Vadászat
Érdemben javulhat a hivatásos vadászok helyzete
Ez derült ki a hivatásos vadászok erkölcsi és szakmai helyzetének javítására vonatkozó programterv kidolgozásával megbízott – 2014 júliusában Sasréten, az Országos Hivatásos Vadász versenyen létrehozott – bizottság április 2-ai tanácskozásán elhangzottakból. Az öttagú bizottság tagja többek között dr. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke és Fodermayer Vilmos hivatásos vadász alelnök is. Az OMVK központjában szó esett arról is, hogy igen biztatóak a készülő – minden bizonnyal ősszel elfogadásra kerülő – új vadászati törvény hivatásos vadászokat érintő rendelkezései.
A hivatásos vadászok szakmai, erkölcsi és anyagi megbecsülésének javítása már évek óta aktuális és égető kérdés. Fodermayer Vilmos a hivatásos vadászok 2014. novemberében, Hatvanban megtartott II. szakmai konferenciáján bemutatta az OMVK ezzel kapcsolatos programját. Jelenleg az országban a csaknem 1400 vadászatra jogosult minden megkezdett 3000 hektár után egy hivatásos vadászt köteles alkalmazni. Számuk körülbelül 3400 fő, ám a becslések szerint mintegy harminc százalékuk ténylegesen nem dolgozik – azaz úgynevezett „papírvadőr” –, munkáltatójuk csak azért alkalmazza őket, hogy eleget tegyen a törvényi előírásoknak. (Sajnos ma a vadászati hatóság e fölött szemet huny.) A hivatásos vadászok anyagi megbecsülése az esetek jelentős részében igen szerény: sokukat csak minimálbéren foglalkoztatják, illetve gyakorlat a költségtérítéses elszámolás is. Noha a jogszabályok előírnak bizonyos számukra biztosítandó juttatásokat, felszerelést, mindez gyakorta csak papíron létezik. Végül, de nem utolsósorban helyenként komoly gondot jelent a vadgazdálkodásban járatos irányító személyek hiánya, hiszen az ezt a szerepet betöltő vadászmesterek, esetleg elnökök részére nem feltétel a szakirányú végzettség.
Az utóbbi években már elkönyvelhettünk előremutató változásokat: így többek között az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyekről szóló 2012. évi CXX. törvény közfeladatokat (rendészeti feladatokat) ellátó személynek minősítette a hivatásos vadászokat, akiket ennek következtében fokozott védettség illet meg munkájuk során. Az OMVK küldöttközgyűlése 2013-ban elfogadta a Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzatát, amely egyebek mellett részletesen rögzíti a hivatásos vadászok járandóságait is. Nem elhanyagolható eredmény továbbá, hogy az OMVK elnöksége elfogadta a hivatásos vadászok terepi szolgálati egyenruhájára vonatkozó javaslatot, ami a már említett hatvani konferencián, továbbá a FeHoVán széles körben bemutatásra került, s záros határidőn belül jogszabályi szintre emelkedik.
Az OMVK a hivatásos vadászok helyzetének további javítását egy komplex program kidolgozásában látja. A megújulás egyik záloga a szakma megtisztulása, a „papírvadőrök” kiszűrése. Ezt szolgálja, hogy hivatásos vadász csak a Munka Törvénykönyve szerinti teljes munkaidős munkaviszonyban lenne alkalmazható, továbbá megszűnne a megbízásos jogviszonyban történő foglalkoztatás lehetősége is, és ezentúl a hivatásos vadász csak egy vadászterületen teljesíthetne szolgálatot. Ezen feltételek teljesülése esetén indokolt az eddig minden megkezdett 3000 hektár után egy kötelezően alkalmazandó hivatásos vadász szabályt minden befejezett 3000 hektárra módosítani. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy amennyiben a vadászatra jogosult több hivatásos vadászt kíván foglalkoztatni, azt ne tehetné meg. Mindezekkel egyidejűleg fokozni szükséges a vadászati hatóság jogszabályi előírások betartására irányuló ellenőrzési tevékenységét, ami ma sajnos a hivatásos vadászokkal kapcsolatos előírások vonatkozásában kívánni valót hagy maga után.
Az OMVK a törvényalkotás során – a vadászati hatóság adminisztratív feladatainak csökkentése és ezáltal az előzőekben említett ellenőrzési lehetőségeinek és szakmai munkájának javítása érdekében – kezdeményezi több, a hivatásos vadászokkal kapcsolatos és jelenleg a vadászati hatóságnál lévő feladat átvételét. Ezek között szerepel a hivatásos vadászok eskütételének lebonyolítása, a szolgálati naplók kiadása, a hivatásos vadászok nyilvántartása és az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatok. (Az OMVK az ügy érdekében más, szorosan nem a hivatásos vadászokhoz kötődő hatósági feladatot is magára kíván vállalni, mint például a külföldi vadászati engedélyek vagy a nagyvad-azonosító jelek kiadása. Szóba kerülhet még akár a trófeabírálat átvétele is.)
