Vadászat
Merre tart a vadászat?
SZÉKELYFÖLD | Ahogy a vasúti síneken áthaladtam, egyenes út vezetett Bodokra. Legelőször, amikor itt jártam – hivatalos ügyben, több mint egy évtizede –, akkor még a vasúti átjárót elhagyva jobbra vezetett el az út, és egy nagy kanyar után lehetett a falu bejáratához érni, ahová most csak simán begördült az autó.
HIRDETÉS: FÁCÁN ELADÓ! Még van eladó felnőtt. vadászatra kész FÁCÁN gödöllői állományomból. Az árak, szállítási feltételek egyeztetése miatt keressen bizalommal a következő elérhetőségeimen. E-mail: anotka2016@gmail.com Tel.: (06 20) 944 6266.
Medvés ügyben érkeztem Bodokra, medvét nézni saját környezetében, az erdőn, és megtudni, mi ez a nagy cirkusz a medvék és a vadászat körül. Fodor Istvánnal autóba ültünk, és kimentünk a Bodoki-havasok lábához, egy igazán csodálatos, festői környezetben felépített medveleshez. Aminek megnevezését már az odautazás alatt tisztáztuk, mert nem a szó szoros értelmében vett hagyományos medve-vadászles, hanem egy medvemegfigyelő központ, egy olyan épületben, ahová akár húsz személy is befér, és ahol egy nagy ablaküvegeken át, amikben detektívtükör van (emiatt nem lehet be-, csak kilátni), tehát kényelmesen, úgymond „széles vásznon” nézheti a természet vadvilágát élőben, főként a medvéket, az érdeklődő. Ezért is lett a létesítmény neve Medvemozi.
Megérkeztünk a medvelesbe, elhelyezkedtünk, a hangerőből egy kicsit visszafogtunk. Behallatszott egy erdei pinty éneke, távolról egy fekete harkály „krü-krü-krü-krü” hangját nyelte el az erdő. Arra kértem Fodor Istvánt, a bodoki magán-vadászegyesület vezetőjét, beszéljen a vadászatról, a vadásztársaságról, a vadgazdálkodásról.
– A kommunista rendszerben egy kalap alá volt véve az egész vadászat – fogott bele a beszélgetésbe István. – A rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején Kovászna megyében az elsők között voltunk, akik megalakítottuk a magán-vadászegyesületet.
– Mikor megkaptuk a vadászterületeket, úgy gondoltam, és szerintem sokan mások is, hogy a dálnoki a legjobb, mivel az egyetemhez tartozott, ezért azt hittem, jól gazdálkodtak. Csalódnom kellett, a leggyengébb területnek bizonyult, még a bodoki vadászterület is túlszárnyalta. Az első szezonban, amikor kimentünk, alig láttunk két szarvast. Alig láttunk egy-egy vaddisznókondát, malacot, süldőt majdnem semmit, úgy levadászták a területet, de az a sok autó, ami ott jött-ment, a sok esztena, a kutyák is nagyon hozzásegítettek az állomány csökkenéséhez. A vadászcsoporttal karöltve az első négy-öt évben rengeteg élelmet hordtunk ki a vadaknak, sózókat, etetőket, szórókat működtettünk.
Az igazi vadász nem lő, ha kell, ha nem
– A vadállományt kezdtük védeni – folytatta Fodor István. – Az esztenákon rengeteg ellenőrzést tartottunk, hogy ne legyenek a kutyák szabadon az erdőben. Védtük a kocákat, védtük azokat a szarvasbikákat, amelyek ígéretesnek tűntek, olyan is volt, hogy csak egy szarvasbikát lőttünk egy szezonban, bőgéskor. Az őzbakokból csak a selejtet lőttük, a trófeás bakokat hagytuk. Védtük az őzeket, hogy legyenek őzgidák, télen etettük, lucernát hordtunk ki.
A befektetett és kitartó munkánk eredménye az lett, hogy most gazdag vadállományunk van, szép, ígéretes bikákkal, tíz-tizenöt szarvastehén borjukkal, a vaddisznóállomány jó, a kondákkal malacok, süldők járnak. Az őzállomány minőségi, olyannyira, hogy elmondhatom, idén lőttünk egy őzbakot, ami 650 grammos volt kiskoponyával, aranyérmes. Lövettünk egy 11,60 kg-os szarvasbikát, ami már fenn Kommandón is nagy bikának számít, ugyanakkor kanokból is lövettünk szépeket, 22–25 cm-es agyarral. Ezekből is látszik, hogy védtük a vadállományt, büszkék vagyunk, hogy a sok munkának a gyümölcse beérett, szép példányok nevelkedtek fel a vadászterületünkön.
