Megszűnik az Ügyfélkapu
Vadászat
Merre tart a vadászat?
SZÉKELYFÖLD | Ahogy a vasúti síneken áthaladtam, egyenes út vezetett Bodokra. Legelőször, amikor itt jártam – hivatalos ügyben, több mint egy évtizede –, akkor még a vasúti átjárót elhagyva jobbra vezetett el az út, és egy nagy kanyar után lehetett a falu bejáratához érni, ahová most csak simán begördült az autó.
HIRDETÉS: FÁCÁN ELADÓ! Még van eladó felnőtt. vadászatra kész FÁCÁN gödöllői állományomból. Az árak, szállítási feltételek egyeztetése miatt keressen bizalommal a következő elérhetőségeimen. E-mail: anotka2016@gmail.com Tel.: (06 20) 944 6266.
Medvés ügyben érkeztem Bodokra, medvét nézni saját környezetében, az erdőn, és megtudni, mi ez a nagy cirkusz a medvék és a vadászat körül. Fodor Istvánnal autóba ültünk, és kimentünk a Bodoki-havasok lábához, egy igazán csodálatos, festői környezetben felépített medveleshez. Aminek megnevezését már az odautazás alatt tisztáztuk, mert nem a szó szoros értelmében vett hagyományos medve-vadászles, hanem egy medvemegfigyelő központ, egy olyan épületben, ahová akár húsz személy is befér, és ahol egy nagy ablaküvegeken át, amikben detektívtükör van (emiatt nem lehet be-, csak kilátni), tehát kényelmesen, úgymond „széles vásznon” nézheti a természet vadvilágát élőben, főként a medvéket, az érdeklődő. Ezért is lett a létesítmény neve Medvemozi.
Megérkeztünk a medvelesbe, elhelyezkedtünk, a hangerőből egy kicsit visszafogtunk. Behallatszott egy erdei pinty éneke, távolról egy fekete harkály „krü-krü-krü-krü” hangját nyelte el az erdő. Arra kértem Fodor Istvánt, a bodoki magán-vadászegyesület vezetőjét, beszéljen a vadászatról, a vadásztársaságról, a vadgazdálkodásról.
– A kommunista rendszerben egy kalap alá volt véve az egész vadászat – fogott bele a beszélgetésbe István. – A rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején Kovászna megyében az elsők között voltunk, akik megalakítottuk a magán-vadászegyesületet.
– Mikor megkaptuk a vadászterületeket, úgy gondoltam, és szerintem sokan mások is, hogy a dálnoki a legjobb, mivel az egyetemhez tartozott, ezért azt hittem, jól gazdálkodtak. Csalódnom kellett, a leggyengébb területnek bizonyult, még a bodoki vadászterület is túlszárnyalta. Az első szezonban, amikor kimentünk, alig láttunk két szarvast. Alig láttunk egy-egy vaddisznókondát, malacot, süldőt majdnem semmit, úgy levadászták a területet, de az a sok autó, ami ott jött-ment, a sok esztena, a kutyák is nagyon hozzásegítettek az állomány csökkenéséhez. A vadászcsoporttal karöltve az első négy-öt évben rengeteg élelmet hordtunk ki a vadaknak, sózókat, etetőket, szórókat működtettünk.
Az igazi vadász nem lő, ha kell, ha nem
– A vadállományt kezdtük védeni – folytatta Fodor István. – Az esztenákon rengeteg ellenőrzést tartottunk, hogy ne legyenek a kutyák szabadon az erdőben. Védtük a kocákat, védtük azokat a szarvasbikákat, amelyek ígéretesnek tűntek, olyan is volt, hogy csak egy szarvasbikát lőttünk egy szezonban, bőgéskor. Az őzbakokból csak a selejtet lőttük, a trófeás bakokat hagytuk. Védtük az őzeket, hogy legyenek őzgidák, télen etettük, lucernát hordtunk ki.
A befektetett és kitartó munkánk eredménye az lett, hogy most gazdag vadállományunk van, szép, ígéretes bikákkal, tíz-tizenöt szarvastehén borjukkal, a vaddisznóállomány jó, a kondákkal malacok, süldők járnak. Az őzállomány minőségi, olyannyira, hogy elmondhatom, idén lőttünk egy őzbakot, ami 650 grammos volt kiskoponyával, aranyérmes. Lövettünk egy 11,60 kg-os szarvasbikát, ami már fenn Kommandón is nagy bikának számít, ugyanakkor kanokból is lövettünk szépeket, 22–25 cm-es agyarral. Ezekből is látszik, hogy védtük a vadállományt, büszkék vagyunk, hogy a sok munkának a gyümölcse beérett, szép példányok nevelkedtek fel a vadászterületünkön.
