Keressen minket

Vadászat

Így is lehet! – kaszálási bemutató

Kaszálási és fészekfelderítési bemutatót szerveztek Csákváron

Közzétéve:

A hazai gyepterületek egyedi természeti értékek hordozói. Számos vadon élő állat- és növényfajunk a gyepes területeken találja meg életfeltételeit, ezért élőhelyük védelme megőrzésük záloga. A gyepek védelme érdekében nem tehetünk eleget, kiterjedésük és állapotuk védelme természetvédelmi szempontokon túlmutató feladat.

Fotó: OMVK

Ezt felismerve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara Természetvédelmi Szakbizottsága és a Pro Vértes Nonprofit Zrt. közös szervezésében június 22-én került megrendezésre az „Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban a gyepes élőhelyek” című konferencia és gyakorlati bemutató. A rendezvény a gyepes élőhelyek megőrzési lehetőségei, a kaszálás természetvédelmi irányelvei és a fészek- és vadmentés legújabb technológiai vívmányainak bemutatását tűzte ki célul. Elsőre szokatlannak tűnhet az együttműködők köre, de – ahogyan az a konferencián is elhangzott többek szájából – a természetvédelmi, mezőgazdasági és vadgazdálkodási szakterület között több az összekötő kapocs, mint az elválasztó, konfliktusos téma.

A FROMMER Fegyverboltot a képre kattintva lehet elérni!

Viszló Levente, a Pro Vértes Nonprofit Zrt. igazgatója házigazdaként köszöntette a rendezvény résztvevőit. Hangoztatta a természetkímélő gazdálkodás szükségességét, és rámutatott annak eredményességére is.

Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára köszöntőjében kiemelte a mezőgazdasági és természeti sokféleség csökkenésének negatív következményeit a vadgazdálkodásra, valamint aláhúzta az érintett szakterületek közötti együttműködés szükségességét.

Fotó: OMVK

Halmos Gergő, az MME ügyvezetője hangsúlyozta, mennyire fontos nyomon követni a biodiverzitás változását, rámutatva arra, hogy a negatív folyamatok megállítását és visszafordítását csak az ágazatokon átívelő kezdeményezésekkel lehet elérni.

Fotó: OMVK

A rendezvény leglátványosabb programja a Pro Vértes Nonprofit Zrt. eszközeivel végzett gépi kaszálási bemutató volt. Ez rávilágított a természetkímélő betakarítási technológiák fontosságára. A gyepek élővilága számára a kaszálás a legveszélyesebb gazdálkodási tevékenység, amelynek kis odafigyeléssel történő helyes kivitelezése a kétéltű-, hüllő-, madár- és emlősfajok egyedeinek tömegeit mentheti meg az elkaszálás veszélyétől.

A tarló magasra hagyása (5-10 cm) és a kasza síkjának helyes beállítása révén elkerülhető a talajfelszín megsértése, így az özönnövény-fajok kevésbé terjednek a gyepeken, és hozzájárulhatunk a tiszta, szennyeződésmentes takarmány előállításához is. A vadriasztó láncfüggöny megfelelő alkalmazása csökkenti a kaszálás során akaratlanul károsított madárfészkek, elpusztított mezei nyulak vagy őzgidák számát. A bemutató során működés közben lehetett megismerkedni azzal a vizuális érzékelőkkel ellátott technológiai újítással, amely a kasza előtt haladva segít a meglapuló állatok detektálásában, és elkerülhetővé teszi azok elkaszálását.

A madár- és vadbarát kaszálást élőben is meg lehetett tekinteni – a felvonultatott gépek egy kaszálatlan területen mutatták be az ún. kiszorító kaszálás technikáját és a rendkezelés fortélyait is. A bemutató során kiemelték a gépeket kezelő szakszemélyzet odafigyelésének jelentőségét: a legjobb technológiai megoldás sem helyettesíti a természetet szerető gépkezelők áldozatos munkáját.

Fotó: OMVK

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

Ezt követően bemutatót láthattunk a földön fészkelő madárfajok illetve a kultúrában megbújó vadfajok egyedeinek (pl. mezei nyúl, őzgida) drónnal történő keresésével kapcsolatban. A program során Kazi Róbert (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) illetve az ABZ Drone munkatársai mutattak be egy-egy multispektrális, illetve egy hőkamerás érzékelővel ellátott drónt, a megtalálni kívánt „célpont” egy, a gyepben elrejtett pulyka volt.Fontos hangsúlyozni, hogy a drónnal történő fészekkeresés módszertana fejlesztés alatt áll, a minden körülmények között működő, tökéletes megoldást még nem sikerült megtalálni. Az eddigi tesztelések azonban előremutatók: az elmúlt éveben több alkalommal sikerült ezzel a módszerrel túzokfészkeket találni, majd kialakítani a védőzónát a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén.

