Vadászat
Nyereséggel zárták az évet a zalai vadgazdálkodók
A kilövési tervet jól teljesítették a Zala megyei vadgazdálkodók, a vadászati évet 261 millió forintot meghaladó eredménnyel zárták február végén – közölte a megyei kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője kedden az MTI-vel.
A 2020/2021-es vadászati évben az 57 zalai vadászterület összárbevétele mintegy 2,28 milliárd forint, míg a kiadások összege 2 milliárd forint körül volt – ismertette Lázár Attila. Hozzátette: a külföldi bérkilövések és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások bevétele a korábbi évhez képest 800 millió forintról 346 millió forintra csökkent. A terítékre került nagyvad jelentős részét hazai vadászok ejtették el, belföldi bérvadászatból 561 millió forint árbevételt értek el. A vadhús értékesítésből 502 millió forint bevételhez jutottak a társaságok.
Győrvári Attila megyei fővadász elmondta, hogy a koronavírus-járvány alatt bevezetett utazási korlátozások miatt a megyében több mint felére csökkent a külföldi bérvadászok száma: míg a 2019-es naptári évben az Országos Magyar Vadászkamara megyei szervezete 3300 vadászati engedélyt állított ki, tavaly mindössze 1500-at. A vendégvadászok 60 százaléka osztrák állampolgár volt, de Németországból, Svájcból és a Benelux-államokból is érkeztek nimródok a zalai vadászterületekre – jelezte a megyei szervezet titkára. Hozzáfűzte, hogy a zalai vadászok 2600 állami vadászjegyet váltottak ki.
Lázár Attila kiemelte: a 2020/2021-es évben a vadgazdálkodók jelentős pályázati támogatást, 296 millió forintot nyertek el élőhelyfejlesztésre. A támogatást vadföldművelésre, víznyerők, dagonyák, csapdaparkok kialakítására fordítják. Kitért arra, hogy a becslések szerint mintegy 1400 aranysakált regisztráltak a zalai erdőkben, a ragadozó megjelenése többek közt az őzgidák számára jelent nagy veszélyt.
A megyében 860 millió forintot fordítottak vadgazdálkodásra, mezőgazdasági vadkárra 421 millió forintot fizettek ki. A károkat a nagyvad létszámának további csökkentésével szeretnék mérsékelni.
A február végéig tartó vadászati évben több mint 16 ezer vaddisznót ejtettek el, gímszarvasból 6662 példány, őzből pedig 4818 került terítékre.
A vadászatra jogosultak 3628 (gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon és vaddisznó) trófeát mutattak be a hatóságnak, az 1554 gímszarvas trófeából 644 érmes lett, a 99 aranyérmes közül tíz példány OTT (Országos Trófeabíráló Testület) bírálatra került, mivel 230 nemzetközi pontot értek el.
A zalai erdőkben a gímszarvas állomány kismértékű növekedése tapasztalható, ezért idén a vadászati hatóság 7 ezerre emelte a kilövések számát. Az őzek száma csökkenő tendenciát mutat, így mintegy 5300 őz kerülhet puskavégre.
Az afrikai sertéspestis terjedése miatt csökkentik a vaddisznóállományt, a magyar állam jelentős pénzösszeget áldoz arra, hogy motiválják a vadászokat a vaddisznó elejtésére – hívta fel a figyelmet Lázár Attila. Bár a vizsgálatok a zalai állományban még nem mutattak ki fertőzést, az állategészségügyi hatóság 18 900 vaddisznó kilövését írta elő.
zaol.hu
Vadászat
A várva várt nap – Az első őzbakvadászatom
A nap már aranyszínű fátylat borított a tájra, amikor megérkeztünk a Százhalombattai Benta Völgye Vadásztársaság Elvira-major területére. Az őzek előszeretettel járnak ide, főként a hajnali, illetve esti órákban.
Csendben lopakodtunk be a gyümölcsösbe, ahol a fák között már mozgolódott néhány őzbak és suta. Tovább cserkeltünk egészen egy hatalmas vetésig, amely a gyümölcsös két oldalán terült el. Ott megakadt a szemünk egy érett, érdekes agancsú bakon, aki éppen a gyümölcsös felé sétált a sutájával. Türelemmel figyeltük őket, kivártuk a megfelelő pillanatot.

Fotó: Gargyánszki Alexander – Agro Jager News
Felállítottuk a lőbotot, beállítottuk a puskát is, majd megkaptam az engedélyt a vadászmestertől az őzbak kilövésére, amint megfelelőnek látom a pillanatot. A célzás pontos volt, a lövés megtörte a késő délutáni csendet. Az őz összeesett. Megkönnyebbülve néztünk össze, de a vadászat itt még nem ért véget.
Cigarettaszünet után lassan elindultunk a rálövés helyére, ami megközelítőleg 150 méterre volt. Amikor azonban odaértünk, az őz nem volt ott – csak friss vérnyomok vezettek át a gyümölcsösön egy darabig. Később, amikor már nem találtunk több nyomot, távolabb mentünk egymástól, és egy vonalban, átfésülve kerestünk tovább a gyümölcsösben. Végül észrevettük: sebágyában feküdt. Megriadt, és elfutott, így utánamentünk. Végül Gargyánszki Alexander, a társaság vadőre megadhatta neki a kegyelemlövést, hogy ne szenvedjen tovább.

