Keressen minket

Vadászat

Ősidőktől napjainkig

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

VADÁSZATRÓL | A létfenntartó vadászat napjainkban is gyakorolt táplálékszerzési forma. Gondoljunk csak az eszkimók rénszarvas- és fókavadászataira, az észak-amerikai indiánokra, akik szarvast, vízi vadat és fajdot vadásznak, a pápua-új-guineai vagy a dél-afrikai, észak-amerikai és szibériai prémvadászokra.

Magányos kan

A civilizáció fejlődésével, a vadászeszközök tökéletesítésével, a létfenntartó vadászat társadalmi szerepének csökkenésével lassan ezek az ősi vadásztörzsek a feledés homályába tűnnek.

[…]

A 19. században kezdik a vadászatot sportnak tekinteni, és ekkor terjed el a mennyiségi szemlélet, a verseny a vadászatban is. Akinek a vadászterülete jobb, gondozottabb volt, ott a vadászsiker is nagyobb volt, értékesebb vadásztrófeák gazdagították a területet. A trófeakultusz kialakulása rávezette a tulajdonosokat arra a szemléletre, hogy tudatos vadgazdálkodással fokozni lehet a mennyiségi és minőségi hozamot. Ahhoz, hogy e szemlélet beteljesüljön, szükség volt szakirodalomra, szakemberekre, szakmai tudásra. A tudatos vadgazdálkodás bevezetése megteremtette a fenntartható hasznosítás alapjait. Egyben felismerték a mértéktartó vadászat szükségességét, amely, úgy tűnik, napjainkban teljesedik ki.

Számtalanszor megkérdeznek minket, vadászokat, és olykor szánalommal tekintenek ránk: „Ti miért is vadásztok?”

A vadat ma úgy tekintjük, mint egy adott terület természetes produktumát, amelyet – megőrzésének biztosítása mellett – hasznosíthatunk. A hasznosítás feltétele a bölcs gazdálkodás, vagyis az élőhelyek védelme, szükség esetén fejlesztése, valamint a fenntartható, optimális hozam szerinti vadászat. Az ilyen vadászatot modern, fenntartó vadászatnak hívjuk.

Vadászni ott lehet, ahol vad van!

Miért is vadászunk? Azért, mert vadászni szükséges. Szükséges, mert a vadászat egy ősi, az emberi evolúció során rögzült ösztön megnyilvánulását jelenti, amihez a vadászható állatfajok fenntartható, bölcs hasznosítása teremti meg az ökológiai egyensúlyt.

A vadászat tárgyát a vadászható, zsákmányolható állatfajok, vadfajok alkotják. A vadász elmehet vadászni, és járhatja a terepet látástól vakulásig, ha nincs vad, a vadászat elmarad. Tehát vadászni csak ott lehet, ahol vad van.

A különböző vadfajok építőelemei annak a környezetnek, ökológiai rendszernek, amelyben élnek. A környezet akkor működik jól, akkor van egyensúlyban, ha fajokban gazdag, észlelhető a tájegységre jellemző biodiverzitás, és a fajok között dinamikus egyensúly van.

A környezet eltartóképessége szabja meg, hogy egy bizonyos területen egy adott állatfajnak mekkora lehet a maximális állománya. Amíg egy populáció egyedszáma az eltartóképesség szintje alatt van, addig növekszik, ha meghaladja azt, akkor pedig csökken. Ezt a dinamikát a születések és halálozások egymáshoz viszonyított arányának változásával képes a populáció elérni. Ha a populációt hasznosítjuk, akkor lecsökken az egyedszáma. Ez a kisebb egyedszám nem használja ki maradéktalanul a környezet által kínált lehetőségeket, ezért a populáció erőteljesebb szaporodással igyekszik elérni az eltartóképesség szintjét. Az említettekből az következik, hogy olyan mértékben érdemes egy populációt vadászni, hogy az állománynagyság mellett a legnagyobb legyen a populáció szaporodóképessége. Az e célból végzett tanulmányok eredményeiből arra a következtetésre jutunk, hogy ez a szint a környezet által eltartható egyedszám fele. Ezen állománynagyság mellett a legnagyobb a szaporulat, itt a legnagyobb a hozam. Ezzel a maximális hozamnyi mennyiséggel lehet tehát tartósan, évről évre csökkenteni az állományt, kihasználva a biológiai törvényszerűségeit, anélkül hogy veszélyeztetnénk a faj, a populáció létét. Az ilyen hozamot fenntartható hozamnak, annak elérését támogató vadgazdálkodással együtt pedig bölcs hasznosításnak, bölcs vadászatnak nevezzük.

