Vadászat
Sikeresen zárt a 27. FEHOVA
Több mint 50 ezer látogatóval zárt idén a 27. FEHOVA, a Kárpát-medence vadászainak, horgászainak és természetkedvelőinek legnagyobb találkozója. A HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ két pavilonjában csaknem 300 kiállító, köztük a legjelentősebb gyártók és forgalmazók mutatták be termékeiket, szolgáltatásaikat.
Az ésszerű és életszerű fegyvertörvényről, az új vadászati törvény megalkotásáról, valamint a jövőre Magyarországon rendezendő Vadászati Világkiállításról beszélt megnyitójában Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes, a Magyar Vadászati Védegylet elnöke szerint végül olyan fegyvertörvényt sikerült tető alá hozni, amely nem érinti sem a vadászokat, sem a sportlövőket, sem a fegyvergyűjtőket, mégis eleget tesz az EU kívánalmainak. A Vadászati Világkiállításról szólva kijelentette: a kormány biztosítja majd azt a forrást, amely a „kiállítás grandiózus lebonyolításához szükséges”. A rendezvény turisztikailag és nemzetgazdaságilag is értelmes befektetés – fűzte hozzá.
Nagy István agrárminiszter arról beszélt, hogy a szaktárca szeretné, ha idehaza mindenki elsajátítaná a természet iránti tiszteletet és szeretetet, ezért kiemelt figyelmet fordít a környezeti nevelésre, a megfelelő tájékoztatásra.
Kovács Zoltán, a Vadászati és Természeti Világkiállításért és az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos szerint a 2021. szeptember 25. és október 14. között tartandó rendezvényre olyan programsorozatot készítenek, amelyben a vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó szervezetek mindegyike meg tudja mutatni magát.
Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója a kiállítás megnyitóján a többi között arról beszélt, hogy a Hungexpo a most folyó revitalizációs munkálatok idején is a szokott színvonalon rendezi meg kiállításait, amelyek közül az egyik legfontosabb, az évek óta tízezreket vonzó FEHOVA.
Ezúttal is a kiállítás első napján rendezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „A vadgazdálkodás aktuális kérdései” című konferenciáját, amelyen a vidékfejlesztési, erdő- és vadgazdálkodási szakértők vettek részt, köztük Győrffy Balázs, a Kamara elnöke, Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, dr. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke és Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára.
A konferencia részvevői tájékoztatást kaptak a vadgazdálkodást érintő jogszabályok változásairól, az új vadászkártya bevezetéséről és az afrikai sertéspestis hazai megjelenésének vadászatra gyakorolt hatásairól. Bors Richárd, az Egy a természettel Nonprofit Kft. igazgatója a 2021-es Vadászati Világkiállítás aktualitásairól beszélt.
A vadászok és horgászok szezonnyitó rendezvényén ezúttal is számos újdonsággal találkozhattak a látogatók. Rengetegen keresték fel a Vadásztrófeák határon innen és túl című bemutatót, az 50 éve elhunyt vadász-író, Fekete István emlékére rendezett kiállítást, valamint a nemzetközi hírű vadász, a most 84 éves Hidvégi Béla legkedvesebb fegyvereiből összeállított tárlatot.
Nagy siker volt a Takarék Csoport által szervezett filmvetítés, amelyen a látogatók megtekinthették a VADONVILÁG – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában című életrajzi dokumentumfilmet.
Immár második alkalommal rendezték a FEHOVA kiállításon a Nemzetközi Nyílt Preparátor Versenyt (a Magyar Vadászlap és az ETC közreműködésével), amelyen a részvevők bármely emlős, madár, és hal preparálásával indulhattak. A verseny legjobbja („best in show”) Bohdan Vasiliev fekete medvéje lett.
A szokásoknak megfelelően idén is volt Vadászkürtös Fesztivál (szombaton a vadász színpadon), valamint ezúttal ugyanitt rendezték a VII. Ifjúsági Vadászkürtös Szóló Versenyt.
A FEHOVA egyik legnagyobb érdeklődéssel várt eseménye a IX. FEHOVA Kupa Nemzetközi Szarvasbőgő Bajnokság volt, amelyet idén Búr Zoltán, a 2019-es Európa-bajnok nyert meg.
A horgászoknak ezúttal is három helyszínen – az Óriás Akváriumnál, a Horgász színpadnál és a Pergető medencénél – szerveztek látványos és érdekes programokat a szervezők. Sokan keresték fel az Energofish új etetőhajóit, az erre a célra épített medencében, és a négy nap alatt rengetegen fordultak meg a Pergető medencénél is, ahol a horgászok hasznos pergető tippeket és trükköket hallhattak és láthattak a legjobb szakemberektől.
Ezúttal is sikert aratott a fárasztó szimulátor és a MOHOSZ Horgász suli a gyerekeknek.
A látogatók találkozhattak a világbajnok női horgász válogatott tagjaival, a szintén világbajnok férfi feeder válogatottal, valamint a VB ezüstérmes csónakos pergető válogatott tagjaival.
A FEHOVA kiállítással egy időben rendezték a VIII. FEHOVA-MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállítást (CAC, CACIB), amelyen a zsűrik több száz négylábút minősítettek.
A jövő évi FeHoVa–Fegyver, Horgászat, Vadászat nemzetközi kiállítás időpontja: 2021. február 11-14.
Forrás: HUNGEXPO Zrt.
Borítókép: AGRO JAGER NEWS
Tud-e a vad természetkárosítást okozni?
Sokan és sokféleképpen közelítik meg a vadlétszám kérdését, valamint egy adott terület vadeltartó képességének fogalmát. Másként látja ezt a vadgazdálkodó, akinek elsődleges érdeke a vadállomány védelme, a sportcélú vadászat, a vadgazdálkodás szervezése, valamint ennek szakmai, tárgyi és anyagi feltételeinek megteremtése. Másként ítélik meg a mezőgazdasági területeken és erdőkben gazdálkodók, akiknek elsődleges érdeke a hosszú távú, gazdaságos termelés biztosítása. Véleményt alkot a lakosság is, s bár e réteg a legnépesebb, szakmai hozzáértése a legtöbb esetben hiányos, inkább érzelmi alapon közelít a témához.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

