Vadászat
Aranysakálok az Ormánságban – GALÉRIÁVAL
Földesi Kálmán 1992-től figyeli az aranysakál terjeszkedését hazánkban
Földesi Kálmán Baranya megyében, az Ormánsági tájegységben, a Sellyei Vadásztársaság területén vadászik. Fiatal erdészként egyike volt azoknak, aki testközelből figyelte meg az aranysakál újbóli megtelepedését, majd drasztikus elszaporodását Magyarország déli részén. Az első egyedet Jung Jenő fővadász ejtette el 1992-ben, a Tóthi erdőben.
Földesi Kálmán 1992-től figyeli az aranysakál terjeszkedését hazánkban. (Kép: Földesi Kálmán – Agro Jager News)
Ez a területrész mindig a sakálok egyik kedvelt „fészke” volt. Ez az egyedet további vizsgálatok céljából a fővárosba küldték, ahol a zoológusok minden kétséget kizáróan igazolták az aranysakál elejtést. Éveken keresztül kuriózum volt látni ezt a fajt. Mivel az állománya még nagyon alacsony lehetett, négy évig gyakorlatilag észrevétlen maradt a fedett területrészek biztonságában. Azonban egy-két egyed minden évben terítékre került 1992 és 1997 között.
Kép: Földesi Kálmán – Agro Jager News
Földesi Kálmán az első aranysakálját 1997. január 7-én hozta terítékre egy személyzeti vaddisznóhajtáson. Ekkor valami történt, mert 2000-től kezdve az állománya drasztikus gyarapodásnak indult. Földesi Kálmán vadászmesterként, 1999 és 2016 között, folyamatosan nyomon követte a nádi farkas populációjának változásait. A drasztikus fordulópont 2007 körül következett be, amikor a terelővadászatok egyre népszerűbbé váltak hazánkban. A nagy terítékű vaddisznóvadászatokat követően jelentős mennyiségű zsiger került ki a területre. A hajtások után elcsendesett az erdő, jelentős mennyiségű, könnyen megszerezhető táplálékot találtak ezek a jól alkalmazkodó ragadozók. A faj felszaporodásában a hazai vadászok is jelentősen hozzájárultak – véli Földesi Kálmán. A II. világháború előtt a nagyvad állománya jóval kisebb volt, pár évtized alatt azonban jelentősen megnőtt: a táplálék mennyisége és minősége kedvezőbbé vált. Idő kérdése volt, hogy egy új ragadozó faj jelenjen meg hazánkban is. A toportyánokkal sokáig érdemben senki nem foglalkozott, ökológiai hatásuk kevésbé volt ismert. Zsuzsi, a GPS jeladóval ellátott aranysakál volt az első olyan egyed, amit megfigyeltek Magyarországon. Volt egy olyan időszaka, amikor a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészet területéről indulva, 230 kilométert tett meg 12 nap alatt. Vélhetően, Zsuzsi az ivarérett kort elérve, vált rendkívül mozgékonnyá .
Akkor még senki nem sejtette, hogy jelenlétük mit fog okozni a következő években, évtizedekben. 10 évvel ezelőtt a faj még jóval óvatlanabb volt, vadászatuk nem volt ennyire nehéz. A faj ahhoz is alkalmazkodott, hogy egyes helyeken intenzíven vadásznak rájuk. A gyorsan alkalmazkodó, visszatelepült ragadozó, teljes mértékben a vadászokhoz igazította a szokásait. Manapság, ha lövés dördül, rövid időn belül felbukkan legalább egy aranysakál.
Hazánkban több helyen nem foglalkoznak az állományuk csökkentésével, ennek is köszönhető, hogy az állományok felszaporodott. A faj az utánkeresésben a legügyesebb, mivel bármelyik vérebnél jobban dolgoznak. Ha sebzés történik, a sakálok az elsők, akik „birtokba veszik” a vadat: az esetek többségében elég pár óra ahhoz, hogy a sakálok kikezdjék. Földesi Kálmán néhány évvel ezelőtt személyesen tapasztalta ezt. Egyéni vadászata során egy magaslesen vaddisznóra várt. Felbukkant egy sántikáló, sebzett gímszarvasbika, ami mögött tisztes távolságban egy kocogó aranysakál látott. Egyértelmű volt, hogy a sakál követi a nálánál jóval nagyobb termetű, sérült állatot. A friss vér szaga vonzhatta.
