Keletről új betegség robbant be az állattenyésztésbe és a kiskérődzők pestise miatt felvetődött a kérdés, hogy veszélyben van-e az őz-, és a muflonállományunk? Még a szakemberek előtt is kérdéses, hogy lesz-e járvány az őz esetében, de annyi biztos, hogy az Agrárminisztérium elrendelte az elhullott és az elejtett őzek vizsgálatát azokban vármegyékben, ahol ez a járványos betegség felütötte a fejét. Nyugalom! A gyors járványügyi intézkedések következtében, úgy tűnik, sikerül megállítani a juhágazatokban a betegséget, még a kihajtások előtt!

Állandó téma, a vadásztársaságokon belül, a hivatásos vadász szakmai munkájának ellenőrzése, jogállása. Mivel már a következő vadászidényre készülünk, arról is megkérdeztük a szaktárcát, hogyan is lehet fácánt nevelni a madárinfluenza kitörései miatt, s azok a vadásztársaságok, akik bejelentés nélkül madarat nevelnek, milyen szankciókra számíthatnak? Továbbá szó esett még a mezeinyúl- exportról s arról is, hogyan lehet a társaságoknak jogszerűen, vérfrissítés céljából jogszerűen mezei nyulat vagy egyáltalán élő vadat „cserélnie” és azokat a vadászterületen szabadon engedni?

Villámkérdések és azonnali válaszok az Agrárminisztérium Sajtóirodájától, egy szokatlan, de tartalmas interjúban, itt a 25 éves Agro Jager News hasábjain, az ország legnagyobb és legrégebbi online, vadászati portálján.

Egy őzbak valahol a magyar-román határ közelében. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A kiskérődzők pestise kapcsán felmerült a kérdés, hogy mekkora veszélyben lehetnek a hazai muflonállományok, illetőleg az őzállományok? Ez utóbbi, azért nagyon fontos kérdés, mert egyes alföldi vadásztársaságok működési költségeit a legtöbb esetben az őz vadászatára alapozzák.

Kevés tudományos adat áll rendelkezésre a hazai klimatikus körülmények között élő vadkérődző fajok (őz, muflon) fogékonyságát illetően. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a vírus a vadállományban, a házi kiskérődzőktől függetlenül, fennmaradna. A hazai vadkérődző állomány esetleges fertőződése esetén a szakemberek véleménye alapján inkább az valószínűsíthető, hogy a betegség önkorlátozóvá válik.

Illusztráció. Az elpusztult őzeket jelentenie kell a Vas, valamint a Zala vármegyében működő vadgazdálkodóknak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Amennyiben megbetegíti a fent említett vadfajokat, akkor milyen teendői vannak az alföldi vadgazdáknak? Milyen intézkedésekre számíthatnak, mire készüljenek fel a társaságok? Várható-e vadászati ágazati tájékoztató? Az elhullott állatok kapcsán pedig, van-e bármilyen teendője például: a magyar-román határ mentén gazdálkodó vadásztársaságoknak? Egyáltalán detektálták-e a vadon élő őz-, muflon populációban a vírus jelenlétét?

A Zala vármegyei kitörést követően 2025. január 31. óta Zala és Vas vármegyében az összes kilőtt és elhullottan talált őzből és muflonból kiskérődzők pestisének vizsgálata céljából kettő darab orrtampon mintát kell venni. Eddig egyetlen mintából sem került kimutatásra a vírus.
Ennek ellenére nagyon fontos a megelőzés, tehát annak biztosítása, hogy a vadon élő kiskérődzők és a juhok, kecskék találkozási lehetőségeit a minimálisra csökkentsük. Amennyiben a vadászok bágyadt, köhögő, elesett őzet, muflont látnak, amelynek erősen könnyezik a szeme, folyik az orra, esetleg véres hasmenést ürít, annak kilövése után azonnal értesítenie kell a területileg illetékes hatósági állatorvost, aki gondoskodik a megfelelő mintavételről, ami a betegség kizárásához elengedhetetlen.

Vadőr pásztázza a tájat. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Több vadásztársaság esetében vita tárgyát képezi, hogy szükség van-e vadászmester alkalmazására, illetőleg elégséges-e csak a hivatásos vadász alkalmazása. Továbbá a társaságon belül lehet e hivatásos vadász és a vadászmester egy személyben, egyáltalán vállalható-e így a tisztség?