A vadászat nem arról szól, hogy lőjük a vadat, sőt, tudd megállni, hogy ne lőj, és ez sokkal nehezebb, mint lőni. Az igazi vadász nem lő, ha kell, ha nem. A vadászathoz fel kell nőni, nem úgy van, hogy van pénzed, és akkor már vadász is kell legyél. Aki csak lövöldözni akar, az nem nevezhető vadásznak, ez nem a vadászélethez tartozik. Nem az a lényeg, hogy most megvettem a legerősebb puskát, amivel keresztüllövök a Bodoki-havasok tetején is, hanem a vadat meg kell tudni lőni. Azt is többször elmondtam a társaságnak, hogy a vad nem mozgó céltábla, nem az erdőn kell megtanulni lőni. Azok, akik vadászok akarnak lenni, előbb meg kell tanuljak lőni a gyakorlótéren, azután hallgassák meg az idősebb vadászok tanácsait, amit hosszú évek tapasztalatából szereztek. Ugyanakkor tisztelni kell a természetet, a vadat. Ezek mellett a területen végzendő munkában is részt kell vállalniuk: élelmet kell kihordani a vadaknak, sózókat működtetni, vadföldet szántani, vetni, és újabban még a terményt is megőrizni az illegális legeltetéstől.
Eltűnhet a vaddisznó-, a szarvasállomány
Az egyesületnek két fizetett alkalmazottja és egy igazgatója van. A társtulajdonosi egyesületeknek ki kell minden évben fizetni a bért és az adókat. Hogy az egyesület fenn tudjon maradni, azt csak észszerű vadgazdálkodással, a vadállomány fenntartásával, megőrzésével lehet. De kérdem én, hogyan lehet ezekkel a törvényekkel egészséges vadállományt fenntartani, ne legyen túlszaporodás, ne legyen gyenge, öreg egyed. Az egyensúlyra van szükség, mert a túlszaporodott állomány kárt tesz a terményben, gazdaságokban, de ha kevés van, akkor a kipusztulás szélére kerül.
A minisztériumban nem tesznek semmit. Elmondtam ott is, hogy nem gondolkodnak azon, hogy a kárpáti bika eltűnhet a sok ragadozó miatt. Annyi medveürülékekben találtunk már malackörmöt, szarvasborjúkörmöt, hogy el sem hiszed. Most, amikor tiltott a ragadozók vadászata, megnegyedeljük a pestis miatt a disznóállományt, nagyon megbillen az egyensúly. A túlzottan védett ragadozók miatt eltűnhet a vaddisznó-, a szarvasállomány. Ez mirejó?
(Beszélgetésünk közben egy róka jelent meg a les előtt. A vörös bundás szaglászott, keresgélt, karcsú lábaival olyan kacskaringósan jött felénk, az orra után, mint ahogy a kígyó kúszik, majd meg is találta a kukoricaszemeket. Evett. Tapasztalatból tudtam, a rókát medve követi, mintha párban járnának, legalábbis a leseknél.)
– A medvékkel hogy álltok?
– A vadászterületünkön kétszáz(!) medve van most jelen, több vadkamerát is működtetünk, tehát látjuk. Optimálisan huszonkettő, huszonöt kellene legyen. De bárhol etetünk, amit az őzeknek, disznóknak, szarvasoknak kirakunk, azonnal megjelennek a medvék, öt-tíz medve is érkezik egy este, és felesznek mindent. Amíg volt kilövési keret, addig kaptunk egy, legfeljebb két medvére engedélyt a 18 ezer hektár területen. Ha ki tudtuk lövetni jó árban, akkor fedezte a költségeinket, és fejlesztésre is tudtunk fordítani… Nézd, ott jön egy medve!
És tényleg, ott volt a medve, előbb csak a feje látszott a dombhajlat mögött, egyenesen felénk nézett kis kerek szemeivel, füleit előreszegezte, nem mozdult. Lélegzetvisszafojtva figyeltem. Kijött a tisztásra. Megállt. Fejét felemelte, amilyen magasra csak tudta, ekkor látszott, milyen hosszú és vastag a nyaka, és hogy szakálla is van, száját enyhén kitátotta, közben össze-össze csukta, így vette a levegőt. Továbbjött előre, az orra még mindig magasban volt, talán szagot foghatott, mert egyszer csak oldalra fordult, és békésen elcammogott.
„Levettük a kezünket a medvékről”
– Hogy lehet az, hogy ez a gyönyörű teremtés ilyen megosztottságot, gyűlöletet tud kelteni az emberek körében?