Kép: Földesi Kálmán – Agro Jager News
Kép: Földesi Kálmán – Agro Jager News
Mivel a faj mindig a legkönnyebben megszerezhető táplálékot keresi, viselkedése szezonalitást mutat. A gímszarvas ellési időszakában a borjakat is keresi, a vaddisznók fialási időszakában a malacok vannak veszélyben. Mindkét nagyvadfajunk, próbál alkalmazkodni a sakálhoz. A kocák összeálltak, egymást védik kisebb-nagyobb sikerrel. Az egyedül fialó kocák malacai szinte „halálra” vannak ítélve, a sakálok által fertőzött területeken. A mezei őz állománya eltűnt, az erdei őz tudott csak alkalmazkodni ehhez az a visszatelepült ragadozóhoz. Az erdei őz állománya minimális. Rendkívül gyanakvó, és óvatos viselkedésüknek köszönhetően eddig túlélték a sakált. A terítékadatokat figyelembe véve, az első kimagasló év 2016 volt, ekkor 44 egyedet ejtettek el. Hat évvel később, 2022-ben a teríték adatai megduplázódtak.
Akik aranysakált szeretnének elejteni, alaposan fel kell készüljenek, illetve meg kell ismerjék a területet. A több évtizedes tapasztalatokkal bíró vadász térképpel a kezében egy lőbotot és kisszéket visz magával, illetve a kedvelt sípjait. Ez a módszer talán az egyik legeredményesebb és a legnagyobb felkészülést igénylő eljárás: ilyenkor csak a saját tudására támaszkodhat. Egyszerre kell hívni, figyelni és kezelni is a fegyvert. Egy népszerű márka sípjait használja előszeretettel, illetve egy másik márka szájsípját, amit a szájpadlásra kell helyezni. Ezekkel szigorúan csak otthon szabad gyakorolni, a területen soha! – mert ha rosszul csináljuk, semmi esélyt sem adunk magunknak. Az aranysakál vadászatában a kaszálások időszaka és az őszi vetésű gabonaföldek betakarítása az egyik legoptimálisabb időszak. Mivel számos könnyen felvehető élelmet találnak a mezőgazdasági gépek után, akár nappal is megláthatjuk őket. Ilyenkor kissé óvatlanabbak.
Nyilvánvaló, hogy a faj átlépve Magyarország határait, európai hódító útra indult. Elszaporodása annak is betudható, hogy a kezdeti években Magyarországon még a védett fajok között szerepelt. Az aranysakálok felszaporodásával várható azonban az is, hogy a természet önszabályozó képessége – mint több esetben tapasztalható- beindul, és valamilyen betegség alakul ki közöttük.
Önszerveződésben, a hazai aranysakál vadászok egymást tanítva adják át a gyakorlati tapasztalatokat egymásnak. Az alulról induló programok egyre több ragadozóvadászt szólítanak meg.
Az aranysakál ellen azonban nem szabad mindenféle eszközzel háborút indítani, ugyanolyan vadfaj, mint bármelyik más. A vadászok részéről a tisztelet őt is megilleti, annak ellenére, hogy az ország egész területén jelen van és kártétele egyre jelentősebb. A faj visszatelepült, a magyar vadállománya része lett, kezelése országos szinten történő összefogásra szólít fel – zárta beszámolóját Földesi Kálmán.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fényképek forrása: Földesi Kálmán
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyomozói őrizetbe vettek egy 59 éves balatonalmádi férfit, és kezdeményezték letartóztatását.
Fotó: Rendőrség
Önbíráskodás, orvvadászat és bűnpártolás bűntett megalapozott gyanúja miatt nyomoz a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 59 éves balatonalmádi lakossal szemben. A férfi még 2021-ben 2 millió forintot adott kölcsön ismerősének, viszont vissza már 3,2 millió forintot kért. A sértett a motorkerékpárját átadta neki abban a tudatban, hogy ezzel a tartozását maradéktalanul kiegyenlítette. A hitelező azonban 2023-ban ismét előállt azzal, hogy több mint 1 millió forinttal tartozik még, a járművet pedig ajándékként tekinti. A sértett a fenyegetések és az erőszak hatására teljesítette a követeléseket, de a hitelező 2024 júliusában további összeget kért tőle.
Az elkövetőről kiderült, hogy 2025. január 9-én Dudar külterületén vadászat során kilőtt egy őzet úgy, hogy sem fegyvertartási, sem vadászati engedélyekkel nem rendelkezett.
A férfi továbbá azzal is gyanúsítható, hogy unokaöccseit otthonában bújtatta, akik ellen a spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot bocsátottak ki emberölés, kábítószer-kereskedelem, pénzmosás és más bűncselekmények miatt. A Veszprém vármegyei rendőrök január 24-én a Terrorelhárítási Központ munkatársaival közösen csaptak le rájuk.
A rendőrök az 59 éves férfit 2025. május 13-án reggel Balatonalmádiban fogták el. Ezután előállították, majd gyanúsítottként hallgatták ki, és az ügyészségen kezdeményezték a letartóztatását.