Ábra: MME
Viszont napjainkban kevesebb szó esik a vad természeti értékekre gyakorolt hatásáról. Össze lehet hasonlítani a vadlétszámra vonatkozó adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat, de sokszor hallhatjuk, hogy ezek a számok becsléseken alapulnak, és a valóság mást mutat. Megnézhetjük a terítékadatokat is, amelyek a legálisan elejtett vadlétszámról adnak reális képet. Anélkül, hogy konkrét számokat idéznénk, abban a legtöbb érintett egyetért, hogy mind a becsült vadlétszám, mind a terítékadatok évről évre növekvő tendenciát mutatnak. Véleményem szerint reális képet akkor kapunk, ha kimegyünk egy adott élőhelyre, és a saját szemünknek hiszünk, tapasztalatainkra támaszkodva vonunk le következtetéseket.
Így tettem én is, amikor a Vértesi Tájvédelmi Körzetben több évtizeden át mértem fel a természeti értékeket. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mezőgazdasági, vadgazdálkodási és természetvédelmi ismeretekkel felvértezve, a Vértest évtizedekig járva, gyűjthettem tapasztalatokat az adott témakörben. Tapasztalatom szerint mind a vadlétszám, mind a vadfajok száma az elmúlt 40 évben drasztikusan megemelkedett. Megjelentek a Vértesben spontán visszatelepülő és szándékosan, vadászati érdekből betelepített vadfajok is. Elég, ha az aranysakálra, a dámra vagy a muflonra gondolunk. Mindeközben a gímszarvas és a vaddisznó létszámának erősödését is tapasztaltam. A vadlétszámot természetes úton szabályozó nagyragadozók teljesen hiányoznak a területről. Az állományszabályozó betegségek – gondolok itt a veszettségre és az afrikai sertéspestisre (ASP) – szintén elkerülték a Vértes térségét.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Előbbi a légi úton történő vakcinázások miatt, utóbbi valószínűleg a vonalas létesítmények (autópálya, vasút) vadmozgást és vándorlást korlátozó hatása miatt. Ami a területet járva rögtön szembeötlik, az a vad nyomainak sokasága: túrások, rágások, kitaposott vadváltók, amelyek napjainkban a védett és fokozottan védett élőhelyeken is egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. Az erdőgazdálkodók kénytelenek vadkizáró kerítéssel körbevenni, nemcsak a vágásterületen nevelkedő fiatalosokat, hanem már a vágásra tervezett erdőrészleteket is. Ha néhány szerencsés évben olyan bőséges makktermés adódik, amelyet a vad sem tud teljesen elfogyasztani, a megjelenő csemeték csúcsrügyeit biztosan visszarágja. Vadkizáró kerítések nélkül nem jelenik meg értékelhető természetes újulat, amely a természetközeli erdőkben a fahasználat egyik előfeltétele. Az így bekerített területek tovább fokozzák a nem bekerített részeket terhelő vadnyomást. Ha a vadlétszám közelítene az erdő természetes eltartóképességéhez, az erdőgazdálkodók nem építenének milliókba kerülő kerítéseket, hiszen az nem állna érdekükben. Fontos tény, hogy a védett és fokozottan védett területeken az elsődleges cél az élőhely és az ott található természetvédelmi értékek védelme, megelőzve az erdő- és vadgazdálkodási érdekeket. A Vértesben odáig jutottunk, hogy szükséges bekeríteni egy-egy védett növényfaj termőhelyét is.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Ilyen például az egyik jégkorszaki maradványnövényünk, a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló cifra kankalin (Primula auricula), amelynek utolsó két termőhelyét a muflonok veszélyeztetik. Élőhelyét évezredeken át védte sziklás, meredek, ember és vad által is nehezen járható volta, de a kizárólag vadászati érdekből, átgondolatlanul betelepített muflon ellen ez már nem elég, hiszen ez a faj, a hazai vadfajokkal ellentétben, ezeket a termőhelyeket is rendszeresen látogatja, lerágva és letaposva azokat. Egy másik szembeötlő jelenség, tavasszal, a vaddisznótúrásokkal érintett területek nagysága. A legérzékenyebb élőhelyek közé tartoznak a dolomit sziklagyepek, amelyek bővelkednek védett és fokozottan védett állat- és növényfajokban. Például itt él a vértesi nyílt dolomit sziklagyepek legértékesebb bennszülött növénye, a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), valamint hazánk legtermetesebb rovarfaja, a fűrészlábú szöcske (Saga pedo).

