Keressen minket

Vadászat

28 esztendő a Nimród főszerkesztői posztján

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

KÁRPÁTALJA | A mai negyven-ötvenesek talán emlékeznek még rá, amikor bizonyos külföldi magazinok kézről kézre jártak, és bibliai megbecsülést élveztek. Volt ugyanis ebben az időszakban egy magyar újság, ami sok tizenéves fiú számára a legendák birodalmát jelentette. Kalandok, fegyverek, régi nagy világjárók, vadak és vadászok köszöntek vissza az oldalairól. Nos, ez a lap volt a Nimród.

Ha kezünkbe került, faltuk minden betűjét, hiszen egy olyannyira más vadászvilág mutatkozott be benne, amit mi itt a szocialista Szovjetunióban elképzelni sem tudtunk.

Aztán minden megváltozott. Kinyíltak a fizikai és eszmei határok és egyszer csak azt tapasztaltam, hogy elsőéves egyetemistaként ott fúvok bodor füstfelhőket pipámból Homonnay Zsombor szerkesztőmunkatárs társaságában, ahol ez a lap születik. Horribile dictu talán még e pipázgatások is hozzájárultak ahhoz, hogy zsurnaliszta legyek, no de nem akarom önvallomásokkal untatni a kedves olvasót. Mert miért is ragadtam most klaviatúrát? Nos, csak azért, mert volt abban az időszakban egy ember, aki majd három évtizedig – egész a legközelebbi közelmúltig – ült a híres kittenbergeri bivalyszarv alatt, a főszerkesztői székben.

Ő dr. Zoltán Attilla, aki két hónapja dr. Kovács Zoltánnak, a 2021-es „Egy a természettel” Vadászati Világkiállítás kormánybiztosának adta át a lap kormányrúdját.

Vele beszélgettünk egy amolyan „akasszuk a hóhért” (vagyis adjon interjút a zsurnaliszta) diskurzus keretein belül.

– Hogyan emlékszel vissza a Nimródnál eltöltött 28 esztendődre?

 Csak örömmel – csillan meg a jól ismert huncut mosoly öreg barátom szemében – hiszen az a huszonnyolc év (pont ennyi ideig ült a főszerkesztői székben Kittenberger Kálmán is) rengeteg szépet és jót hozott. A rosszat meg úgyis gyorsan elfelejtem. Tudod, igen érdekes időszakban vettem át a Nimródot. A rendszerváltás hajnalán jártunk, és érződött, hogy az egész társadalmat, így a vadászok társadalmát is gyökeres változások járják majd át. Újítani kellett és ez nem volt egyszerű. Az a formátum, ahogy a lap a hatvanas-hetvenes években megjelent, a kilencvenes évekre óhatatlanul túlhaladottá lett, hiszen az újság igen rossz nyomdai minőségben, zömében fekete-fehérben jelent meg, ami akkorra vállalhatatlanná tette. Égetően fontos volt lépni e téren, mert a rendszerváltás sajtóliberalizációjának köszönhetően feléledt a konkurencia is. A Magyar Vadászlap, Magasles, Venátus Magazin, hogy csak a legnívósabbakat említsem, arra kényszerítette a Nimródot, hogy haladjon a korral. A jó értelemben vett versenyhelyzet viszont minden oldalnak jót tett, az igazi nyertesek meg az olvasók lettek.

– Hogyan sikerült talpon tartani a Nimródot?

 A legfontosabb az anyagi alapok megteremtése volt. Én pedig, amit tudtam e téren, megtettem. A belvárosi József nádor téri szerkesztőséget feladtuk, kiköltöztünk a Vérmezőre, a Medve utcába, megjelentek a reklámoldalak, és persze a Vadászkamara is igyekezett tulajdonosként eleget tenni kötelezettségeinek. Ennek köszönhetően a Nimród mind küllemben, mind tartalomban „kiszínesedett”.

– A kinyíló világ viszont neked is új ötleteket adott, hiszen egyszercsak megjelent a Nimród Safari, ahol olyan nagyrabecsült vadászok kezdtek publikálni, mint Hídvégi Béla bácsi, dr. Gergely Imre vagy Ugray Tamás…

 A rendszerváltás és kapitalizmus lehetővé tette, hogy a magyar vadászok egzotikus, a vasfüggöny által addig elzárt vidékekre is eljussanak. Ez hozta létre a Nimród Safarit, ami a magyar nagyközönségnek is elhozta a trópusok és a sarkvidékek egzotikumát. Gergely Imre barátunk meg pláne termékeny szerző lett, hiszen a háború után ő volt az első magyar vadász, aki összehozta a nagy afrikai ötöst (oroszlán, leopárd, elefánt, rinocérosz és bivaly) és több mint tucatnyi alkalommal járt Afrikában. De jogosan említetted Ugray Tamást vagy Hídvégi Bélát is, akik az ázsiai és észak-amerikai, embert próbáló magashegyi vadászatokba nyújtottak bepillantást.