Forrás: Rendőrség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Szerbia – Nišben 150 fiatal kereste fel a Szerbiai Vadászszövetség standját
Oktató műhelyek a fiatal vadászok számára a niši Vadászati és Horgászati Vásáron, ahol több mint 150 fiatal kereste fel az LSS standját. Az idei, 23. alkalommal megrendezett niši Vadászati és Horgászati Vásáron, amelyet a hétvégén tartottak, a Szerbiai Vadászszövetség (LSS) Ifjúsági Bizottsága oktató műhelyeket szervezett a legfiatalabbak számára. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen jellegű tevékenységek kerültek megszervezésre Nišben, és az érdeklődés rendkívül nagy volt, hiszen több, mint 150 jövőbeli vadász látogatta meg a közös standot, amelyet a Délkelet-szerbiai Vadászszövetség és a Szerbiai Vadászszövetség közösen szervezett – tájékoztatta az Agro Jagert Szerbiából, Dejan Dzakula.
150 fiatal kereste fel Nisben a Szerbiai Vadászszövetség standját. Fotó: LSS
Az Ifjúsági Bizottság tagjai – Dejan Džakula, Davor Ćalić és Milan Žarković professzor – vezették az oktató műhelyeket, amelyeken a gyerekek megismerkedhettek a vadászati biztonság alapjaival, a vadgazdálkodással és a természetvédelemmel.
Megbízható ablakokat keres? Akkor irány Novi Sad! Részletekért kattintson a képre!
A standon nagy lelkesedéssel segédkeztek Zoran Aleksić, a Délkelet-szerbiai Vadászszövetség elnöke, valamint Bratislav Ćirković, a Szerbiai Vadászszövetség elnöke, akik aktívan részt vettek a rendezvény lebonyolításában és támogatták a fiatal vadászokat a műhelymunkák során.
A szerbiai gyerekek nagyon tájékozottak és rengeteg kérdést tettek fel a szakembereknek. A képen a Szerbiai Vadászszövetség elnöke: Bratislav Ćirković. Fotó: LSS
A legnagyobb érdeklődést a „Nyomok felismerése” interaktív játszóház keltette, amelyben a gyerekek különböző vadnyomokat próbáltak felismerni. A kíváncsiság, valamint a kis vadászok kiváló felkészültsége is bizonyította, hogy ez a műhely találóan célozta meg a természet és a vadászat iránti érdeklődést.
Nisben hatalmas sikerrel zárult a Szerbiai Vadászszövetség programja. Fotó: LSS
A kétnapos program során különösen nagy hangsúlyt kapott a Vadásznapló bemutatása is, amely egy oktató eszközként szolgál majd a fiatalok számára, hogy feljegyezhessék vadászati élményeiket, megismerjék az állatvilágot és erősítsék a természet iránti szeretetet.
Az ifjúság edukálása kiemelt cél Szerbiában. Fotó: LSS
„Célunk, hogy ilyen műhelyek révén ösztönözzük a fiatalokat arra, hogy megismerkedjenek a vadászattal, és megértsék a természet és az állatvilág megőrzésének fontosságát” – hangsúlyozta Dejan Džakula, a program egyik szervezője.
A Szerbiai Vadászszövetség szakemberei a nisi kiállításon. Fotó: LSS
A niši vásár ismét bebizonyította, hogy a vadászatnak Szerbiában stabil jövője van, hiszen a fiatalok érdeklődőek, az Ifjúsági Bizottság pedig, tovább folytatja tevékenységeit az ország különböző területein.
Minden családot, minden gyermeket szeretettel várunk Szerbiában!
Dejan Dzakula
Fotó: LSS
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Eldördült egy lövés: Az újpetrei remete
Kattints a képre és csatlkaozz a WILD Hungary csoporthoz!
Vadásztársaságunk a Mecsek és Villány közt helyezkedik el, nagyjából középen. Fő vadunk a dámvad, amit közel 40 éve telepítettek elődeink a területünkre. Jelenleg Baranya Vármegye egyetlen vadászterülete, ahol a dámvad nem tájidegen, így gazdálkodhatunk vele. A több évtizedes sikeres vadgazdálkodásnak köszönhetően, több, világranglistás dámbikát sikerült terítékre hozni a területünkön. A dámbikáink egyik fő jellemzője a nagy átlagsúly. A lőhető bikák 4-4,2 kg feletti súlyúak, de nem ritkák, az öt és az öt kilogram felett trófeasúlyú egyedek sem. Most pedig egy remetekan bukkant fel – tájékoztatta az Agro Jagert Kiefer József, a vadásztársaság elnöke.
