettel köszöntik egymást. Szó esik a szakmáról is, de még több a vadászélmény, az elmúlt időszak történetei. Ebben a közösségben az ember azt érzi: az értékek, a gondolatok és a szenvedély közösek. Meleg tea, pogácsa és beszélgetések után elérkezik az eligazítás ideje: ki melyik kocsiba kerül, hol lesz a lőállása. Lassan mindannyian megérkezünk oda, amit hetek óta várunk.

Csodálatos meglepetés ért minket édesapámmal. Ugyanarra a lőállásra kerültünk, ahol öt esztendővel korábban egy hatalmas koca került terítékre. Ilyenkor az ember felidézi a múlt emlékeit, s ezek az élmények finom hangulatot adnak az aznapi vadászatnak is. Hó is maradt a hegyen, így a várakozás a tetőfokára hágott.

Eligazítás után megkaptuk a térképet. Teljesen egyértelmű, Fotó: Rusz Bero / CC Agency

A hajtás közepén álltunk, tudtuk, idő kell, mire megérkezik a hajtósor. Hamarosan szállingózni kezdett a hó, majd havas esőbe váltott, és vele együtt a köd is leereszkedett a hegyoldalba. A látótávolság még elegendő volt, de éreztük: nem a legkedvezőbb körülmények ezek. Másként mozog ilyenkor a vad. Halk beszélgetésünk közben különös módon mégis úgy tűnt, mintha az idő néha megállna; a természet csendje saját törvényei szerint jár.

Arany János - Nagykőrösi felsőoktatási ösztöndíj - havi 100.000 Ft ösztöndíj ingyenes kollégiumi elhelyezés - Pedagógiai Kar plakát

A részletekért kattints a képre!

Nem sokkal később kutyaugatás hallatszott, majd egy fiatal, spíszer bika villant fel a fák között, nagy sebességgel futva a hegyoldalban. A ködben és futtában azonban nem lehetett biztosan megítélni a méretét, márpedig a vadász megfelelő bírálat nélkül nem lő. Így maradt a csodálat — az a néhány másodperc, amíg a tölgyek és bükkök között eltűnt a völgy irányába. Megéltük, de nem lőttük meg.

Édesapámmal, Dr. Rusz Zoltánnal a lőállásunkban. Fotó: Rusz Bero / CC Agency

Ebédidőben visszatértünk a gyülekezőhöz. Gulyásleves, meleg tea és élménybeszámolók vártak. Lövést alig hallottunk, mégis szép számban esett vad az első hajtásban, bár a vaddisznóállományt sajnos erősen megtizedelte az ASP.

Odafent még hó fogadott bennünket. Fotó: Rusz Bero / CC Agency

A második hajtásra már bizakodóbban indultunk. Visegrád meredek oldalai között, egy keskeny úton kaptunk állást, felettünk és alattunk mély lejtők. Mire azonban elfoglaltuk helyünket, a hó eltűnt, maradt a sár és a sűrű köd. Hosszú, közel két és fél órás hajtás következett. Időről időre apró roppanások hallatszottak, amelyekről rendre kiderült, hogy csak lehulló ágak vagy az erdő saját neszei. Egy fiatal muflonkos villant fel később — csodálatos látvány volt, de lövést itt sem tehettünk. Így másodszor is a figyelem, a csend és az élmény maradt velünk.

Téli utakon. Fotó: Rusz Bero / CC Agency

Mondhatnám, hogy számunkra nem volt eredményes a vadászat — de ez nem volna igaz. Az erdő néha úgy tanít, hogy közben szinte semmi sem történik. Ilyenkor érti meg az ember, hogy a természet ereje és rendje nálunk nagyobb: a vadász dolga nem a kényszerítés, hanem az alkalmazkodás — és a szeretet akkor is, amikor nem a mi terveink szerint alakulnak a dolgok.

Némán figyel az erdő. Fotó: Rusz Bero / CC Agency

Tisztelni azt, ami nagyobb nálunk, és ugyanígy megbecsülni azt is, ami kisebbnek látszik — mert minden, ami él, ugyanannak a nagy egésznek a része: ember, állat, fa, erdő és mező.

Este teríték. Fotó: Rusz Bero / CC Agency

Ezt is megtanítja egy olyan vadászat, amikor látszólag semmi sem történik — mégis gazdagabban tér haza az ember, mint ahogy elindult.

Írta és fényképezte:
Rusz Bero

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Februári meglepetés

Joó Miklós természetvédelmi őr cikket írt a fában megbúvó cincérekről.

Published

on

A téli hónapokban az, aki fával fűt otthonában, gyakran különböző méretű járatokat, kerek és ovális röpnyílásokat fedezhet fel tűzifáján. Ezekből a szoba melege hatására előbújva vagy éppen daraboláskor dermedten kihullva díszbogarak, cincérek és egyéb rovarfajok kerülhetnek elő.

A cincérek az egyik kedvenc rovarcsoportom, amelyből már több faj – köztük védett és inváziós is – előkerült az udvaromban több évre elrakott száradó sarangokból. Február elsejének reggelét is hasogatással kezdtem, amikor az egyik kocsánytalan tölgy tuskóban egy feltáruló járatra lettem figyelmes, amiből egy fej és egy tor kandikált ki. Mikor óvatosan kihúztam a test többi részét, gyermekeim nagy örömére kiderült, hogy egy nagy hőscincért találtam.

Fotó: Joó Miklós – BNPI

A nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) az egyik legnagyobb testű cincérfajunk. Testméretük 25-60 mm között változik. A hímek csápjai túlnyúlnak testükön.

Hazánkban főképp hegy- és dombvidékek idősebb erdeiben fordul elő, de az Alföld bizonyos területein, valamint fás legelőkön és parkokban is rábukkanhatunk. Lárvája jellemzően különböző tölgyfajok sérült élő fájában fejlődik. Fejlődési ciklusa hosszúnak mondható, akár 5 év is eltelhet, mire lárvája bebábozódik. A telet kifejlődve, imágóként vészeli át lezárt bábbölcsőjében és csak májusban bújik ki onnan. A kirepült példányok rövid életük során fák kicsorgó nedveivel táplálkoznak.

A faj a múltban Európa nagy részén fellelhető volt, de manapság már csak Dél- és Kelet-Európában fordulnak elő stabil állományai. Élőhelyeik területe viszont napjainkban is csökken.

Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft egyedenként.

A fent megtalált hím példányt átteleltetését követően a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzethez tartozó Nagybárkány községhatárában lévő védett erdőtömbben tervezem szabadon engedni, egy olyan élőhelyen, ahol a faj előfordulása már több ízben is bizonyítható volt.

Írta és fényképezte: Joó Miklós – BNPI

Tovább olvasom