Keressen minket

Vadászat

Érdemben javulhat a hivatásos vadászok helyzete

Közzétéve:

Feltöltő:

Ez derült ki a hivatásos vadászok erkölcsi és szakmai helyzetének javítására vonatkozó programterv kidolgozásával megbízott – 2014 júliusában Sasréten, az Országos Hivatásos Vadász versenyen létrehozott – bizottság április 2-ai tanácskozásán elhangzottakból. Az öttagú bizottság tagja többek között dr. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke és Fodermayer Vilmos hivatásos vadász alelnök is. Az OMVK központjában szó esett arról is, hogy igen biztatóak a készülő – minden bizonnyal ősszel elfogadásra kerülő – új vadászati törvény hivatásos vadászokat érintő rendelkezései.

A hivatásos vadászok szakmai, erkölcsi és anyagi megbecsülésének javítása már évek óta aktuális és égető kérdés. Fodermayer Vilmos a hivatásos vadászok 2014. novemberében, Hatvanban megtartott II. szakmai konferenciáján bemutatta az OMVK ezzel kapcsolatos programját. Jelenleg az országban a csaknem 1400 vadászatra jogosult minden megkezdett 3000 hektár után egy hivatásos vadászt köteles alkalmazni. Számuk körülbelül 3400 fő, ám a becslések szerint mintegy harminc százalékuk ténylegesen nem dolgozik – azaz úgynevezett „papírvadőr” –, munkáltatójuk csak azért alkalmazza őket, hogy eleget tegyen a törvényi előírásoknak. (Sajnos ma a vadászati hatóság e fölött szemet huny.) A hivatásos vadászok anyagi megbecsülése az esetek jelentős részében igen szerény: sokukat csak minimálbéren foglalkoztatják, illetve gyakorlat a költségtérítéses elszámolás is. Noha a jogszabályok előírnak bizonyos számukra biztosítandó juttatásokat, felszerelést, mindez gyakorta csak papíron létezik. Végül, de nem utolsósorban helyenként komoly gondot jelent a vadgazdálkodásban járatos irányító személyek hiánya, hiszen az ezt a szerepet betöltő vadászmesterek, esetleg elnökök részére nem feltétel a szakirányú végzettség.

Az utóbbi években már elkönyvelhettünk előremutató változásokat: így többek között az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyekről szóló 2012. évi CXX. törvény közfeladatokat (rendészeti feladatokat) ellátó személynek minősítette a hivatásos vadászokat, akiket ennek következtében fokozott védettség illet meg munkájuk során. Az OMVK küldöttközgyűlése 2013-ban elfogadta a Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzatát, amely egyebek mellett részletesen rögzíti a hivatásos vadászok járandóságait is. Nem elhanyagolható eredmény továbbá, hogy az OMVK elnöksége elfogadta a hivatásos vadászok terepi szolgálati egyenruhájára vonatkozó javaslatot, ami a már említett hatvani konferencián, továbbá a FeHoVán széles körben bemutatásra került, s záros határidőn belül jogszabályi szintre emelkedik.

Az OMVK a hivatásos vadászok helyzetének további javítását egy komplex program kidolgozásában látja. A megújulás egyik záloga a szakma megtisztulása, a „papírvadőrök” kiszűrése. Ezt szolgálja, hogy hivatásos vadász csak a Munka Törvénykönyve szerinti teljes munkaidős munkaviszonyban lenne alkalmazható, továbbá megszűnne a megbízásos jogviszonyban történő foglalkoztatás lehetősége is, és ezentúl a hivatásos vadász csak egy vadászterületen teljesíthetne szolgálatot. Ezen feltételek teljesülése esetén indokolt az eddig minden megkezdett 3000 hektár után egy kötelezően alkalmazandó hivatásos vadász szabályt minden befejezett 3000 hektárra módosítani. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy amennyiben a vadászatra jogosult több hivatásos vadászt kíván foglalkoztatni, azt ne tehetné meg. Mindezekkel egyidejűleg fokozni szükséges a vadászati hatóság jogszabályi előírások betartására irányuló ellenőrzési tevékenységét, ami ma sajnos a hivatásos vadászokkal kapcsolatos előírások vonatkozásában kívánni valót hagy maga után.

Az OMVK a törvényalkotás során – a vadászati hatóság adminisztratív feladatainak csökkentése és ezáltal az előzőekben említett ellenőrzési lehetőségeinek és szakmai munkájának javítása érdekében – kezdeményezi több, a hivatásos vadászokkal kapcsolatos és jelenleg a vadászati hatóságnál lévő feladat átvételét. Ezek között szerepel a hivatásos vadászok eskütételének lebonyolítása, a szolgálati naplók kiadása, a hivatásos vadászok nyilvántartása és az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatok. (Az OMVK az ügy érdekében más, szorosan nem a hivatásos vadászokhoz kötődő hatósági feladatot is magára kíván vállalni, mint például a külföldi vadászati engedélyek vagy a nagyvad-azonosító jelek kiadása. Szóba kerülhet még akár a trófeabírálat átvétele is.)

Ami az anyagiakat illeti, a bizottság bértáblajavaslat elkészítését is tervezi a vadászatra jogosultak számára, amely a végzettségen, a szolgálati időn, a területi adottságokon, illetve az elvégzendő feladatokon nyugodna. A program nem elhanyagolható részeként kezelendő, hogy a hivatásos vadászokat irányítók (elnök és/vagy vadászmester) részére kötelező érvényű szakmai végzettség kerüljön meghatározásra, de a jövőben komolyabban kell venni a hivatásos vadászok kötelező szakmai továbbképzését is, mind a részvétel, mind pedig azok színvonala vonatkozásában, amihez az OMVK központja – az érintett szakbizottságok bevonásával – 2016-tól jelentős segítséget kíván biztosítani.

Az erkölcsi elismerés szintén komoly motiváló erő, ezért javasoljuk az OMVK megyei szervezetei részére az általuk adandó kitüntetések alapítását, amelyekkel a hivatásos vadászok munkáját ismerik el.

A témában záros határidőn belül összefoglaló anyag készül. Ezt megkapják véleményezésre a megyei szervezetek, hogy aztán az észrevételek tükrében a lehető legjobban lehessen képviselni az érintetteket a törvényalkotás előkészítése során, hiszen a készülő új Vtv. hangsúlyosan foglalkozik a hivatásos vadászok szakmai, erkölcsi és anyagi elismerésének kérdéseivel.

A vadászati érdekképviseleti szervek – az OMVK és az OMVV – célja, hogy az új jogszabályok a lehető legpontosabban rendezzék a szakszemélyzettel kapcsolatos kérdéseket, mivel anyagi és erkölcsi elismerésük nemcsak a hivatásos vadászok érdekeit szolgálja. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a vadászatra jogosultak minőségi vadgazdálkodásának záloga a megbecsült hivatásos vadász. Gyakorlati példák igazolják, hogy az elhivatott, jól képzett és elégedett hivatásos vadász a saját „bekerülési költségének” többszörösét teszi le a vadászatra jogosult asztalára. A képzetlen, rosszul megfizetett pedig – az el nem végzett szakmai munka miatt – roppant sokba kerül.

vadaszat.net

Vadászat

VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben

A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.

A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE

A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.

Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.

Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.

A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.

Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát

Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH

A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.

Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH

A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.

A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke

A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.

Dr. Semjén Zsolt is  lemondásról bővebben itt  adtunk hírt.

Forrás: OMVV

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom