Mezőgazdaság
Tovább aktívak a Lyme-kórt hordozó kullancsok
A klímaváltozás miatt akár téli hónapokban is találkozhatunk a kullancsokkal.
A hosszabb aktivitás mellett, az enyhébb teleknek köszönhetően messzebbre is terjedhetnek – közölte a National Geographic.

A klímaváltozás miatt a kullancsok is aktívabbak lettek a hidegebb hónapokban is (Kép: Pixabay)
Az Összehasonlító és Integratív Biológiai Társaság éves gyűlésén mutatták be azt az új kutatási eredményt, amelyben a kullancsok és a Lyme-kórt okozó Borrelia-baktérium különleges kapcsolatának eddig ismeretlen tényezője tárult fel, a Science beszámolója szerint.
Sok, a Lyme-kórtól tartó kiránduló inkább a téli időszakra halasztja a túráit, mivel az a közvélekedés, hogy a kullancsok télen nem aktívak. Egy kutatócsoport azonban arra jutott, hogy a Lyme-kór fő vektorai, a feketelábú kullancsok (Ixodes scapularis) és rokonaik a hidegben is aktívak maradnak, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökken. A klímaváltozás miatt változékonyabbá vált időjárás elősegítheti a kullancsok aktívabbá válását a téli időszakban, és így nagyobb annak is az esélye, hogy a kullancs emberrel találkozzon, s továbbadja a Borrelia-baktériumait.
Az USA területén évente közel félmillióan betegszenek meg Lyme-kórban (ennyiről van tudomása az egészségügyi hatóságnak, de a valóság ennél jóval nagyobb szám lehet, hisz enyhe tünetekkel nem biztos, hogy orvoshoz fordulnak), amelynek súlyos, hosszan tartó szövődményei lehetnek. Nagyjából 1,6 millió amerikai szenved valamilyen ideg-, szív-, vagy ízületi panasztól, amely a Lyme-kór következtében alakult ki, és a legjobb esetben is éveken át tart.
A Lyme-kórt terjesztő kullancsok kb. 3 évtizede Kanadába is átterjedtek, ahol korábban szintén azt hitték, hogy a hideg téli idő ezt nem teszi lehetővé. Egy, a Dalhousie Egyetem szakembereiből álló kutatócsoport 3 év őszi időszakai alatt 600, vadonban befogott feketelábú kullancsot vizsgált meg úgy, hogy azokat egy fedett edénybe helyezte, amelynek az alján avar volt. Ezután az állatokat visszarakták a természetes környezetükbe egész télre, majd tél végén, 4 hónappal később ellenőrizték őket.
A Borreliát hordozó kullancsok 79 százaléka túlélte a telet – az akár -20 Celsius-fokig süllyedő zord hideget – míg a baktériumtól mentes állatoknak csupán a fele volt képes erre. Ez azt jelenti, hogy valamilyen módon a fertőzöttség hatalmas előnyt jelent a kullancs számára a téli túlélésben. A nagyobb túlélés tavasszal megnövekedő Lyme-esetszámokat is jelent.
Néhány kullancsot közelebbről is megvizsgáltak. Az derült ki, hogy változó hőmérsékleti viszonyok közt a fertőzött egyedek átlag hetente 4 alkalommal váltak aktívvá, míg a baktériumot nem hordozók 1-2 alkalommal, hasonlóan az azonos hőmérsékleten élőkhöz. Vagyis a klímaváltozás miatt változékonyabbá váló téli időjárás e módon is kedvez a kullancsoknak, téli körülmények közt is képesek vérszívásra alkalmas alanyt keresni és sikeresen átadni neki a baktériumaikat.
Bár a kutatás az amerikai kullancsokra vonatkozik, az egyre enyhébb telek a hazai kullancsoknak is kedveznek, és ma már itthon is lehet télen kullancsot összeszedni. Emellett a körülmények egyre kedvezőbbek azoknak a kullancsfajoknak, amelyek eddig csak tőlünk délre éltek meg, s így a bennük hordozott kórokozók is nagyobb eséllyel vetik meg lábukat hazánkban.
Forrás: National Geographic
Mezőgazdaság
Zártan tartás, legeltetési tilalom és kötelező vágás szükséges az RSzKF megfékezéséhez
Az országos főállatorvos újabb intézkedéseket vezetett be Győr-Moson-Sopron vármegyében
A szlovák ragadós száj- és körömfájás kitörések miatt újabb intézkedéseket vezet be Győr-Moson-Sopron vármegyében az országos főállatorvos. Többek között a határ menti 10 km-es sávban legeltetési tilalom lép életbe és a korlátozás alatt álló területeken kötelező a sertések levágása. A háztáji állattartóknak lehetőségük van a házi vágás választására, de ezen esetekben is mintavételre kerül sor.

Fotó: NÉBIH
Három, egy medvei, egy csiliznyáradi és egy bakai szarvasmarha állományban állapította meg múlt héten a szlovák hatóság az RSzKF kórokozó jelenlétét. A járvány megfékezése érdekében dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos újabb intézkedések bevezetéséről döntött. Győr-Moson-Sopron vármegyében, a határ menti 10 km-es sávban legeltetési tilalom lépett érvénybe április 7-ig. A szlovákiai kitörések miatt létrehozott megfigyelési körzetben a szarvasmarhákat és juhokat ez idő alatt kötelező zártan tartani. A sertések jelentős szerepet játszhatnak a vírus terjesztésében. A járványügyi kockázat számottevően csökkenthető a sertésállomány levágásával, amit a korlátozott területen március 31-ig kell megtennie a gazdáknak. A háztájit tartók választhatják a házi vágást, amelynek időpontját előzetesen be kell jelenteniük a helyi állategészségügyi szolgálatnak, mivel a levágott állatból ez esetben is mintavétel történik. Alternatív megoldásként az állatok levágásával, állami kártalanítás mellett, a hatóság is megbízható. Az egyes intézkedések által érintett települések listája itt elérhető.
A ragadós száj- és körömfájás megjelenése az állatállományokban – rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt – súlyos gazdasági következményekkel jár. A járvány megfékezéséhez a határ menti 10 km-es sávban is javasolt a fogékony állatok levágása, ami bizonyos esetekben szintén történhet állami kártalanítás terhére.
Az elrendelt intézkedésekről részletes információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/-/ragados-szaj-es-koromfajas-jarvany-kapcsan-elrendelt-hazai-intezkedesek
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Rendkívüli intézkedések Szlovákiában a ragadós száj- és körömfájás miatt
Rendkívüli vészhelyzeti intézkedéseket rendeltek el Szlovákiában
2025. március 21-én a Zólyomi Állategészségügyi Intézet pozitív vizsgálati eredményeket közölt három szarvasmarha-tenyészetből vett minták alapján, melyeket a betegség klinikai tüneteinek megjelenése miatt vettek (magas láz, szájüregi és tőgyi elváltozások).

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A betegség kitörése okán Dr. Martin Chudý, a Szlovák Köztársaság főállatorvosa a vonatkozó törvényi rendelkezések alapján az alábbi rendkívüli vészhelyzeti intézkedéseket rendelte el 2025. március 21-től visszavonásig:
Szlovákia teljes területén megtiltotta:
- Mindenféle szarvasmarha, juh, kecske, sertés és egyéb párosujjú patás állat – ideértve a tenyésztett vadakat is – mozgatását, kivéve az adott tenyészeten belüli elengedhetetlen szállítását. A tilalom vonatkozik a fogékony állatok más államokból Szlovákiába, illetve Szlovákiából más államokba történő szállítására is.
- A nemzetközi szállítást, illetve tranzitot szarvasmarha, juh, kecske, sertés és más párosujjú patások esetén a Komáromi és Dunaszerdahelyi járások területén keresztül. Más járások esetén a nemzetközi szállítást rakodás és kirakodás nélkül, Szlovákia területén való megállás nélkül történhet, lehetőleg fő közlekedési útvonalakon.
- Bármilyen állatmozgatást az alábbi határátkelőkön keresztül: Rusovce/Čunovo – Rajka (közúti átkelő), Medveďov – Vámosszabadi, Komárno – Komárom, és Štúrovo – Esztergom.
- Mindenféle olyan rendezvény, piac, kiállítás és bemutató megtartását, amelyeken szarvasmarha, juh, kecske, sertés vagy más párosujjú patások vannak jelen.
- Illetéktelen személyek belépését a fogékony állatokat tartó állattartó telepekre.
A szlovák főállatorvos Szlovákia teljes területén kötelezően elrendelte:
- Megfelelő fertőtlenítőszerek alkalmazását az állattartó épületekbe történő belépésnél és kilépésnél.
- Az állattartó telepekre belépő vagy onnan távozó személyeknek szigorúan be kell tartaniuk a higiéniai intézkedéseket; a járműveket alaposan fertőtleníteni kell.
- A járművek és eszközök tisztítását és fertőtlenítését, szükség esetén rovarmentesítését, különösen, ha fertőzött vagy a fertőzés továbbvitelére alkalmas anyaggal érintkezhettek.
- A száj- és körömfájás tüneteinek gyanúját haladéktalanul jelenteni kell a területileg illetékes hatóságnak.
- Az elhullott állatokat kizárólag állati hulla feldolgozóban lehet megsemmisíteni.
- Minden olyan intézmény bezárását, ahol a betegségre fogékony állatokat mutatnak be a nyilvánosságnak (állatkertek, cirkuszok).
A kötelezettségek és tiltások betartásáért minden fogékony állatfaj tartója és tulajdonosa, valamint az összes érintett felelős!
Kérjük minden érintett állatfaj tartóját, hogy Magyarországon is fokozottan ügyeljen a járványvédelemi előírások betartására és azt tartassa be másokkal is!
Forrás: Dúl Udó – NAK
Mezőgazdaság
Egy nap alatt több mint egy havi eső hullott le a Dunántúlon
Két felvonásban érkezett kiadós csapadék
Két felvonásban érkezett kiadós csapadék. A Dunántúlon néhol a sokévi márciusi csapadékot meghaladó mennyiség jött össze. Az emúlt 24 óra újabb milliméterekkel bővítette a márciusi csapadékösszeget. A délnyugat felől szinte futószalagszerűen érkezett két nagyobb csapadékhullám a Nagyatád-Cegléd-Nyíregyháza vonal széles sávjában öntözte meg hazánkat, ahol nem egy helyen 20 milliméternél is több eső hullott le. A legtöbb csapadékot a Dunántúlon, Magyaratádon mértük, ahol 35,9 milliméter gyűjt össze 24 óra alatt.

Ábra: Időkép
Ez kicsivel meghaladja az 1991-2020 közötti 34,3 milliméteres átlagot. A második helyezet, Törökkoppánynál sem kellett volna sok ahhoz, hogy egy nap alatt hulljon egy havi csapadék. Itt 33,7 millimétert mért automatánk.
Az égi csapok még nyitva maradnak, esőre, záporokra, zivatarokra is számítani lehet a következő napokban.
Forrás: Időkép