Vadászat
Így is lehet! – kaszálási bemutató
Kaszálási és fészekfelderítési bemutatót szerveztek Csákváron
A hazai gyepterületek egyedi természeti értékek hordozói. Számos vadon élő állat- és növényfajunk a gyepes területeken találja meg életfeltételeit, ezért élőhelyük védelme megőrzésük záloga. A gyepek védelme érdekében nem tehetünk eleget, kiterjedésük és állapotuk védelme természetvédelmi szempontokon túlmutató feladat.
Ezt felismerve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara Természetvédelmi Szakbizottsága és a Pro Vértes Nonprofit Zrt. közös szervezésében június 22-én került megrendezésre az „Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban a gyepes élőhelyek” című konferencia és gyakorlati bemutató. A rendezvény a gyepes élőhelyek megőrzési lehetőségei, a kaszálás természetvédelmi irányelvei és a fészek- és vadmentés legújabb technológiai vívmányainak bemutatását tűzte ki célul. Elsőre szokatlannak tűnhet az együttműködők köre, de – ahogyan az a konferencián is elhangzott többek szájából – a természetvédelmi, mezőgazdasági és vadgazdálkodási szakterület között több az összekötő kapocs, mint az elválasztó, konfliktusos téma.
Viszló Levente, a Pro Vértes Nonprofit Zrt. igazgatója házigazdaként köszöntette a rendezvény résztvevőit. Hangoztatta a természetkímélő gazdálkodás szükségességét, és rámutatott annak eredményességére is.
Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára köszöntőjében kiemelte a mezőgazdasági és természeti sokféleség csökkenésének negatív következményeit a vadgazdálkodásra, valamint aláhúzta az érintett szakterületek közötti együttműködés szükségességét.
Halmos Gergő, az MME ügyvezetője hangsúlyozta, mennyire fontos nyomon követni a biodiverzitás változását, rámutatva arra, hogy a negatív folyamatok megállítását és visszafordítását csak az ágazatokon átívelő kezdeményezésekkel lehet elérni.
A rendezvény leglátványosabb programja a Pro Vértes Nonprofit Zrt. eszközeivel végzett gépi kaszálási bemutató volt. Ez rávilágított a természetkímélő betakarítási technológiák fontosságára. A gyepek élővilága számára a kaszálás a legveszélyesebb gazdálkodási tevékenység, amelynek kis odafigyeléssel történő helyes kivitelezése a kétéltű-, hüllő-, madár- és emlősfajok egyedeinek tömegeit mentheti meg az elkaszálás veszélyétől.
A tarló magasra hagyása (5-10 cm) és a kasza síkjának helyes beállítása révén elkerülhető a talajfelszín megsértése, így az özönnövény-fajok kevésbé terjednek a gyepeken, és hozzájárulhatunk a tiszta, szennyeződésmentes takarmány előállításához is. A vadriasztó láncfüggöny megfelelő alkalmazása csökkenti a kaszálás során akaratlanul károsított madárfészkek, elpusztított mezei nyulak vagy őzgidák számát. A bemutató során működés közben lehetett megismerkedni azzal a vizuális érzékelőkkel ellátott technológiai újítással, amely a kasza előtt haladva segít a meglapuló állatok detektálásában, és elkerülhetővé teszi azok elkaszálását.
A madár- és vadbarát kaszálást élőben is meg lehetett tekinteni – a felvonultatott gépek egy kaszálatlan területen mutatták be az ún. kiszorító kaszálás technikáját és a rendkezelés fortélyait is. A bemutató során kiemelték a gépeket kezelő szakszemélyzet odafigyelésének jelentőségét: a legjobb technológiai megoldás sem helyettesíti a természetet szerető gépkezelők áldozatos munkáját.