A bemutató során is találkoztunk a módszer korlátaival: a multispektrális érzékelők a heterogén, foltokban leszáradó gyepen kevésbé tudnak kontrasztos képet adni, míg a hőkamerák hatékonyságát a felmelegedő talajfelszín korlátozza.

A gyakorlati bemutatókat követően Tóth Péter (MME) előadásában a Közös Agrárpolitika (KAP) és a biodiverzitás változásainak összefüggéseit mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági természeti sokféleség jelentős csökkenése azonnali és hatékony megoldásokat kíván a támogatások oldaláról is. Kiemelte, hogy bár a KAP Stratégiai Terv ún. zöld felépítménye tartalmazza a szükséges támogatási formákat, az önkéntes vállalások nem minden esetben tűnnek elegendőnek a kedvezőtlen természeti folyamatok visszafordításához.

Tóth Péter prezentációjának anyaga (pdf formátum)
(Kattintson!)

Viszló Levente előadásában a Pro Vértes Nonprofit Zrt. élőhelyrehabilitációs céljairól és a fennállása alatt elért eredményekről osztott meg tapasztalatokat. Természeti képekben gazdag prezentációjában részletesen beszámolt az általuk alkalmazott gyepkezelési gyakorlatokról és azok biodiverzitásra gyakorolt hatásáról is. Előadásában a témában készült filmrészlet (54:50’) bemutatásával gazdag képi világgal szemléltette a kaszálás természetvédelmi és vadvédelmi vonatkozásait.

Fotó: OMVK

Rung Áron, a Vadászkamara főmunkatársa az Országos Vadgazdálkodási Alap élőhelyfejlesztési erőfeszítéseit bemutató előadásában hangsúlyozta a vadgazdálkodó szervezetek szerepét a mezőgazdasági élőhelyek apróvadállományának – így természeti sokféleségének – megőrzésében. Az kamara által működtetett támogatási forrás a hazai vadásztársaságok körében közismert és népszerű, és bár keretei végesek, jelentős lokális hatásokat képes elérni. Ezek a hatások az élőhelyfejlesztés tekintetében elsősorban a szántóföldi művelés egyöntetűségét megtörő, kisebb élőhelyfoltok (évelő takarmánykeverékek, vadföldek) kialakítása és a vizes élőhelyek létrehozását szolgáló kezdeményezések tükrében jelentősek.

Rung Áron előadásának anyaga (pdf formátum)
(Kattintson!)

Králl Attila és munkatársai előadásaiból a drónnal történő fészekkeresési illetve apróvad-mentési kísérletek eddigi eredményeit és jövőbeli terveit, lehetőségeit ismerhettük meg. A technológia már a jelen állapotában is alkalmas a nagyobb testű madárfajok illetve vadfajok távérzékeléssel történő megtalálására. A fészek- vagy vadmentések mellett ez pl. a vadállománybecslésben is nagy segítséget jelenthet. Az előadók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az agrárélőhelyek megőrzése és helyreállítása a területi védelem teljes eszköztárát igényli: a gazdálkodási módszerek, a jogi és finanszírozási eszközök összehangolását, valamint a szereplők közötti együttműködések kialakítását. A precíziós technológia hasznos kiegészítő lehet, ugyanakkor semmiképp sem helyettesítheti ezeket.

Fotó: OMVK

Králl Attila előadásának prezentációja (pdf formátum)
(Kattintson!)

A biodiverzitás megőrzésének fontosságát és az ennek érdekében kialakított ágazati összefogás szükségességét mi sem mutatja jobban, hogy a rendezvényen a három szakterület képviseletében 35 szervezet 130 szakembere vett részt. Ezúton köszönjük az érdeklődő részvételüket!

A gyepes élőhelyek és a mezőgazdasági területek természetvédelmi kihívásait bemutató, „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában (LIFE15 NAT/AT/000834)” projekt keretében az MME megbízásából készült rövidfilmek IDE KATTINTVA megtekinthetők.

Forrás: OMVK

Vadászat

Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek

A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.

Published

on

2024. október 28-án Hatvanban a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.

