Vadászat
Fácánvadászat Bélmegyeren
A 2014.év utolsó napján Bélmegyerre voltunk hivatalosak SCI fácánvadászatra. December 30-án este érkeztünk a vadászkastélyba, ahol szép számmal összegyűltek már a vadászbarátaink. Kellemes hangulatban, beszélgetéssel telt az este.
Elnökünk jóvoltából egy ùj Safari Club tag is-mindannyiunk nagy örömére bemutatásra került. Másnap a reggelikor kissé meglepődve tapasztaltuk a helyiek elmondása szerinti -14 fokos éjszakai hőmérsékletet, mely sajnos még mindig kitartott. Ennek ellenére nagy reményekkel vágtunk neki a vadászatnak. Az első hajtásban, szerintem szinte mindenki nevében mondhatom, hogy a dermesztő hideg megtette hatását és több volt a sikertelen lövés, mint a találat a toronykakasokra. Azonban az időjárás kegyes lett hozzánk és gyönyörű napsütésben folytathattuk az immáron mindenki számára sikeres vadászatot. A kastélyudvarban elfogyasztott tea és tízórai után következett az utolsó két hajtás. Kettő óra körül befejeztük a vadászatot, összesen 400 db fácánt sikerült terítékre hoznunk 17 puskával. A lebonyolítás, a hajtók, kutyák, mind-mind dicséretet érdemelnek, köszönjük a bélmegyeriek profi szervezését!
Ezután egyik kedves vadásztársunk jóvoltából pálinkakóstolón vehettünk részt, mely kellő megalapozása volt a szilveszter esténknek. Aztán elérkeztünk a bál kezdetéhez, ahol cigány zenészek húzták a talp alá valót. A mennyeien fenséges és laktató vacsora után mindenki jókedvűen, táncolással, énekléssel búcsúztatta az Óévet. Nagyon jó érzés volt barátok társaságában a Himnuszt elénekelni. Az Új Évbe átlépve folytatódott a zenés-táncos mulatság. Másnap a késői reggeli után búcsút vettünk SCI klubtársainktól és a festői környezetű Bélmegyertől. Reméljük, hogy az Új Esztendőnk is hasonlón jól fog eltelni, mint amilyen melegséggel a szívünkben zártuk a 2014-es évet!
safariclub.hu
Vadászat
Türelemmel, tisztelettel – Egy vadászat lelke
Kan esett a Csonkás-dűlő Vadásztársaság területén:
Bukovics Diána beszámolója:
Előszó
A vadászat számomra nem pusztán szenvedély vagy hobbi. Sokkal inkább egyfajta jelenlét – a természetben, önmagamban és azokkal, akikkel ezeket az élményeket megoszthatom. Minden egyes alkalom tanít valamire: türelemre, figyelemre, alázatra. Vannak napok, amelyek úgy vésődnek be az ember emlékezetébe, mint egy jó lövés nyoma a célban: pontosan, tisztán, örökre.
Az alábbi írás egy ilyen napról szól – egy különleges élményről, amely nemcsak a vad elejtéséről, hanem az azt megelőző csendről, várakozásról, megfigyelésről – és a vad iránt érzett tiszteletről.
Egy a történet azoknak, akik hisznek benne, hogy a vadászat több, mint célkereszt – egy belső út, amit járni érdemes.

Fotó: Petró Zoltán hivatásos vadász- Agro Jager News
2025. június 6. – egy dátum, amely örökre beleégett az emlékezetembe. Egy hosszú, fárasztó munkanap után, este nyolc körül indultam útnak. Puskámat a vállamra akasztva, csendesen gyalogoltam fel a leshelyemre. A nyári este szellője körbelibbent, a lucernásba vezető út pedig úgy tárult elém, mint már annyiszor – mégis más volt most minden. Az égen szép, erős félhold világított, pont annyi fényt adva, hogy lásson a szem, de mégis megmaradjon az éjszaka varázsa.
Az előző napok szinte mesébe illő élményeket hoztak. Életemben először láttam ennyi malacot világosban. Kedden este a vadkár miatt ültem ki, és nyolc óra körül váratlanul előbukkant öt koca – nagyjából harminc malaccal, köztük néhány süldővel. A legfeltűnőbb egy hófehér kismalac volt, és egy különleges, babos mintázatú süldő. Egyszerre törtek ki a kukoricásba – porzott a föld utánuk. Valami megriaszthatta őket, mert hamar visszafordultak, és úgy rohantak le a területről, mintha csak árnyékok lettek volna.