– Meglepő módon határon túli magyarok is publikáltak mind a Nimród, mind a Nimród Safari oldalain, gondolok itt az „öreg” dr. Gyimesi Györgyre és fiára, Gyurira akik Szlovákiában élő királyhelmeci magyar vadászok…

 Nem volt ebben semmi meglepő, mindig örömmel biztosítottam teret minden magyar vadásznak, hogy elmondja tapasztalatait-mindennapjait, ahogy neked is megjelentek kárpátaljai beszámolóid. Véleményem szerint a magyar vadászok összetartó mikrokozmoszában a határon túliaknak is szerves szerepet kell vállalniuk. No, de e téren van még egy-két ötletem, mert a Nimród éléről ugyan leköszöntem, de azért, dacára a hetvenkét esztendőmnek, szeretnék még megmaradni a pályán.

– Nevezetesen…

 Egyrészt az elektronikus újságírásban Hunor Webmagazin és Safari Magazin néven publikálgatunk ifjú kollégáimmal, másrészt az általad említett Nimród Safari megújulva, alaposan átalakulva Hunor Safari néven jelenik majd meg. E lapban viszont már nem csak a vadászokat, hanem az erdészektől a természetfotósokig, a gombászoktól a vadgyümölcsgyűjtőkig, a madármegfigyelőktől az egyszerű bakancsos túrázókig minél szélesebb rétegeket igyekszünk majd megszólítani.

A kedves kárpátaljai vadásztársak pedig keressenek bennünket a www.hunormagazin.hu oldalon, mert várjuk ám őket, észrevételeiket és beszámolóikat is.

– Dr. Kovács Zoltánnak, az utódodnak mit kívánsz?

 Csak azt, hogy vigye sikerre terveit. Legyen olyan sikeres a 2021-es Vadászati Világkiállítás – melynek sziszifuszi terhei a vállát nyomják –, mint amilyen a 1971-es volt. Legfőképp pedig sikerüljön megtartani a Nimródot továbbra is a magyar vadászok kedvenc sajtóorgánumának, valamint őrizze meg azt a kittenbergeri örökséget, melyet magam is igyekeztem – hol jól, hol kevésbé jól, de mindig tiszta szívből – szolgálni.

kiszo.net

Vadászat

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.

Fotó: AM

A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.

Fotó: AM

Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Vadászat

170 millió az idei kiemelt kamarai programokra

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.

Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:

  • Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
  • hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
  • A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
  • Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.

Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)

Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Őzet gázoltak Székkutas határában

Print Friendly, PDF & Email

Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában. Az OPEL típusú személygépkocsi Hódmezővásárhely felől Orosháza irányába tartott, amikor az alkonyat után pár perccel, egy fiatal őzbak lépett az autó elé. A személygépkocsit vezető fiatal nő ugyan rendkívül megijedt, de nem rántotta el a kormányt és a hirtelen fékezés hatására sikerült csökkentenie a sebességét.

Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News

Az ütközés azonban nem maradt el és a személygépkocsi bal elejénél csapódott az állat az autóba, amely nem sokkal a baleset után elpusztult. Székkutas határában Orosháza felé haladva jobbkéz felől, védett gyepeket, ősgyepeket találhatunk, amely kiváló és háborítatlan élőhelye a nemcsak a vadászható állatfajoknak, hanem a védett és fokozottan védett természeti értékeknek. Székkutason a Petőfi Vadásztársaság gazdálkodik, eredményeik, dúvad programjuk igen nagy hatással bír a természetvédelemre, amelyre joggal lehetnek büszkék – gyakorlati tudásuk mögött persze egyetemi háttér, felsőfokú tudásbázis áll.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A téli rudlik szétoszlottak. Elfoglalták a területeiket az őzbakok és az erős, vitális bakok kifent, letisztított agancsokkal védik a területeiket, sutáikat s bár még messze vagyunk az őz nászidőszakától, már igen harciasak.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A székkutasi baleset kapcsán is ki kell emelni, hogy az alkonyati és a hajnali időszak rendkívül balesetveszélyes óráknak számít. A közútkezelő országosan tisztítja az út menti szegélyeket. Az őz napi mozgása ezekre az időszakokra korlátozódik, azonban a fiatal, gyenge őzbakok nehezen találnak maguknak nyugodt területet.

Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News

Magyarországon, a közelmúltban módosították a vadbaleset kárfelelősségi alakzatát, miszerint minden résztvevő viseli a maga kárát. A közlekedésben résztvevők a gépjárműveik, a vadásztársaságok az elütött vad tekintetében. Ezzel kapcsolatosan némi aggodalomra ad okot a közlekedők részéről, hogy a társaságok nem érdekeltek az utak mellé behúzódó vadlétszám csökkentésében, másfelől pedig feltűnt egy olyan jelenség, hogy bejelentik a vadbalesetet, de a helyszínre érkezve nem találják már ott az autókat, illetve az elpusztult vad testét sem. Az autóba betett, krotália nélkül szállított vad eltulajdonítása lopásnak számít, illetve felmerülhet az orvvadászat bűntette is. Egyes vélemények szerint, félő, hogy elegendő majd arra hivatkozni, hogy a fellelt vadat csak gázolták és úgy került az autóba. A jogszabályváltozás ugyan kedvező irányba mozdította a társaságok eddigi helyzetét, de olyan irányba is haladhat, amellyel mindenképpen foglalkoznia kell a szakmai és érdekvédelmi szervezeteknek.

 

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Agro Jager News

Tovább olvasom