A vadászat nem arról szól, hogy lőjük a vadat, sőt, tudd megállni, hogy ne lőj, és ez sokkal nehezebb, mint lőni. Az igazi vadász nem lő, ha kell, ha nem. A vadászathoz fel kell nőni, nem úgy van, hogy van pénzed, és akkor már vadász is kell legyél. Aki csak lövöldözni akar, az nem nevezhető vadásznak, ez nem a vadászélethez tartozik. Nem az a lényeg, hogy most megvettem a legerősebb puskát, amivel keresztüllövök a Bodoki-havasok tetején is, hanem a vadat meg kell tudni lőni. Azt is többször elmondtam a társaságnak, hogy a vad nem mozgó céltábla, nem az erdőn kell megtanulni lőni. Azok, akik vadászok akarnak lenni, előbb meg kell tanuljak lőni a gyakorlótéren, azután hallgassák meg az idősebb vadászok tanácsait, amit hosszú évek tapasztalatából szereztek. Ugyanakkor tisztelni kell a természetet, a vadat. Ezek mellett a területen végzendő munkában is részt kell vállalniuk: élelmet kell kihordani a vadaknak, sózókat működtetni, vadföldet szántani, vetni, és újabban még a terményt is megőrizni az illegális legeltetéstől.
Eltűnhet a vaddisznó-, a szarvasállomány
Az egyesületnek két fizetett alkalmazottja és egy igazgatója van. A társtulajdonosi egyesületeknek ki kell minden évben fizetni a bért és az adókat. Hogy az egyesület fenn tudjon maradni, azt csak észszerű vadgazdálkodással, a vadállomány fenntartásával, megőrzésével lehet. De kérdem én, hogyan lehet ezekkel a törvényekkel egészséges vadállományt fenntartani, ne legyen túlszaporodás, ne legyen gyenge, öreg egyed. Az egyensúlyra van szükség, mert a túlszaporodott állomány kárt tesz a terményben, gazdaságokban, de ha kevés van, akkor a kipusztulás szélére kerül.
A minisztériumban nem tesznek semmit. Elmondtam ott is, hogy nem gondolkodnak azon, hogy a kárpáti bika eltűnhet a sok ragadozó miatt. Annyi medveürülékekben találtunk már malackörmöt, szarvasborjúkörmöt, hogy el sem hiszed. Most, amikor tiltott a ragadozók vadászata, megnegyedeljük a pestis miatt a disznóállományt, nagyon megbillen az egyensúly. A túlzottan védett ragadozók miatt eltűnhet a vaddisznó-, a szarvasállomány. Ez mirejó?
(Beszélgetésünk közben egy róka jelent meg a les előtt. A vörös bundás szaglászott, keresgélt, karcsú lábaival olyan kacskaringósan jött felénk, az orra után, mint ahogy a kígyó kúszik, majd meg is találta a kukoricaszemeket. Evett. Tapasztalatból tudtam, a rókát medve követi, mintha párban járnának, legalábbis a leseknél.)
– A medvékkel hogy álltok?
– A vadászterületünkön kétszáz(!) medve van most jelen, több vadkamerát is működtetünk, tehát látjuk. Optimálisan huszonkettő, huszonöt kellene legyen. De bárhol etetünk, amit az őzeknek, disznóknak, szarvasoknak kirakunk, azonnal megjelennek a medvék, öt-tíz medve is érkezik egy este, és felesznek mindent. Amíg volt kilövési keret, addig kaptunk egy, legfeljebb két medvére engedélyt a 18 ezer hektár területen. Ha ki tudtuk lövetni jó árban, akkor fedezte a költségeinket, és fejlesztésre is tudtunk fordítani… Nézd, ott jön egy medve!
És tényleg, ott volt a medve, előbb csak a feje látszott a dombhajlat mögött, egyenesen felénk nézett kis kerek szemeivel, füleit előreszegezte, nem mozdult. Lélegzetvisszafojtva figyeltem. Kijött a tisztásra. Megállt. Fejét felemelte, amilyen magasra csak tudta, ekkor látszott, milyen hosszú és vastag a nyaka, és hogy szakálla is van, száját enyhén kitátotta, közben össze-össze csukta, így vette a levegőt. Továbbjött előre, az orra még mindig magasban volt, talán szagot foghatott, mert egyszer csak oldalra fordult, és békésen elcammogott.