– Elsősorban nem velük van a baj, hanem azokkal a politikusokkal, akik nem vesznek tudomást a túlszaporodott medvepopulációról, és annak következményéről, és azokkal az állatvédőkkel, akik csak a kutyát és a medvét védik; attól, hogy sertések százait élve temetik el, már nem háborodnak fel, nem rendíti meg őket az ilyen fotók látványa, nem tiltakoznak. A rossz törvények ellehetetlenítik a vadgazdálkodást, a medvék mindent felesznek az őzek, szarvasok, disznók elől. Ezért el kell kergessük a medvéket a szórókról, és el is kergetjük. Miért hagyjuk, hogy egyenek fel mindent, mikor gyilkosoknak neveznek az állatvédők, ha kilövünk egy medvét? Levettük a kezünket a medvékről.
– Ezért van most annyi medve a települések körül?
– Ezért is, meg azért is, mert éjjel-nappal szól a láncfűrész az erdőn, folyamatosan vágják a fát. Motorok, ATV-k járják az erdőket, ugyanakkor ott az illegális legeltetés, és nem beszélve azokról az emberekről, akik ipari mennyiségben szedik le az erdei gyümölcsöt, gombát, közben szétordítják az erdőt, mert félnek a medvéktől. Most jó makktermés van, meglátod, zsákszámra fogják összeszedni a vadak elől. Zavarva van a vad, az élelem kevés annak a példányszámnak, amiről tudunk a vadászterületünkön.
– Mégis meddig tarthat ez az állapot?
– Amíg meg nem értik, hogy a vadgazdálkodás a vadállomány védésével, a selejt, az idős egyedek kilövésével jár, hogy az egészséges génekkel rendelkező egyedek maradjak fenn. Csak így lehet biztosítani a faj fennmaradását, hogy az unokáink unokái is lássanak a természetben medvét, őzet, szarvast, vaddisznót, nyulat, hiúzt és így tovább. Ezt pedig szakemberekre kell bízni, mert vannak az országban jól képzett és hozzáértő szakemberek. Hogy mikor értik meg, azt nem tudom, de azt látom, hogy akkora lesz a baj, hogy azt majd nem fogják tudni kezelni. Amíg engedték, hogy vigyázzunk a medvékre is, kilőttünk két medvét, akkor az volt a vád, hogy a nagyot lőjük ki. De hát a nagyot kell kivenni, mert az már öreg, így a kisebbek helyet kapnak, de pont fordítva gondolkodnak. A kisebb medvék leszorulnak, mert a domináns, nagy medvéktől félnek, főleg az anyamedvék, ezért lejönnek a mezőbe, bejönnek a faluba, ahol könnyen ételt kapnak. Van itt alma, szilva, tyúk, nyúl, bárány, disznó…
Lassan a szegre akaszthatják a vadászok a puskát
– Hogyan látod a vadászat jövőjét?
– Azt mondom, ha a medvepopuláció szabályozáshoz a kilövési keretet nem szabadítják fel, a vaddisznókat is meg kell tizedelni a pestis miatt, ami főleg a farkasok prédaállata, ennek az őz- és szarvasállomány fogja a kárát látni, mert a medvék és a farkasok prédájává vállnak. Ezért majd letiltják a szarvasvadászatot, és akkor a vadászok a puskát szépen feltehetik a polcra. Lehet, szándékosan teszik ezt, hogy az erdélyi magyar vadásztársadalom unja meg, szűnjenek meg a magán-vadásztársaságok.
(Három órát töltöttünk el a medvelesben. Az idő alatt három medvét, egy vaddisznót, két rókát és öt szajkót láttunk. Mielőtt még szedelőzködni kezdtem volna, feltettem az utolsó kérdést is.)
– Amúgy miért éppen ide épült fel a Medvemozi?
– Hosszú megfigyelés után választottuk ki a helyet. Fontos szempont volt, hogy távol legyen a településtől, olyan hely legyen, ahol a medvék amúgy is járnak, és a fotózáshoz is megfelelő legyen, mivel turistákat várunk ide. Azt szeretnénk, hogy az emberek természetes környezetben lássák a medvéket, de más vadakat is. Jönnek is a turisták, főként külföldről. Nagyon meg vannak elégedve, gazdag élményekkel mennek el innen, a visszajelzések is ezt igazolják, érdemes tehát tovább fejleszteni a Medvemozit. Szeretném, hogy aki ide eljön, meglássa azt is, hogy szeretjük a természetet, az állatokat, hogy a vadászat nem egyenlő gyilkolással. Egy lovas, vadásznemzet vagyunk, ezt az ősi hagyományt ápoljuk, őrizzük, védelmezzük, nem az a célunk, hogy tönkretegyük.
szekelyhon.ro
Vadászat
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
A digitális állampolgárság szerepe a vadászjegy érvényesítésében:
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.