Ezt követően bemutatót láthattunk a földön fészkelő madárfajok illetve a kultúrában megbújó vadfajok egyedeinek (pl. mezei nyúl, őzgida) drónnal történő keresésével kapcsolatban. A program során Kazi Róbert (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) illetve az ABZ Drone munkatársai mutattak be egy-egy multispektrális, illetve egy hőkamerás érzékelővel ellátott drónt, a megtalálni kívánt „célpont” egy, a gyepben elrejtett pulyka volt.Fontos hangsúlyozni, hogy a drónnal történő fészekkeresés módszertana fejlesztés alatt áll, a minden körülmények között működő, tökéletes megoldást még nem sikerült megtalálni. Az eddigi tesztelések azonban előremutatók: az elmúlt éveben több alkalommal sikerült ezzel a módszerrel túzokfészkeket találni, majd kialakítani a védőzónát a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén.
A bemutató során is találkoztunk a módszer korlátaival: a multispektrális érzékelők a heterogén, foltokban leszáradó gyepen kevésbé tudnak kontrasztos képet adni, míg a hőkamerák hatékonyságát a felmelegedő talajfelszín korlátozza.
A gyakorlati bemutatókat követően Tóth Péter (MME) előadásában a Közös Agrárpolitika (KAP) és a biodiverzitás változásainak összefüggéseit mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági természeti sokféleség jelentős csökkenése azonnali és hatékony megoldásokat kíván a támogatások oldaláról is. Kiemelte, hogy bár a KAP Stratégiai Terv ún. zöld felépítménye tartalmazza a szükséges támogatási formákat, az önkéntes vállalások nem minden esetben tűnnek elegendőnek a kedvezőtlen természeti folyamatok visszafordításához.
Tóth Péter prezentációjának anyaga (pdf formátum)
(Kattintson!)
Viszló Levente előadásában a Pro Vértes Nonprofit Zrt. élőhelyrehabilitációs céljairól és a fennállása alatt elért eredményekről osztott meg tapasztalatokat. Természeti képekben gazdag prezentációjában részletesen beszámolt az általuk alkalmazott gyepkezelési gyakorlatokról és azok biodiverzitásra gyakorolt hatásáról is. Előadásában a témában készült filmrészlet (54:50’) bemutatásával gazdag képi világgal szemléltette a kaszálás természetvédelmi és vadvédelmi vonatkozásait.
Rung Áron előadásának anyaga (pdf formátum)
(Kattintson!)
Králl Attila és munkatársai előadásaiból a drónnal történő fészekkeresési illetve apróvad-mentési kísérletek eddigi eredményeit és jövőbeli terveit, lehetőségeit ismerhettük meg. A technológia már a jelen állapotában is alkalmas a nagyobb testű madárfajok illetve vadfajok távérzékeléssel történő megtalálására. A fészek- vagy vadmentések mellett ez pl. a vadállománybecslésben is nagy segítséget jelenthet. Az előadók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az agrárélőhelyek megőrzése és helyreállítása a területi védelem teljes eszköztárát igényli: a gazdálkodási módszerek, a jogi és finanszírozási eszközök összehangolását, valamint a szereplők közötti együttműködések kialakítását. A precíziós technológia hasznos kiegészítő lehet, ugyanakkor semmiképp sem helyettesítheti ezeket.
Králl Attila előadásának prezentációja (pdf formátum)
(Kattintson!)
A biodiverzitás megőrzésének fontosságát és az ennek érdekében kialakított ágazati összefogás szükségességét mi sem mutatja jobban, hogy a rendezvényen a három szakterület képviseletében 35 szervezet 130 szakembere vett részt. Ezúton köszönjük az érdeklődő részvételüket!
A gyepes élőhelyek és a mezőgazdasági területek természetvédelmi kihívásait bemutató, „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában (LIFE15 NAT/AT/000834)” projekt keretében az MME megbízásából készült rövidfilmek IDE KATTINTVA megtekinthetők.
Forrás: OMVK
“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”
Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.
Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -, és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.
„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…
Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”
(Fekete István: Búcsú)
Őrizzük Geges István emlékét!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.
Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.
Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.
Írta és fényképezte: Révész Zsolt
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31