„Levettük a kezünket a medvékről”
– Hogy lehet az, hogy ez a gyönyörű teremtés ilyen megosztottságot, gyűlöletet tud kelteni az emberek körében?
– Elsősorban nem velük van a baj, hanem azokkal a politikusokkal, akik nem vesznek tudomást a túlszaporodott medvepopulációról, és annak következményéről, és azokkal az állatvédőkkel, akik csak a kutyát és a medvét védik; attól, hogy sertések százait élve temetik el, már nem háborodnak fel, nem rendíti meg őket az ilyen fotók látványa, nem tiltakoznak. A rossz törvények ellehetetlenítik a vadgazdálkodást, a medvék mindent felesznek az őzek, szarvasok, disznók elől. Ezért el kell kergessük a medvéket a szórókról, és el is kergetjük. Miért hagyjuk, hogy egyenek fel mindent, mikor gyilkosoknak neveznek az állatvédők, ha kilövünk egy medvét? Levettük a kezünket a medvékről.
– Ezért van most annyi medve a települések körül?
– Ezért is, meg azért is, mert éjjel-nappal szól a láncfűrész az erdőn, folyamatosan vágják a fát. Motorok, ATV-k járják az erdőket, ugyanakkor ott az illegális legeltetés, és nem beszélve azokról az emberekről, akik ipari mennyiségben szedik le az erdei gyümölcsöt, gombát, közben szétordítják az erdőt, mert félnek a medvéktől. Most jó makktermés van, meglátod, zsákszámra fogják összeszedni a vadak elől. Zavarva van a vad, az élelem kevés annak a példányszámnak, amiről tudunk a vadászterületünkön.
– Mégis meddig tarthat ez az állapot?
– Amíg meg nem értik, hogy a vadgazdálkodás a vadállomány védésével, a selejt, az idős egyedek kilövésével jár, hogy az egészséges génekkel rendelkező egyedek maradjak fenn. Csak így lehet biztosítani a faj fennmaradását, hogy az unokáink unokái is lássanak a természetben medvét, őzet, szarvast, vaddisznót, nyulat, hiúzt és így tovább. Ezt pedig szakemberekre kell bízni, mert vannak az országban jól képzett és hozzáértő szakemberek. Hogy mikor értik meg, azt nem tudom, de azt látom, hogy akkora lesz a baj, hogy azt majd nem fogják tudni kezelni. Amíg engedték, hogy vigyázzunk a medvékre is, kilőttünk két medvét, akkor az volt a vád, hogy a nagyot lőjük ki. De hát a nagyot kell kivenni, mert az már öreg, így a kisebbek helyet kapnak, de pont fordítva gondolkodnak. A kisebb medvék leszorulnak, mert a domináns, nagy medvéktől félnek, főleg az anyamedvék, ezért lejönnek a mezőbe, bejönnek a faluba, ahol könnyen ételt kapnak. Van itt alma, szilva, tyúk, nyúl, bárány, disznó…
Lassan a szegre akaszthatják a vadászok a puskát
– Hogyan látod a vadászat jövőjét?
– Azt mondom, ha a medvepopuláció szabályozáshoz a kilövési keretet nem szabadítják fel, a vaddisznókat is meg kell tizedelni a pestis miatt, ami főleg a farkasok prédaállata, ennek az őz- és szarvasállomány fogja a kárát látni, mert a medvék és a farkasok prédájává vállnak. Ezért majd letiltják a szarvasvadászatot, és akkor a vadászok a puskát szépen feltehetik a polcra. Lehet, szándékosan teszik ezt, hogy az erdélyi magyar vadásztársadalom unja meg, szűnjenek meg a magán-vadásztársaságok.
(Három órát töltöttünk el a medvelesben. Az idő alatt három medvét, egy vaddisznót, két rókát és öt szajkót láttunk. Mielőtt még szedelőzködni kezdtem volna, feltettem az utolsó kérdést is.)
– Amúgy miért éppen ide épült fel a Medvemozi?