Fotó: Bukovics Diána – Agro Jager News
Később, már sötétedés után, még két nagyobb testű disznó is megjelent – távolabbról mozogtak, mintha külön úton járnának. Másnap a párom is látta őket, majd harmadnap újra találkoztunk velük – ezúttal a búzában.
Péntek este ismét kimentünk, de most már úgy döntöttünk, hogy a lucernásba ülünk be – onnan jobban belátni a búzát, hátha megint előjönnek. Megtaláltuk a megfelelő helyet, én egy kis székre ültem le. A puska már a lőboton pihent, én pedig a távcső világító pontját állítgattam. A fegyverem egy CZ 550, .308 kaliberben – egyszerű, megbízható társ, minden sallang nélkül. Nincs rajta hőkamera, nincs rajta lámpa. Úgy hiszem, ennyi tisztelet minden vadnak kijár. A vad és a vadász között maradjon meg a természetes egyensúly.
Ahogy elmerültem a gondolataimban, a kísérőm – Petró Zoltán, hivatásos vadász – halkan megszólalt:
– Jön a disznó jobbról!
Nem is abból az irányból jött, ahonnan számítottunk. Egyre közeledett. Próbáltuk megállítani – mozgott, figyelt, de egy pillanatra megállt. Tudtam: ez az a pillanat.
Lövés dördült. Egyetlen. Közel volt. A golyó végigsuhant a lucernán, szinte érezni lehetett az erejét. A vadkan beugrott a búzába, egy nagy kört tett – aztán hirtelen csend lett. Nálunk is.
Megvan? Nincs meg? Beugrott a repcébe? A mellettünk lévő 250 hektáros táblába? Zoltán szerint nem találhatott – látta, ahogy a lövedék végighasítja a lucernát.
Eljött az a hosszú, feszült félóra, amit minden vadász ismer. A várakozás ideje. A gondolatok ezerszer is visszapörögtek a fejemben: jó helyre céloztam, tiszta lövés volt, nyugodt voltam. Hittem magamban, az érzéseimben – és hittem a Jóistenben is.
Aztán elindultunk vért keresni. Lámpát elő, és gyerünk. Én a rálövés helyét vizsgáltam, Zoltán a búza szélét kémlelte. Semmi vér. Ő felfelé indult, én lefelé. Aztán – vörös kenés! Van vér! Követtük a nyomot a búzába, ami egyre beljebb vezetett, és körülbelül nyolcvan méter után megláttuk.
Ott feküdt – méltósággal, csendben – a repce előtt.

Fotó: Petró Zoltán hivatásos vadász- Agro Jager News
A Csonkás-dűlő Vadásztársaság területén esett kan agyara, kifőzve, 17,5 cm lett, a korát 3 évesre becsültük.
Aznap éjjel nem aludtam. Sőt, még másnap is a történtek hatása alatt voltam.
És eszembe jutott egy mondat, amit még a vadásztanfolyamon jegyzeteltem fel az oktatómtól:
„A vadász legfőbb erénye: a türelem.”
Ezt az élményt mindazoknak ajánlom, akik a vadászatban nemcsak a zsákmányt, hanem a csendben megszülető pillanatot is keresik.
Írta: Bukovics Diána
Fotó: Petró Zoltán hivatásos vadász
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vaddisznóval ütközött az autós, megsérült a sofőr!
Vaddisznót gázoltak Várpalota külterületén, a baleset súlyos sérüléssel járt.
Súlyos baleset történt június 14-én este Várpalota külterületén: egy autó vaddisznóval ütközött, a sofőr megsérült, a jármű pedig jelentős károkat szenvedett. Az esetről készült fotó is jól mutatja, milyen veszélyeket rejtenek a vadakkal teli útszakaszok.

Vadgázolás: egy autó vaddisznóval ütközött, a sofőr megsérült, a jármű pedig jelentős károkat szenvedett. Forrás: Veszprém Megyei Rendőrség Facebook
Vadgázolás: egy pillanatnyi figyelmetlenség vagy egy hirtelen felbukkanó állat is elég ahhoz, hogy végzetes kimenetelű legyen egy autóút. Ahogyan mi is beszámoltunk róla, június 14-én este egy sofőr haladt Várpalota külterületén, amikor egy vaddisznó lépett az úttestre, a vadbaleset elkerülhetetlen volt – írja a Veszprém Megyei Rendőrség Facebook-oldala.
Tippek a vadgázolás elkerüléséhez
- Figyelmeztető táblák: Mindig figyeljük a vadveszélyre figyelmeztető táblákat, csökkentsük a sebességet, és tartsunk nagyobb követési távolságot ezeken a szakaszokon.
- Éberség éjszaka: A vadak főként hajnalban és alkonyatkor aktívak, ezért ezekben az időszakokban különösen legyünk éberek.
- Vészfékezés: Ha vadat látunk az úton, azonnal lassítsunk és készüljünk fel a vészfékezésre. Fontos, hogy a hirtelen kormánymozdulatokat kerüljük, mert ezek balesetet okozhatnak. Vad megjelenésekor a távolsági fényszórót le kell kapcsolni, mert elvakíthatja az állatot. Ilyenkor hangjelzés használata javasolt.
- Biztonsági öv: Mindig használjuk a biztonsági övet, ami súlyos sérülések elkerülésében segíthet egy esetleges ütközésnél.
- Gázolás esetén: A vad az állam tulajdona. Ha vadat gázolt el, azonnal hívnia kell a rendőrséget, akik értesítik a vadásztársaságot.
Forrás: VEOL
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Ki lesz az év legjobb hivatásos vadásza?
Ünnepélyes megnyitóval kezdődött meg a hivatásos vadászok versenye Felgyőn
Az ünnepélyes megnyitón, amely kürtszignálokkal vette kezdetét, mások mellett jelen volt Gémes László, a vármegyei területi szervezet elnöke, Agyaki Gábor országos hivatásos vadász alelnök, Bajdik Péter, a kamara főtitkára és Jéri Tamás, a lőtér vezetője is. Több versenyzőt vármegyéje kamarai Területi Szervezetének tisztségviselői szintén elkísértek, és képviseltette magát a vármegyei Kormányhivatal is. A megmérettetést ebben az évben támogatta a DALERD Zrt., az Ópusztaszeri Emlékpark, az Agrárminisztérium (közreműködött a szaktárca több tájegységi fővadásza is), valamint a Csanád-Vad Kft.