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
A vaddisznók rendszeresen feltúrják ezeket az élőhelyeket, komoly természetvédelmi károkat okozva. Az erózióra is érzékeny dolomit sziklagyepeknél, a gyepzóna sérülése miatt, a csapadék lemossa a termőtalajt, végérvényesen megváltoztatva az élőhelyet. Összegezve kijelenthetjük, hogy a felduzzadt vadlétszám nemcsak a mező- és erdőgazdálkodóknak, hanem a természetvédelmi értékeknek is kárt okoz. A megoldás a vadlétszám szabályozása, amely kizárólag a döntéshozók és a vadgazdálkodók felelőssége. A megoldás kulcsa pedig a vadászok kezében van.
Írta és fényképezte: Klébert Antal természetvédelmi szakember
Érdekli a Magyar Madártani Egyesület munkája? Olvasson naprakész híreket ITT!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Beszámoló a Baranya vármegyei Dúvadhétről 2025.
Hullajtott agancs szemlével és közös vármegyei terítékkel zárult a Baranya vármegyei Dúvadhét
Hullajtott agancs szemlével és közös vármegyei terítékkel zárult a Baranya vármegyei Dúvadhét
Az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete és a Mecsekerdő Zrt. közös szervezésben március 2-án, Sasréten került sor a Dúvadhét záró eseményére, ahol az egy hetes vadászat eredményének értékelése mellett, a résztvevők a területükön ebben a szezonban begyűjtött hullajtott agancsokból is elhozták a legerősebb, vagy szakmai szempontból különleges szárakat.