Fotó: Mészáros Tibor – Agro Jager News
Mielőtt kivittük volna a vetésre, még pár percig magamra hagyott a vadászmester és édesapám, hogy méltón elbúcsúzhassak tőle. Ahogy a hagyomány is megkívánja, a vadászmester az őzbak szájába helyezte az utolsó falatot, a sebhez töretet tett, a vérrel megfestett töretet pedig nekem adta. Miután megadtuk a kellő tiszteletet, fényképeket készítettünk.
Végül sor került az avatásra is, amit a vadászmester és édesapám végeztek el – a vadászmester átadta az avatás megkezdésének jogát apámnak. Az avatás során édesapám szemében ott csillogott a büszkeség, a vadászmester mozdulatai pedig tiszteletteljesek voltak. Végül mindannyian meghajtottuk fejünket az őzbak fölött.

Fotó: Mészáros Tibor – Agro Jager News
Azt hiszem, ez a vadászat nem csupán egy elejtett bak története. Ez összeköt édesapámmal, a természettel, a vadászati hagyományokkal. Ahogy visszanéztem a gyümölcsös felé, már csak az emlék maradt – a naplemente fénye, az őzek nyoma és a természet örök rendje.
Írta és fényképezte: Mészáros Nóra
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Az idei év első őzbakja
Diana április 19-én, szombat délután kegyes volt hozzánk. Jani barátommal vártuk ezt a bakot, de nem jött ki a megszokott helyén. Az utolsó, lővilág előtti időben Jani úgy döntött, hogy rácserkelünk, és megnézzük, miért hisztizik folyamatosan a bakunk. Napsütéses, késő délután, három sutával, a kiszemelt terület melletti spaléton riasztott folyvást-folyvást.

Fotó: Agro Jager News
Hála Istennek, inkább a sutákkal volt elfoglalva, mint velünk, így sikerült lőtávra közelíteni. Elsőre elhibáztam , és másodikra sem volt jó a találat. Kb. 250 méter volt a távolság. Sántikálva elfutott a sutákkal. Sebzett vadat nem hagyunk szenvedni!!! Sietve utána eredtünk, ami jó döntés volt. Majd kb. 180 méterről eleresztettem a lövést. Egy gerinclövéssel tűzben rogyott, és sikerült terítékre hozni az idei évem első bakját. Nagyon köszönöm Jani barátomnak, köszönöm a Zsámbéki Medence Vadásztársaságnak, nem utolsósorban az elnök úr barátomnak, Pistának! Békesség a vadnak.
Írta és fényképezte: Kovács Péter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Ritka eseményre került sor a veszprémi Betekints étteremben, ahol a Veszprém Vármegyei Vadászkamara tisztelettel és szeretettel búcsúztatta nyugdíjba vonulása alkalmából Baracskay Lajost, aki 28 éven keresztül odaadóan szolgálta a vármegye vadász közösségét a kamara titkáraként.

Fotó: OMVK
A kivételes eseményen a kamarai és vadászszövetségi küldöttek mellett megtisztelte jelenlétével az ünnepeltet a főispán, az országos szervezet és a vadászati hatóság képviselői is, továbbá a legszűkebb családi kör is osztozott a megható pillanatokban, ezzel is hangsúlyozva Baracskay Lajos munkájának és személyének elismertségét a vadászvilágban és a magánéletben egyaránt.
A leköszönő titkártól búcsút vett a kamara vezetősége és munkatársai, majd elismerésének jeleként Takács Szabolcs főispán, az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnöke egy elegáns faliórával köszönte meg Baracskay Lajos fáradhatatlan munkáját. A Verga Zrt. nagylelkű ajándékaként egy muflonkos, míg a Bakonyerdő Zrt. egy felejthetetlen élménnyel, egy dámbika elejtésének lehetőségével ajándékozta meg a leköszönő titkárt. Pap Gyula vármegyei elnök egy vadászfestménnyel fejezte ki köszönetét a majdnem három évtizedes közös munkáért.

Fotó: OMVK
Baracskay Lajos közel három évtizedes munkássága a Veszprém Vármegyei Vadászkamara élén elévülhetetlen érdemeket szerzett a vármegye vadgazdálkodásának és a vadászközösség összetartásának terén. Nyugdíjba vonulása a kamara és a vadászok számára egyaránt jelentős változás, de az általa letett alapok biztosítják a sikeres munka folytatását. A Veszprém Vármegyei Vadászkamara hálásan köszöni Baracskay Lajosnak a sokéves áldozatos munkáját, és jó egészséget, valamint sok örömet kíván a nyugdíjas évekre családja körében!
Forrás: OMVK