Vadászat
Sikeresen lezajlott az I. Bakonyi dúvadhét
Február 8–15. között rendezték az I. Bakonyi dúvadhetet, amelyen a Bakonyi vadgazdálkodási tájegység vadászatra jogosultjai vehettek részt. A dúvadhét utolsó napján az Uzsai Erdészeti Igazgatóság úrbéri vadászházánál mutatták be a különleges tájegységi terítéket.
Büszkék lehetünk rá, hogy megyénkben egyedülálló módon az összes tájegység, vagyis a Marcal-medencei, a Bakonyi és Balaton-felvidéki is külön-külön rendez dúvadhetet. Február 15-én a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatóságának úrbéri vadászházánál készítették el a Bakonyi tájegységi terítéket.
Németh Attila tájegységi fővadász a helyszínen ismertette: hét vadászatra jogosult képviseltette magát (Hód VT, Hajag Vidéki VT, Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatósága, Sédmenti VT, Bakonyerdő Zrt. Agár-tetői Vadászterülete, Képesfa VT, Hegyivadász VT). Két borz, 36 róka, egy dolmányos varjú és hét szajkó került terítékre.
– Nagyon elégedettek vagyunk a terítéket illetően, összesen 46 dúvad esett. A Bakonyi tájegység tipikusan nagyvadas terület, minimális apróvadállománnyal rendelkezünk. Így itt ugyan kisebb a dúvadgyérítés jelentősége, de ettől függetlenül fontos a vadászatuk, hiszen a mi dúvadvadászatunk sikeressége hatással van a szomszédos területek apróvadállományára – hívta fel a figyelmet Németh Attila. A róka és a dolmányos varjú képes hatalmas távolságokat megtenni, míg előbbi 20–30 km-t, utóbbi 50–60 km-t, vagy még többet is vándorol. Az ötven-hatvan fős dolmányosvarjú-kolóniák akár egy nap alatt megtesznek harminc kilométert.
– A róka veszélyt jelent minden földön fészkelő madárfajra, illetve az emlősökre is. Egy-két napos koráig az őzgidát is megfogja, így rendkívül fontos a vadászata. Tény, hogy a pocokállomány-apasztásban komoly szerepük van, de ez az egyetlen pozitívum a számos negatívum mellett – hívta fel a figyelmet a tájegységi fővadász. Hozzátette, a róka közegészségügyre gyakorolt hatása sem elhanyagolható, rengeteg betegséget hordozhat. Bár a veszettséget sikerült szinte teljesen kiűzni az országból, a bennük található galandféreg emberre is halálos megbetegedést okozhat, így nem kívánatos, hogy a vidéki házak udvarát ürülékükkel vagy vizeletükkel szennyezzék.
A helyszínen Baracskay Lajos, a Veszprém Megyei Vadászkamara titkára, Simon Sándor, az Uzsai Erdészeti Igazgatóság vezetője, valamint Vezsenyi Imre vadgazdálkodási osztályvezető felhívták a figyelmet a dúvadgyérítés, különösen az aranysakál vadászatának fontosságára. A toportyán ugyanis egyre intenzívebben terjed a hazai területeken, óriási kárt okozva a vadállományban. Vadászatuk azonban sok türelmet igényel, mivel rendkívül rejtőzködő életet élnek.
Molnár Dávid, a Gerece-Marcal-völgyi Vadásztársaságok Érdekképviseleti Szövetségének hivatásos vadásza a csapdák használatának jelentőségéről beszélt.
– Mi 28-as méretű testszorító csapdákkal dolgozunk. Azt tapasztaltam, hogy a borzcsapdázás esetében a tavaszi (március végétől május végéig), illetve az őszi (szeptember végétől november végéig tartó) időszak a legeredményesebb. Ekkor zömében szukákat fogunk, de előfordulnak borzkanok is a csapdákban – mondta el a hivatásos vadász. Hozzátette, a borzok esetében azért is sikeresebb a csapdázás, mert jóval este tíz óra után élnek aktív életet, így nehéz velük összetalálkozni.
Molnár Dávid a szárnyas ragadozók elfogásához a létrás csapdát ajánlja.
– Közel két és fél éve alkalmazzuk ezt a típust, kizárólag dolmányos varjú gyérítésére. A létrás csapda annál jobb, minél nagyobb alapterületű, illetve minél magasabb, a lyukméret pedig 15×13 cm-es. A szárnyas ragadozóknál azért preferálom a csapdás gyérítést, mert ezek a dúvadfajok, főként a dolmányos varjú, de a szarka és a szajkó is annyira intelligens fajok, hogy pontosan tudják, milyen távolságból jelent veszélyt rájuk a vadász. Éppen ezért jellemzően nem is várják meg, hogy a közelükbe érjünk.