Fotó: OMVK

Szűcs Iván hivatásos vadász alelnök köszöntőjét követően Kovács István János tirkár ismertette a napi programot. Elsőként Dr. Kovács Imre a 310. Mátra-alja-Dél-hevesi Vadgazdálkodási Tájegység tájegységi fővadásza tartott előadást A vadkár térítési eljárás szabályai és gyakorlata címmel.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Őt követte a Magyar Madártani Egyesülettől Deák Gábor, aki az új Kerecsen Life programot mutatta be, és ismertette a már lezárult Helikon Life program eredményeit. A harmadik előadásban a Kite Zrt. képviselője, Nagy Gábor mutatta be a Mavic 3 Thermal hőkamerás drónt és ismertette a használati lehetőségei a vadgazdálkodásban.

Fotó: OMVK

Az előadásokat követően Lakatos Anna igazgatóhelyettes és Kőmíves-Rab Barbara tárlatvezető kalauzolta körbe a hivatásos vadászokat a múzeumban. A program egy közös ebéddel zárult a hatvani Svéd Korona Étteremben.

Fotó: OMVK

 

Forrás: Kovács István János s.k. titkár – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA

Published

on

Ha léteznek szimbolikus helyszínei a magyarságnak, akkor ebből egyet bizonyosan megtalálhatunk az Ormánságban, amely a Dráva folyó bal partján, a honfoglalás óta magyarlakta terület. Reformátusok, kálvinisták lakják-e tájat. 45 település tartozik ide és úgy tartja a mondás: „Addig tart az Ormánság határa, ameddig a bikla* ér!” – s mintha ezt a szarvas is tudná, hiszen napjainkban, ha feltűnik egy-egy gímbika egy-egy trófeamustrán, arról a helyiek bizonyosan megmondják: No! Ez innen származik! Ezen a tájon rendezte meg, a 2024-ben terítékre került gímbikák trófeáiból, a Mészáros Kálmán és Hohmann Endre által vezetett három vadásztársaság közös trófeaszemléjét október 27-én, Szaporcán, az Ős-Dráva Látogatóközpontban, amelyet Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke, az OMVK alenöke nyitott meg.

A vendégeket Hohmann Endre vadászmester (balról) és Mészáros Kálmán elnök fogadta. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Az Ormánságnak, avagy ahogy még a régi öregek ma is mondják, az Ormányságnak, meghatározója volt a Dráva-folyó, azonban az ártéri gazdálkodást, amely oly jellemző volt a magyarságunkra, nemcsak itt, hanem az ország megannyi pontján ma már nyomokban sem találjuk meg. A XVIII. században második felétől megindult folyószabályozás és ármentesítés, ami fokozatosan átrajzolta a vizes területekből kiemelkedő dombokra, az ú.n. “ormákra”  települt tájat.

A megnyitón a Baranya Vadászkürt Együttes játszott. Videó: Agro Jager

Az 1767. évi úrbérrendezés új helyzetet teremtett a gazdálkodásban a jobbágyok úrbéres földjének és a földesurak kezelésében lévő majorsági birtokoknak a szétválasztásával, a jobbágyi jogok és kötelezettségek rögzítésével. Ennek alapján az országot, így az Ormánságot is, megroppantották a Habsburgok adói és az Ormánságban az évszázados hagyományokkal rendelkező ártéri gazdálkodás fokozatosan hanyatlásnak indult.

Aki korán kelt október 27-én Szaporcán, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutatóközpontjában, azt ilyen csodák várták. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A víz lassan, lassan fogyni kezdett és mára ott sincs, ahol mindig is volt, ahol mindig is megtalálta a vizet a vad. Az egymást követő forró, aszályos nyarak azt hozták el az Ormánságba, hogy 250 évvel az ártéri gazdálkodás hanyatlását követően, itatni kellett a szarvast – tette hozzá Hohmann Endre, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság vadászmestere. Rámutatott, hogy az okot a múltban kell keresni, de a megértésen túl sok lehetőségünk, megváltoztatni a korábbi döntéseket, nincs.