A tárgyban az alábbi választ adható: a Vtv. 57. § (4) bekezdése, a vadászatra jogosult tartamos vadgazdálkodás biztosítása érdekében rendeli el a szakmai irányító kinevezését. A Vhr. 44/A. § pontja, részletezi, az ehhez szükséges személyi feltételeket. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint, a szakmai irányítói feladatokat a vadászatra jogosult alkalmazásában álló hivatásos vadász is elláthatja. A második kérdés vonatkozásában, egy adott vadászatra jogosult működési formája (pl. vadásztársaság – egyesület) illetve annak alap- és/vagy működési, helyi/házi szabályzata adhat választ, hogy kit milyen tisztségre lehet jelölni.

Ki ellenőrizheti a vadőrt? Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A hivatásos vadász munkája ellenőrzésére ki jogosult és mi a teendő akkor, ha a munkáltatói jog gyakorlójának (aki nem vadászmester) egyáltalán nincs semmiféle szakmai, szakirányú vadgazdálkodási végzettsége és a társaságban senkinek nincs semmiféle vadászati, szakirányú képesítése?

A hivatásos vadásznak, mint minden munkavállalónak a munkaszerződése, továbbá munkaköri leírása vélelmezhetően kellően szabályozott abban a tekintetben is, hogy kinek és hogyan tartozik felelősséggel a munkájáért, ki jogosult munkavégzését ellenőrizni. Alapesetben, a vadászatra jogosult törvényes képviselője, a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagyis ő az, aki elsődlegesen számon kérheti a hivatásos vadász által elvégzett munkát. Mindezekre tekintettel, tehát nincs összefüggés, nem releváns, hogy a törvényes képviselő milyen végzettséggel rendelkezik.

Állandó és örökös kérdések: Kinek mi a szakmai végzettsége? Szakmai vezető vagy munkáltatói jogok gyakorlója? Ki és kinek adhat utasításokat, különösen szakmai utasításokat? Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Madárinfluenza kapcsán: milyen intézkedésekre készülhetnek a vadfarmok és azok a vadásztársaságok, akik élő madarat vásárolnak tovább tenyésztésre, későbbi kibocsátásra? Milyen jogszabályi előírásoknak kell megfelelnie? Milyen büntetésre számíthatnak azok a társaságok, akik nem jelentik be, hogy területükön fácánt vagy foglyot tenyésztenek?

A vadászható szárnyasok mindaddig, amíg szabadon nem engedik őket, baromfinak minősülnek. Így a tartási helyeikre ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a baromfitartó telepekre. A járványvédelmi rendszernek is ugyanolyan szintűnek kell lennie, mint a baromfitartó telepeken, minimalizálva annak a kockázatát, hogy fertőző betegség, pl. madárinfluenza kerülhessen az állományba akár a vadon élő madarak, akár ragályfogó tárgyak, személyek, járművek közvetítésével. Így többek között a madarakat fedett helyen kell etetni és itatni, valamint a takarmányt és az almot is úgy kell tárolni, hogy ahhoz idegen fajú állat ne férhessen hozzá. A személy-és járműforgalmat a gazdaságban minimálisra kell csökkenteni és azok csak az előírások szigorú és következetes betartásával történhetnek.

AM: A vadászható szárnyasok mindaddig, amíg szabadon nem engedik őket, baromfinak minősülnek. Így a tartási helyeikre ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a baromfitartó telepekre. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Amennyiben mégis megjelenik a telepen a madárinfluenza, ugyanolyan intézkedések vonatkoznak rá, mint a többi baromfitelep esetében: többek között a fertőzött állomány felszámolásra kerül, a telep körül korlátozás alatt álló körzetek kerülnek felállításra és a telep újratelepítése csak a körzetek feloldását követően, a jogszabályoknak megfelelő módon és időben történhet.

Amennyiben illegális állattartásra derül fény, az szankciót von maga után.

Amennyiben megjelenik a fácántelepen a madárinfluenza, a fertőzött állomány felszámolásra kerül. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A 2024/2025. évi élőnyúl export kapcsán mekkora volument bonyolított le Magyarország? Melyek voltak a kiemelkedő vármegyék és mely országokba szállították a hazai mezei nyulakat? Hogyan értékeli az Agrárminisztérium, hogy egyre jobban elterjed a csapdás élőnyúlbefogás? Aki ilyen módszerrel csapdázza a mezei nyulat, milyen jogszabályi előírásoknak kell megfelelnie?