Fotó: OMVK
A megjelenteket Agyaki Gábor az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezetének elnöke köszöntötte. Nyitó gondolataiban kitért a közelmúltban a közösségi médiában megjelent, egyes dúvadgyérítési módokkal összefüggő támadásokra is. Hangsúlyozta, hogy a szakemberek számára nem lehet kérdés, hogy a gyérítés szükséges és fontos feladata a vadgazdának, illetve elmondta, hogy a kamara fokozott figyelmet fordít arra, hogy a vadászok elleni jogsértő, zaklató magatartásokkal szemben jogi segítséget nyújtson a tagjainak.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
Ismertette, hogy 2025 évben a kamara kiemelten kíván foglalkozni a magas genetikai értéket hordozó, kiváló minőségű Ormánsági- és Dél Baranyai gímszarvasállománnyal. A „Baranya aranya a gímszarvas” szlogen jegyében zajló események sorában a hullott szár szemle az első szakmai program, melyet augusztusban egy konferencia, októberben pedig a Baranya Vármegyei Trófeaszemle követ. Agyaki Gábor felhívta a figyelmet, hogy a témához kapcsolódik a terítéket követő szakmai előadás is, melyben Nagy János a Bőszénfai szarvasfarm vezetője osztja meg a tapasztalatait az érdeklődőkkel.

Fotó: OMVK
A Baranya Vadászkürt Együttes szignáljai 194 szőrmés ragadózónak adták meg a végtisztességet. A terítéket, a dúvadgyérítés eredményét ifj. Fullér Miklós a Területi Vadgazdálkodási Bizottság elnöke ismertette a megjelentekkel. A Kamara által ezévben is díjazásra került a három legeredményesebb vadászatra jogosult, valamint a legeredményesebb egyéni vadász. 2025-ben első helyen a Greenfield Vt. végzett, a második az Ormánság Gyöngye Vt., harmadik pedig a Bóly Zrt. lett. A legjobb egyéni teljesítményért ifj. Csomor Dezső az Ormánság Gyöngye Vt. tagja vehetett át díjat, melyet Fehér Péter ajánlott fel és adott át, a második legeredményesebb vadász ezévben Berecz Lajos a Bóly Zrt. hivatásos vadásza volt, aki a Mecsekerdő Zrt. által felajánlott különdíjat vehette át Matyók Dávid vadgazdálkodási osztályvezetőtől.

Fotó: OMVK
A program a hullott agancsok szemléjével folytatódott, a vadászatra jogosultak képviselői röviden ismertették a területükön begyűjtött szárakkal kapcsolatos legfontosabb információkat. A bemutatott szárak is igazolták, hogy a baranyai gímszarvasállomány olyan érték, amit óvni és gondozni kell, hozzáértő és elhivatott szakemberek, vadgazdák kezelésében nemcsak hazai-, hanem világviszonylatban is kiemelkedő minőséget képvisel. Ez alkalommal a legerősebb bemutatott agancsszár 6,40 kg volt.

Fotó: OMVK
A program a Sasréti vadászkastélyban folytatódott, ahol Nagy János előadását halhatták az érdeklődők. A Bőszénfán működő szarvasfarm vezetőjeként több évtizedes szakmai munkába nyújtott betekintést, osztott meg néhány gyakorlati tapasztalatot, amit a vadgazdák a gímszarvas takarmányozása, a trófeaminőség minőségi javítása érdekében hasznosíthatnak.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Visszanéző (2010): Bika Bátaszékről
Papp Lajos hivatásos vadász egy rendkívüli gímbikatetemet talált a Bátaszéki Vadászegylet területén.
Az idei bőgéskor a Bátaszéki Vadászegylet hivatásos vadásza, Papp Lajos egy rendkívüli gímbikatetemet talált a vadászegylet területén. A gímtrófea súlya 22,20 kg. A trófea hivatalosan nem bírálható.

Fotó: OMVK
Az elmondások szerint a tetem már hónapok óta feküdhetett a megtalálás helyén. Valószínűsíthető, hogy heresérülés következtében az állat parókás agancsot kezdett el felrakni, amely akkora energiát emésztett fel, amelybe végül belepusztult. Végül a parókát (kötőszöveti részek) a természet letisztította a csontról, amely miatt a jelenlegi formája kialakult. A trófea kinézete olyan, mint a „korallzátony”, tapintásra kemény, meszes érzetű. Távolról olyan képet sugall, mintha fosszilis maradvány lenne. A kuriózum gímtrófeát már több helyen bemutatták azóta országszerte, szerepelt a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG), valamint a Zalaerdő Zrt. trófeabemutatóján is érdekességként.
Forrás: OMVK Tolna megyei Területi Szervezete