Jóbarátok, jószomszédok érkeznek. Az Ormánságban összetartanak az emberek, összetartanak a vadásztársaságok. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Nem elégséges azonban vizet vinni az itatóba, mert az ma-holnap elfogy és ha mi nem fogunk vizet vinni, ha mi nem itatjuk a szarvast, akkor mégis ki fogja? – tette fel a kérdést az Agro Jager Newsnak Hohmann Endre. Meg kell keresni azokat a sarokpontokat, hogy víz kerüljön oda, ahol az korábban természetes úton bejárta a területet. Ez ma már nemcsak vadgazdálkodást érinti, hanem a mezőgazdaságot is szorongató kérdéskör és ki kell mondani azt is, hogy az erdőink is veszélyben vannak. Ha ma még a tölgy el is éri a vizet, de mi lesz jövőre, mi lesz tíz év múlva? Át kell gondolni, meg kell tervezni és a víznek utat kell biztosítani, hogy életben maradjon a vidék, hogy életben maradjon a szarvas.

A megnyitó előtti pillanatok: Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke a legkisebbekre is szakított időt. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A trófeák átlagsúlya 10 kilogramm fölött állt meg 2024-ben. A szarvas nehezen mozdult el a víz mellől és ez egész évben jellemző volt a nagyvadra. Miközben még tíz éve ki-kijöttek s tudtuk, hogy be-beállnak egy-egy szójásba, kukoricásba, most erről szó nem lehetett, mert már augusztusban üres volt a határ. Olyan nyílt területek láttunk, mint korábban novemberi időszakokban és az erdő, a víz gyűjtötte-rejtette a szarvast.

Folyamatosan érkeznek a vendégek az ország minden tájáról. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A vadásztatásban is nehéz kihívásokkal találkoztunk. A megszokott stílusban, a megszokott rendben aligha kerülhetett volna 40 bika, ide, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Ugyanis ahhoz, hogy a vendégeket eredményesen kísérhessük ebben a bőgésben, a hivatásos vadászaink mellett a tagságnak is jelentős szerep jutott, mert meg kellett figyelni, merre és milyen szarvasbikák járnak – tette hozzá Hohmann Endre vadászmester.

Példás! Ezt az agancsot egy, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság területén esett gímszarvas hullajtotta el, még 2023-ban és úgy gondolták, ha már itt hozták terítékre a tavalyi agancs is kerüljön a trófea alá! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Mészáros Kálmán, a társaság és mondhatjuk nyugodt szívvel, hogy a szarvaskör elnöke kiemelte, hogy a szarvasgazdálkodás teljes egészében egy válaszút előtt áll. Régi, megszokott árak mellett a mezőgazdaság szervesen megváltozott: mind gazdálkodásában, mind pedig az időjárás okozta eleddig nem tapasztalt extrém melegek, csapadék hiányok vagy éppen özönvízszerű, napokig tartó esőkkel. Megváltozott a vadászat körüli milliő és a gasztrokultúra, a borkultúra s a vendéglátás olyan szinten alakult át, hogy összességében kell újragondolni, újratervezni azt, amit ma vadászatnak, vadászati turizmusnak nevezünk.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

Koncepció kell, ki kell alakítani azt, ami mentén öt, tíz év múlva eredményeket tehetünk le az asztalra, mindezt úgy, hogy a vadászati ágazat, a vadgazdálkodásnak stabil, kiszámítható, konzekvens, ha úgy vesszünk egyértelmű irányokat adunk – jogi értelemben is. Megkerülni, elodázni már pedig ezt nem lehet és olyan szakembereknek kell leülni, akik képesek átlátni a szektort, mind horizontálisan, mind pedig vertikálisan. Egy-egy érdeket nem kiragadva, a személyeskedést félretéve, összeállítani egy olyan hosszú távú vadgazdálkodási tervet, ami megalapozza, megerősíti azt a bázist, amelyet ma itthon és a világban is úgy ismernek, hogy az ormánsági szarvas. Rendezni kell, egyértelművé kell tenni, hogy kinek, mi a feladata. Átláthatóvá kell tenni a jogszabályi környezetet, le kell ülnie az ágazatnak, ami itt, az Ormánságban, már 100 000 hektáron gyakorlatban is működik. Ehhez illeszteni kell és megkerülhetetlen az is, hogy egy működő képes gazdálkodási tervet adjunk ki, ami lehet, hogy az ország más részein nem életképes, de azt is figyelembe kell venni, hogy egyes tájak, tájegységek adottságai, mind lehetőségeiben, mind pedig a genetikai értelemben véve eltérőek és ez fokozottan igaz az Ormánságra.