A 2024/2025. évi élőnyúl export adatai jelenleg még nem állnak rendelkezésre, de az elmondható, hogy Békés, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyék voltak kiemelkedőek. A legfontosabb célországok Olaszország és Franciaország voltak. (Nagyjából 5/6 illetve 1/6 arányban). A csapdás élőnyúl befogás jelentősége, elterjedése nő, amelynek okai a mezőgazdaságban is tapasztalható megfelelő humán erőforrás hiánya, valamint annak igen magas költségvonzata. A csapdás befogás viszont korlátozott számú mezei nyúl befogását teszi lehetővé, így egyszeri nagy mennyiségű mezei nyúl befogására nem alkalmas. Korlátozó tényező még az időjárással összefüggő fogási hatékonyság is, viszont az egyszeri bekerülési költség, amely viszonylagosan hamar megtérülhet, vonzóvá teszi a módszer használatát. Jogszabályi háttér tekintetében a mezei nyúl élve befogásának, valamint a csapdázásra vonatkozó szabályozásnak együttesen kell megfelelni.

Több jogszabály is vonatkozik a vadbefogásra, a vadszállításra és a kibocsátásra. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A járványok kapcsán: bevált gyakorlat a vadásztársaságok között, hogy jó genetikai adottságú mezei nyulakat „cserélnek”, engednek szabadon egymás között a vadásztársaságok vadászterületeiken, azért, hogy vérfrissítéssel erősítsék az állományaikat. Ezek kapcsán felmerült egy olyan kérdés, hogy szükséges-e állategészségügyi vizsgálat, vagy a cserék, vérfrissítések kapcsán állatorvosi vizsgálatok nélkül is szabadon engedhetik az állatokat?

Igen, szükséges állategészségügyi vizsgálat. Az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól 87/2012 (VIII.27.) VM rendelet (továbbiakban: Szállítási rendelet) 2012. szeptember 4-én lépett hatályba, rendelkezéseit alkalmazni kell többek között a szabad természetből befogott, vagy tenyésztett vadászható állatfajok (szarvasfélék, muflon, vaddisznó, mezei nyúl, üregi nyúl) esetében is.

Írta és a kérdéseket szerkesztette:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató

A villámkérdésekre válaszolt:
Agrárminisztérium Sajtóiroda

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A 2024-25-ös vadászati év befejeztével – a vadásztársaságok többsége – választási ciklust is zár, és a következő hónapokban sor kerül a vezető tisztségviselők megválasztására. A Védegylet egy segédanyag közreadásával kívánja segíteni ezt a folyamatot.

Figyelembe véve az egyesületek működését meghatározó jogszabályi változásokat, a vadgazdálkodási és vadászati ágazatban is megjelenő digitális forradalom technológiai vívmányainak alkalmazását, az alábbiakra szeretnénk felhívni a választók figyelmét.

Olyan vezető személyeket kell megválasztani, akik elhivatottak a magyar vadgazdálkodás és vadászat iránt, szakmailag felkészültek, tudnak közösségben élni, dolgozni, kapcsolatot tartani és felelősséggel vállalják az egyesület korrekt vezetését.

Segédanyag:

Vezető tisztségviselőkre vonatkozó alapvetések vadászati egyesületek esetében

(word formátum, feltöltve 2025. március 4-én)

Forrás: OMVV

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Január 1-jével lépett hatályba az a rendelet, amely több mint három év után újra lehetővé teszi Szlovákiában a legális farkasvadászatot. Ezzel párhuzamosan az EU a védett, de vadászható állatok kategóriájába sorolta vissza az eddig szigorúan védett ragadozót.

A farkasra kiadott vadászidény Szlovákiában január 15-ig tart, és az állami szervek összesen 74 egyed kilövésére adtak engedélyt. A következő szezonra, amely már szeptember 1-jén elkezdődik, az újabb kvótát a földművelésügyi minisztérium fogja meghatározni.

A farkas fontos szerepet játszik a vadállomány természetes szabályozásában. Fotó: Tomáš Hulík – Napunk

A lépés ellen több természetvédelmi szervezet is tiltakozott. Az Aevis, a My sme les és a WWF Szlovákia nemrég közös nyilatkozatot adtak ki, melyben rámutattak, hogy a minisztériumi döntést semmilyen szakmai érv nem támasztja alá. A szaktárca a farkaspopuláció gyérítésének gazdasági hasznát nem tudta bizonyítani, emellett figyelmen kívül hagyta a szlovákiai tudósok és természetvédelmi szakemberek érveit is.

„Ez a lépés egyáltalán nem a természetvédelemről, a gazdák vagy az emberek megvédéséről szól, hanem a hatalmi visszaélésről és a vadászati érdekek érvényesítéséről” – jelentette ki Rastislav Mičaník, az Aevis igazgatója. Több természetvédő is úgy véli, hogy a döntés egyedül a trófeavadászoknak kedvez, egyben felhívták a figyelmet, hogy a farkasok kilövésének engedélyezése nemcsak a szlovákiai, hanem az európai farkasállományt is veszélyezteti.