Az ábra illusztráció. Forrás: Agro Jager News
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kedves Vadásztársak! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a 2025/2026-os év vadászjegy kiadásának rendje az elmúlt évek tapasztalatai alapján módosul. Nem írunk ki időpontot a társaságoknak, hanem előre egyeztetett időpontban fogadjuk képviselőiket. Időpontot egyeztetni a kamara elérhetőségein: veszprem@omvk.hu, 88/422-298 lehet.

Fotó: Agro Jager News
Kérjük, hogy az aláírt, kitöltött biztosítási nyilatkozattal, adatlappal jöjjenek vadászjegyet érvényesíteni:
Sportvadász adategyeztetési lap
Hivatásos vadász adategyeztetési lap
Biztosítási nyilatkozat
A plasztik kártyát nem kell elhozni, de érdemes ellenőrizni, hogy megvan-e, pótlásra kamaránknál van lehetőség 12.500 Ft ellenében.
A vadászjegy ára nem változik: Vadászjegy: 25.000 Ft
Kamarai tagdíj: 4.000 Ft (a 70. életévet betöltött kamarai tagok mentesülnek)
Biztosítás 3.000 Ft
összesen: 32.000 Ft / 28.000 Ft
A Vadászjegy érvényesítése online is lehetséges, ennek menete: a https://ugyfelszolgalat.omvk.hu/ weboldal
A Belügyminisztérium igényeinek megfelelően Ügyfélkapu használata (ezt a fenti weblap automatikusan lehetővé teszi, csupán az ügyfélkapus felhasználónév és jelszó megadása szükséges. Fontos, hogy fizetés csak online – bankkártyával – történhet.
2025. január 16-ától megszűnik az ügyfélkapu, és ez az online vadászjegyérvényesítést is érinti! további segítség:
https://omvk.hu/hir/vadaszjegyvaltas-megszunik-az-ugyfelkapu
2025. január 01-tól 2025. február 28-ig egyénileg lehet a vadászjegyet érvényesíttetni a 2025/2026 vadászati évre.
Ügyfélfogadás ezen időszakban:
Hétfő-Csütörtök 8-15 óra,
Péntek 8-12 óra között
Kamarai honlapunkon naprakész információkat talál ügyfélfogadásunkról, rendezvényeinkről.
Üdvözlettel: A Veszprém Vármegyei Vadászkamara dolgozói
Forrás: Veszprém Vármegyei Vadászkamara
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az Encsi Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat két férfival szemben. Az elkövetők 2023 áprilisában részt vettek a Svájcból hazánkba vándorolt, M237 -es jeladóval ellátott farkas elpusztításában és tetemének eltüntetésében.

Fotó: Rendőrség
A vádirat szerint 2023. április 1-én, délután, a egyik férfi az akkor 10 éves fia felügyeletét a másik vádlottra bízta azért, hogy vadászni menjenek Hidasnémeti település környékére. A vadászat megkezdése előtt a férfi ideiglenes használatra átadta a gyermekének a vadászlőfegyverét. Tette mindezt annak ellenére, hogy tudomása volt arról, hogy a másik férfi – csakúgy, mint a gyermek – lőfegyvertartási engedéllyel nem rendelkezik.
A gyermek Hidasnémeti külterületén – miután a vádlott átengedte részére a lövés lehetőségét – lelőtte a 250.000 forint természetvédelmi értéket képviselő, fokozottan védett állatot, amit a kilövés helyszínén hagytak.
Miután az apa értesült a történtekről, részt vett az állat tetemének felkutatásában, majd az elpusztult farkasról a 1.337.600 forint értékű jeladót levágta, és azt a tetemmel együtt az általa használt gépkocsi csomagterébe helyezte. Röviddel ezután a férfi a jeladót a Hernád folyóba dobta, majd az elpusztult állatot ismeretlen helyre szállította, amely azóta sem került elő.
A vádlott azzal, hogy a lőfegyverét használat céljából átadta részére, míg a másik férfi azzal, hogy a rábízott gyermek felügyeletére vonatkozó kötelességét súlyosan megszegte a kiskorú testi és erkölcsi fejlődését veszélyezette.
Az ügyészség a férfit természetkárosítás, lőfegyverrel visszaélés, kiskorú veszélyeztetése, valamint rongálás bűntettével, míg társát természetkárosítás és kiskorú veszélyeztetése bűntettével vádolja.
A gyermek életkorára tekintettel nem vonható felelősségre, az általa elkövetett cselekményért a vadászó vádlott közvetett tettesként felelhet.
Az ügyészség a jelenleg is bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló vádlottakkal szemben börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. Indítványt tett továbbá arra is, hogy a bíróság a vádlottakat határozott időre tiltsa el bármely olyan foglalkozástól, melynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel kerülnének kapcsolatba, továbbá az apát vágleges hatállyal tiltsa el a vadászati foglalkozás gyakorlásától.
Forrás: Ügyészség