Fotó: OMVK
Gémes László köszöntőbeszédében rámutatott a vadgazdálkodás, természetvédelem és vadászat kapcsolatára, amit tükröz a verseny maga is, hiszen a versenyszámok leképezik e vadőri szakma összetettségét. A kétnapos rendezvényt e hivatás és a közösség, illetve a hivatásos vadászok ünnepének nevezte. Elismeréssel szólva a vadgazdálkodási szakszemélyzetről kitért munkájuk nehézségére és szépségeire is. Kiemelte: a Vadászkamara, mint a szakma országos képviseleti szerve, elkötelezett a hivatásos vadászok támogatása, érdekeik védelme, szakmai fejlődésük elősegítése mellett.
Agyaki Gábor köszöntőjében aláhúzta: rengeteg alkalommal merül fel a kérdés, hogy mi a hivatásos vadászi szakma jövője, érdemes-e erre adnia a fejüket a fiataloknak? Meglátása szerint a jó és elhivatott hivatásos vadászra mindig is szükség lesz, mert „prémium” vadászterületek mindig is működnek majd az országban, és ezeknek szükségük lesz „prémium” hivatásos vadászokra, akik sokoldalúak és folyamatosan képzik magukat. Ez a sokoldalúság köszön vissza a versenyfeladatokból is. Úgy hiszi: a megmérettetés résztvevői a jövő „prémium” hivatásos vadászai. Megjegyezte: ez a két nap ugyanúgy szól a közösségi élményről, a baráti kapcsolatokról is.
Bajdik Péter a pulpitusra lépve megnyitóbeszéde előtt megemlékezett Török Henrikről, az Országos Magyar Vadászati Védegylet nemrég elhunyt, nyugalmazott főmunkatársáról. Beszédében idézett Teréz anyától, aki azt mondta: „az elhivatottság az, amikor a szívedet is beleteszed abba, amit csinálsz”. Úgy tartja, ez igaz a hivatásos vadászok munkájára, hiszen e szakma iránt belső indíttatásból szoktak elköteleződni, és kitartanak mellette a nehézségek, kihívások ellenére, miként teszik ezt a jelenlévők is. A versenyzőket a jelen és a jövő vadgazdálkodása letéteményeseinek, egyben élő lelkiismeretének nevezte. Hangsúlyozta: amikor felmerül a kérdés, miszerint van-e egyáltalán szükség hivatásos vadászra, a kamara markáns álláspontja az, hogy igenis kellenek a jól képzett, felkészült, vérprofi és elkötelezett szakemberek.
Jéri Tamás a jelenlévőkhöz szólva személyes hangvételű, rövid beszédében elmondta: gyerekkora óta csodálattal tekintett a hivatásos vadászokra, akik meghatározták úgy a vadász-, mint a lövészéletét is.
A sorszámhúzást Kasper Máté, a vármegyei kamarai Területi Szervezet hivatásos vadász alelnökének tájékoztatója követte (korábban ő maga is több alkalommal indult a versenyen), majd az ebéd után kezdetét veszi maga a megmérettetés. Ezen egy átfogó elméleti teszt, a vadászkürtszignálok felismerése, egy interaktív videoteszt, egy kép memoriter feladat, az idegennyelvi teszt és a vadászkutya felismerés után a lövészeti versenyszámokkal zárul majd a nap.
A második napon az Ópusztaszeri Vadásztársaság területén kerül sor a terepi feladatokra.
Az eredményekről június 19-én délután, várhatóan 16.00 körül adunk tájékoztatást.
Forrás: OMVK
You must be logged in to post a comment Login