ROMÁNIA | Románia közútjain tavaly mintegy hetven medvét ütöttek el járművek, a nagyvadak pedig több száz tehenet és birkát öltek meg. Szászrégen vagy Zetelaka környékén ma már egy erdei séta is életveszélyes lehet a medvetámadások miatt. Vadgazdálkodási szakemberekkel próbáltuk tisztázni a bukaresti szakminisztérium és a vadászszervezetek között elmélyülő vitákat.

Erőforrás helyett veszélyforrás. Az egyre inkább elszaporodó medvék számtalan gazdacsalád életét tették tönkre (Fotó: Beliczay László)

Miközben Szászrégen egyik külső negyedében beszélgetünk Papp Zoltán mezőgazdasági mérnökkel és agrárvállalkozóval hatvan fejőtehenes állattelepén, kétszer is megcsörren a telefonja. Egy szomszédos falu polgármesteri hivatalából hívják, hogy az egyik portán medve garázdálkodik, rá kéne ijeszteni a lőfegyverrel. Vendéglátóm szokva van az ilyen hívásokhoz, mert ő vezeti a környék 14 ezer hektáros vadásztársulatát. Folyamatosan van munkájuk az egyre ellenőrizhetetlenebbé váló medveállomány kártételei miatt. „Villanypásztorral kerítettük be a telephely mögötti tizenhárom hektáros legelőt, több helyről is be van kamerázva az állatfarmunk.

Gyakori vendég itt a medve, de ha a közelükben durrantok, elmenekülnek. A nagyvadat lelőni nem szabad, mert az bűnvádi eljárással, meghurcolással és hatalmas büntetésekkel jár, így tehetetlenségünkben úgy védekezünk, ahogy tudunk” – magyarázza a vadászegyesület elnöke. A környéken már mindenhol öltek meg tehenet és juhot a kóbor medvék. Az állattartók többsége, aki nem vadász, hatalmas kutyafalkákkal védekezik. Közben a kutyák elpusztítják a nyulat és az őzgidákat. A vadásztársaságok és a gazdák egyaránt a kárral maradnak.

Vendéglátóm elmeséli, milyen kálváriába került, amíg a legveszélyesebb medvére sikerült kilövési engedélyt szereznie Bukarestből. A vad megsebesítette az egyik állattartót, akinek sikerült a kocsijába menekülnie, de a feldühödött medve szinte felborította a terepjárót. Nagy szerencsével úszta meg a támadást, és elmenekült a helyszínről.

A medve kilövéséhez Marosvásárhely tucatnyi hivatala kellett hogy embert küldjön a csendőrségtől, tűzoltóságtól, katasztrófavédelemtől és más igazgatóságoktól, hogy mindenki aláírja a kilövési jegyzőkönyvet. „Ami vadgazdálkodás ügyében Romániában történik, az felháborító. A minisztérium nem tekint partnerének bennünket, nem tudunk velük együtt dolgozni.”

Fegyverben. A vadásztársaságok megpróbálják felvenni a harcot a törvényre fittyet hányó szakminisztériummal (illusztráció • fotó: Beliczay László)

„Csak úgy tudunk előrelépni, ha a romániai vadásztársaságok közös frontot alakítanak ki a környezetvédelmi minisztérium rendkívül káros vezetési módszereivel szemben. Nincs más megoldás, mint hogy ellepjük őket bűnvádi feljelentésekkel és perekkel, mert folyamatosan megszegik a törvényeket. Nincsenek tekintettel az egyre nagyobb veszteségeket elkönyvelő vadásztársaságokra, a vadkárok miatt nehéz helyzetbe kerülő gazdákra sem” – magyarázza a zetelaki szakember.

Benke József adatokkal igazolja a tűrhetetlen székelyföldi állapotokat. Csak az 54 ezer hektáros zetelaki vadászterületen mintegy háromszáz medvét tartanak számon, miközben az erdőség legfentebb száz nagyvad számára nyújt megfelelő természetes élőhelyet, azaz több éven át folyamatosan ritkítani kellene a vadállományt, hogy helyreálljon a természetes egyensúly. Abban reménykednek, hogy a gazdák és a vadásztársaságok közös nyomására, az új törvény alkalmazása révén idővel vissza lehet térni a normális, szakemberek által felügyelt vadgazdálkodáshoz. Azt szeretnék elérni, hogy ne a „méregzöld” környezetvédő szervezetek diktáljanak a minisztériumnak.

Villanypásztoros ábrándok

A vadgazdálkodási szakember abszurdnak tartja a környezetvédelmi miniszter legújabb ötletét, hogy villanypásztorral kerítsék körbe az ország összes erdejét, ahol medvék élnek. Benke szerint ez egyrészt műszakilag kivitelezhetetlen, másrészt nem oldja meg a medvepopulációk túlszaporodását. Példaként Tusnádfürdőt említi, ahol a legtöbb portát a gazdák villanypásztorral kénytelenek őrizni, ha nem akarnak felébredni reggel az előszobában a medvével. A lakott területről kiszoruló hatalmas állomány egyedei az erdőben verekednek, illetve áttelepednek Bálványosra, ahol egyre nagyobb károkat okoznak. A villanypásztor jó esetben megvédhet egy települést, de a túlszaporodott állomány máshol keres élelmet, és máshol támad állatra és emberre egyaránt. Ezzel a hangadó környezetvédők nincsenek tisztában, miközben folyamatosan a helyi közösségekre hárítják a bajt, hogy az emberek hibásak a medvetámadásokért.

• Tovább a teljes cikkre (kronikaonline.hu)