Dr. Fazekas Sándor előterjeszti a Vtv.-t módosító törvénytervezetet

A tervezetet november 3-án dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter terjesztette elő a Kormány képviseletében. Az általános vita során a legtöbb hozzászóló – így több ellenzéki honatya is – támogathatónak nevezte a jogszabálytervezetet, a pontosításokat módosító javaslatokban nyújtják majd be az országgyűlési képviselők. A vitán jelen voltak a szakma, így az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet képviselői is.

Dr. Fazekas Sándor nyitóbeszédében kiemelte a mezőgazdaság különböző szakterületeinek összefonódását, amelyre tekintettel a kabinet komplexen kezeli ezeket. Ebben a szellemben, szakmai igényeket kielégítve helyezheti korszerű alapokra a vonatkozó jogi szabályozást a Parlament elé terjesztett törvénytervezet. A miniszter kiemelte: az anyag elkészítését igen széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg, a két leginkább érintett ágazat érdekképviseletei – az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK), az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tavaly nyáron eljuttatták javaslataikat a Földművelésügyi Minisztériumnak (FM). Ez alapján készült el a jogszabály-módosítás koncepciója, majd a normaszöveg, mindkettőt társadalmi vitára is bocsátotta a tárca (erről részletesen itt olvashat).

A vadászati szervezetek vezető képviselői a szakértői páholyban. Az első sorban balról Jámbor Lászó, az OMVK elnöke, Székely István, az OMVK jogtanácsosa, Biczó Károly igazságügyi szakértő, Bajdik Péter, Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályának helyettes vezetője és Szabó Ferenc, a főosztály vezetője. A második sorban balról Orbán Tibor, a KAEG Zrt. vezérigazgatója, Pechtol János, az OMVV ügyvezető elnöke, Pölöskei Balázs szakértő és Csányi Sándor, a Vadvilágmegőrzési Intézet igazgatója. (MTI Fotó: Kovács Attila)

A miniszter kiemelte: a Vtv. módosításának célja, hogy a biológiai sokféleséget és a fenntartható vadgazdálkodást szolgálja, összhangot teremtve az utóbbi és a mezőgazdaság között. Ennek érdekében vezetik be a tájegységi szemléletet: ez az ökológiai rendszert képzi le jogszabályi szinten, figyelembe véve az élőhelyi adottságokat, és lehetőséget biztosítva arra, hogy a helyben előálló problémákat helyben, a vadászatra jogosultak szintjén lehessen választ adni. A tájegységi rendszert tájegységi fővadászok koordinálják majd, akiket az FM a saját szervezeti rendszerébe integrál. A módosítás nem változtat a stabil, jól működő kereteken, csak indokolt újításokat vezet be.

Ezek közül kiemelten fontos a vadászati jog azon módjának részletes szabályozása, amikor a földtulajdonosok maguk akarják azt gyakorolni. Ilyen esetekben megszűnnek majd a jogi anomáliák, lévén ilyen esetben nekik is vadásztársaságot kell majd alapítani. A törvény részletesen meghatározza majd a földtulajdonosi közösségek közös képviselőinek felelősségi körét, kötelességeit, a tisztséget betöltő személy visszahívható is lesz.

Új elem, hogy a haszonbérlőknek a haszonbérleti díj 90 százalékát előre, február utolsó napjáig be kell majd fizetniük.

Igen fontos változás, hogy az üzemtervi ciklus a jelenlegi 10 évről 20 évre növekszik. A vadászterületek minimális nagysága 3000 hektár marad, a területek kijelölésénél pedig a szaktárca törekvése, hogy a földtulajdonosok vagy meghatalmazottjaik döntsenek a határokról, a vadászati hatóság pedig legfeljebb kiigazításokat eszközöljön a természetes és mesterséges terepalakulatokat (folyót, autó- és vasutat, vasutat stb.) figyelembe véve.

A jogszabály egyik célja, hogy emelje a hivatásos vadászok megbecsültségét, ami csak a szakmaiság előtérbe helyezésével lehetséges. Ezért a törvény törekszik a „papírvadőrök” kiszűrésére azáltal, hogy a jelenlegi minden megkezdett 3000 hektár helyett minden megkezdett 4000 hektárra kell alkalmazniuk egy hivatásos vadászt a vadászatra jogosultaknak. Ő csak teljes munkaidőben dolgozhat a területen, és a törvény meghatározza a kötelességei mellett a jogosultságait is.

A jogszabály érinti a zárt területen való vadgazdálkodást is: ezt markánsan el kell majd különíteni a szabadterületitől a vadállomány minőségének fenntartása érdekében.

Kardinális kérdés a vadkáré, az erre vonatkozó szabályozás a két érintett fél érdekképviselete, a NAK és az OMVK között létrejött megállapodáson alapul. Ennek alapvetése, hogy a vadállomány a természet része, megjelenése a mezőgazdasági területen nem rendellenes, mint ahogy a táplálkozása sem. Így a gazdálkodóknak a jövőben a bekövetkezett kár 10 százalékát kell eltűrniük a jelenlegi 5 helyett. A hangsúly a jövőben a részletesen szabályozott megelőzésen lesz, amelyből a gazdálkodónak is ki kell vennie a részét, ellenkező esetben nem tarthat igényt a vadkár kifizetésére. Ugyanakkor amennyiben a vadászatra jogosult nem teljesíti a lelövési tervet, a következő évben automatikusan a vadkár 100 százalékát ki kell majd fizetnie.

A vadállomány minőségének további javítását szolgálhatja majd a trófeabírálat rendszerének új alapokra történő helyezése, aminek keretében visszaállhat az országos másodfokú bírálat és ismét megjelennek a hatósági szankciók. A törvény szem előtt tartja majd a hagyományokat, ezek ápolását, így a jelenlegi két hagyományos vadászati mód, az íjászat és a solymászat mellett megjelenik majd az elöltöltő-fegyveres vadászat és az agarászat is.

• Tovább a teljes cikkre (omkv.hu)