Megjegyezte, a létrás csapdák azért is kiválóak, mert a madarak valójában saját magukat fogják meg, hiszen bemennek a csalimadár vagy a kihelyezett táplálék miatt. Mivel kolóniában élnek, kíváncsiak egymásra, vagyis jó eséllyel többet is megfoghatunk egyszerre. Gyérítésük pedig azért rendkívül fontos, mert a földön és a fán fészkelő madárfajok tojásait egyaránt elpusztítják, sőt, képesek elejteni a néhány napos fácáncsibéket is.
omvk.hu
Mizsei Bernadett
Vadászat
Akció a fatolvajok ellen
A lajosmizsei rendőrök november 12-én közös akciót szerveztek vadászokkal, erdészekkel és polgárőrökkel. A fatolvajokkal és az orvvadászokkal az elmúlt években több probléma is adódott Lajosmizse környékén
A lajosmizsei rendőrök november 12-én akciót hajtottak végre a polgárőrökkel, a lajosmizsei és a kerekegyházi közterület-felügyelőkkel, az Aranyhomok Vadásztársaság és a Kiskunsági Erdészeti és Faipari (KEFAG) Zrt. munkatársaival, amelynek célja a falopás megelőzése és az áldozattá válás megakadályozása volt.
Az akcióban részt vevők bejárták azokat a területeket, ahol az illegális fakitermelés gyakori probléma, valamint részletesen áttekintették a falopás elleni fellépés leghatékonyabb módjait. Az erdészek megosztották tapasztalataikat arról, hogyan lehet az erdőterületeken mozgást észlelni, valamint bemutatták azokat a dokumentumokat, amelyeket egy legális faadásvétel során ellenőrizni kell. Ezt egy faszállító teherautó megállításával és ellenőrzésével a gyakorlatban is szemléltették.
– Cél, hogy hatékonyabban együttműködjünk az erdészekkel, valamint megelőzzük a falopást és az áldozattá válást – mondja Czigány János alezredes, a Lajosmizsei Rendőrőrs vezetője. – Az elmúlt időszakban lépéseket tettünk az illegális fakitermelés megfékezésére. Rendszeresen ellenőrizzük a közutakon a fát szállító járműveket, amelyeknek megfelelő dokumentummal, szállítólevéllel, illetve cég esetében vágási engedéllyel is kell rendelkezniük.
Az alezredes hangsúlyozta, a tűzifavásárlóknak különösen óvatosnak kell lenniük, mert az illegális árusok gyakran becsapják őket. Fontos, hogy a vevők átgondoltan válasszák meg a tűzifabeszerzési forrást, és mindig ellenőrizzék az eredetet igazoló dokumentumokat. Az akció résztvevői rámutattak arra is, alapvető a jó kommunikáció a rendőrség és az erdészeti szervek között, hogy az esetleges gondokat gyorsan és hatékonyan kezelhessék.
De nemcsak a faállomány védelme volt a cél, hanem az erdők egészének megóvása, beleértve az állatvilág biztonságát is. A rendőrök megnézhették, amint az erdészek szórást hajtottak végre az állatoknak az erdőben.
– A fatolvajokkal és az orvvadászokkal az elmúlt években több probléma is adódott. A hatóságokkal való együttműködés óta azonban jelentősen csökkentek az ilyen típusú bűncselekmények.
Azonban az ördög nem alszik, a megelőzésnek nagyon fontos – mondta Madácsi Sándor, a KEFAG Zrt. erdészeti igazgatója, aki szintén megjelent az eseményen.
Az akciót sikeresnek értékelték, és a jövőben is terveznek hasonlókat, hogy tovább javítsák a közös fellépést az illegális tevékenységek ellen.
Forrás: Rádi Mónika – Rendőrség
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”
2024. november 23-án sikerült életem első dúvadját elejteni, amely egy mátyásmadár volt. Aznap apróvadvadászatra virradt a nap a biharnagybajomi Dózsa Vadásztársaságnál, ahova vendégként érkeztem. Éjjel szakadt a hó, ami reggelre elállt és fagyon indultunk ki a határba. Bajomba szívesen érkeztem, hiszen sok ismerősöm is van, meg na, szeretek is idejárni, mert azért ez csak a mi vidékünk: a Nagy-Sárrét.
Az első hajtásban nem sikerült a lőnöm semmit. Jóformán mindent betakarítottak a gazdák és a vadászatvezető úgy rendelte, hogy csoportokban, csatornákat, fasorokat hozzunk fel és középen majd legyen egy összehajtás. Szépen lassan meg-megállt a traktor és hol ketten-hárman, hol négyen-öten szálltak le. Osztottuk a kutyákat is, hogy kerüljön minden csapatba. Jól indult a reggel és a nap is kisütött. Repült a fácán, szaladt a nyúl. Igazán szép napunk volt, amolyan vadászias volt minden, így mondták már reggel az idősebb vadászok.
Úgy 11-12 óra felé járhatott az idő, amikor összegyűlt mindenki az összehajtásnál és nekifogtunk a második hajtásnak. Ahogy állt fel a hajtás, barátom ment elől a Lovasi erdő széléhez! Kerítette az oldalt. Mondom neki:
– Figyelj már! Te lőttél ma nyulat?