– Hosszú megfigyelés után választottuk ki a helyet. Fontos szempont volt, hogy távol legyen a településtől, olyan hely legyen, ahol a medvék amúgy is járnak, és a fotózáshoz is megfelelő legyen, mivel turistákat várunk ide. Azt szeretnénk, hogy az emberek természetes környezetben lássák a medvéket, de más vadakat is. Jönnek is a turisták, főként külföldről. Nagyon meg vannak elégedve, gazdag élményekkel mennek el innen, a visszajelzések is ezt igazolják, érdemes tehát tovább fejleszteni a Medvemozit. Szeretném, hogy aki ide eljön, meglássa azt is, hogy szeretjük a természetet, az állatokat, hogy a vadászat nem egyenlő gyilkolással. Egy lovas, vadásznemzet vagyunk, ezt az ősi hagyományt ápoljuk, őrizzük, védelmezzük, nem az a célunk, hogy tönkretegyük.
szekelyhon.ro
Mezőgazdaság
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések
A járvány miatt a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző betegség, amely párosujjú patás állatokat érint. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Megjelenése jelentős gazdasági károkkal jár. Terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.
A betegség klasszikus tünetei március elején egy kisbajcsi szarvasmarha telepen jelentkezetek, és a betegséget okozó vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette. A járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. Az állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, és felállította a gazdaság körül a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet, amelyekben megkezdődött a fogékony állatok számbavétele és szűrővizsgálata. A diagnosztikai vizsgálatok állami költségre történnek.
A védő- és megfigyelési körzeteket bemutató országos térkép, illetve az érintett vármegyét ábrázoló térkép, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán.

Ábra: NÉBIH
A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el:
• A hatályos forgalmi korlátozások és az állatok szállítására vonatkozó szabályok naprakészen megtalálhatók a https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok oldalon.
• A védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
• Győr-Moson-Sopron vármegyében tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása 2025. március 17-ig; a fogékony állatfajt tartó turisztikai helyek (pl. állatkert, vadaspark) további rendelkezésig nem látogathatóak.
A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, melynek következtében exportpiacunk jelentősen szűkül. Több ország is importkorlátozást vezetett be a hazánkból származó élőállatokra és termékekre vonatkozóan. A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos, folyamatosan frissülő kereskedelmi információk elérhetőek a Nébih tematikus honlapján.
A betegség továbbterjedésének megakadályozása, a járvány mielőbbi felszámolása és az okozott károk mérséklése mindannyiunk közös érdeke, ezért a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők és -szállítók felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal!
Minden, a betegségre fogékony állatfaj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások, valamint az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására! Fontos, hogy az állattartók, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet
Romániában több nagylétszámú sertéstelepen afrikai sertéspestis (ASP) kitörését azonosítottak
Az utóbbi hetekben a magyar határhoz közel lévő Temes vármegyében (Románia) több nagylétszámú sertéstelepen is ASP kitörést azonosított a román hatóság. Horvátországban újra kimutatták a vírust házisertés-állományokban, valamint Szerbiában is nagyon magas az ASP esetetek száma házi sertésekben és vaddisznókban egyaránt. Mivel a magyar határ közelében lévő településekről van szó, így a romló járványügyi helyzet állandó kockázatot jelent hazánk déli vármegyéire.

Fotó: NÉBIH
A Nébih ismételten felhívja minden érintett (állatorvosok, sertéstartók, vadászok) figyelmét az ASP elleni maradéktalan védekezés szükségességére. Kizárólag a járványügyi előírások szigorú és következetes betartása jelenthet garanciát a legfontosabb cél: a magyarországi házisertés-állomány ASP vírustól való mentességének megőrzésére.
A járványügyi szakemberek elsősorban a sertéstartó telepek járványvédelmi zártságának fenntartását hangsúlyozzák, ennek jelentőségére hívják fel a figyelmet. Kiemelten fontos a személy- és a gépjárműforgalom korlátozása, az alom és a takarmány-alapanyagok megfelelő tárolása, az állati eredetű melléktermékek, valamint a zöldtakarmány etetésének tilalma.
A vírus behurcolásának megakadályozása szempontjából ugyancsak kulcsfontosságú, hogy a határmenti forgalomból, rokonlátogatásból ne kerüljön hazánkba friss hús, hőkezeletlen sertéstermék. Emellett a sertések élelmiszerhulladékokkal való etetése továbbra is szigorúan tilos.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A Téti Rendőrőrs körzeti megbízottjai egy helybéli férfi házánál tartottak ellenőrzést március 5-én délelőtt, ahol engedély nélkül tartott lőfegyvert, lőszereket, hangtompítót is találtak.

Fotó: Rendőrség
A szemle során előkerült még több őz-, szarvas- és muflontrófea illetve -koponya is, valamint a hűtőből közel 20 kg vadhús. Az egyenruhások elfogták és előállították a férfit a Győri Rendőrkapitányságra, ahol lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, majd őrizetbe vették.
Forrás: Rendőrség