Vadászni tehát lehet, ha van vad, és csakis ott lehet, ahol vad van. Értelmetlen, sőt alkalmasint pazarlás lenne egy-egy terület megújuló produktumát – vadállományának hozamát – nem hasznosítani, nem fordítani a társadalom, a gazdaság javára.

A vadgazda, miközben a vadászható vadfajok, a terület gazdaságát felügyeli, az ott található védett fajokat is óvja, nyugalmukat biztosítja. Azért nyíltan kijelenthetjük, hogy a rendszeresen és tudományosan kifejtett vad- és természetvédő tevékenység nem más, mint tudatosan végzett vadvédelem.

Egyes vadfajok esetében az állománysűrűség és a terület eltartóképessége kapcsán olykor nagyon eltérő vélemények látnak napvilágot. Ezen megnyilvánulásokból, melyek különböző alkalmakkor elhangzanak (sajtó, gyűlések) stb. nagyjából lehet következtetni arra, hogy ki a véleményező és esetleg mi a háttere a véleménynek.

A gazdálkodó ember szidja a vaddisznót és a medvét az általuk okozott károk miatt (természetesen kártérítést szeretne kapni), a zöldek különböző árnyszínezete védi a ragadozókat, félti őket a kipusztulástól (!), a hegyvidéki üdülőtelepeken nyaralók félnek a medvéktől, azt állítják, hogy sok a medve (lehet) stb.

Vannak, akik a medvék védelmére keltek, azt állítva, hogy nagy az elejtési arány, és már a kipusztulás határán van a kárpáti barna medve. A háttérben azonban többnyire gazdasági és egyéni érdekek is meghúzódnak, sokan az elfogult és szakszerűtlen állásfoglalás mellett mindennapi életüket jó módban „tengetik”.

Álljunk csak meg egy pillanatra és vizsgáljunk meg egy példát, miként is tevődnek a dolgok például az annyit hangoztatott barna medve esetében. A szakemberek szerint jelenleg erdeinkben kb. 10 000 barnamedve él. Számításainkhoz azonban a nyolcvanas évek statisztikáit használjuk, ami sokkal kisebb a valóságnál, de mivel újabb adatokkal nem rendelkezünk, és úgy gondoljuk, hogy az utóbbi években lényeges változás e téren nem történt, ezeket a statisztikai adatokat használjuk. A statisztika tehát 7700 egyedszámot tart nyilván, az elmefuttatás amúgy is csak nagyvonalúnak tekinthető.

Romániában a Kárpátok hegyvonulatában találhatok azok az ősrengetegek (1000 m tengerszint fölötti magasságon), amelyek a barna medve élőhelyét alkotják. A barna medve életterét kb. 2,8 millió hektárra becsülik, a statisztika szerint az állománylétszámot tehát 7700 egyedre becsülték. Az állománysűrűséget 2 egyed/1000 ha-ra tartják optimálisnak.

Kezdjünk csak számolni:

  • 2,8 millió hektár erdőre 5600 egyed volna az optimális létszám, de hogyan is gyarapodik a populáció?
  • Az ivararányt mint 2 kan / 1 anyamedve tartják elfogadhatónak (az elejtett egyedek statisztikája);
  • Ha az említett állománynagyságot vesszük alapul, ami 7700 és az említett ivararányt, akkor 5133 kanunk és 2567 anyamedvénk van. Az anyamedve átlagosan 2 bocsot ellik, de mivel csak minden második évben hoz új nemzedéket a világra, számíthatjuk, hogy évente csak egy medvével (boccsal) gyarapodik a populáció, ez 2567 egyed;
  • Továbbá, ha 2567 anyamedvénk van, ugyanannyi medvével gyarapodhatna az állomány, de a kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt kb. 30 százalékuk elpusztul. Ez 771 kis medve, tehát a barnamedve-populációnk 1805 egyeddel gyarapodott, és ha volt 7700 medvénk, jelenleg az állomány nagysága 9505 egyed. Ha a terület eltartóképessége, az optimális létszám 5600 példány, már az első látásra is kitűnik: 9505–5600 = 3905 medvével van több, mint amit a terület eltartóképessége megenged. Az említett években elejtettek évente kb. 250 egyedet, de jelenleg is évente kb. 200–250 medvét ejtenek el, többnyire a bérlövő vadászok.

(FOLYTATJUK)

e-nepujsag.ro
Címkék:

Vadászat

Lencsevégen az idei első szarvasborjú – GALÉRIÁVAL

Published

4 nap

on

2024.05.03.