Ünnepélyes megnyitó Szaporcán: balról Hohmann Endre vadászmester, Mészáros Kálmán elnök és Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Mészáros Kálmán hozzátette, hogy hazánk vadgazdálkodása rendkívül heterogén, rendkívül változatos. Ahogy sok száz éven keresztül eltért a Dráva bal partjának és jobb partjának a gazdálkodása itt, a magyar-horvát határ mentén, úgy az alapjaiban ma sem változott, de tudomásul kell venni, hogy akaratunkon kívül bizonyos dolgok -, mint az időjárás – megváltoztak, amihez embernek, állatnak a megmaradásért is változni kell. Azonban a fejlődéshez nem elégséges, hogy mennyiségében és minőségében megmaradjunk, mert akkor valójában csak a megőrzés szintjéig jutottunk el, miközben az Ormánságban, figyelve a szarvas eredményeit, ott rejtezhet egy világrekord is, amely eredmény az itt összefogott, együttgondolkodó vadásztársaságok eredménye lesz, ugyanis a szarvas nem ismeri a társaságok területhatárait.

Az ország talán legifjabb vadászkürtös hölgyei, akik a Baranya Vadászkürt Együttes csapatát erősítik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Sok feladat, sok munka vár az Ormánságban élőkre, amely elől itt senki nem akar elbújni – folytatta Mészáros Kálmán, de ahhoz, hogy ennek a nagyszabású munkának látszatja is legyen, pontos, precíz irányokra, meghatározott célokra van szükség. Ebben a munkában, egy sarokpontban mindenki máris is egyetértett s ez lesz az, ami össze fogja kötni a vadgazdákat. Ez pedig nem más, mint: a szarvas.

A trófeabemutató ünnepélyes hangulatáért a Baranya Vadászkürt Együttes felelt, akiket Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke vezetett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A jó hangulatú szaporcai találkozón reggelivel várták a vendégeket s frissen őrölt kávé mellett járhatta körbe a trófeákat mindenki, aki belépett a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Agyaki Gábor elhozta a Baranya Vadászkürt Együttest s a kis csapatban egészen kicsi lánykák is bátran fújták, a nagyok mellett, a vadászkürtöt. Jöttek Győrből, Budapestről, Debrecenből, Békéscsabáról és Szegedről is a vendégek. Messziről s ha valaki végig nézett a vendégseregen, láthatta, hogy akad itt egy másik szilárd oszlopa is a vadászatnak a szarvason kívül, ami nem más, mint a családok, a fiatalok és a gyerekek. A gyerekek, akiket a szüleik már otthon sem tudnak hagyni ilyenkor, akik már vadászkürtöt szorongatva ott állnak díszes vadászruhában, szépen vasalt ingben édesapjuk mellett, mert valaki otthon szépen, tisztán útnak indította őket. Míg van honnan elindulni, míg van hova megérkezni a vadászat után, addig lesz az Ormánságban is szarvas…

Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Agro Jager News

*bikla: magyar tájszó, több rétegű női szoknya

Tovább olvasom

Vadászat

Berregnek a kosok

A szokásosnál korábban indult a muflonok párzási időszaka

Published

on

Berregnek a kosok – a szokásosnál korábban indult a muflonok párzási időszaka. A Kőszegi-hegységben szép számú muflon él. A kiváló érzékszervekkel rendelkező, rendkívül éber állatokat azonban még a csendes megfigyelő is csak nagy szerencsével láthatja.

Fotó: Pixabay

Kerületvezető vadászunkkal eredtünk a muflonok nyomába. Tóth László arról is beszél, miért fontos, hogy a vadetetők körüli nyugalom biztosítása.

A házijuh ősének tartott muflon eredetilegTörökországban, Örményországban, Irakban és Iránban fordult elő, az újkőkorszak idején telepítették be Ciprus szigetére. A történelmi Magyarországra az 1860-as években Korzikáról telepítették be. Ma már valamennyi középhegységben megtalálható a faj. A Kőszegi-hegységben többségében a valószínűleg az osztrák grófok vadaskertjeiből szökött muflonok élnek, de hazai telepítés is volt a 70-80-as években.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A kerületvezető vadász szerint idén a párzási időszak (üzekedés) korábban kezdődött.
A párt kereső kos búgó hangját nevezik berregésnek. A juhokért folytatott harc komoly összecsapásokkal jár: a kosok nagy távolságból, nagy sebességgel fejjel rohannak egymásnak. Az ütközés erős hanghatással jár, ez a kopogás. A bárányok húsvét körül jönnek világra.

A Szombathelyi Erdészet Zrt.  által készített videó itt tekinthető meg.

Forrás: Szombathelyi Erdészet Zrt.

Tovább olvasom