Balázs Márk az újpetrei remetéjéval. Forrás: Kiefer József / Agro Jager
A vadászterület szívében helyezkedik el Kisherend. A kistelepüléshez tartozó Kisherendi erdő a barcogási szezon központi helyszíne.
A dámvadon felül a körülmények változásának köszönhetően, egyre nagyobb gímállományunk van, ami már helyben is marad. A szezonban esett bikák trófeasúlyai jellemzően 10 kg körüliek. Az éves gímvándorlás áthalad a területünkön, így a téli időszakban nagy számú gímrudlikkal is találkozunk.
Szívesen vadászna nálunk? Kövessen bennünket a Facebookon is! Kattintson!
A vaddisznó állomány az ASP helyzet következményeként nagyon lecsökkent a területen. A jelenlétük és az egyedszámuk hektikus. Ezért is kuriózum többek közt, ha egy kivételes egyed esik el nálunk. A vaddisznóra jellemzőbb az átváltás a területen. Ezt igazolja, az éves teríték adatok közt, a jóval nagyobb kan darabszám.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A tagság és a vendégeink is szívesen időznek nálunk. Gondozzuk is a területünkön élő és átváltó vadat, s ha tehetjük, vállunkra akasztjuk a puskánkat, ami a legtöbb esetben csak hallgat, de nem április 28-án, amikor elhangzott egy lövés – mesélt a vadásztársaságról Kiefer József, a vadásztársaság elnöke.
Az újpetrei remete. Forrás: Kiefer József / Agro Jager
Az újpetrei Dámvad Vadásztársaság területén vadkár elhárító vadászatra indultunk és több körzetet is meglátogattunk, de eredménytelenül szemléltük az estét, mert a mezőgazdasági táblák érintetlenek voltak, ami a legjobb hír a gazdáknak. Úgy gondoltam, megnézünk még egy körzetet, annak ellenére, hogy ott napraforgót vetettek, viszont a tavalyi betakarításkor elhullott kukoricacsövek azoban csemegeként vonzzák a sertevadat! Amikor odaértünk ikertestvéremmel a körzet szélére, akkor megpillantottunk egy sakált, amire rácserkeltünk, de sajnos elugrott.
Balázs Márk egy ragyogó vadkannal! Forrás: Kiefer József / Agro Jager
Gondoltam egyet s úgy voltam vele, hogy van itt egy szóró s ha már itt vagyunk, kukkantsunk be! A szóró a nádasban áll, pont ennek a táblának a szélén. Mikor a szóró közelébe értünk, akkor észrevettük a kereső hőkameránkkkal, hogy egy hatalmas test turkál odabent. Közelebb cserkeltünk és úgy 50 méterre lehettünk, mire biztosan megállapítottuk, hogy egy hatalmas kan lakomázik!
Balázs Márk úgy nyiltakozott az Agro Jagernek, hogy ezt a vadászatot sohasem fogja elfelejteni. Forrás: Kiefer József / Agro Jager
Nem is kell mondanom, hogy a vadászláz úrrá lett rajtam és remegtem, mint a kocsonya. Egy kis nyugtatás után egy pontos lövéssel sikerült terítékre hoznom a remetekant, amelyet .308WIN kaliberű puskámmal ejtettem el. A zsigerelt tömege 149 kilogramm, míg az agyarak hossza 20 és 20,5 centiméterre nyúlt.
Ezt a vadászatot sohasem fogom elfelejteni!
Balázs Márk
Kattints a képre és csatlkaozz a WILD Hungary csoporthoz!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Önbíráskodás, orvvadászat és bűnpártolás
KITEKITNŐ: Izrael – Ritka felvétel: tigrisgörény a Negev-sivatagban
27 százalékkal csökkent a műtrágyaforgalom
Az okányi kaland: Irány a veterán traktoros nap – GALÉRIÁVAL
KITEKINTŐ: Szerbia – Nišben 150 fiatal kereste fel a Szerbiai Vadászszövetség standját
Eldördült egy lövés: Az újpetrei remete
Vadásznapok 2025
Újabb több száz milliárd forint segíti a környezettudatosan gazdálkodókat
Másfélszeresére nőtt a napraforgó ára
Felvásárlással és kompenzációval segíti az állam az RSZKF miatt bajba jutott sertéstartókat
Az okányi kaland: Irány a veterán traktoros nap – GALÉRIÁVAL
Vadásznapok 2025
Eldördült egy lövés: Az újpetrei remete
Önbíráskodás, orvvadászat és bűnpártolás
A várva várt nap – Az első őzbakvadászatom
Amikor egy álom valóra válik
Erdei tragédia
Hivatásos vadászok kötelező továbbképzése
Az első vaddisznó – A babos