Nincs jó ok a levadászásukra

A természetvédők rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a farkasok és más nagyragadozók kulcsszerepet játszanak a vadállomány gyérítésében, amely túlszaporodás esetén hatalmas gazdasági károkat okoz a gazdáknak és az erdészeknek egyaránt. Emellett segítenek megfékezni az olyan betegségek terjedését, mint például az afrikai sertéspestis.

A farkasok ennek ellenére nemcsak Szlovákiában, hanem az Európai Unió egész területén veszélybe kerülhetnek. A Berni Egyezmény Állandó Bizottságának decemberi döntése alapján a szürke farkas a fokozottan védett állatfajok listája helyett a védett, de vadászható fajok listájára került. A visszaminősítés nem lép hatályba automatikusan az EU területén, ahhoz szükséges az uniós élőhelyvédelmi irányelvet is módosítani.

A farkas kvóták szerinti vadászata ugyanakkor néhány tagországban eddig is bevett gyakorlat volt. Szlovákia még 2004-ben, az EU-ba lépése előtt kérvényezte a kvóták engedélyezését, ekkor a faj itt még semmilyen védettséget nem élvezett. A farkasvadászat egész éves tilalmát Ján Budaj (OĽaNO) környezetvédelmi miniszter 2021-ben vezette be.

A januártól érvényes módosítás kapcsán Michal Wiezik EP-képviselő rámutatott, hogy ha egy tagország elrendeli a populáció gyérítését, azt megfelelően meg kell indokolnia és releváns adatokkal alátámasztania. Vagyis bizonyítani, hogy az állomány elég erős, illetve hogy az elejtett egyedek valóban veszélyt jelentettek a haszonállatokra vagy az emberek testi épségére. Szlovákia esetében azonban a természetvédők szerint ez az indoklás hiányzik.

Skizofrén állapot

Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia képviselője kedden skizofrén állapotnak nevezte, hogy az új szabályozás értelmében a farkas csak a védett területeken élvez védelmet, de ahogy kilép onnan, le lehet lőni. Egyben rámutatott, hogy az új, módosított rendelet értelmében nem célzott beavatkozásról van szó, tehát bármelyik egyedet ki lehet lőni, függetlenül attól, hogy okozott-e valamilyen kárt, vagy fennáll-e a veszély, hogy a jövőben kárt okozna. Úgy véli, a nem célzott vadászatnak semmilyen kárcsökkentő hatása nincsen. „Sokkal fontosabbak és hatékonyabbak a megelőző intézkedések, például a juhászkutya alkalmazása, vagy villanypásztor felszerelése” – tette hozzá.

Egy jó pásztorkutya képes elriasztani a farkasokat. Fotó: Soňa Mäkká – Napunk

Stohlová kitért arra is, hogy a környezetvédelmi és az agrárminisztérium vonatkozó rendeletei nincsenek összhangban, a sebtében összerakott szabályozás tehát zavaros és ellentmondásos. A térképet, amely elvileg megmutatja, hol szabad farkast elejteni, és hol nem, késve tették közzé, ráadásul pontatlan, hibásan vannak rajta kijelölve az európai jelentőségű védett területek, ahol tilos a vadászat. „Ha kiderül, hogy egy vadász szabálytalanul lőtt ki egy farkast a hibás térkép miatt, közigazgatási eljárás keretében elveszítheti a vadászengedélyét is” – figyelmeztetett a képviselő, aki a farkasvadászat leállítására szólította fel Tomáš Taraba környezetvédelmi és Richard Takáč földművelésügyi minisztert.

A módosított rendelet hatályba lépése óta a természetvédők szerint hét farkast ejtettek el, köztük egy párt, amely egy 11 tagú falka utolsó két egyede lehetett. Wiezik ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az állami természetvédelmi szervezet és a farkasokat régóta monitorozó szakértők is arról számoltak be, hogy az utóbbi két évben az orvvadászat sokkal intenzívebbé vált Szlovákiában, gyanús körülmények között egész falkák tűntek el. Hozzátette: erről tudnia kell a környezetvédelmi minisztériumnak is, de ignorálja azt. „Botrányos és perverz, hogy Filip Kuffa államtitkár még biztatja is a vadászokat a farkasok elejtésére” – jegyezte meg a PS politikusa.

Wiezik egyben rámutatott, hogy a minisztérium a farkasok egyedszámának meghatározásakor egy négy-öt évvel ezelőtti becslésből indult ki, de a populáció csökkenése miatt a 600 egyedből mára reálisan csak mintegy 300 maradt.