Ami az anyagiakat illeti, a bizottság bértáblajavaslat elkészítését is tervezi a vadászatra jogosultak számára, amely a végzettségen, a szolgálati időn, a területi adottságokon, illetve az elvégzendő feladatokon nyugodna. A program nem elhanyagolható részeként kezelendő, hogy a hivatásos vadászokat irányítók (elnök és/vagy vadászmester) részére kötelező érvényű szakmai végzettség kerüljön meghatározásra, de a jövőben komolyabban kell venni a hivatásos vadászok kötelező szakmai továbbképzését is, mind a részvétel, mind pedig azok színvonala vonatkozásában, amihez az OMVK központja – az érintett szakbizottságok bevonásával – 2016-tól jelentős segítséget kíván biztosítani.
Az erkölcsi elismerés szintén komoly motiváló erő, ezért javasoljuk az OMVK megyei szervezetei részére az általuk adandó kitüntetések alapítását, amelyekkel a hivatásos vadászok munkáját ismerik el.
A témában záros határidőn belül összefoglaló anyag készül. Ezt megkapják véleményezésre a megyei szervezetek, hogy aztán az észrevételek tükrében a lehető legjobban lehessen képviselni az érintetteket a törvényalkotás előkészítése során, hiszen a készülő új Vtv. hangsúlyosan foglalkozik a hivatásos vadászok szakmai, erkölcsi és anyagi elismerésének kérdéseivel.
A vadászati érdekképviseleti szervek – az OMVK és az OMVV – célja, hogy az új jogszabályok a lehető legpontosabban rendezzék a szakszemélyzettel kapcsolatos kérdéseket, mivel anyagi és erkölcsi elismerésük nemcsak a hivatásos vadászok érdekeit szolgálja. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a vadászatra jogosultak minőségi vadgazdálkodásának záloga a megbecsült hivatásos vadász. Gyakorlati példák igazolják, hogy az elhivatott, jól képzett és elégedett hivatásos vadász a saját „bekerülési költségének” többszörösét teszi le a vadászatra jogosult asztalára. A képzetlen, rosszul megfizetett pedig – az el nem végzett szakmai munka miatt – roppant sokba kerül.
vadaszat.net
Vadászat
KITEKINTŐ: Görögország – újabb kutya pusztult el
Újabb kutya pusztult el Filíben – farkastámadásra gyanakodnak Görögországban
„Magyar vendégekkel, egy apa-fia párossal kezdtük meg az idényt. A vendégek augusztus 31-én érkeztek, így szeptember első reggelén már vadászhattunk is.

Fotó: SEFAG Zrt.
A száraz, vízhiányos körülmények miatt meglehetősen nehézkes a vad megközelítése cserkeléssel, így magaslesen várva próbálkoztunk. Az esti vadászaton hosszú várakozást követően végül az óvatosan elénk lépkedő visszarakott, öreg, 12 év körüli gímbika elejtésével nyitottuk meg az idényt Kerekiben” – osztja meg az olvasókkal Uracs István, a kísérő vadász.
Forrás: SEFAG Zrt.
Vadászat
KITEKINTŐ: Az éghajlatváltozás a vonuló madarak görögországi útvonalait is befolyásolja
Az éghajlatváltozás jelentősen befolyásolja a vonuló madarak útvonalait és telelését Görögországban.
A hőmérséklet, a csapadék és mindenekelőtt a rendelkezésre álló táplálék jelentősen befolyásolhatja a vonuló madarak mozgását és görögországi telelését. A megfigyelések szerint az olyan fajok, mint az erdei szalonka és a különböző vízimadarak, gyorsan reagálnak az időjárás változásaira, és kedvezőtlen körülmények esetén más területekre húzódnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A kérdés a vadászok számára is különösen fontos, mivel az időjárás változása a madarak érkezésének időpontját és telelőterületeken belüli eloszlását egyaránt befolyásolhatja. Az iHunt.gr korábban már részletesen foglalkozott az időjárás és az őszi, illetve téli madárvonulás kapcsolatával.
- A hideg idő kezdetben több vízimadarat terelhet Görögország felé.
- A tartós fagy azonban arra késztetheti a madarakat, hogy még délebbre vonuljanak.
- Az erdei szalonka alacsonyabban fekvő területekre húzódik, amikor a fagy miatt nehezebben fér hozzá a földigilisztákhoz.
- A csapadék és a talaj nedvességtartalma jelentősen befolyásolja a rendelkezésre álló táplálék mennyiségét.
- Az éghajlatváltozás nem minden fajra gyakorol azonos hatást, ezért következményeinek megismeréséhez hosszú távú tudományos megfigyelésekre van szükség.