By

Print Friendly, PDF & Email

Elkezdődött a borjazás a gemenci szarvasok életében – számolt be az Agro Jager News megkeresésére Retkes Tamás, szekszárdi természetfotós, aki a napokban fényképezett borjas gímszarvas teheneket. Hatalmas élmény volt találkozni ezekkel az állatokkkal, mesélte lapuknak, miután a legújabb fotótúrájáról is megkaptuk a beszámolóját.

Lencsevégen az idei első szarvasborjú. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Retkes Tamás élménybeszámolója

04:30-kor keltem, hogy napkelte előtt kiérjek. Még fent volt a hold, amit jól lehetett fotózni. Ködös-párás reggel fogadott, nagyon jó hangulatú fotókat lehetett készíteni reggel.

Irány Gemenc. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Beljebb érve az erdőbe, egy tisztáson legelésztek a szarvasok. Itt sokáig tudtam őket fotózni, amíg szépen átsétáltak előttem, beljebb a sűrűbe.

Vaddisznók a szórón. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Mentem tovább a megszokott utamon, benéztem egy másik tisztásra, ahol egy szóró is van, hogy esetleg van-e rajta valami. Pár disznó volt csak, én kismalacokat szerettem volna fotózni, de őket nem láttam, így lőttem pár képet a disznókról és mentem volna tovább, amikor egyszer csak, – ahogy a keresőben nézelődtem, – felbukkant egy kis fej.

Nyuszt szemez velem. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Először azt hittem kisróka, de mikor ráélesítettem, akkor láttam, hogy egy nyuszt néz velem szembe – kíváncsian.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Sikerült róla pár fotót készítenem. A reggeliző helyemre érve – ez egy olyan hely, ahol négy nyiladékot belátok, tulajdonképpen egy kereszteződés – a szembe lévő nyiladékon egy tarvad lépett ki elém.

Gímszarvas aranysakállal a Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Lőttem róla is pár fotót, aztán átváltott előttem. Jobbra fordulva láttam, hogy több tarvad legelészik, elkezdtem őket is fotózni.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Több, mint egy órán át tudtam őket fotózni, nem vettek észre és a szelem is jó volt. Volt velük egy kis borjú is, nagyon szertelen volt, ahogy össze-vissza futkározott.

Az első szarvasvorjakat már vezetik a tehenek. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Sikerült olyan jelenetet fotóznom, ahogy kétlábra állnak.

Az idei első szarvasborjú Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Visszafordulva a szembe lévő nyiladékra, láttam, hogy a távolból egy aranysakál közeledik felém, de sajnos bal oldalról ismét szarvasok váltottak ki, így a sakál jobb oldalra távozott.

Magányos aranysakál Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Miközben fotóztam a szarvasokat, reménykedtem, hogy a sakál visszajön. Szerencsém volt ismét, mert visszajött a sakál, ha csak egy kis időre is, jobbról átment előttem a nyiladékon és baloldalt eltűnt a sűrűben. Utána még jött pár tarvad, átváltottak előttem. Őket is lefotóztam, aztán tovább indultam.

Szarvasok váltanak át a nyiladékon. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Felnézve az égre egy sast láttam, készítettem pár fotót róla, de nagyon magasan, messze volt. Már a visszafele vezető nyiladékon jöttem, amikor mellettem, egész közel kiugrott egy bika.

Barkás gímbika Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Egymásra néztünk, készítettem róla pár fotót és elinalt. Egy vizes rész mellett jöttem el, óvatosan kinéztem a vízre, de csak két hattyú úszott a vízen.

Rétisas köröz Gemenc felett. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

A további úton visszafelé sajnos már nem láttam semmit, sütött a nap, kezdett meleg lenni, 11:30 körül értem vissza az autómhoz. Örültem, hogy ilyen jó mozgás volt és hogy sok szép fotót készíthettem. Meg is köszöntem a Jóistennek!

Kattintson a képre és kövesse a természetfotóst a Facebookon is!

Hazaérve Nimród kisfiam nagy öleléssel, Kedvesem pedig egy csókkal és finom ebéddel várt.

Írta és fényképezte: Retkes Tamás

 

Tovább olvasom

Vadászat

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén

Published

5 nap

on

2024.05.01.

By

Print Friendly, PDF & Email

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.

Fotó: AM

A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.

Fotó: AM

Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Vadászat

170 millió az idei kiemelt kamarai programokra

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról

Published

5 nap

on

2024.05.01.

By

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.

Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:

  • Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
  • A hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
  • A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
  • Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.

Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)

Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom
Cart
Pénztár - 0 Ft
  • 0
  • 1