A környezetvédelmi minisztérium TASR hírügynökségnek küldött reakciójában a keddi sajtótájékoztatón elhangzottakat hisztériakeltésnek nevezte, és tagadta, hogy a farkasok teljes körű vadászatáról lenne szó. A tárca szerint több tanulmány is bizonyítja a szlovákiai állomány növekvő tendenciáját. A kvóta szerinti vadászat engedélyezését Tomáš Taraba miniszter ismét azzal indokolta, hogy a farkasok jelentős károkat okoznak az állattartó gazdáknak, a juh- és kecsketenyésztőknek.

A vadászatnál hatékonyabb lenne a megelőzés

Az említett uniós módosítás egyébként szintén kiváltotta a természetvédők tiltakozását. A farkasok visszaminősítése ellen korábban több mint 300 civil szervezet, köztük a WWF is felszólalt. „A legfrissebb kutatások szerint a farkasokkal kapcsolatos gazdasági és társadalmi konfliktusok kezelésére a faj állományszabályozása nem hatékony – sőt, akár kontraproduktív – eszköz. A kilövések következtében a falkákból kiszakadt egyedek nagyobb eséllyel fordulnak a könnyebb prédát jelentő háziállatok felé. Hosszú távon a farkas jogszabályi védelmének csökkentése költségesebb megoldás, mint a már bizonyítottan hatékony, a haszonállatok védelmét szolgáló infrastruktúra –  ötsoros villanypásztor és nagytestű őrkutyák –  alkalmazása és telepítésének támogatása” – foglalt állást a módosítás kapcsán a WWF Magyarország.

Megkerestük ez ügyben dr. Sütő Dávidot, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetőjét, aki szerint a nagyragadozók állományának helyreállása Európában sikertörténetnek tekinthető, és igazából senki sem számított arra, hogy ilyen mértékben fog növekedni az 1990-es éveket követően a populáció. „Olyan helyekre tértek vissza spontán módon ezek az állatok, ahol már generációk óta nem fordultak elő. Ez nyilvánvalóan kihívást jelent bizonyos csoportoknak, elsősorban az állattartóknak. A WWF Magyarország megítélése szerint bár az unió biztosít forrásokat a nagyragadozókkal való együttélés segítésére, tagállami szinten ezeket nem vagy nem feltétlenül hatékonyan használják fel” – jegyezte meg Sütő.

Hol marad a felháborodás?

Arra a kérdésre, hogy Szlovákiát fenyegeti-e szankció, ha nem tudja bizonyítani a több tucatnyi farkas elejtésének szükségességét, a szakértő Svédország példáját hozta fel. „Elég erőteljesen gyérítik évente az állományt, annak ellenére, hogy a svédországi populáció sokkal inkább beltenyésztett, tehát sokkal rosszabb genetikai állapotban van eleve, mint mondjuk a kárpáti populáció. Évek óta vitában állnak emiatt az EU-val, mégsincs előrelépés. A közelmúltban bekövetkezett, a farkas nemzetközi védettségi szintjét érintő változás fényében pedig nem látni még, hogy mi lesz a dologból” – mutatott rá Sütő.

A svéd farkasállományt az állami szervek 350-400 egyedszámúra becsülik. Az aktuális vadászidényben 30 egyed kilövésére adtak engedélyt, hattal kevesebbre, mint egy évvel korábban.

Egy fiatal farkas. Fotó: Tomáš Hulík – Napunk

A szakembertől megkérdeztük azt is, hogy vajon Szlovákiában és más uniós országokban miért nem vált ki a farkasok elpusztítása olyan felháborodást, mint tavaly Magyarországon a jeladós svájci farkas lelövése. Sütő szerint ez annak tudható be, hogy az említett egyedet sokan perszonifikálták, személyiségjegyekkel ruházták fel. „Az M237-es jelzésű farkas sztorija szinte forgatókönyvbe illő: elindult, átkóborolt fél Európán, keresztezett autópályákat anélkül, hogy bármi baja esett volna, vagy akár komolyabb konfliktusba keveredett volna az
emberekkel. Nagyon kitartóan haladt kelet felé, amíg le nem lőtték. Az emberek sokkal könnyebben tudnak azonosulni egy-egy konkrét egyeddel, mint magával a fajjal vagy annak egy nagyobb populációjával” – véli a szakember.

A jeladós farkas elpusztításáért felelős két vadász ellen egyébként folyamatban van a büntetőeljárás. Az ügyészség természetkárosítás, kiskorú veszélyeztetése és más bűncselekmények miatt decemberben többéves, letöltendő börtönbüntetést kért a vádlottakra. Ha ilyen büntetést kapnának, az a WWF munkatársa szerint precedens értékű lenne.

Forrás: Napunk

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131