A hideg Görögországba terelheti, de tovább is űzheti a madarakat

Az iHunt.gr Görögország egyik legnagyobb online vadászati szakportálja.
Periklísz K. Bírcasz, a Thesszáliai Egyetem vadbiológiai professzora és az egyetem Vadgazdálkodási Laboratóriumának igazgatója szerint a tél a vonuló madarak számára lényegében a táplálkozáshoz és a túléléshez legkedvezőbb körülmények folyamatos keresését jelenti.
Az északabbra fekvő területeken bekövetkező lehűlés nagyszámú madarat terelhet a görögországi vizes élőhelyek felé. Ha azonban az alacsony hőmérséklet tartósan fennmarad, és a táplálékhoz való hozzáférés nehezebbé válik, ugyanezek a madarak még délebbre vonulhatnak.
A madarak nagy számban történő megjelenése tehát nem pusztán attól függ, hogy hideg van-e. Meghatározó a hideg időszak hossza, az északabbra fekvő területeken uralkodó időjárás, valamint az is, hogy továbbra is hozzáférhető-e elegendő táplálék.
Az erdei szalonka a kedvező körülményeket és a táplálékot követi
Különösen érdekes az erdei szalonka viselkedése, amelyet a görög vadászok is jól ismernek. A faj helyzetének megértéséhez hasznos információkkal szolgálnak azok az adatok is, amelyek bemutatják, hol költ az erdei szalonka, és milyen körülmények kedveznek számára.
Erős lehűlés idején az erdei szalonka elhagyhatja a magasabban fekvő erdőket, és alacsonyabb területekre húzódhat, ahol a talaj még nem fagyott meg.
Ennek oka közvetlenül összefügg a táplálkozásával. A földigiliszták alapvető szerepet töltenek be az erdei szalonka étrendjében, a fagyott talajból azonban a madár csak nehezen tudja megszerezni őket. A csapadék és a talaj nedvességtartalmának növekedése ezzel szemben több alkalmas táplálkozóhelyet teremthet, ami a madarak nagyobb területen történő szétszóródásához vezethet.
Mi történik a vízimadarakkal?
Hasonló, de nem teljesen azonos folyamat figyelhető meg a vízimadaraknál. Európa északabbra fekvő területeinek lehűlése Görögország, különösen az ország északi részének vizes élőhelyei felé terelheti őket.
A récék, ludak és más vízimadarak nyílt vízfelületeket és hozzáférhető táplálékot keresnek. Ha azonban a rendkívüli hideg miatt befagynak a vizek, vagy jelentősen romlanak a táplálkozási lehetőségek, a madarak továbbvonulhatnak délebbre.
Nem minden faj reagál egyformán
A tudományos összkép jóval összetettebb annál az egyszerű összefüggésnél, hogy „minél nagyobb a hideg, annál több a madár”. Az egyes fajok ökológiai igényei eltérnek, ezért ugyanazokra az időjárási körülményekre is különbözőképpen reagálnak.
A mezőgazdasági területek madarainál például a helyi időjárás, valamint a madarak maradása vagy továbbvonulása közötti kapcsolat nem mutatható ki olyan egyértelműen, mint az erdei szalonka és a vízimadarak esetében.
Átalakulhatnak a telelőterületek
Hosszabb távon a hőmérséklet és a csapadék változása valószínűleg hatással lesz arra, hogy a vonuló madarak mely területeken telelnek, mennyi ideig maradnak ott, valamint milyen fajok jelennek meg a görögországi vizes élőhelyeken, erdőkben és mezőgazdasági területeken.
Periklísz Bírcasz ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az egyes évek között tapasztalható eltéréseket nem lehet automatikusan az éghajlatváltozásnak tulajdonítani. Annak megállapításához, hogy átmeneti elmozdulásról, a telelőterületek tartós megváltozásáról vagy valódi állományváltozásról van-e szó, rendszeres és hosszú távú megfigyelési adatokra van szükség.
Miért fontos mindez a vadászok számára?
A vonuló fajokra vadászók számára mindez megerősíti azt, amit már évtizedek óta tapasztalnak a terepen: a madarak jelenlétét nem csupán a naptári időszak határozza meg, hanem a költőterületeken, a vonulási útvonalak mentén és a telelőhelyeken uralkodó körülmények összetett együttese.
Az iHunt.gr korábban azt is bemutatta, hogy az erdei szalonka vonulása az időjárási körülményekkel függ össze, nem pedig olyan hiedelmekkel, mint a telihold hatása.
Különösen az erdei szalonka és a vízimadarak esetében idézhet elő jelentős helyváltoztatást a hőmérséklet, a csapadék, a fagy és a rendelkezésre álló táplálék mennyisége – akár ugyanazon a télen belül is.
Forrás: Ihunt
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131



You must be logged in to post a comment Login