– Igen – feleli.
– Nem cserélünk helyet? Mert én még úgysem lőttem ma nyulat és hátha az erdőből kitörne egy.
Egy percet sem hezitált és na, igen jól esett, mert hát tényleg nem lőttem és itt felénk így megy.
– Gyere akkor! – felelte, amiben éreztem, hogy sürget is, mert össze kell zárni az oldalt. Hát nyakamba kaptam a lábaimat.
Megállt és úgy cseréltünk. Nem szólt emiatt senki és várni se kellett ránk. Hú, nagyon jól esett ám. Ha nem is régen vadászok, azt tudja az ember, hogy ki milyen. Felénk gyorsan kiderül ám az ilyesmi!
Már a hajtás vége fele jártunk, de egy darab nyúl se volt az erdőben, ami felém jött volna. Bent ugrott, de nem vette felém az irányt. Ott leselkedek, töröm az avart, mikor szól a barátom:
– Te Jani! Figyeld csak a szajkókat!
Láttam én a madarakat, de lövést nem sikerült rá tennem. No, elég az hozzá, hogy a leállók rájuk lőttek, kidupláztak, de egy sem esett le. Ekkor jött az izgalom, mert vissza fordultak és nekem repültek!
Egy kicsit ívesen jöttek felém. Felkaptam a puskámat és az első lövésre meg sem billent, amelyiket célba vettem. Ekkor rádupláztam, de ekkor már eléfogtam rendesen vagy két métert! A puska elsült és a madár a földre zuhant!
Fülig érő szájjal birtokba vettem életem első mátyásmadarát, de mit ne mondjak, jobban örültem neki, mint egy mezei nyúlnak!
A vadászat végén azután részese lehettem a “híres bajomi” avatásnak is – egészen testközelből! Első avató a vadászatvezetőnk volt, akit Laci bácsi követett. Beszélik még, hogy úgy 50 éve deres is volt a vadászháznál, azon végezték a műveletet. Hála Istennek, engem kint a terítéknél avattak fel!
Laci bácsi mondókája sokáig elkísér, amit most itt, az Agro Jager felületein meg is osztok mindenkivel. Úgy gondolom, hogy sokáig elkísérnek a szavai!
“Fájdalmat okoztál e vadnak, ezért neked is egy kicsi kijár belőle!” – és úgy suhogott a pálca, hogy azt, míg élek nem felejtem el!
Így lett nekem két avatópálcám és lettem szajkóvadász Biharnagybajomban, ahová, remélem még nagyon sokat eljárhatok. Köszönöm a meghívást és üdvözletemet küldöm a bajomi vadászoknak Sárrétudvariból!
Ez az én első szajkóm elejtésének a története.
Földesi János
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Elindult a #vadateszem kampány
Új lendületet jelent a vadhús népszerűsítésében a #vadateszem kampány elindítása
Új lendületet jelent a vadhús népszerűsítésében a #vadateszem kampány elindítása, amely az egészséges és változatos táplálkozásra is ráirányítja a figyelmet – mondta dr. Felkai Beáta Olga élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár pénteken, Budapesten, a kezdeményezés beharangozó sajtótájékoztatóján.
A helyettes államtitkár a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadhús kiemelkedő táplálkozási értékekkel rendelkezik. Többek között magas fehérjetartalom, jelentős B- és E-vitamin, valamint ásványi anyag-tartalom jellemzik. „Az alapanyag tökéletesen illeszkedik az egészségtudatos életmódba is” – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Dr. Felkai Beáta Olga kiemelte, hogy a rövid ellátási láncok erősítésével és a helyi termékek fogyasztásával a környezetvédelmi célokat is támogathatjuk, illetve további lendületet adhatunk a vadhúsipar fejlődésének is. Nagy előrelépés, hogy egyre több feldolgozó és étterem dolgozik innovatív technológiákkal, és igyekszik elérhetővé tenni a vadhúst a hazai fogyasztók számára. Kifejtette, a karácsonyi időszak különösen jó alkalom arra, hogy a vadhús az ünnepi asztalok részévé váljon. „Az olyan hagyományos fogások, mint a vaddisznó- vagy őzpörkölt, könnyen elkészíthetők, és új színt vihetnek az ünnepi menükbe – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, fontos, hogy a magyar vad nemzeti kincsünk maradjon, ezért különös figyelmet kell fordítani a fiatalabb generációk oktatására, valamint az otthoni főzés népszerűsítésére, hiszen a megfelelő elkészítési technikák ismerete jelentős szerepet játszik a vadhús iránti érdeklődés növelésében. Megjegyezte, hogy hazánkban az egy főre jutó éves vadhúsfogyasztás mindössze ötöde az európai átlagnak, ezért a #vadateszem kampány célja, hogy a magyar vad nemcsak exporttermék, hanem a hazai gasztronómia kiemelt alapanyaga is legyen. A kampányhoz eddig 78 vendéglátóhely csatlakozott, kínálatuk már elérhető a www.vadateszem.hu oldalon.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31